A Közlekedő Tömeg Facebook oldalára kerültek fel azok a fotók, amik a csepeli HÉV vonalán közlekedő szerelvényeken készültek. A padlóról nem mondhatni, hogy enni lehet, de jóformán az is szerencse kérdése, hogy az utas éppen kilát-e az összekarcolt ablakon.
Az agglomerációs közlekedés üzemeltetését tavaly november óta a főváros helyett az állam végzi. A kiszervezés annak idején azért is tűnt szuper ötletnek, mert
A Mindenki olyan, mint a hagyma. Nem, nem büdös, mint ahogy azt a Szamár kérdezi a Shrekben, de az már igaz, hogy ha meglátod, sírva fakadsz. A lényeg most itt nem is ez, hanem ahogy azt Shrek mondja az ogrékról: több rétegű. A frissen Oscar-díjat nyert produkció is több rétegű; ki mit akar meglátni, kihallani belőle. Pedig a történet maga rendkívül egyszerű - és ha akarom, könnyekig megható -: egy győzelemre törekvő kórusban a karvezető csak azokat engedi énekelni, akiknek jó a hangjuk, de nem zárja ki a hamisakat sem a csapatból, nekik tátogniuk kell. A legszebb hangú kislány, rájőve a turpisságra, arra tudniillik, hogy újdonsült barátnője valójában nem énekel, lázadást szervez, néma lázadást. A versenyen a tanárnő beintésére az egész csapat tátogni kezd, s csak akkor váltanak igazi énekhangra, amikor a tanárnő dühödten kirohan a színpadról.
A történet - ismétlem - ha akarom, ilyen egyszerű, néhány mondattal leírható; és mégis olyan, mint a
Megrémült az Orbán-kormány a népszavazást kikényszerítő kezdeményezés óriási sikere láttán, és hamarosan (várhatóan még ma) Tarlós István főpolgármesterrel, a Fővárosi Közgyűléssel visszavonattatja a 2024-es nyári olimpiára történt budapesti jelentkezést. A rettegést a politikai szakértők szerint a bosszú követi. A Fidesz szemében - mint 1919. november 16-án Horthy Miklósnál - Budapest bűnös városnak számít, amelynek vezekelnie kell. Egyes információk szerint Csepel lehet a legnagyobb vesztes, hiába van a 21. kerületben csaknem hét éve fideszes városvezetés, hiába a Fidesz alelnökségig felbuktatott Németh Szilárd nagyhangú kommunistázása, hiába az ittas vezetés miatt tetten ért és elítélt Borbély Lénárd polgármester süvöltő és alattomos baloldal ellenessége. Csak (a rezsibiztos által favorizált) sport célú létesítmények épülhetnek meg. Az úthálózat régvárt fejlesztésétől, a közlekedés javításától és az infrastruktúra bővítésétől búcsút kell venni a csepelieknek. Részletek:
"Repedeznek a falak a rengeteg fúrástól, a tető beázik, a pince szigetelés jön le, az ablakok körül ömlik a hideg levegő, az ablakok kisebbek mint voltak. Esik le a festék a falakról, a villanykapcsolóban esőzéskor áll a víz a bejárati ajtónál, a 220 voltos kábel az átjáróban lelóg a földig, egy kisgyereket is megrázhat...."
Csepelről, a Nyírfa utca 11-13. számú házból érkezett H.G. levele. Ebben lakótársai felháborodásának ad hangot a saját bőrükön megszenvedett visszásságok, a visszaélés gyanúját keltő tapasztalataik miatt. Volt, akit már megfenyegettek, mert szót emelt a hanyag munka ellen, az igazságért.
A panaszosok gyors és hatékony intézkedést várnak a félelemkeltés helyett. H.G.sorait Csepel vezetői, a panelprogram szervezői és olvasóink figyelmébe ajánljuk:
Amikor a politikai akarat egyértelmű társadalmi ellenállásba ütközik, a Fidesz mindig ugyanazt a viselkedési mintát követi. Nem azért, mert annyira bevált, hanem azért, mert Orbán Viktor kvázipártja erősen lecövekelt szabályok szerint üzemel. Látszólag olyanok, mint az okos szabó: előbb mérnek, és csak azután vágnak – azért mondjuk, hogy látszólag, mert nem ugyanott ejtik meg a mérést, ahol a vágást, így aztán időről időre alaposan elszabják.
Hogy a Fidesz minden lényeges döntést előtesztel, azt régóta tudjuk. Azok az állami milliárdok, amelyek minden évben eltűnnek a Századvég háza táján, nem kizárólag a holdudvar tollasodását szolgálják, hanem a politikai cselekvést is: nagy (az országos felméréseket készítő közvéleménykutató cégekéhez képest hatalmas, sokezres) mintákon szondázzák a népakaratot, és utána viszonylag kis kockázattal alakítják úgy az eseményeket, hogy
Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után vasárnap elhunyt Berek Kati Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze - tudatta a család hétfőn az MTI-vel.
Berek Kati 1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen a szegedi színházban játszott gyermekszínészként, és tizenöt évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja. Az állandó megújulásra törekvő színésznő 1970-ben egyik alapítója volt a legendás 25. Színháznak, ahol
Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer kapta a Mindenki című alkotásért a legjobb rövidfilmnek járó díjat a 89. Oscar-gálán vasárnap éjjel Los Angelesben. Ötvenhárom év után jelöltek Oscar-díjra magyar rövidfilmet.
A Mindenki című alkotás az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját.
Deák Kristóf a díjat átvéve köszönetet mondott a filmakadémiának, valamint családjának és tanárainak. "Ajánlom ezt a díjat mindazoknak az embereknek, akik jobbá tehetik ezt a világot, a gyerekeknek. Próbáljuk őket jól felnevelni, hogy büszkék lehessünk rájuk" - fogalmazott. Március 5-ig itt nézhető meg a film minden korlátozás nélkül.
Részletek és fotók a díjkiosztó gáláról:
Több mint ezer fűkaszát loptak el a fővárosban egy XXI. kerületi telephelyről, 25 millió forint értékben. Két embert őrizetbe vettek, bűntársaikat még keresik - közölte a rendőrség hétfő reggel az MTI-vel.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint egy budapesti cég könyvelője február 16-án tett feljelentést, mert a vállalat XXI. kerületi telephelyéről elloptak körülbelül 1200 fűkaszát, a hozzá tartozó külső motorral.
A nyomozás során egy vecsési és egy budapesti férfiről kiderült, hogy hetekig figyelték a telephelyet, terepszemlét is tartottak. A rendőrség adatai szerint még ismeretlen társaikkal együtt két bérelt és egy lopott teherautóval több nap alatt lopták el a
Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele.
Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradt ki sok fontos és érdekes hír a Csepeli Hírmondó február 23-án megjelent 4. számából:
A közpénzen kiadott újságba Ismét nem fért bele egyetlen sor sem az egészségügyi, szociális feszültségekről; a csepeli közélet aktuális eseményeiről, a hónapok óta megválaszolatlan kérdésekről. Az egyre hosszabb hiánylistát írásunk végén közöljük.
A lap egyes cikkeivel kapcsolatos véleményünk a következő:
Nemrég irányítottuk rá a figyelmet arra, hogy Csepel fideszes vezetői drasztikusan csökkentették a nehéz szociális helyzetben élő csepeliek támogatását. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen - a gombnyomogató mamelukok asszisztálásával - bebizonyosodott, hogy költségvetésével sajnos, ezt a gyakorlatot folytatja tovább Csepelen a kormányzópárt.
Horváth Gyula baloldali (DK-s) önkormányzati képviselő újabb tapasztalatokat szerzett a számokkal, adatokkal és tényekkel alátámasztott megállapításokról. Tarthatatlan ez a helyzet! Íme:
Mindig is 55 ezres atlétikai stadiont szeretett volna Csepelre? Nincs miért aggódnia, hiszen a kormány megígérte: a beruházás akkor is megvalósul, ha nem lesz olimpiánk. Új híd és szélesebb autópálya is lehet, sőt, épülhet szlalomkajakpálya is, ha nem csak trükköztek a költségekkel a pályázatban.
Nem kell félni a budapesti olimpia költségei miatt, hiszen a legtöbb beruházás akkor is megvalósul, ha nem mi kapjuk meg a rendezési jogot – összeszámolni is nehéz volna, hányszor nyugtattak mindenkit ezzel a szervezők. Persze mindez arra is tökéletes módszer volt, hogy több százmilliárd forint elköltését ne az olimpia árába számítsák bele. Most, hogy eldőlt, nem nálunk tartják meg a játékokat 2024-ben, itt az idő átnézni, mi mindenről ígérték, hogy akkor is elkészül, ha szó sem lesz budapesti olimpiáról:
Végre! Megjelent a Csepeli (Ál)Hírmondó február 23-i száma. Már vártam, miután Ábel Attila „ELVESSZÜKACSEPELIEKTŐLÉSVISSZAADJUKA CSEPELIEKNEKAMUNKÁSOTTHONT” csepeli biztosa 
:-), mellesleg (nem is értem hogyan!!!) 
:-(alpolgármester, pár nappal ezelőtt személyesen fotózta körbe a kulturális központot.
A cikk címe: „Munkásotthon: csúszik a döntés, pusztul az épület” , forrás Csepel.hu az önkormányzat honlapja (érdekesség, hogy még nem lehet rajta megtalálni a cikket)
Megértem én ezt a kirohanást a kormánypárti városvezetéstől, hiszen az elmúlt időszakban annyi maflást kaptak, hogy az amúgy is kusza gondolataikat már agymenésnek is nehéz lenne csúfolni, tényszerű közlésnek meg aztán pláne nem.
Hát ott van a Munkásotthon azt még lehet bombázni…! Csakhogy a jó öreg falakról leperegnek a hazug, aljas vádak. Nem sikerült a csepelieket ellenünk hangolni, hiszen
Nekik nem kell támogatás. Ők adták, adják hat éve, ha akarják...
Uralmának hat éve alatt a csepeli fideszes vezetés drasztikusan csökkentette a szociálisan nehéz helyzetben lévők támogatását. Véleményemet a február 23-i képviselő-testületi ülés 2016. évi költségvetésről szóló rendeletmódosításában, illetve a csepel.hu-n még elérhető 2010. évi költségvetést értékelő előterjesztésben olvasható tények is alátámasztják. Lássuk a valóságot:
A számok szerintem bizonyítják: a két polgármester, 2010-től Németh Szilárd, majd 2014-től Borbély Lénárd, nem tartotta és nem tartja fontosnak a rászoruló csepeli emberek megsegítését.
Külön érdekessége az utóbbi évek költségvetéseinek, hogy
Van itt valami különös és megmagyarázhatatlan.
Tele a város hirdetményekkel. Tömegközlekedési járművekről, toronyházakról, óriásplakátokról szeretik az ötkarikás játékokat rokonszenves fiatal bajnokok, kiérdemesült, de érdemdús kapitányok.
És épp itt mutatkozik meg a zavar az erőben. Szerda este kiderült: Orbán Viktor úgy döntött, hogy Tarlósnak vissza kell vonnia az olimpiai pályázatot.
Legyen: egy autokráciában ez így működik. De arra már nem terjedt ki a figyelem, hogy a hirdetmények – elvileg – nem politikai termékek. Azokra szerződéseket kötnek, határidőkkel, teljesítésekkel, satöbbi. Fogalmunk sincsen, hány hétre, hónapra szólnak a megállapodások, mennyit
Képviselő-testületi ülés lesz ma délután öt órakor a csepeli polgármesteri hivatalban. A múlt hét pénteken nyilvánosságra hozott, s az azóta többször módosított meghívó szerda esti állapota szerint várhatóan 23 napirendről dönt a testület.
A tárgyalásra javasolt előterjesztések közül az alábbi, valószínűleg a csepelieket is jobban érdeklő napirendekkel kapcsolatosan fogalmazzuk meg kérdéseinket:
Napirend-tervezet 2. pontja: (39. sz. előterjesztés) Rendelettervezet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testületének a 2016. évi költségvetéséről szóló 18/2016. (VI.23.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2016. (X.28.) önkormányzati rendelettel módosított és 23/2016. (XII.15.) önkormányzati rendelettel módosított 34/2015. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester
Kérdéseink:
Budapest nem pályázik a 2024-es olimpiára, a kormányfő, a budapesti főpolgármester és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerda délután úgy döntött: visszalépünk a pályázattól. Szerintük a pályázat most már súlyos presztízsveszteség lenne az országnak.Visszalép Magyarország a budapesti olimpiai pályázattól - értesült az M1.
Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a MOB vezetőjének találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép, mert a pályázat súlyos presztízsveszteség lenne az országnak.
A döntés oka, hogy "Magyarország nem tarthat fenn elhúzódó, vereségre ítélt pályázatot. Ezért a tárgyaló felek arra jutottak, hogy csak az lehet a felelős döntés, ha a főváros és a MOB visszalép a pályázattól - értesült az M1.
Nem népszavazás lesz, hanem menekülés? Orbán Viktor, a párt, a kormány és a főváros ugyanis beszorult a sarokba. Nem csupán referendumozni nem érdekük, az is fontos nekik, hogy lekerüljön az ügy az állandó napirendről Hol rontottuk el? Ki a hibás? Kire lehet mutogatni? - Magyar produkció két főnökkel, öt karikával
Három érdekes belpolitika környéki hír volt tegnap. Már ha azt az ínyencséget nem számítjuk, hogy két napilap is ugyanazzal a címmel – Egy szoknya, egy nadrág – közölt publicisztikát a politikusok vélelmezett nemi identitásának és az ezzel kapcsolatos diskurzusnak a konzekvenciáiról. Az egyik a Magyar Nemzeté volt, azt itt találják, a másikat, a Népsza cikkét meg itt, tessenek választani, remélem, okosan döntenek a nyájas olvasók.
Viszont kiderült, hogy
A Berlinale zárónapján, még a díjátadó előtt készített interjút a Deutschlandradio Enyedi Ildikóval.A beszélgetés végén a riporter, Susanne Burg megkérdezte a magyar rendezőt, vajon a filmjének egyik jelenete, amelyben egy rendőr szemet huny egy bűncselekmény fölött, némi ellenszolgáltatás fejében, nem a magyarországi társadalmi körülményekre utal-e.
„Ezek a mi mindennapjaink. Oké, adjon nekem egy kis húst, egy kicsit innen, egy kicsit abból – ez volt a szocializmus. (…) De ami most a hazánkban történik, szégyen, és valóban félelemmel tölt el. (…)
Most az
Van egy kis európai ország, amelynek vezetői nem a népéért, hanem saját hatalmukért tevékenykednek.
A néphülyítés kormányprogram lett, már saját minisztériuma is van. Sok a szolga, a talpnyaló, szaporodnak a sápszedők, a hazudozás a kormányprogram része.
Népnyúzás, hazaárulás, korrupció, harácsolás, pazarlás, demagógia, esélyegyenlőtlenség, öregek, elesettek kirekesztése, az oktatásban alattvalóképzés...
Ha valaki szót emel - őt vádolják meg! Már nevetséges az állandó ellenségkeresés. A vezér megközelíthetetlen, saját kérdéseire is csak a rádión keresztül válaszol, nehogy visszaszólhasson valaki. Vitatkozni emlékezetes 2006-os veresége óta nem áll ki, csak kinyilatkoztat! Bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy ellenzéket is ő szervez magának. Hová jutottunk?!
Perecz S. Gergely (Népszava)
A kétszeres olimpiai bajnok kardvívó jónak találja, hogy az emberek népszavazáson akarnak dönteni arról, hogy legyen-e vagy sem olimpia. Ő is el fogja mondani a véleményét, és arra biztat mindenkit, hogy hallgassa végig a most induló párbeszédet
Fürjes Balázs, budapesti olimpia pályázatának kormánybiztosa és Szilágyi Áron (képünkön) kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, a budapesti pályázat egyik kampányarca volt a TV2 Mokka című műsorának vendége tegnap reggel. 
A kormánybiztos kérdésre arról beszélt: radikálisan csökkentek a magyar pályázat esélyei, pedig soha az elmúlt 120 évben nem volt akkora esély, hogy Magyarországon olimpia legyen, mint eddig. Fürjes felhívta a figyelmet arra, hogy korábban szinte az egész ellenzék megszavazta a pályázást. A műsorvezető közbevetésére, hogy a 266 ezer aláíró az nem Botka László meg Kunhalmi Ágnes, a kormánybiztos úgy reagált: egységben indultak, de az egység elfogyott, így Budapestnek nincs esélye Párizzsal vagy Los Angeles-szel szemben. 
A műsorvezető Szilágyi Áront arról kérdezte,
1984, Pusztavacs. Emlékszik még rá valaki? Hiszen (rendőr)generációk nőttek fel azóta. Pedig emlékezetes év: akkor fordult elő utoljára, hogy valódi tömegoszlatási, karhatalmi feladatokat láttak el a magyar rendőrök. Utána legfeljebb kiképzésen „csapott össze” a rendőri ezred laktanyaudvarán az I. század a II. századdal, aztán meg fordítva.
Egészen 2006-ig, amikor is a békésen tomboló csőcselék megtámadta a tévészékházat – aztán még történt utána ez-az -, erre még mindannyian emlékezünk.
Zömmel felmentéssel, illetve Gergényi tábornok esetében pénzbüntetéssel zárult a rendőri vezetők pere. A kormányoldal dühödt, az igazságszolgáltatás függetlenségét semmibe vevő, ráadásul nettó hazugságokkal spékelt kirohanásokkal válaszolt az ítéletre.
