Temetőt Csepelnek! Amikor ezt a hírt meghallottam, azok a szocializmusban gazdagnak számító Isten háta mögötti települések jutottak az eszembe, ahol a státusszimbólumként a temető fejlesztését és a ravatalozó fel csicsásítását tartották az ott lakók a legfontosabbnak.
Nem a termelést, a kereskedelmet, az egészségügyet, a sportot, ami az élőknek hasznot hoz, hanem a temetőt!
Ezeket mi pestiek kissé megmosolyogtuk, mert az érzelmek elhatalmasodását láttuk, az értelem felett. Nem értettük, hogy miért ez a magamutogató haszontalanság.
Még akkor is furcsállottuk, ha tudtuk, hogy a szeretet és az elhunytak iránti tisztelet, valamint a kegyelet nagyon fontos dolog egy érző ember életében.
Ezek után elképzelhető a meglepetésem (no meg a szégyenkezésem) amikor az újságban, - e témában- vastag betűs címként szerepel legszűkebb pátriám Csepel neve. Ide jutottunk, hogy már minket is azok közé a bugyuta települések közé sorolnak, ahol a vezetők butasága nem terjed tovább, mint az élők számára haszontalan temető fejlesztése?
Ez azért már a lenézés minősített esete!