A csepeli 2017-es költségvetés elfogadása után a kerület polgármesterének kétoldalas, a Csepeli Hírmondóban közölt nyilatkozata szerint „újabb fejlesztések indulnak.” Az írás megjelent a fideszes városvezetők internetes szócsövében, a csepel.hu – ban is.  Külön érdekessége a cikknek, hogy azt nem Szentesi Zöldi László, a lap igazgatója vagy valamelyik munkatársa írta meg. (Talán valami készül ellenük?)  A polgármesteri monológot Borbély úr külön bejáratú vagy külön bejáratott házi újságírója, Takó Szabolcs jegyzi, aki nem tagja a szerkesztőségnek. A nagy dolgokat ugyanis csak ő írhatja. Sajnos,  a tollbamondás után az irományba került a gerincútról  egy ordas hazugság.  Kimaradt viszont  a dolgozatból több, a csepelieket élénken foglalkoztató téma, mert úgy látszik, hogy ezeket még Takó úr sem kérdezheti meg  Borbély Lénárd polgármestertől. Ezért mi most pótoljuk a fel nem tett kérdéseket, hátha választ kapunk rájuk:

Ez a mi közéletünkben nem betegség, hanem népszokás. Leváltunk, felváltunk, átváltunk. Kicseréljük például az utcanévtáblákat. Máris megújulunk, függetlenül attól, hogy a házak vakolata omladozik tovább. Aztán sor kerül a szobrokra. Írók, költők, politikusok emlékművei szenderülnek jobblétre a szobortemetőben anélkül, hogy műveiket és egyéb viselt dolgaikat részleteiben ismernénk.

Embereket is váltogatunk. Menesztünk nagy tudású szakembereket, ha nem a mi pártunk színeiben politizálnak. Így aztán a színek és vonalak időről-időre változnak, a színvonal viszont marad. Szavakat is leváltunk. Ha "szegények" helyett "rászorulókat" mondunk, egy darabig el is hisszük, hogy

"A szegénység elviselhetetlen. A Magyar Köztársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden tagja emberhez méltó életet élhessen.

A korrupció maga alá gyűrte az államot. A polgárai által ellenőrzött állam a rendelkezésre álló legszigorúbb eszközökkel küzdjön a korrupció, különösen annak az állami intézményeket használó formái ellen.

A demokratikus nyilvánosság intézményrendszerének teljes érvényesülésével, az emberi jogok garantálásával, a szabad és tisztességes választásokkal biztosítani kell, hogy a választópolgároknak valódi lehetőségük legyen időről időre leváltani a kormányzati hatalom gyakorlóit."

Ezek a gondolatok március 13-án, hétfőn Majtényi Lászlótól, a demokratikus ellenzék köztársaságielnök-jelöltjétől hangzottak el az országgyűlésben. Érdemes megőrizni ezt a beszédet! Az Orbán-rendszert leváltó negyedik köztársaság alapvető céljait, feladatait határozza meg. Így a hétvégén, vasárnap talán marad egy kis idő az elmélyültebb olvasásra. A programadó gondolatokat  ezért most változtatás nélkül ajánljuk az érdeklődők figyelmébe:

"Másként van s valószínűleg még cudarabbul lesz nálunk" (Ady)

Ha igaz volna nálunk a sajtószabadság, esemény volna egy-egy sajtópör. De nálunk egyre nő a sajtópörök száma s egyre nagyobb divattá válik ütni a sajtón. Óh nemcsak kemény, szűk fejű igazságügyminiszter, junker képviselő, vad ügyész és jámbor bíró teszi ezt. A napokban egy előkelőnek nevezett publicista panaszkodva írta, hogy nagyon sok nálunk a sajtószabadság. Lehet hát csodálni, hogy nálunk szaporodnak a sajtópörök? Franciaországban igazán esemény egy-egy sajtópör. Pedig Franciaországban szokták az emberek legkevésbé titkolni egymásról való véleményüket. A radikális

A napokban párttá alakult, jobbközép irányultságú Új Kezdet össznemzeti mozgalommá kíván válni, célja, kormányzati alternatívát nyújtva, a nemzeti minimumot jelentő tizenkét pontjának végrehajtása – mondta Gémesi György, a párt elnöke a szervezet szombati bemutatkozó sajtótájékoztatóján Budapesten.

A pártelnök – aki Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője – azt mondta:

a gyűlölet szítása és politikai csatározások helyett az Új Kezdet egyesíteni szeretné az embereket az általuk helyesnek tartott célok érdekében

- hangsúlyozta.

Véleménye szerint nem lehet elősegíteni az ország morális felemelkedését, "átszerkeszteni" a gazdaságot vagy jól kezelni az egészségügyet, a közoktatást, a fiatalok kérdését, ha nem tesszük le újra az alapokat. Ez az Új Kezdet lényege – tette hozzá Gémesi György, aki

Sok dolgot el tudunk képzelni Orbán Viktorról, azt azonban semmiképpen, hogy lassan harminc éves politikai karrier után, az Európai Néppárt egykori alelnökeként, vagy akár a magyar országgyűlés EU-bizottságának volt elnökeként ne lenne tisztában az európai intézményrendszerrel.

Amennyiben azonban ezt elfogadjuk, úgy az a helyzet, hogy saját politikai céljai jegyében a magyar miniszterelnök – a műsorvezető, Kocsis Éva asszisztálásával – félrevezette pénteken a Kossuth Rádió hallgatóit.

Az interjúban Kocsis Éva felhozta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi, nem jogerős ítéletét, amely szerint a magyar hatóságok jogsértően tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt

Március 13-án két kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról.

A hivatkozott rövid joganyag határozottan kimondja, hogy - ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, tájékoztató és művészeti célból történő alkalmazás kivételével - hazánkban önkényuralmi jelképet (horogkeresztet, nyilaskeresztet, ötágú vörös csillagot stb.) haszonszerzés céljából felhasználni, megjeleníteni vagy az önkényuralmi jelképpel ellátott árut vagy szolgáltatást értékesíteni tilos. Az a vállalkozás, amely ezt megszegi 500 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedően bírsággal sújtható, illetve az a

A Csepeli Munkásotthonban március 22-én, szerda este hét  órai kezdettel mutatják be a Mikó Isván rendezte zenés vígjátékot

Hazudni tudni kell– pláne egy pikáns francia komédiában, amelyikben a főszereplő művésznő valaha elkövette azt a könnyelműséget, hogy gyermeket szült! Nos, minden bonyodalom ebből adódik, ugyanis a felserdült fiatalember nősülni szeretne, de úgy, hogy senki ne sejtse meg, hogy tulajdonképpen kinek is a fia. Persze akad egy konkurense, aki hevesen intrikál és meglepetésére egy atya is, aki titokban, álnéven épp a híres színésznőnek csapja a szelet Ám ahogy az lenni szokott kiderül: Párizs sem elég nagy város ahhoz, hogy

MÁV-HÉV a cég neve, ami üzemelteti, BHÉV-es embléma van az elején, BKV-s matrica az oldalán, mi az? A válasz: ez lett a fővárosi HÉV. A káosz jól mutatja, hogy a HÉV-vonalak állami átvétele egyelőre nem oldott meg semmit.

A HÉV-vonalakat Orbán Viktor és Tarlós István korábbi megállapodása alapján 2016. augusztus 31-én szervezte ki a fővárosi önkormányzat a BHÉV Zrt.-be. A szétválást azért kezdeményezte a főváros, hogy az állam át tudja venni a pluszköltséggel járó agglomerációs közlekedési feladatokat is ellátó HÉV-eket. Az átadási folyamat 2016 novemberének végén zárult, és mintegy 140 millió forintba került - írja az Index.

Azt egyelőre nem tudni, mi változott a társaságnál, azt sem, hogy mennyi felújítási pénzt szánnak az 50 éves kocsikkal üzemelő HÉV-re. Az egyetlen, amit az utasok is észrevehetnek, hogy a kevésbé takarított kocsikon feltűnően elszaporodtak a grafitik. A BKK idejében ezt nem engedhette meg magának az üzemeltető BKV, mert gyorsan ment a kötbér.

Most már nem a főváros felügyeli a HÉV-eket, hanem az állam, ezért valószínűleg a kötbérezés is megszűnt. Az állapotokról a Közlekedő Tömeg blog nemrég készített egy fotósorozatot.

Reagált a MÁV:

Volt egyszer egy király, aki teljesen süket volt. Még egy régebbi háborúban történt, hogy a füle mellett sült el az ágyú, attól süketült meg. Nem hogy javult volna, egyre romlott az állapota. Nagyon elkeserítette ez. A születésnapján, mikor az üdvözlő beszédekből sem hallott semmit, azt mondta három fiának, hozzák el neki a Szépenszóló Fütyörit, attól majd megjavul a hallása...

Így kezdődik az a mese, amit nemzeti ünnepünk estéjén hallhattak volna a közrádión a gyerekek. De hiába állt ez a műsorújságban, mert – amint az mno.hu kiszúrta – Fütyöri már nem lehetett kívánatos, tán Juhász Péterék miatt. A cenzorlelkűek – olyanok, akik Pécsett is letiltották Kodály Fölszállott a páva című művét – nyilván berosáltak.

Sürgető és megkerülhetetlen, hogy a propagandaminisztériumban esti mese-ügyi államtitkárság létesüljön az

Csepelen, a Béke téri  Olvasó munkás szobornál Horváth Gyula (DK) a következő beszédet mondta el a március 15. alkalmából rendezett ünnepségen:

1848. március 15-én forradalom volt Pesten.
Maroknyi, főleg fiatalokból álló gyülekezet jelezte hangosan, hogy az a rendszer amiben élnek, számukra nem megfelelő keret. A régi kötöttségek, és megszokások nem engedték a tehetséget és a teljesítményeket kibontakozni.
Mindig a haladás útjába került egy tekintély, egy magát felkentnek érző nagyúr, aki megakadályozta az előre menetelt. Az emberek kezdetben azt hihették, hogy kis lépésekkel egy-egy dolog megmásításával, lassan is célhoz lehet érni. Az ezredéves megszokás olyan béklyót kötött rájuk, hogy nem hitték, hogy a hirtelen és gyökeres változás is bekövetkezhet. A lázadást, a felkelést az idáig tort ülő hatalom mindig leverte, ezért kellett a szikra, a bátor kezdeményező, aki magára vállalta a vezetést. A maroknyi pesti 48-as forradalmi ifjaknak kellett felnyitni a sokaság szemét arra, hogy az az út, amin eddig jártak nem járható már. Abban az esetben, ha

Majtényi Lászó így folytatta: „A legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni. Akkor sem, ha úgy néz ki, hogy

A KOSSUTH-DÍJ

Áder János köztársasági elnök Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozott:

FA NÁNDOR hajótervező és -építő, óceáni szólóvitorlázó, a Fa Hajó Kft. tulajdonosa és vezetője részére a magyar vitorlázósportot egyedülálló teljesítményével és eredményeivel nemzetközi rangra emelő legendás pályafutása, saját tervezésű és építésű versenyhajóival elért világraszóló sikerei elismeréseként;

LENKOVICS BARNABÁS, a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének egyetemi tanára, az Alkotmánybíróság volt elnöke részére több évtizedes rendkívül értékes, különösen a polgári jog területén kiemelkedő oktatói és tudományos pályája, valamint elkötelezett állampolgári biztosi és alkotmánybírói szakmai munkája elismeréseként.

Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adományozott:

Gyülekezés 14.30-tól az Operánál, a menet 15 órakor indul, majd a Nagymező utcán keresztülhaladva az Alkotmány utca Kossuth téri végénél fejeződik be. A séta végén beszédet mond Majtényi László, az ellenzék köztársasági elnök jelöltje.

A csoport felhívása kiemeli: Budapest népe pár hete ellent mondott a hatalomnak. A hatalom vita helyett hazaárulózni kezdett. Mondjunk nemet az ország megosztására, mondjunk nemet a kormány arroganciájára és az ország kifosztására. Mutassuk meg, hogy 

A Tizenkét pont volt az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Első változatát Irinyi József fogalmazta meg, március 15. reggelén a “Pilvax-kör” a Nemzeti dallal együtt elvitte Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták és plakátokon terjesztették Pesten:

Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,
Jót is, de ebbül a hon még nem él meg,
Mert nincs rendében eljárásotok,
Ti a dolog végébe kaptatok,
És így tevétek már régóta mindig;
Látják, kik a multat végigtekintik.
Ki képzel olyan templomépitőt,
Ki a tornyot csinálja meg előbb?
És azt a levegőbe tolja, hogy
Ott fönn maradjon, míg majd valahogy
Alája rakja szépen a falat,
S legeslegvégül jőne az alap.
Ti vagytok ilyen mesteremberek,
Ezért ad a hon nektek kenyeret,
Ezért fizet szivének vérivel!
Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.
Időt, erőt eltékozoltok, és ha
Sikert mutattok is föl néha-néha,
Csak olyan az, mint hogyha engemet
A szomjuság bánt, s adnak víz helyett
Ételt, s talán még épen olyan ételt,
Mitől szomjúságom csak jobban éget.

"- Nem ütötte meg nagyon, hogy a rezsibiztossággal járó országos ismertség és kiemelt szerep ellenére Csepel végül hűtlen lett önhöz?

- Nem lett hűtlen hozzám.

- Nem választották újra.

- Sikeres polgármester voltam, mindenkivel jót tettem..."

Ez csak egy kiragadott részlet abból, amit mindjárt teljes terjedelmében megismerhetnek olvasóink. Van abban még más is, például az, hogy Németh Szilárd újra képviselő akar lenni Csepelen, miközben olyan mint a Bourbonok: semmit sem felejtett és semmit sem felejtett. Többek között ez és még sok más kiderül Stumpf Andrásnak a mandiner.hu oldalon megjelent interjújából. A nem minden napi cikket olvasóink figyelmébe ajánljuk:

Vártuk csak vártuk, hogy végre méltóztatik megszólalni Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, de mint oly sokszor, most is hiába'. Egy csepeli hölgy, R. É. a Facebookon fényképsorozattal számolt be azokról a megdöbbentő, de inkább borzalmas tapasztalatiról, amelyekkel Csepelen a tüdőgondozóban találkozott. Ezt írta:

"Tüdőgondozó Csepelen. Borzalmas állapot. Kinek a hatásköre, hogy tegyen sürgősen annak érdekében, hogy ez a romhalmaz helyre legyen hozva? Ne csak a terek legyenek virágosak, tiszták. Ennek az intézménynek sürgős renoválás kell!!!! Polgármester úr??????"

Így, hat kérdőjellel a bejegyzés végén. A fotóval dokumentált közérdekű kérdés - névvel címmel - több csepeli fórumon is megjelent. Több százan osztották meg az írást, rengeteg véleményt, hasonló keserű tapasztalatot fűztek hozzá. A fideszes városvezetés ügyeletes "elhárítótisztjén" kívül senki sem szólt egy szót sem. A kormánypárti önkormányzati képviselő is csak a visszafelé mutogatásig jutott el - HÉT ÉV URALKODÁS UTÁN. A hivatalos szócsőben, a csepel.hu -ban vagy a Csepeli Hírmondóban persze - a kialakult szokásoknak megfelelően - eddig egy árva szót sem szólak az egészről.

A polgármester pedig hallgat mint

Lázárék javaslata szerint akár börtönt is  kaphat a Heineken sör forgalmazója

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek és a KDNP elnökének éppen most jutott eszébe, hogy szigorítsa az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használata esetén kiszabható büntetést: az eddigi elzárás helyett akár két év börtön is kiszabható lenne a javaslatuk szerint.

Lázár János és Semjén Zsolt törvényjavaslata szerint tilos lenne „Magyarországon horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet haszonszerzés céljából felhasználni, megjeleníteni vagy önkényuralmi jelképpel ellátott árut vagy szolgáltatást értékesíteni”.

A fogyasztóvédelmi törvényt ennek megfelelően úgy módosítanák, hogy akár 2 milliárd forintig terjedő pénzbírság is kiszabható volna a törvénysértésért.

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent a lapban, arról elmondjuk véleményünk

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó március 9-én megjelent 5. számából:

A lap legújabb számába ismét nem fért bele egyetlen sor sem az egészségügyi, szociális feszültségekről; a csepeli közélet aktuális eseményeiről, a hónapok óta megválaszolatlan kérdésekről. Nem beszélnek például a Momentum Mozgalom sikeres népszavazási kezdeményezéséről, a budapesti olimpiai pályázat ezt követő visszavonásáról, ennek csepeli hatásáról, következményeiről és még sok minden másról sem. Az egyre hosszabb hiánylistát írásunk végén közöljük.

A lap egyes cikkeivel kapcsolatos véleményünk a következő: