A városvezetők miért félnek attól, hogy a csepeliek hazugság helyett valódi információhoz jutnak? Miért nem költik a többlet költséget a csepeli nyilvánosság erősítésére,  a képviselő-testületi ülések és a bizottsági tanácskozások, közmeghallgatások, fórumok internetes, online közvetítő rendszerének kialakítására, üzemeltetésére? 

Idei 14. ülését tartja ma délután öt órától a Szent Imre téri polgármesteri hivatalban az önkormányzat képviselő-testülete.  A  napirend-tervezetben szereplő javaslatok közül az alábbiakkal kapcsolatosan fogalmaztuk meg kérdéseinket, melyekre, reméljük, választ is kapunk a nyilvános ülésen:

Napirend-tervezet 2. pontja: (209. sz. előterjesztés)

Javaslat a Csepeli Hírmondó 2018. évi megjelentetéséhez szükséges fedezet biztosítására

Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester

Kérdéseik:

1) Köztudott, hogy a Csepeli Hírmondót a városvezetők a Fidesz helyi szócsöveként használják. A lap nekik muzsikál, az ő nótájukat fújja. A szócső már eddig is töméntelen közpénzt költött el. Akkor most mégis, mi indokolja a

Nem lehet egészséges az olyan társadalom, ahol az emberek döntő többsége kiszámíthatatlan feltételekkel, és rossz körülmények között kénytelen dolgozni.

A magyar munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai sötét képet festenek a munka világáról. Folyamatosan nő a balesetek, és a feltárt szabálytalanságok száma, miközben az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma kevesebb, mint a felére csökkent. Ez az elkeserítő állapot pedig a rendszerváltás óta romboló, olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikának eredménye, amit a Fidesz is büszkén hirdet. A rendszerváltás modernizáló értelmisége Magyarországot olyan fejlődési pályára állította, ami főként a külföldi tőkebefektetések ösztönzésére épült. A „versenyképesség megőrzése” volt a felzárkózási mítosz mantrája, ami miatt ilyen állapotok uralkodnak a munka világában.

Ha megnézzük az Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes szerveinek jelentéseit, elkeserítő kép tárul elénk. A problémák a foglalkoztatás minden területén jelen vannak: nem tartják be a munkavédelmi szabályokat, széles körben elterjedtek a munkáltatói visszaélések a munkaidővel és a bérezéssel kapcsolatban, még

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője Megint arcátlanul hazudik a Csepeli Hírmondó! címmel írást közölt saját blogján és Facebook oldalán. A cikket változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe: 

z elmúlt 7 évben már hozzászokhattunk, hogy a Csepeli Hírmondót Németh Szilárd (korábbi csepeli polgármester) és Borbély Lénárd (jelenlegi polgármester) egyszerű Fideszes pártlappá silányította. Amit most műveltek, azt azonban már George Orwell is megirigyelhetné, hiszen nem egyszerűséggel megváltoztatták a múltat. Magyarul simán hazudtak egy akkorát, hogy a fal adja a másikat.

Miről is van szó?

A legutóbbi Csepeli „éljen sokáig Németh Szilárd” Hírmondóban megjelent egy beszámoló a legutóbbi csepeli közmeghallgatásról, „Dr. Szabó szóra sem méltatta a csepelieket” címmel. A kommunista időket idéző – nagy bátran persze név nélkül megjelentetett – úgynevezett beszámolónak ugyanis egyszerűen semmi köze nincs a valósághoz. A cikkben leírtakkal ellentétben itt szó sem volt közmeghallgatásról. Az egésznek az volt a célja, hogy Németh Szilárd, illetve az általa bábként rángatott, nemrég ittas vezetés bűncselekménye miatt elítélt Borbély Lénárd beszéljen, a „köz” meg hallgasson.

Ennek megfelelően a rendezvényen Borbély Lénárd egy

A gazdasági, pénzügyi válság hatására 2009 és 2012 között a kontinens népességének negyede élt szegénységtől fenyegetve, s csak az utóbbi két évben javultak a mutatók az Európai Unió 28 tagállamában, köztük Magyarországon is. A szervezet központi statisztikai hivatala, az Eurostat a szegénység elleni küzdelem keddi világnapjára időzítve hozta nyilvánosságra a tavalyi összesítést, amely szerint az uniós lakosság 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegetett a nélkülözés és a társadalmi kirekesztés veszélye.

Magyarországon 2008-ban 2 millió 790 ezer, tavaly pedig 2 millió 540 ezer volt a veszélyeztettek száma, amivel

A szemükből minden kiolvasható: Németh Szilárd és Borbély Lénárd. A Szent Imre téri lakájok és médiáik ezeket a képeket sem közlik

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 19-én megjelent 20. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünk

A lap immár teljes kampány-üzemmódra kapcsolt. Bizonyítékok: folytatódott Szabó Szabolcs lejáratása, a Fidesz politikai hirdetéseinek többszöri közlése, a nyílt sorosozás. Megtudhattuk: Németh Szilárd beszédet mondott a testületi ülésen, az Arany János Általános Iskola névadó ünnepségén, a Magyar Posta mini múzeuma csepeli megnyitóján. Üzenetét felolvasták a műfüves focipálya avatási ünnepségén, bejelentette, hogy óriási egészségügyi fejlesztés indul el, a Nemzetbiztonság Bizottság zárt, azaz titkos üléséről nyilatkozott. Minden kilométerkőnél Némethbe ütköztünk.

Ami viszont feltűnő, s bizonyos értelemben rámutat a Borbély és Németh közötti egyre nyilvánvalóbb ellentétekre, hogy

A hazai lakosság felének nincs semmilyen megtakarítása az OVB Magyarország legfrissebb felmérése szerint, aki pedig félre tud tenni valamennyit, az vagy lakásra és nyugdíj-kiegészítésre gyűjt, vagy a váratlan helyzetektől tart leginkább. A rendszeres megtakarítások jellemzően 10-20 ezer forint körülire tehetők és a megkérdezettek csupán ötöde mondta, hogy tudomása szerint rendelkezik államilag támogatott megtakarítási formával. A kutatásban résztvevők több mint 90 százaléka életszínvonal-csökkenést jósol a nyugdíjas éveire, ha

A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. Sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól

A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet  Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából 

A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.

Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 61 évvel ezelőtti napok történéseit:

Csepelen az ellenzék pártjainak helyi szervezetei közül többen közösen szerveznek megemlékezést a volt Csepel Művek főbejáratának, az egyes kapunak a közelében, a Martinász-szobornál:

Úgy tudjuk, az eseményen felszólal Szenteczky János, az MSZP Csepeli Szervezetének elnöke is.

A fideszes 21. kerületi városvezetők által szervezett ünnepségek, a kormányzati rendezvények és a demokratikus ellenzék megemlékezései  a következők:

1956 október 23-án, kedden 4 óra 25 perctől, vagyis a hajnali óráktól szólt a rádió, az egyetlen, a Magyar Rádió, a Kossuth Rádió, amely estére főszerepet kapott, és ezt november 4-ig töltötte be. Reggel azonban még a korszak divatos zenéjét játszották a munkába indulóknak.

Összegyűjtöttünk néhány 1956-os slágert és hozzáfűztük a rendszerváltás idején felcsendülő újabb, ma már legendás, 56-ot idéző dalokat.

A gyűjtemény kattintás után ITT LÁTHATÓ és főként HALLHATÓ

Ráadásként itt a Honvágydal születésének története

A csepelieknek is jó, ha tudják, ezért szólunk: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben betegek és újságírók is megtapasztalták, hogy mennyire nehéz dolga vannak annak, aki mosdót keres. A 24.hu munkatársai riportjukban többek között azt írják: először a második emeleten próbálkoztunk, ahol a következő felirat fogadott minket:

Nem volt kedvünk visszabattyogni a földszintre, így elmentünk a szintén a másodikon a lifteknél lévő mosdóhoz, ahol ismét nem volt szerencsénk:

Budapest Belvárosában több helyen még mindig látható a történelem 61 évvel ezelőtti beszédes lenyomata

Népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás: ez volt ötvenhat definíciója huszonnyolc évvel ezelőtt, amikor Szűrös Mátyás október 23-án a Kossuth téren kikiáltotta a köztársaságot. A Parlament körül hullámzó tömeg pedig mintha szuperexpresszen ült volna, csak éppen az út nem változatos tájakon, hanem a változó történelmen vezetett keresztül. Még nyolc hónap sem telt el azóta, hogy Pozsgay Imre egy ország döbbenetére bejelentette: a történészek kiderítették, ötvenhat októberében nem ellenforradalom, hanem népfelkelés zajlott. Most meg - ujjongtak a téren zsúfolódók - ez az évtizedeken át tabunak számító dátum az új kor ünnepe, a köztársaság születésnapja lesz.

Nem tudom, ha akkor ott, a téren megkérdezett volna valaki, szerintem milyen lesz a jövő, mit válaszoltam volna. Hiszen a múltról is alig tudtam valamit. Az én nemzedékem, egy évtizeddel később születvén csak a hiányokból szerzett saját tapasztalatot ötvenhatról. A lyukak a falakban, az eltűnt szomszédok, a nyolcadikos történelemkönyv, amelynek a végéig valahogy egyetlen tanévben sem sikerül eljutni. A családi történetek elharapott

Mozgó kuka, ami mindig más helyen gyűjti majd össze a csepeliek által a szemétbe szánt Soros-ellenes álkérdőíveket.

Ma  speciel a Csepeli Piacnál lesz leállítva az a szabványos városi hulladéktároló, amibe Csepel ellenzéki országgyűlési képviselője a kormány legújabb nemzeti konzultációs leveleit várja.

Mivel a sajátos véleménygyűjtő-ládát elsőként Szabó Szabolcs képviselői irodája előtt szúrtuk ki, megkérdeztük, mi okból várja ebbe a lakosság részére kiküldött prospetusokat. Ezt válaszolta:

Rácz Jenő Csepelről indult és Sanghai-ig jutott. És mindössze 25 évesen lett konyhafőnök.A gasztronómia Oscar-díját, a Michelin csillagot másodszor is megkapta a magyar séf és az a kínai étterem, ahol dolgozik.

Idén szeptemberben már másodszor kapta meg a Michelin-csillagot a Sanghajban lévő, Taian Table nevű éttermével Rácz Jenő. Ő az egyetlen magyar séf, aki külföldön kapott csillagot, ráadásul kétszer. Rácz már kilenc éve főz külföldön, most egy hétre hazalátogatott, ekkor beszélgettünk vele az étterméről, a Michelin-csillagról és a kínai gasztronómiai életről.

Sanghajban csak két éve él, konkrétan a Taian Table megnyitására hívta Kínába az étterem tulajdonosa, Stefan Stiller, akit Rácz előző munkái győztek meg. A séf valóban jó választásnak bizonyult, hiszen pár hónap alatt Michelin-csillagig vitte a helyet. De ezután szinte rögtön be kellett zárniuk, mert annyira megnőtt az érdeklődés, hogy rögtön ellepték őket az ellenőrök, és a kínai hatóságok gyorsan találtak is néhány hiányzó engedélyt. Új helyet kerestek, túléltek egy költözést, újra megnyitottak, és a Taian Table két héttel ezelőtt ismét Michelin-csillagot kapott. Rácz úgy gondolja, ha nem kellett volna a pár hónapos kényszerszünet, akkor

Boldogult nagynéném kedvenc mondása volt ez. Igaz, amikor erre rákapott, már jóval túl járt a nyolcvanadik évén. Megélte annak idején a millpengőket, a forint erős korszakát és a nyolcvanas évek inflációját egyaránt. Amikor csaknem ötvenévnyi tanítás után nyugdíjba ment, talán húszezer forintot kapott havonta, aztán ebből majd százezer lett. Na, ezt a százezret tartotta szinte elkölthetetlenül soknak, ami persze az ő életmódja mellett érthető is volt.

Orbán Viktor nem a nagynéném, az államkassza bevételei nem az ő privát nyugdíja, a NER sem él olyan szerényen, mint egykoron Júlia néném tette, de a pénzt mégis számolatlanul költik. Olvastam a minap, hogy több esetben is „hozomra” adtak egyedi kormánydöntés alapján állami támogatást bizonyos cégeknek, mondván, majd teljesítik valamikor a szerződésben foglaltakat is. Az ilyen megállapodások többsége mögött

Kedves ismerőseim!

Ezen a helyen is hívok hittel és szeretettel mindenkit az október 23.-i megemlékezésünkre a csepeli Martinász-szoborhoz 18.óra 30 -ra (A régi csepeliek mint 1-es kapu ismerik a helyszínt:) ) Azért teszem ide is fel a meghívást mert bár pártok szervezik a megemlékezést de szerintem minden jóérzésű és Csepel jobbításáért tenni akaró Csepelinek ott a helye!

Meg kell már mutatnunk a regnáló hatalomnak , hogy tudunk együtt mozdulni, ha van értelmes célunk !! Most van! A megemlékezés után átvonulunk a Csepeli Munkásotthonhoz és tudtára adjuk a Fidesznek és Németh Szilárdnak , hogy nem engedjük magánkézbe venni a Csepeliek történelmi tulajdonát ! Ez nem birkózó csarnok !! Ez a mienk Csepelieké és nem adjuk!

Kérem azokat az ismerőseimet, akik nem tagjai egyetlen szervezetnek sem , de szeretik Csepelt , jöjjenek!

Kérem,  osszátok meg minél többen , hogy a kérésem eljusson a csepeliekhez! Hiszem , hogy sokan leszünk !

Forrás: Podolák Sándor Facebook oldala

A magyar lakosság majdnem 27 százaléka vizesedő, beázó vagy penészes otthonban lakik – ez 2,6 millió ember, köztük 540 ezernél több gyermek, a szegénységi küszöb alatt élők majdnem fele.

Évek óta nem javul az egészségtelen lakások aránya Magyarországon, de a kormány erről tudomást sem vesz – állítja a Habitat nevű civil szervezet, amely immár hat év óta ad ki jelentéseket a magyar lakáshelyzetről. A Habitat for Humanity a világ 70 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. A 2016-os év lakhatási helyzetét elemző tanulmányból kiderül, hogy a szociális segítségre szoruló szegények lakásgondjainak kezelését a kormány az önkormányzatokra hagyja, miközben lakáspolitikai intézkedései a középosztályt segítik.

A magyar lakosság 89 százaléka saját tulajdonú lakásban él, s ez az arány még a legszegényebbek körében is majdnem 75 százalékos. A kormány mégis főként a

Reggel 7 óra! Indulok a piacra!
Hogy ilyenkor megyek, annak több összetevője van. Egyrészt hozzászoktam a korai keléshez. Régen már 6-kor ablézoltam (váltottam) az éjszakás kollégával. Ha, hatóra öt perc előtt váltottam le az éjszakás munkatársat, nem volt baj, de ha utána, akkor aztán nem tettem zsebre, amit kaptam. Ezért aztán hamar megtanultam, hogy nem szabad késnem! A 18 éves korban kialakult koránkelés aztán életvitelemmé vált. Most, amikor lehetne, se tudok tovább feküdni. Kidob az ágy!

A másik oka annak, hogy  korán kelek az, hogy megyek a piacra! Ott vannak a jó ismerősök, meg a régi barátok. Gyula Anni, Sanyi a hentes, Angéla, Pista, Jani a zöldségesek, meg a Deák szobor környékén ődelgő többi, a gyárból ismert régi szaki. A harmadik oka, hogy ez a hajnali óra már úton talál az, hogy ilyenkor még van hely a piac előtti parkolóban. Állandóan eszembe jut Töreki Dezső építész bizonytalansága az ezredforduló környékén, mikor az SZTK felújítási tervein dolgoztunk: „elég lesz-e ez a parkoló mennyiség piaci napokon a vásárlók, és az SZTK betegeinek kiszolgálására? Neki erős kétségei voltak, de

Ma ismét rendkívüli ülést tart a Csepeli Önkormányzat képviselő-testülete. A „zárt” ülést tegnap 16.00 órakor hívta össze a polgármester. Idén ez lesz a 13. ülése a fideszes többségű testületnek, melyből 7 „rendkívüli” jelzéssel, egy-két nappal korábban, a munkatervvel nem törődve, került összehívásra. Egyetlen napirendet terveznek: Javaslat Csepel Örökség kitüntetés adományozására. Úgy tűnik, a tervszerűtlenséget kivéve, minden megfelel a testület szervezeti és működési szabályzatának. Mi az, ami mégis érdekessé teszi a tervezett napirendet? Csak annyi, hogy szeptember 28-án, ugyancsak zárt ülésen, már döntöttek az október 23. kapcsán kiosztásra kerülő kitüntetésről.

Mi lehet az ok, amiért újra napirendre tűzik a témát?

Nekünk addig jó, míg Orbán él. Mondtam már, ugye? Mert mit ad nekünk Orbán? A gyűlölet szabadságát. A gyűlölet szabaddá tesz. S szabad ember tesz csuda dolgokat. Például megveszi a Mátrai hőerőművet, mert üsd a vasat és a fémet ezzel is a pénzed véded.

A mi emberünk, a mi közbeszerzésünk. Épül az újabb saját láb, még ha kicsit füstöl is. Le a napenergiával. Abcúg sorosista, sátánista szélenergia. 

Sugározza minden tekintet a Paksba vetett hitünket.