Október 23. alkalmából miniszteri elismerő oklevéllel tüntették ki a csepeli magyar óriásnyúl tenyésztőt, Csicskár Jánost. János bácsi már kora gyerekkorában vonzódott a földhöz, a mezőgazdasághoz, de az 1950-es évek légkörében esztergályosnak kellett tanulnia.

Ez nem tatárdúlás, itt, kérem fideszes önkormányzati képviselők mutatták meg, hogy milyen erősek a rendteremtésben. Most még csak a KRESZ-táblák voltak az ellenfeleik...

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz a rendőrség, miután néhány héttel ezelőtt kormánypárti önkormányzati képviselők randalíroztak Vácon. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kizárási indítványt terjesztett elő, Komárom-Esztergom megyébe került át a vizsgálat. Amíg az eljárás le nem zajlik, a Fidesz-KDNP váci szervezete nem foglalkozik a történtekkel – közölte az atlatszo.hu szerkesztőségével Pető Tibor elnök.

Néhány héttel ezelőtt három FIDESZ-KDNP-s önkormányzati képviselő randalírozott kapatosan Vácon – osztotta meg értesülését az Átlátszóval egy, a Pest megyei településen élő olvasó. Információi szerint a helyi politikusok nem csak az éjjel is nyitva tartó egyik bolt alkalmazottjával kötekedtek, hanem szemetest borítottak fel és közlekedési táblákat döntöttek ki a helyükről.

Egy váci internetes újság, a vacivilag.hu is beszámolt a rongálásról, de a

A múlt  eltörölve, most fényes a jelen, de még fényesebb lesz a jövő: Borbély Lénárd polgármester és két alpolgármestere, Morovik Attila és Ábel Attila

Sikerre vagyunk hangolva. Mármint Csepel és a csepeliek. Gondolom, mi, csepeliek, régóta, legalább hét éve érezzük a siker ízét, örömét. Csepel meg pláne. Egyre tisztább lett levegője, környezete teljesen megváltozott. A poros földutak helyett mindenütt szilárd burkolatú, csatornázott utcák, mellettük széles járdák épültek. A növekvő mennyiségű esőzés csak tisztította a csepeli utakat, frissítette a levegőt. Megszűnt a sárdagasztás, a pincéket már nem önti el az esővíz.

Nőttön-nőtt a kerület nyugalma, közlekedési biztonsága, megszűntek a dugók. Eltűntek az utakról a

Nem bírta cérnával Németh Szilárd a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke, hogy Demeter Márta (LMP) szakpolitikus  egy komoly kérdéscsokorral érkezett Simicskó István honvédelmi miniszter meghallgatására. 

Az LMP-s bizottsági tag, Szél Bernadett meghívására érkezett Demeter Márta szokottabbnál hosszabbra sikerült expozéjában többek között arra lett volna kíváncsi, hogy a minisztérium titkosításra hivatkozva 2016 óta miért tart vissza adatokat, szóvá tette a magyar haderőreform átgondolatlanságát, kíváncsi lett volna, hogy a tárca hogyan kívánja megoldani a magyar katonák túlszolgálatának a kérdését. A kérdések egy része valóban nem nemzetbiztonsági problémát feszegetett - ezt finoman szóvá is tette Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági elnök is -, hanem honvédelmi bizottság alá tartozó szakkérdés volt.

Németh reakciója viszont már köszönőviszonyban sem volt a szakmaisággal. Az ellenzéki képviselő asszony húsz percen át sorolt szakmai felvetéseihez, kérdéseihez imigyen szólt hozzá: Demeter Márta "egy liberális bulvársajtó szerkesztőségében, vagy egy pletykás fodrász szalonban érzi magát". Németh szerint amúgy Demeter Mártát csak a balhé érdekli, kérdéscsokra pedig a "botránykeltés csimborasszója volt."

Demeter Márta helyett az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje Szél Bernadett tette helyre Némethet:

Az Aranycsapat egykori kiválóságát a csepeli temetőben helyezték örök nyugalomra.

Tóth II. József, az Aranycsapat egykori játékosa október 9-én, életének 88. évében hunyt el, az egykori kiváló labdarúgó földi maradványait csütörtökön helyezték örök nyugalomra a Csepeli temetőben rokonai, barátai, ismerősei, tisztelői előtt. A Magyar Labdarúgó Szövetség nevében Sipos Jenő szóvivő búcsúzott a legendás játékostól, majd Csepel polgármestere, Borbély Lénárd mondott búcsúbeszédet, végül az egykori játékostársak nevében Raduly József gondolatait Sipos Jenő olvasta fel.
*
Tóth II. József egész pályafutása alatt a Csepel labdarúgója volt, 1940 és 1961 között. Összesen 296 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 78 gólt szerzett. Az 1958–1959-es idényben bajnokságot nyert csapat tagja volt. 1961-ben fejezte be az aktív labdarúgást.

A magyar válogatottban 12 alkalommal szerepelt 1953 és 1957 között, és

A városvezetők miért félnek attól, hogy a csepeliek hazugság helyett valódi információhoz jutnak? Miért nem költik a többlet költséget a csepeli nyilvánosság erősítésére,  a képviselő-testületi ülések és a bizottsági tanácskozások, közmeghallgatások, fórumok internetes, online közvetítő rendszerének kialakítására, üzemeltetésére? 

Idei 14. ülését tartja ma délután öt órától a Szent Imre téri polgármesteri hivatalban az önkormányzat képviselő-testülete.  A  napirend-tervezetben szereplő javaslatok közül az alábbiakkal kapcsolatosan fogalmaztuk meg kérdéseinket, melyekre, reméljük, választ is kapunk a nyilvános ülésen:

Napirend-tervezet 2. pontja: (209. sz. előterjesztés)

Javaslat a Csepeli Hírmondó 2018. évi megjelentetéséhez szükséges fedezet biztosítására

Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester

Kérdéseik:

1) Köztudott, hogy a Csepeli Hírmondót a városvezetők a Fidesz helyi szócsöveként használják. A lap nekik muzsikál, az ő nótájukat fújja. A szócső már eddig is töméntelen közpénzt költött el. Akkor most mégis, mi indokolja a

Nem lehet egészséges az olyan társadalom, ahol az emberek döntő többsége kiszámíthatatlan feltételekkel, és rossz körülmények között kénytelen dolgozni.

A magyar munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai sötét képet festenek a munka világáról. Folyamatosan nő a balesetek, és a feltárt szabálytalanságok száma, miközben az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma kevesebb, mint a felére csökkent. Ez az elkeserítő állapot pedig a rendszerváltás óta romboló, olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikának eredménye, amit a Fidesz is büszkén hirdet. A rendszerváltás modernizáló értelmisége Magyarországot olyan fejlődési pályára állította, ami főként a külföldi tőkebefektetések ösztönzésére épült. A „versenyképesség megőrzése” volt a felzárkózási mítosz mantrája, ami miatt ilyen állapotok uralkodnak a munka világában.

Ha megnézzük az Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes szerveinek jelentéseit, elkeserítő kép tárul elénk. A problémák a foglalkoztatás minden területén jelen vannak: nem tartják be a munkavédelmi szabályokat, széles körben elterjedtek a munkáltatói visszaélések a munkaidővel és a bérezéssel kapcsolatban, még

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője Megint arcátlanul hazudik a Csepeli Hírmondó! címmel írást közölt saját blogján és Facebook oldalán. A cikket változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe: 

z elmúlt 7 évben már hozzászokhattunk, hogy a Csepeli Hírmondót Németh Szilárd (korábbi csepeli polgármester) és Borbély Lénárd (jelenlegi polgármester) egyszerű Fideszes pártlappá silányította. Amit most műveltek, azt azonban már George Orwell is megirigyelhetné, hiszen nem egyszerűséggel megváltoztatták a múltat. Magyarul simán hazudtak egy akkorát, hogy a fal adja a másikat.

Miről is van szó?

A legutóbbi Csepeli „éljen sokáig Németh Szilárd” Hírmondóban megjelent egy beszámoló a legutóbbi csepeli közmeghallgatásról, „Dr. Szabó szóra sem méltatta a csepelieket” címmel. A kommunista időket idéző – nagy bátran persze név nélkül megjelentetett – úgynevezett beszámolónak ugyanis egyszerűen semmi köze nincs a valósághoz. A cikkben leírtakkal ellentétben itt szó sem volt közmeghallgatásról. Az egésznek az volt a célja, hogy Németh Szilárd, illetve az általa bábként rángatott, nemrég ittas vezetés bűncselekménye miatt elítélt Borbély Lénárd beszéljen, a „köz” meg hallgasson.

Ennek megfelelően a rendezvényen Borbély Lénárd egy

A gazdasági, pénzügyi válság hatására 2009 és 2012 között a kontinens népességének negyede élt szegénységtől fenyegetve, s csak az utóbbi két évben javultak a mutatók az Európai Unió 28 tagállamában, köztük Magyarországon is. A szervezet központi statisztikai hivatala, az Eurostat a szegénység elleni küzdelem keddi világnapjára időzítve hozta nyilvánosságra a tavalyi összesítést, amely szerint az uniós lakosság 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegetett a nélkülözés és a társadalmi kirekesztés veszélye.

Magyarországon 2008-ban 2 millió 790 ezer, tavaly pedig 2 millió 540 ezer volt a veszélyeztettek száma, amivel

A szemükből minden kiolvasható: Németh Szilárd és Borbély Lénárd. A Szent Imre téri lakájok és médiáik ezeket a képeket sem közlik

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 19-én megjelent 20. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünk

A lap immár teljes kampány-üzemmódra kapcsolt. Bizonyítékok: folytatódott Szabó Szabolcs lejáratása, a Fidesz politikai hirdetéseinek többszöri közlése, a nyílt sorosozás. Megtudhattuk: Németh Szilárd beszédet mondott a testületi ülésen, az Arany János Általános Iskola névadó ünnepségén, a Magyar Posta mini múzeuma csepeli megnyitóján. Üzenetét felolvasták a műfüves focipálya avatási ünnepségén, bejelentette, hogy óriási egészségügyi fejlesztés indul el, a Nemzetbiztonság Bizottság zárt, azaz titkos üléséről nyilatkozott. Minden kilométerkőnél Némethbe ütköztünk.

Ami viszont feltűnő, s bizonyos értelemben rámutat a Borbély és Németh közötti egyre nyilvánvalóbb ellentétekre, hogy

A hazai lakosság felének nincs semmilyen megtakarítása az OVB Magyarország legfrissebb felmérése szerint, aki pedig félre tud tenni valamennyit, az vagy lakásra és nyugdíj-kiegészítésre gyűjt, vagy a váratlan helyzetektől tart leginkább. A rendszeres megtakarítások jellemzően 10-20 ezer forint körülire tehetők és a megkérdezettek csupán ötöde mondta, hogy tudomása szerint rendelkezik államilag támogatott megtakarítási formával. A kutatásban résztvevők több mint 90 százaléka életszínvonal-csökkenést jósol a nyugdíjas éveire, ha

A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. Sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól

A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet  Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából 

A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.

Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 61 évvel ezelőtti napok történéseit:

Csepelen az ellenzék pártjainak helyi szervezetei közül többen közösen szerveznek megemlékezést a volt Csepel Művek főbejáratának, az egyes kapunak a közelében, a Martinász-szobornál:

Úgy tudjuk, az eseményen felszólal Szenteczky János, az MSZP Csepeli Szervezetének elnöke is.

A fideszes 21. kerületi városvezetők által szervezett ünnepségek, a kormányzati rendezvények és a demokratikus ellenzék megemlékezései  a következők:

1956 október 23-án, kedden 4 óra 25 perctől, vagyis a hajnali óráktól szólt a rádió, az egyetlen, a Magyar Rádió, a Kossuth Rádió, amely estére főszerepet kapott, és ezt november 4-ig töltötte be. Reggel azonban még a korszak divatos zenéjét játszották a munkába indulóknak.

Összegyűjtöttünk néhány 1956-os slágert és hozzáfűztük a rendszerváltás idején felcsendülő újabb, ma már legendás, 56-ot idéző dalokat.

A gyűjtemény kattintás után ITT LÁTHATÓ és főként HALLHATÓ

Ráadásként itt a Honvágydal születésének története

A csepelieknek is jó, ha tudják, ezért szólunk: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben betegek és újságírók is megtapasztalták, hogy mennyire nehéz dolga vannak annak, aki mosdót keres. A 24.hu munkatársai riportjukban többek között azt írják: először a második emeleten próbálkoztunk, ahol a következő felirat fogadott minket:

Nem volt kedvünk visszabattyogni a földszintre, így elmentünk a szintén a másodikon a lifteknél lévő mosdóhoz, ahol ismét nem volt szerencsénk:

Budapest Belvárosában több helyen még mindig látható a történelem 61 évvel ezelőtti beszédes lenyomata

Népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás: ez volt ötvenhat definíciója huszonnyolc évvel ezelőtt, amikor Szűrös Mátyás október 23-án a Kossuth téren kikiáltotta a köztársaságot. A Parlament körül hullámzó tömeg pedig mintha szuperexpresszen ült volna, csak éppen az út nem változatos tájakon, hanem a változó történelmen vezetett keresztül. Még nyolc hónap sem telt el azóta, hogy Pozsgay Imre egy ország döbbenetére bejelentette: a történészek kiderítették, ötvenhat októberében nem ellenforradalom, hanem népfelkelés zajlott. Most meg - ujjongtak a téren zsúfolódók - ez az évtizedeken át tabunak számító dátum az új kor ünnepe, a köztársaság születésnapja lesz.

Nem tudom, ha akkor ott, a téren megkérdezett volna valaki, szerintem milyen lesz a jövő, mit válaszoltam volna. Hiszen a múltról is alig tudtam valamit. Az én nemzedékem, egy évtizeddel később születvén csak a hiányokból szerzett saját tapasztalatot ötvenhatról. A lyukak a falakban, az eltűnt szomszédok, a nyolcadikos történelemkönyv, amelynek a végéig valahogy egyetlen tanévben sem sikerül eljutni. A családi történetek elharapott

Mozgó kuka, ami mindig más helyen gyűjti majd össze a csepeliek által a szemétbe szánt Soros-ellenes álkérdőíveket.

Ma  speciel a Csepeli Piacnál lesz leállítva az a szabványos városi hulladéktároló, amibe Csepel ellenzéki országgyűlési képviselője a kormány legújabb nemzeti konzultációs leveleit várja.

Mivel a sajátos véleménygyűjtő-ládát elsőként Szabó Szabolcs képviselői irodája előtt szúrtuk ki, megkérdeztük, mi okból várja ebbe a lakosság részére kiküldött prospetusokat. Ezt válaszolta:

Rácz Jenő Csepelről indult és Sanghai-ig jutott. És mindössze 25 évesen lett konyhafőnök.A gasztronómia Oscar-díját, a Michelin csillagot másodszor is megkapta a magyar séf és az a kínai étterem, ahol dolgozik.

Idén szeptemberben már másodszor kapta meg a Michelin-csillagot a Sanghajban lévő, Taian Table nevű éttermével Rácz Jenő. Ő az egyetlen magyar séf, aki külföldön kapott csillagot, ráadásul kétszer. Rácz már kilenc éve főz külföldön, most egy hétre hazalátogatott, ekkor beszélgettünk vele az étterméről, a Michelin-csillagról és a kínai gasztronómiai életről.

Sanghajban csak két éve él, konkrétan a Taian Table megnyitására hívta Kínába az étterem tulajdonosa, Stefan Stiller, akit Rácz előző munkái győztek meg. A séf valóban jó választásnak bizonyult, hiszen pár hónap alatt Michelin-csillagig vitte a helyet. De ezután szinte rögtön be kellett zárniuk, mert annyira megnőtt az érdeklődés, hogy rögtön ellepték őket az ellenőrök, és a kínai hatóságok gyorsan találtak is néhány hiányzó engedélyt. Új helyet kerestek, túléltek egy költözést, újra megnyitottak, és a Taian Table két héttel ezelőtt ismét Michelin-csillagot kapott. Rácz úgy gondolja, ha nem kellett volna a pár hónapos kényszerszünet, akkor

Boldogult nagynéném kedvenc mondása volt ez. Igaz, amikor erre rákapott, már jóval túl járt a nyolcvanadik évén. Megélte annak idején a millpengőket, a forint erős korszakát és a nyolcvanas évek inflációját egyaránt. Amikor csaknem ötvenévnyi tanítás után nyugdíjba ment, talán húszezer forintot kapott havonta, aztán ebből majd százezer lett. Na, ezt a százezret tartotta szinte elkölthetetlenül soknak, ami persze az ő életmódja mellett érthető is volt.

Orbán Viktor nem a nagynéném, az államkassza bevételei nem az ő privát nyugdíja, a NER sem él olyan szerényen, mint egykoron Júlia néném tette, de a pénzt mégis számolatlanul költik. Olvastam a minap, hogy több esetben is „hozomra” adtak egyedi kormánydöntés alapján állami támogatást bizonyos cégeknek, mondván, majd teljesítik valamikor a szerződésben foglaltakat is. Az ilyen megállapodások többsége mögött