Gátlástalanul a Római-parti gátért: ismerős mókamesterek, akik félnek a néptől, a szavazástól és a népszavazásért kezdeményezett aláírásgyűjtőktől

Csepelen jól ismert módszer a képviselő-testület ülésein, hogy a fideszes városvezetés a munka megkezdése előtt pár perccel oszt ki előterjesztéseket, javaslatiokat nagyon fontos témákban, s így megvonja a lehetőséget az ellenzéktől, de a kormánypárti képviselőktől is, hogy megalapozott szakmai véleményt alakíthassanak ki a képviselők. A sok vihart megért Római-parti gát ügyében ezt a módszert másolta le ma reggel Tarlós István főpolgármester és a fideszes többségű fővárosi közgyűlés.

Tarlós István főpolgármester szerdára hívta össze a Fővárosi Önkormányzat rendkívüli ülését, hogy új javaslatot terjesszen elő a Római parti védmű ügyében.

A közgyűlés alig félórás vita után meg is szavazta a javaslatot, amely kimondja,

a parti ingatlanok védelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény nem a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon, hanem a hullámtérben, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén kerüljön megvalósításra.

Az előterjesztés az ülés 8 órára meghirdetett kezdetére még nem volt a testület asztalán, ezért

„Mi húzzuk legtovább egyébként az ország települései közül, rég túllendült ezen mindenki, még az olyan szocialista vezetésű kerületek is, mint a XIII. kerület, ezen rég túllendültek ezen a Kádári posványon. Ez itt Csepelen még él.” – mondta Németh Szilárd a Fidesz alelnöke a csepeli képviselő-testület szeptember 22-i ülésén. (https://csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2017/09.22/2017.09.22.jkv._nyilt.pdf )  

A jegyzőkönyv alapján Németh úr szerint „Kádári posvány” – van Csepelen.  Huszonhét évvel a rendszerváltás és hét évvel helyi hatalomra kerülése utánszer. Az a Németh Szilárd mondja ezt, aki 12 évig küzdött e posvány feletti hatalmat „jelképező”  polgármesteri székért. Hatalomra kerülése után lerombolta a

Na most jobb lessz? Lemondott Bernd Storck a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya, az MLSZ keresi az utódát. Előtte is, utána is több száz főhivatású labdarúgó közpénz tízmilliárdokból folyamatosan épülő-szépülő stadionokban, jó esetben pár ezer néző előtt  a sportág nagyon sajátos magyar változatát adja elő. A kérdések kérdése persze az, hogy mi a magyarázata annak, hogy az ömlő pénzek, a szaporodó stadionok és pályák, az évtizedes múlttal rendelkező tucatnyi akadémia ellenére ott tartunk, ahol...?

Ismét előállt az évtizedek óta keserűen megszokott helyzet. Magyar labdarúgó közvetlen tapasztalás helyett 2018-ban is csak turistaként vagy televízió nézőként részesülhet majd a világbajnokság élményében. Miközben vb szereplők lettek olyan „labdarúgó nagyhatalmak”, mint Panama, Costa Rica, Izland és még folytatni lehetne. Persze, könnyű nekik, hisz lélekszámuk, gazdasági erejük, labdarúgó hagyományaik, a sportágba ömlesztett közvetlen és közvetett költségvetési pénzek révén kikövezett úton érkeznek Oroszországba. Csak csínján tromfoljunk a

Olvasóink közül többen és többször jelezték, elegük van Németh Szilárdból, látni sem akarják, ne közöljünk róla képet, szöveget. Igyekeztünk olvasóink kedvében járni, de Csepel torpedója, hírnevének rombolója ezt nem hagyja. Újra és újra támad. Támadnak gondolatai, amelyek nem a sajátjai, de a szereposztás szerint ezt a látszatot kelti. Félrevezeti a média fogyasztóit. Csepelen a közpénzen gyártott sajtóból, internetes szócsövekből csak az ő hangja hallatszik. Ezért a következő hetekben - Herczeg Márknak, az Indexen közölt cikkét is felhasználva - Németh hazugságait leleplező tényeket ajánlunk olvasóink figyelmébe. Kapcsolják be a biztonsági öveket, kezdünk! 

A Fidesz alelnöke és frakcióvezető-helyettese a kormánypárt legnagyobb hivatalos hablatyolója Kósa Lajos  mellett. De kár lenne annyival elintézni, hogy mindig csak összevissza beszél. Németh Szilárd ugyanis pontosan tudja, mit csinál, a kormány főbb üzeneteit sulykolja tévékben, sajtótájékoztatókon és a

Ahogy öregszem, egyre kevésbé tolerálom az idétlenkedést.

A fociról beszélek: a jobb bajnokságok csapaiban játszó labdarúgók mintha elfelejtették volna a játékot, ha a  magyar válogatottba kerülnek. Véleményem szerint Bernd Storck kapitánynál (képünkön) nagyobb melléfogása régen volt  a magyar szakvezetésnek. Semmit sem tud fölmutatni eredménytelenségen és kudarcon kívül.

A csapatot

Közmeghallgatás címén fideszes fórumot szervezett Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a Radnóti Miklós Művelődési Házban. Az október 12-i eseményről a 21ora.hu így számolt be:

Az eseményt a képviselőknek kiküldött meghívó szerint a szokásos testületi üléssel azonosan kezelték. Ebben nem is lehet vitatkozni a városvezetéssel: a csillagtelepi művházba szervezett est valóban a Szent Imre téren megszokott szellemben zajlott, azzal a különbséggel, hogy itt elvileg nem fideszes politikusok is szót kaphattak, de erről kicsit később.

A közmeghallgatást a megjelent köz kétségkívül meghallgatással kezdte. Az épp három éve megválasztott Borbély Lénárd lépett ugyanis a pódiumra, hogy

A kulturális közfoglalkoztatás, sőt, a közszférában valamennyi közmunka felszámolását javasolják civilek, szakszervezetek és polgármesterek.Kész a belügyi tárca idevágó javaslata is, de a kormány halogatja a döntést.

István 25 évig volt történelemtanár, majd a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) könyvtárát vezette. Csakhogy Orbán Viktor 2012 szeptemberében úgy döntött, meg kell szüntetni a magyar műemlék- és régészeti ügyek intézményét, mert a feltárások miatt késett néhány látványberuházás és a Fidesz-barát vállalkozóknak is figyelni kellett a szakmai szempontokra, amikor belevágtak a potom pénzért megszerzett kúriák, kastélyok felújításába. A hivatallal együtt István is mehetett, így lett belőle kulturális közmunkás egy országos múzeumban. Az anyagilag is megalázó helyzetet apró gesztusokkal tetézték, új munkahelyén például nem kapott állandó belépőt, nem hívták meg az értekezletekre. Az alig 70 ezer forintos béren foglalkoztatott magyar értelmiségi réteg megnyomorításának

Akár fél óra alatt meg lehet szerezni a csepeli SZTK-ban a diagnosztikai vizsgálatok eredményét, és rosszindulatú hírkeltés, ha valaki azt állítja, hogy heteket, hónapokat kell várni a szűrésekre. Az meg különösen nagy hazugság, hogy nincs mammográfia: néha ugyanis jön a busz! Mindezt dr. Juhász György mondta nekem a legutóbbi KT ülésen. Juhász úr intézményvezetőként már sokadszor vállal politikai pedellus szerepet: - pedig nem is kéne neki!

Gondoltam, megnézem a szakorvosi rendelőt. 14 órakor vagy ötven ember várakozik a bejelentkező pult előtt. Feszült a hangulat, mert hamarosan lezárják a jelentkezést és elzavarják a betegeket: próbálkozzon talán holnap! Egy orvos rendel az orr-fül-gégén. Már vagy tíz ember ül a padon.

A gyógyító stáb megérkezik. Az emberek feszültek, mert

Orbán és kormánya igen változatos technikákkal rabolja ki az országot és a saját klientúrájának juttat mindent, ami érték és hasznot hoz.

A legnagyobb lenyúlások: a magánnyugdíj-pénztárak 3000 milliárdja, az MNB saját alapítványaira költött 260 milliárdja, a letelepedési kötvények 400 milliárdja.

Itt van a mára szinte elfeledett trafikügy, amellyel számos kisembertől vették el a megélhetését, vagy az állami földek átjátszása olyanok kezébe, akik soha nem foglalkoztak mezőgazdasággal, csak az EU földalapú támogatása kell nekik.

Ne feledkezzünk meg a rokkant-nyugdíjak felülvizsgálatáról, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak felszámolásáról, az

Egy, a kötcsei piknikről szóló riportban beszélt erről a Fidesz alelnöke, aki a csorbát kiköszörülés helyett inkább megfőzte

Igazi nyáridéző számot raktak össze októberre az állami és jegybankos pénzekkel kitömött kormánypárti magazin, a Magyar Krónika szerkesztői. Amellett ugyanis, hogy mintegy 20 oldalon keresztül ecsetelik Paks II. megépítésének szükségességét és előnyeit, több cikkben is megemlékeznek a Fidesz idei kötcsei piknikjéről.

Kerényi Imre publicisztikájában egyenesen arról ír, hogy

Jelenleg 900 ezer magyar állampolgár ellen zajlik végrehajtási ügy, mert nem tudnak fizetni. Ezt hívják társadalmi katasztrófának. Mégsem ebben az ügyben indul nemzeti konzultáció.

A 900 ezer ügyből 280 ezer behajthatatlan, mert a tartozók nem rendelkeznek ingatlannal vagy ingósággal, ami fedezné a végrehajtást. Ez a szám nem valami ellenzéki ferdítés, hanem az Igazságügyi Minisztérium közlése. A 900 ezer ember összesen 3229 milliárddal tartozik.

Csak idén ősszel, a decemberi kilakoltatási moratóriumig, 1100 családot fognak az utcára rakni – írja

Ábel Attila csepeli alpolgármester megint hazudott egy nagyot. Most az aradi vértanúk emléktáblájának elírása apropóján, a saját tulajdonában lévő és általa működtetett fideszes hírblogon (http://csepel.info/?p=61611#more-61611). Bocsánatkérésbe csomagolta a hazugságait. Ami több dolog miatt is felháborító. Egyrészt a csepel.info-t zömében a fideszesek olvassák, azaz a többségében nem fideszes csepeliektől Ábel úr nem akar elnézést kérni. http://csepeliek.blog.hu/2017/10/09/brutalis_hibak_vannak_a_csepeli_emlektablan_amit_nemeth_szilard_avatott_fel_az_aradi_vertanuk_napjan#more12941347

Másrészt az aradi vértanúk emléktáblájának hibás szövege miatt szükségessé vált magyarázkodást arra használja, hogy a fideszes vezetést, önmagukat „fényezve”, hátrafelé mutogasson. Sőt! Hazugsággal próbálja elvonni a figyelmet az országos botránnyá vált kínos ügytől.

Ábel úr magyarázkodása végén azt állítja, hogy „2010-ig nem voltak fejlesztések, de

A hazai lakosság felének nincs semmilyen megtakarítása az OVB Magyarország legfrissebb felmérése szerint, aki pedig félre tud tenni valamennyit, az vagy lakásra és nyugdíj-kiegészítésre gyűjt, vagy a váratlan helyzetektől tart leginkább.

A rendszeres megtakarítások jellemzően 10-20 ezer forint körülire tehetők és a megkérdezettek csupán ötöde mondta, hogy tudomása szerint rendelkezik államilag támogatott megtakarítási formával.

A kutatásban résztvevők több mint 90 százaléka életszínvonal-csökkenést jósol a

Új hídra még  nagyon sokat kell várni. A mostani Gubacsi hídon viszont egyre erősebb a teherforgalom, nemcsak a Metrans terminálja, hanem a Szabadkikötő és az ott működő Mahart Container Center miatt is: forgalmuk növekszik

Egy év eltelte után újra terhelési próbát végeztek el a Gubacsi hídon.  A műtárgyon vezet át Soroksári úti rendező-pályaudvar felől a csepeli ipartelepekre irányuló teherforgalmi vágány, így a Szabadkikötő, a volt gyártelep és a Metrans termináljának teljes forgalma. A ránézésre egyre ramatyabb állapotban levő hidat két klasszik Szergejjel, a 230-assal és a 089-essel terhelték meg, miközben a szakemberek mindenféle diagnosztikai eszközzel vizsgálták az acélhíd reakcióit. A művelet délelőtt tíz órától kora délutánig tartott.

A híd újjáépítése napirenden van,

Ne elégedjenek meg az örök életre szóló személyivel, kérjenek hat évig érvényes chipeset - ezt javasolja Alexin Zoltán a 65 év felettieknek. Az adatvédelmi szakértő úgy véli nehézkesebb lehet az e-receptek kiváltása, ha az idősebbek nem váltanak korszerűbb igazolványra.

Novembertől már e-receptre írják fel a gyógyszereket. Azaz az orvosnak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) kell rögzítenie, hogy kinek, milyen gyógyszert rendelt, a patikusok pedig innen olvashatják ki, milyen orvosságot kell kiadniuk. A gyógyszerkiváltás ettől kezdve erősen hasonlít majd egy banki tranzakcióra: a páciensnek igazolnia kell magát a taj-számával, és a hagyományos személyi igazolványával. Ha van chipes e-személyije, akkor egyetlen okmányra is megkaphatja a gyógyszert. Csakhogy a 65 évesnél idősebbek alapesetben chip nélküli személyit kapnak, igaz ez 60 évre szól. Ez a tíz éve bevezetett, jó szándékú intézkedés az unió országaiban azt a cél szolgálja, hogy időseknek ne kelljen időről-időre bajlódniuk a személyi okmányok megújításával. Csakhogy

Ne keressék Csepelen az aradi vértanúk új emléktábláját egyelőre. Kínos hiba miatt bedeszkázták. Előtte Németh Szilárd, Csepel volt polgármestere, a Fidesz alelnöke ünnepi beszédet mondott és koszorúzott Borbély Lénárd jelenlegi polgármesterrel együtt.

Miként korábban beszámoltunk róla, Csepel alpolgármestere, Ábel Attila zavaros zsarolási történettel akarja elfedni a legújabb  botrányt. Azóta új fejlemény is van: 

Csepelen falemezt szegeztek az aradi vértanúk emléktáblájának helyére. Az ígéret szerint vasárnap hullik le a deszka az országra szóló botrányt kiváltó pontról, hogy ott végre megjelenjen, amit minden kisiskolás tud: az aradi vértanúkat 1849. október 6-án végezték ki. Csepel városvezetői azonban ezt a dátumot 1848-ra tették az emléktáblán, s miután éles szemű csepeliek a kapitális hibát jelezték, köszönet és bocsánatkérés helyett hallgatásba burkolózott Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila is. Amikor ez a taktika csődöt mondott, akkor

A kórházakban tavaly 1481 olyan beteg halt meg, aki az antibiotikumok többsé­gének ellenálló (multirezisztens = MRK) kórokozóval is megfertőződött. 174 esetben a halált maga a fertőzés okozta, de legalábbis siettette – derül ki az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb jelentéséből.

A kórházaknak 2006 szeptembere óta jelenteniük kell az egészségügyi ellátással összefüggő minden olyan fertőzést, amelyet multirezisztens kórokozók idéznek elő. Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen esetek szá-ma az utóbbi három évben egyre emelkedik: míg 2014-ben 3998 volt, 2015-ben már 4187, 2016-ban pedig összesen 4830 MRK-fertőzést jelentettek.

A kórházakra lebontott számokat, amelyekből mindnyájan megtudhatnánk, melyik intézmény mennyire biztonságos, az egészségügyi hatóság eddig még sosem tette közzé. Azzal védekezik, hogy a lakosság nem elég fölkészült ezek megértésére. Ezt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vitatja, és

Zavaros zsarolási történettel állt elő Csepel alpolgármestere, Ábel Attila arról, hogy miért írhatták el az aradi vértanúk kivégzésének dátumát azon a frissen elkészült emléktáblán, amelyet október 6-án koszorúzott meg többek között Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő és Borbély Lénárd kormánypárti polgármester. A szócsőben kozmetikáztak. Ábel szerint „Az emléktáblát a hiba miatt nem is avatták fel, ellentétben a sajtóban megjelenttel. Csak koszorúzás volt október 6-án.” A kritikus cikkek megjelenése után a Csepel.hu szerkesztői az „avattak” szót átírták, s helyette már az olvasható: „koszorúztak”.

Brutális hibák vannak a csepeli emléktáblán, amit Németh Szilárd avatott fel az aradi vértanúk napján - adtuk hírül hétfőn. A márványtáblán ugyanis 1849 helyett 1848-ra tették az aradi kivégzések dátumát, és más hibát is vétettek. A kínosnál is kínosabb botrány villámgyorsan végigjárta Csepelt és az internet világát. Az önkormányzat vezetői és propagandistái azonban struccként homokba dugták a fejüket, nem akarnak tudomást venni a történtekről és nem hajlandók bocsánatot kérni saját hibájukért. A szöveget ugyanis valaki megírta, valaki leellenőrizte, a gyártást valaki megrendelte, a táblát valaki átvette, valaki

Hosszú, türelemmel viselt betegséget követően 88 esztendős korában elhunyt Tóth II József, a Csepel 12 -szeres válogatott labdarúgója.

A legendás Aranycsapat csatárát, aki pályafutása során a válogatott mellett kizárólag a Csepel színeiben futballozott, a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti, klubunk pedig megemlékezést szervez.

Egyesületünket az idős sportember fia értesítette a halálhírről, aki elmondta, hogy

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró – tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt életének 84. évében, október 6-án váratlanul érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel. 1964-ben készült a Gusztáv-sorozat, a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, amelynek

"Kedves Rajongók, Pályatársak, Barátok, Ferencváros szurkolók és a foci egyéb szerelmesei! Mély megrendüléssel tudatjuk a fájdalmas hírt, hogy Aradszky László táncdalénekes vasárnap este óta már nincs köztünk, életének 83. évében elhunyt" - írta hétfő reggel az Indexnek a gyászoló család.

Aradszky Lászlót otthonában érte a halál. Vasárnap este fél tíz körül riasztották a mentőket, akik már csak a halál beálltát tudták megállapítani, mondta az Index megkeresésére Aradszky Zsolt, Aradszky László fia. A halál okát három napon belül fogják megállapítani, több részletet egyelőre nem tudni. Temetéséről később intézkednek, a részletekről a nyilvánosságot tájékoztatni fogják.

Aradszky László 1935-ben született Budapesten. Először a Töltőtolljavító Ktsz.-ben dolgozott,  majd az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában és a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában tanult.

1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! könnyűzenei versenyén  első helyezést nyert Még ide-oda húz a szív című dalával. 1966-ban a