Százkilencvenhárman fagytak meg az idén télen. Az áldozatok többsége férfi. A fagyhalál legfiatalabb áldozata tizenegy, a legidősebb pedig kilencvenhárom éves volt.

2016 őszétől 2017 március elejéig százkilencvenhárman fagytak meg – közölte a Magyar Szociális Fórum (MSZF) legfrissebb összesítésében.

Februárban is azok voltak többségben, akik saját fűtetlen lakásukban hűltek ki, valamint kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.

Tavaly március végéig összesen száznyolcvanhárman fagytak meg Magyarországon, tízzel kevesebben, mint az idén eddig – állapította meg az MSZF.

A nyomor és a gyomor ellenállásra, tettekre késztette a nyomorultakat az elvakult, pökhendi, erőszakos hatalmi önkénnyel szemben tőlünk több ezer kilométerre az első világháború idején, 1917. februárjában, márciusában. Már száz éve ennek. Még csak száz éve történt mindez...Különös jóslatra vállalkozott 1917 március 15-én  a Pesti Hírlap: „S bár a forradalmak természetrajza azt tanítja, hogy nincs kormányozható forradalom”, s „egyelőre Pétervárott nem a nép forradalma győzött, nem a kenyér és a béke hullámai kerekedtek felül”, de a tömegek „nem érzik a különbséget a nép forradalma s a duma forradalma között”. Így „a hároméves háború szenvedéseibe belekeseredett milliók valamivel tovább is mehetnek, mint a duma gondolja”. A cikkíró hozzáteszi: „Ami eddig történt, még nem forradalom, inkább államcsíny, de ami belőle érlelődhetik, az végső eredményében mégis csak a béke ügyének fog használni…”

A magyar napi sajtót olvasva, a médiát fogyasztva úgy látszik, szinte senki sem akar vagy csak nagyon kevesen akarnak tudomást venni arról, hogy száz évvel ezelőtt világtörténelmi fordulat kezdődött a cári Oroszországban. A HVG-ben Szegő Iván Miklós így ír a történtekről:

Életének 92. évében szombat hajnalban elhunyt Kovács András filmrendező, Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész, közölte a család az MTI-vel. Legismertebb filmjei a Nehéz emberek, a Hideg napok, a Falak, A ménesgazda, A vörös grófnő és az Extázis 7-től 10-ig voltak.

Kovács András 1925 júniusában született a Romániához tartozó Kendén, később pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult Kolozsváron, a Bolyai Egyetemen, majd Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait, négy évvel később diplomázott.

Első játékfilmjét 1960-ban rendezte Zápor címmel, valamint Bessenyei Ferenc és Bara Margit főszereplésével, majd ismertté az 1964-es Nehéz emberek című filmjével vált, amivel elnyerte

Ma még hihetetlennek látszik, hogy győz a józan ész, és elkezdik a csepeli HÉV vonalának meghosszabbítását Szigetszentmiklós, de legalábbis a kerületi lakótelepek felé. Egyelőre itt a kézzel fogható, tömény valóság: a HÉV csepeli végállomása...

A 2024-es budapesti nyári olimpiai pályázat visszavonása óta a legnagyobb kavarás a csepeli HÉV ügyében van. Egy-két hét alatt több, egymásnak ellentmondó hír és híresztelés látott napvilágot. A Fidesz-kormányzat és a főváros vezetése érzi, a csepeliek a tűrés határára értek, ezért produkálni, de legalábbis mondani kell valamit. Egyelőre összevissza beszéd van. A legújabb információk végre egy illetékest pótló embertől a következők:

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. tervezői pályázatot írt ki a ráckevei (H6-os) és a csepeli (H7-es) HÉV fejlesztésére és meghosszabbítására. Az építkezés legkorábban 2019-ben kezdődhet el - mondta el az MTI érdeklődésére a vállalat kommunikációs igazgatója.

Ezt már olvastuk, hallottuk, az újdonság most jön:

Loppert Dániel közölte: jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány beszerzése tart. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a ráckevei (H6-os) és a csepeli (H7-es) HÉV fejlesztését, illetve meghosszabbítását a többi között a forgalmi adatok, a lehetséges nyomvonalak, a műszaki tartalom és a költségek figyelembevételével. Több nyomvonaltervezet is lehetséges - jelezte.

Elmondta: a tanulmány vizsgálni fogja a ráckevei HÉV meghosszabbítását a Boráros térig, valamint a csepeli HÉV meghosszabbítását egy megállóval déli irányban. Ennek az a célja

Mondhatnám nyeglén. Mondjuk úgy, hogy az iskola írni, olvasni, számolni, de legelébb is gondolkodni, önállóan információt szerezni tanítsa meg a gyereket.

A nemzeti identitás nem olyasmi, mint a Pitagorasz tétel, azt nem lehet beilleszteni a tantervbe, még akkor se, ha az "nemzeti". Az felépül, formálódik, miközben a gyerek lépésről lépésre megismeri hazája fordulatokban gazdag történelmét, megismerkedik irodalmával, tudományával és művészetével.

De mondhatnám komolyan is. Hangsúlyozva, hogy bár a jelen rezsim szemében én minimum hazaáruló vagyok, tisztelettel jelentem: nagyon is fontos nekem a magyarságom. Az a nemzeti identitásom, amely sváb, dalmát és partiumi magyar őseim hagyatékából leszűrődve összeadódik fél évszázados saját tapasztalásommal. A legvidámabb barakk kisúttörői büszkeségével, a gimnáziumban megtanult gyakorlati liberalizmussal, az egyetemistaként megélt rendszerváltás mindent megváltoztató eufóriájával és a felnőttként elért európai polgársággal.

A regnáló hatalom szemében persze

Az Orbán-kormány  támogatni fogja a plusz egy év, azaz a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését, de pontosan be kell mutatni, hogy az az elvárt célokat hogyan szolgálja közölte az oktatási államtitkár. 

A bejelentéssel kapcsolatban dr. Szabó Szabolcs (Együtt), Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője részletesen kifejtette véleményét. Blogján ezt írja:

Az Országgyűlés Kulturális bizottságban már többször felmerült a kilenc osztályos általános iskola bevezetésének ötlete, de a Fidesz végül mindig lecsavarta a dolgot. Pedig pontosan tudtuk, hogy a háttérintézmények dolgoznak az ügyön, én magam is olvastam olyan tanulmányokat, melyek a nemzetközi tapasztalatok, elsősorban Lengyelország példája alapján elemezték az

A hatalom ökle ezúttal nem sújtott le. Sőt, inkább egy - látszólag - ártalmatlan mondattal igyekezett kitérni az érdeklődők elől. "Önök mit keresnek itt?" - kérdezte az újságíróktól a Parlamentben. És teljesen mellékes, hogy történetesen az ügynökadatok nyilvánosságáról szóló javaslatra kellett volna reagálnia, mert ez a mondat önmagában kifejezi annak a rendszernek a lényegét, amelynek Németh Szilárd hű katonája.

Ez az ember mindig bátran kiáll, ha megbízzák, hogy mondjon valamit. Akármit.

Ami bosszantó, fájdalmas és hiányzik a csepelieknek, az igen gyakran bosszantó, fájdalmas és hiányzik a kerülettel szomszédos szigetszentmiklósiaknak és másoknak is. Például a Szent Imre téri volt BKV-jegypénztár. Erről írt cikket Csizek Csaba, a Buckai Szövetség Egyesület elnöke:

Régen Csepelen, a Szent Imre téren sok ember járt és közlekedett, aki a Csepeli Vas- és Fémművek üzemeinek volt a munkatársa! Nyilván a sok ember sok BKV-jegyet és sok bérletet vett! Meglátásunk szerint azonban ma sem járnak e környéken olyan nagyon kevesen! Ott, ahol például annyi busznak, köztük a Csepel – Tököli buszként ismert Szigetszentmiklósinak is végállomása van!

De mint tudjuk, fejlődik Csepel-sziget és fejlődik Csepel is! Ezt olvashatjuk a Csepeli Hírmondóban, a Csepel.infóban, és ezt olvashatjuk a minden csodás és minden rózsaszín Szigetszentmiklósi Kisvárosban is!

És közben? Hát közben a bérlet-jegypénztárak eltűntek! Hogy miért jó ez az utasoknak? Egyáltalán nem jó!  Hogy miért jó ez a városvezetésnek és a BKK / BKV-nak? Mert

Óriási ötletet sütött ki a Fidesz-gépezet. A sziporkát a megvalósítás sínjére rakta az Orbán-kabinet. A papagájkommandó vezérmadara, a Magyar Idők nevű lap megkezdte a terep előkészítését, "a  zemberek " megpuhítását. "Magyarországon is lesznek majdnem doktorok" címmel arról írnak, hogy ápolók tehermentesítik majd az orvosokat. Arról persze szó sincs a cikkben, hogy az elfuserált i politika miatt jelentős orvoshiány és ápolóhiány is van a magyar egészségügyben. E helyett győzelmi jelentésbe csomagolva akarják lenyeletni a keseű pirulát. Így:

Csepel alpolgármestere, Ábel Attila drága szabadidejét a mentális leépüléssel töltötte ki. Erre egyik olvasónk hívta fel figyelmünket. Nem akartunk hitelt adni sorainak. Rosszul tettük! Hiszik vagy sem, de olvasónknak igaza van. Ezt bizonyítani fogjuk, hogy önök se maradjanak le a döbbenetes tényről.

Ábel Attila – állandó tettestársainak, ahogy ő hirdeti, kis baráti társaságának tudtával vagy anélkül – még vasárnap késő este, a sötétben, amikor mások már nyugovóra térnek, ő időt energiát nem sajnálva  22 óra 19 perckor kedvenc hangszerén, a csepel.info nevű szélső-fideszes hírblogon azt kürtölte világgá, hogy „a liberális gondolkozás komoly mentális leépülést okoz”.

Tudjuk, Csepel alpolgármestere  a KDNP új őrületéhez, a nemek társadalmi szerepét elemző gender-elmélet elítélőihez csatlakozva, ennek magyar egyetemi oktatása miatt gerjedt rá a klaviatúrára. Videókkal tűzdelt opuszának a címében közölte: „itt a bizonyíték, hogy a liberalizmus sorvasztja az agyat”. A legtisztább forrásra, a Pesti Srácok című kormányhű hírszájtra hivatkozva Csepel alpolgármestere, Ábel Attila ‑ az agysorvasztás jegyében ‑ még

Vigyázat! A látszat csal! Borbély Lénárdot nem a riporterek, hanem a csepeli tények szorongatták, de azok nagyon...

„Forrósodik a helyzet Csepelen is” – mondta az Echo TV műsorvezetője a „Szorító” vendégével, Borbély Lénárd csepeli polgármesterrel folytatott beszélgetés végén. https://www.youtube.com/watch?v=9XOYty6K2h0 Szerintem nem Csepelen forrósodik a helyzet, hanem a Szorító című műsor riportereinek, illetve a gyenge színvonalú „bokszmeccset” túlélő polgármesternek a fejében. Nem tudom ugyanis másképp értelmezni azt, ahogy a háromból két újságíró alákérdezett a polgármesternek és igyekezett mindent kihozni a beszélgetésből, ami az MSZP és a baloldal lejáratására alkalmas lehet. Csakhogy Borbély úr nem volt a topon. A tények ismerete hiányában helyenként dadogott, kereste a szavakat, esetenként mellébeszélt, visszafelé mutogatott vagy

Nem érti a kormánypárt, hogy itt van már a jövő politikus generációja. Az olimpia megrendezéséről folytatott vita kapcsán megértettem, hogy a "fiatal demokraták" elvesztették a reális kapcsolatokat a világgal, a nem éppen baloldali Bod Péter Ákos professzor kijelentette, hogy a Fidesz mint párt már nem működik. A híres közgazdász tudja, hogy mit mond, de érzem, hogy a Fideszt ez nem érdekli. Azzal, hogy nem lesz Budapesten olimpia, nem a baloldali pártok nyertek, hanem azok a magyar emberek, akik

"DK VII. kongresszusán szombaton, vagy húsz Csepel-Soroksárival együtt magam is részt vettem. Úgy érzem, hogy a Demokratikus Koalíció fennállása óta ilyen jó kongresszust még nem szervezett. Az elején volt némi zavar, mert a megjelentek sokkal többen voltak, mint amennyire a szervezők számítottak. Magam kerültem abba a helyzetbe, hogy Misi barátomnak, nem tudtam üllőalkalmasságot szerezni. Ez a hiba, egy párt életében nem kellemetlen, hanem dicsőség, mert a tagság tenni akarását, és a párt politikája iránti érdeklődéstét mutatja. A pártelnök beszédével meg is felelt a várakozásoknak.

Ezzel a megrendítő, de sokat mondó képpel, valamint saját szövegével hirdette saját magát tegnap saját szócsövében, saját fotósával, saját alpolgármesterének szerkesztésében Borbély Lénárd, Csepel polgármestere. Borbély Lénárd virágot oszt a csepeli piacnál. Ennyi, oszt jó napot! Tessék tovább menni, kérem a következőt. Az előtérben csak a  félcipők látszanak ember és arc nélkül, távolabb pedig a magaslatról leereszkedő "nagy ember" az előtte meghajló szatyros asszonnyal. Szívszorítóan sok mindent kifejező költői kép Csepelről 2017-ben...

Borbély polgármester oszthatott volna krumplit is, de az  öt kilós zsákokat  kiosztotta még az ősszel. A szócsőben, vagyis a csepel.hu - ban olvashatók szerint Borbély polgármester a közelgő nőnap alkalmából osztogatta a virágot március 4-én, szombaton - írja a saját maga által írt közleményben, amelyben köszönetről egy szó sincs. Igen ám, de a 

Németh Szilárd sajtótájékoztatót tartott és drámai bejelentést tett,   amit a csepeli fideszes városvezetés szócsövében, a csepel.hu-ban gondolkodás nélkül, azonnal közöltek a Fidesz alelnökének, a volt csepeli polgármesternek a szövegéből kiemelt  címmel: "A kvóta kérdésben Brüsszel nyomást gyakorol Magyarországra" Na már most, mi ezt a nyomást nem érzékeljük, de Németh Szilárd igen. Ha ő érzi és ő mondja, akkor ki kellene mondanunk róla, hogy nyomott, mert ezt a rezsifőpap maga állítja magáról. De mi nem hisszük el.

A Csepel.hu-val ellentétben mi gondolkodtunk a szolgai másolás helyett. Töprengtünk de  nem akartuk elhinni, hogy Németh Szilárd nyomott lenne. Nézzék meg önök is!  Ugye, hogy nem az! Segítségként Csepel jótevőjének a szavait szó szerint idézzük. A szócső szerint ezt mondta Németh Szilárd:

Két évvel ezelőtt a Századvég vezetője a szemünkbe mondta, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezt a mondatát azóta alapvetésként kezeljük. Néhány hónappal ezelőtt a fene se gondolta volna, hogy abban az emlékezetes parlamenti felszólalásában az MNB elnöke a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egy második alapvetését fogalmazta meg, amikor a lakáskörülményeit firtató kérdéseket hárította el ezzel a szóval.

Most kiderült, hogy a blöffre épül nálunk minden. Az állami nagy beruházások esetében valóságos iparággá lett a hamis látványtervek gyártása. Blöffölnek, hogy mutatósabb, izgalmasabb képekkel tegyék a közvélemény számára elfogadhatóvá a

Nem árulunk zsákba macskát, mindjárt az elején elmondjuk: Ábel Attila, Csepel alpolgármestere körül Csepel bűzlik. Hetek óta. Főleg esténként bűzlik, de akkor nagyon, és sokszor napközben is. Nagy visszhangot kiváltva korábban blogunk is megírta, hogy Csepel több városrészében orrfacsaró büdösséget éreznek az ott élők, de az önkormányzat vezetői ezt válaszra sem méltatták, ami a kisebbik baj. Sokkal többet mondott el a polgármesteri hivatal urairól, hogy a kisujjukat sem mozdították a bűz megszüntetése, vagyis a csepeliek érdekében.

Most azonban taktikát váltott Ábel Attila és – ahogy ő szereti nevezni állandó tettestársait ‑ kis baráti társasága. Az Ábel Attila által jegyzett

Azt gondoltam, csak a felcsúti gázszerelő lehet annyira figyelmetlen, hogy nem veszi észre, ha a bankszámláján hirtelen egy milliárdocskával több lesz, de most rá kellett jönnöm, hogy ez egy, speciálisan fideszesek között terjedő, pénzügyi demencia jele.

Nem tudom mással magyarázni, mint a párt funkcionáriusai között terjedő kóros emlékezetzavarral, hogy megint kiderült valakiről, másfél milliárdot nem vett észre, amikor vagyonbevallást készített. Farkas Sándor képviselőről van szó, akiről az egyik internetes portál kiderítette, öt év alatt 2,5 milliárd (a gyengébbek kedvéért: 2500 millió) forint agrártámogatást vett fel, de csak ezer milliót vallott be. Nem vette észre azt az 1500 milliócskát, ami

Azt mondják, a halhatatlanság valójában kétszáz év. Merész, elsőre cinikusnak, másodjára inkább bölcsnek tűnő mondás. Ha eltelik kétszáz év, és arra a költőre, zeneszerzőre, festőre még mindig emlékszünk, mégpedig úgy, hogy nevéhez nem közöny tapad, nem feszült kutakodás az emlékezetben, hanem jelentékeny tartalmak a korról és a kortalanságról, ha halljuk, olvassuk, szemünket gyönyörködteti vagy gondolatainkat rabul ejti, ha úgy érezzük, adósai vagyunk, de legalább szeretnénk megköszönni neki, hogy élt és alkotott, akkor kiállta a halhatatlanság próbáját.

Arany János kétszáz éve született. Nem rémlik, hogy neve az irodalomban, a közéletben volt-e valaha is botránykő, nem vallják őt ősüknek izmusok, próbálta, de nem tudta őt kisajátítani egyetlen politikai erő sem, valahogy nem volt rá alkalmas. Se forradalmak, se ellenforradalmak nem tűzték zászlajukra, ahhoz ő túl sokrétű volt, mondataiból nem lettek közösségi jelszavak, csak egyénekhez szóló vigasztalások, lózungnak túl mély volt, lelkesítő frázisnak túl rezignált, halálba-csatába küldéshez nagyon is túlélő típus, hedonizmusokhoz túlzottan puritán.

Sose írta le magáról, hogy „természetem komoly”, mert ehhez túl komoly volt. Úgy bánt a nyelvvel, mint csak irodalmunk legnagyobbjai, szófordulatait, szókincsét úgy használjuk naponta, hogy nem is tudatosul bennünk. Aki szavakkal dolgozik, jól tudja: ő a mi aranytartalékunk. Nagy szerencsénkre