Talpnyalóinak, híveinek tök mindegy, hogy Orbán mit csinál, így is, úgy is megtapsolják. Még akkor is, ha látják, ahogy a tegnap nagyszájú ifjú demokratája az első medvebrummogásra haptákba fekszik. Két gázmolekuláért elárul szövetségest, értéket, eszmét, Valójában Orbán nem más mint Oroszország lobbistája, aki úgy röpköd eligazításra Putyinhoz, ahogy a megafonos slapajok járnak a Karmelitába az adófizetők pénzén vett luxusterepjáróikkal.

Ha lassan is, de leesik Európában: a névleg magyar miniszterelnök Putyin sétáló szamovárja, semmi több. Aki a szovjet megszállás alól megkímélt Nyugatnak demonstrálja, milyen a homo sovieticus alattvalói amoralitása, az oroszok szemében pedig a Nyugat kilóra megvehető romlottságát, gyenge­ségét.

A nagy garral reklámozott „békemissziós” körút első- és másodsorban is Putyin célját

Hosszú utat járt be a Nemzeti Színház vezérigazgatója az elmúlt nyolc hónapban. A novemberi, a teátrumban történt baleset után közvetlenül lemondott, aztán mégis maradt, a legutóbbi televíziós interjújában pedig már egyértelműen az egyik lezuhant színészt tette felelőssé. Lezajlott közben egy belső vizsgálat, de nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt, és még nem zárult le a rendőrségi vizsgálat.

Időközben néhány színész - beleértve a megsérülteket - felmondott. Többen, közöttük Udvaros Dorottya nyíltan vállalták, hogy nem értenek azzal egyet, ahogy a színház, illetve a vezérigazgató kezeli a balesettel kapcsolatos ügyeket, a

Mintha ez is a politikai alku része lenne: ti nem firtatjátok, hogy lopunk, csalunk, hazudunk, házasságot törünk, mi meg elfordítjuk a fejünket, amikor gyerekeket abuzáltok. Itt tartunk: ezt a kurzust – egyházastul, Fideszestül – nem a pedofília zavarja, hanem csak az, ha botrány lesz belőle.

A gyónási titok nagyjából 1600 éve létezik: nagyságrendileg egyidős a keresztény kultúrkör világi igazságszolgáltatásával. Amit a bűnös ember a gyóntatófülkében a papnak mond, az kettejük, és persze a Fennvaló titka marad. Az igazságszolgáltatás úgy fejlődött, hogy ez a tény mindig is a része volt, a kevés dolgok egyikeként, amit a papság valóban komolyan vett: alig tucatnyi esetet ismer a teológiai szakirodalom – 1600 év alatt! –, amikor egy pap

Aki odafigyel Orbán Viktor nyári rendszeres tusványosi beszédjeire, nem szenved hiányt globális víziókból, emlékezetes bemondásokból, megmagyarázandó viccekből, néha provokatív gondolatbombákból. Egy másfél órás politikai beszéd mellé odaülni nem könnyű; a hívek az áhítathoz, az ellenfelek és kritikusok a megbotránkozáshoz keresnek anyagot, ha ezt megteszik.

Ahogy halad az idő, egyre jobban meglátszik, mennyi mindent tanult Orbán korábbi tanácsadóitól: Tellér Gyulától, Bogár Lászlótól, Lánczi Andrástól. Mégis, az eredmény valamiféle vegyesfelvágott; a banális megállapítások keverednek balgaságokkal, elhallgatással, és olykor kiáltó önellentmondásokkal.

Az idei tusványosi beszéd talán legfontosabb eleme egy új kezdeményezés: „a magyar nagystratégia” leleplezése volt. Kiderült, hogy

Van ok a szégyenkezésre! Amit Németh Szilárd elkezdett, azt folytatja Borbély Lénárd is, ha Csepel múltjáról van szó

A Közösen Csepelért Polgári Egyesület saját fb oldalán tette közzé a Csepel Napját köszöntő képes összeállítását. A bevezetőben ezzel a mondattal kezdik: „Július 18-án ünnepeljük Csepel születésnapját, hiszen több mint három évszázaddal ezelőtt, 1712-ben, ezen a napon történt meg a község újratelepítése.”

    Csepel Napjá-t 2012 óta „ünnepli” az önkormányzati vezetése, Németh Szilárd, akkori polgármester, országgyűlési képviselő, 2012. július 6-i parlamenti beszéde nyomán. Akkor ugyanis a polgármester bejelentette, hogy Csepel július 18-án megünnepli „újjáépítésének 300. évfordulóját”, mert, mint mondotta: „2012. július 18-án lesz három évszázada, hogy a török pusztítás után úrbéri szerződésbe foglalták Csepel újjáépítését.”  

    Blogunk már akkor kiigazította Némethet: „ …nem 1712 Csepel újjáépítésének éve, dr. Bolla Dezső, Csepel története című könyvében tényekkel bizonyítja: „Csepel …1715-ben még nem fordult elő az összeírásokban,…a község újratelepítésére az 1720-as regnikoláris /országos/ összeírás szerint 1717-ben került sor”. https://csepeliek.blog.hu/2012/07/09/cim-nelkul_12170#more4636447 

    Borbély azonban, 2014-es megválasztását követen is folytatta és folytatja a történelemhamisítást, pedig

Az olimpiai megnyitónak volt legalább egy olyan pillanata, amely kapcsán nem indult el azonnal vita, hogy kellett-e és így kellett-e: az a néhány perc, amikor Céline Dion az Eiffel torony mellett elénekelte a Hymne à l’amour (Himnusz a szerelemről) című sanzont. Nemcsak maga az ének volt felejthetetlen, hanem a pillanat is, amikor a súlyos betegséggel küzdő előadó hosszú évek után visszatért a színpadra. A dalválasztás sem lehetett véletlen. Nemcsak azért, mert a valaha volt legnagyobb francia sanzonénekes Édith Piaf után több mit hét évtizeddel ezt így elénekelni hallatlan nagy vállalkozás, hanem azért is, mert maga a dal is erősen kapcsolódik a sporthoz.

Piaf 1950-ben írta a Hymne à l’amour szövegét, amelyet legjobb barátnője és állandó alkotótársa, Marguerite Monnot zenésített meg. A dalt Piaf élete szerelme, Marcel Cerdan emlékére írta. Cerdan Franciaország egyik legeredményesebb és legünnepeltebb bokszolója volt. Francia és spanyol eredetű algériai földművescsaládból származott, ő volt az első bokszbajnok, aki Afrikában tanulta az ökölvívást, és onnan emelkedett fel. Középsúlyú Európa-bajnok volt, amikor

Évtizedeken át olimpiai bajnokokat adott az országnak a Csepel SC, a maradékain marakodó kerületi kiskirályok csak a botrányokat termelik nagyüzemben

Hétfőn Örök harag vagy csak az első menet vége a Németh-Borbély pankrációban? címmel közölte blogunk a 24.hu Borbély Lénárddal készített, videós riportját. A 24.hu az interjúnak a következő címet adta: „Túl vagyunk azon a ponton, hogy ez a barátság helyre tudjon állni Németh Szilárddal” – kinyerte a csepeli fideszes belharcot? https://24.hu/belfold/2024/07/19/nemeth-szilard-borbely-lenard-polgarmester-fidesz-csepel-valasztas-2024-video/#paywall 

    Akiket több hónappal a választás után érdekelt még Csepel két meghatározó fideszes politikusának a politikai hatalomért folytatott harcának valódi oka, az, hogy a két fél közötti, Borbély szerinti mély barátságból, hogyan, miért lett örök harag, azok

A város jótéteménye volt. Fagyijának ízét ma is a számban érzem, pedig ebben az élményben negyvennél is több éve volt utoljára részem. Egyedi jelenség volt ő kisvárosunkban. 

A Kádár-kor kellős közepén magánzóként üzemeltette fagyizóját nyáron, feleségével együtt. Háza udvarán alakította ki üzletét, ami a mából visszanézve megmosolyogni való komfortú volt, de vásárlóit ez nem befolyásolta. Egyetlen titka volt, a minőség, ami magyarázta, miért szerette mindenki a fagyiját.

A Balatonpart egyik legszebb üdülője, a Csepel SZOT-üdülő, Siófok balatonszéplaki részén állt. Mellette közvetlenül a Csepel Vas- és Fémművek gyermeküdülője volt. A gyerekek a Csepel üdülőbe jártak át ebédelni, vacsorázni, a reggelit és az uzsonnát az ősparki pavilonban kapták meg. (Ma már, a sokszoros átalakítás után, az 1990-es évek közepe óta ez is wellness szálló.). 1945 után a rendszerváltásig sok száz  család, sok ezer gyerek nyaralt itt, amíg lehetett. (A  Csepel Művek vállalatainak és intézményeinek az ország számos üdülő helyén üzemelő tucatnyi egykori nyaralóiról most nem is beszélünk.)

A Képes újság riportere, S. Boda András 1980 nyarán így számolt be Csepel üdülős tapasztalatairól:

— János! Lángost is hozzál! Szirénaként szól az asszonyi hang valamelyik emeleti erkélyről, s lent az úton a fürdőnadrágos, strandpapucsos férfi egy sörösüvegekkel rakott szatyorral visszaint.

— Persze, hogy hozok.

1980. Siófok, nyár. Csepel SZOT-üdülő.

— Napi négyszeri étkezést biztosítunk a gyári beutaltaknak, a szobák kettő- plusz egyágyasak.

Szibele Ágostonné, a hatalmas üdülő egyik vezetője összegezi a lényeget. Pedig hát nem a lényeget, csak lángost meg a sört kérdeztem. Aztán magyarázza azt is:

Sokak szerint az országot fehérgalléros bűnözők vezetik. Miért pont a szerződéses katonák felvételénél lenne probléma a büntetett előélet? Ők legalább letöltötték, illetve letöltik büntetésüket.

Az már önmagában a honvédség lerombolása, hogy nem feltétel a büntetlen előélet – háborodott fel Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa. A képviselő által sérelmezett kormányrendelet alapján azokból az elítéltekből is lehet szerződéses katona, akik letöltötték jogerős szabadságvesztésüket. Júliustól a feljebbvaló mérlegelheti, hogy felvesz-e börtönviselt vagy büntetett előéletű személyt.

Nem igazán értem Vadai Ágnes tiltakozását.

Magyar Bálint meghatározása szerint az elmúlt csaknem másfél évtizedben a hatalomra került kétharmad maffiaállamot hozott létre. A fideszes politikai elit csúcsán sokaknak 2010 előtt nem volt kirívóan nagy vagyonuk, ma viszont már milliárdosokként

Hat éven át helyi jogszabályi környezeti háttér nélkül intéztette a hivatallal az osztogatást a polgármester?

Rendkívüli képviselő-testületi ülést trombitált össze a polgármester július 18-án reggel 9.00 órára. Az ülést megtartották, az egyetlen napirend egy rendeletmódosítás volt, amely nem tűrt halasztást. A nyár teljes tobzódása közepette, 35 fokban, amikor Csepel Borbély által felajzott népe, a Csepel napja rendezvény miatt, az esti BBC koncertet várta. Mi volt az életbevágó kérdés, ami azonnali döntést igényelt? 

    A hat éve elfogadott, az önkormányzati köszöntésekről és az egyes természetbeni juttatásokról szóló rendeletet kellett, semmitmondó „technikai, adatkezelési okok miatt” módosítani. Mert mint az általános indoklásból kiderült. „A rendeletmódosítás célja az adatkéréshez szükséges jogszabályi környezet megteremtése.”  Az egy mondatos indokláson túl, valóban ez volt az oka a

A szegény sorból származó őrmestert nem tekintették „párbajképes úriembernek” Horthy hadseregében. Válogatott sem lehetett, sőt. Laktanyafogságot kapott, amiért versenyezni merészelt feljebbvalóival, pláne hogy sokkal jobban lőtt náluk. Amikor 3 évvel a 2. világháború vége után a nyakába akasztották első olimpiai aranyérmét, az újdonsült bajnok bal kézzel fogadta a gratulációkat, fekete bőrkesztyűbe bújtatott jobbját mereven tartva a törzse mellett. Ez a kivételes sportember, Takács Károly (1910‒76) sportlövő, az ötalakos gyorstüzelő pisztoly kétszeres olimpiai győztese (1948: London, 1952: Helsinki), harmincötszörös magyar bajnok sohasem adta fel.

Pórázon vagy szabadon? - teszik fel a drámai kérdést a CSH-ban. A Csepeli Hírmondó már régóta választott: a póráz mellett döntött. Először Németh Szilárd, majd pedig Borbély Lénárd kritikátlan kiszolgálása közben eddig is egyoldalú politikai lap volt, most már azonban egyre unalmasabb lesz az egyszemélyes (borbélyi) hatalom dicsőítése miatt.

    Lassan két hónap telt el az önkormányzati választások óta, ahol egy civil szervezet által támogatva nyert ismét Borbély Lénárd. Az azóta most harmadszor megjelent CSH-ban semmi jele a változásnak. Minden a régi, illetve most az a Borbély Lénárd ír a lapban, aki mindenkitől, még önmagától is független polgármestere a kerületnek. A civil többségű testületnek meg se híre, se hamva. 

    Így természetes, hogy a csepelieket érdeklő hírekről, mindennapi megélhetési gondjaikról pl. egy csepeli lakos minapi kilakoltatásáról, egy sort sem olvashatunk most sem. Csepelen a helyzet változatlan. 

    Már, nem csak a nyári hőség miatt, de a fentiek miatt sem várjuk az újabb, augusztus 14-én megjelenő lapszámot. Szerintünk, de sokak véleménye szerint is, a lap eddig is egyoldalú politikai pártlap volt, most azonban, úgy tűnik, egyre unalmasabb lesz, az egyszemélyes hatalom teljes kiszolgálása eredményeképpen pedig várhatóan tovább csökken olvasottsága. Az emberek nem csak Borbély Lénárd véleményére kíváncsiak. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

"Most már óvatos vagyok, ha az Andrássy útra, az operába váltok jegyet, mert közbejöhet még a Magyar–Szovjet Baráti Társaság létrehozásának látványos megünneplése"

Tudják, miért nem mehetek kedd este operába? Mert a dalszínház törölte műsorából a Traviatát, helyette a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját köszöntik tisztelgő koncerttel az intézményben

Ezért mindazokat a nézőket önkényesen félretették, akik jegyet váltottak Verdi remekének elő­adására. Ellenben megcsodálható a Kuangcsoui Ifjúsági Szimfonikus Zenekar.

A legszebb a jubileum. Magyarország 1949. október 4-én az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot. Kállai Gyula külügyminiszter a következő táviratot intézte kínai kollégájához, Csu En-lajhoz:

Csak egy szám a „történelmi győzelemmel” kapcsolatban: NEM Borbélyra szavazott vagy el sem ment szavazni a csepeli választópolgárok 59,4 százaléka…

Újra és újra győzelmi jelentés jelenik meg a csepel.hu-n, nem rég éppen Csepel történelmet írt címmel.

Mivel szerzője nem merte aláírni nevét, nem találgatunk kilétét illetően, viszont sajnálattal állapítjuk meg, hogy cikke szellemisége nem tükrözi Borbélynak, a legutóbbi Csepeli Hírmondóban megjelent véleményét: „Szeretném, ha a lakókörnyezetünkben nyugalom lenne és béke. Nem szeretnék senkivel sem értelmetlen harcokat folytatni. Ehelyett

Megérkezett a hét kabaréja. Szerzője a zseniális stand-up komikus és basszusgitáros, minden magyar múzeum főnöke, bizonyos Demeter Szilárd (képünkön). Demeter fő szerepe, hogy bosszantsa az értelmiséget, hülyét csináljon magából és bizonyítsa azt a régi tételt, hogy a szakértelem régi bolsevista trükk. Ráadásul D. Sz. szerény ember is, hiszen úgy kellett kiperelni az alkotást. Mármint a pályázatát a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára. Még szerencse, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete nem hagyta magát és most olvashatjuk ezt a pompás korrajzot.

A pályázatot szemléző HVG azt emeli ki, hogy veretes Orbán idézeteket helyezett el a pályázat elején már, talán sejtve, hogy esetleg végig nem fogják elolvasni. Jó ha már az elején bebizonyítja hűségét és nyaloncságát. “Orbán Viktor miniszterelnök iránymutató gondolatait idézem” – és efféle fordulatok kellenek mint a Rákosi-idézetek az 1952-es Szabad Népnek.

De mindez még csak a hangolás. Ugyan ez egy múzeumi vezetői pályázat, mégis, na mivel kezdődik: a bűnös Nyugat ostorozásával, azzal, hogy ott aztán gender-kultusz van, meg LMBTQ, ami tönkreteszi a világot. És az egyetemi életben sem a teljesítmény számít, hanem a faj és nemi identitás. Ezek kellenek a karrierhez, nem a tudás. Reméltem, hogy a nemváltó óvodások is

"Borbély Lénárd csepeli polgármester kétszer is találkozott Lázár János miniszterrel, hogy Csepel kormányzati fejlesztéseiről beszéljenek. Mindkét alkalommal szó volt a csepeli HÉV fejlesztéséről. Ezt az elmúlt évtizedben TÖBBSZÖR MEG IS ÍGÉRTE A KORMÁNY, EGYSZER KONKRÉT IDŐPONTTAL IS, A 2023-AS ATLÉTIKAI VILÁGBAJNOKSÁGRA. A csepeli HÉV fejlesztésének két fontos része van. Az egyik a szerelvények cseréje, ami a csepeli önkormányzat szerint halaszthatatlan. A másik fontos fejlesztés a sínpályák korszerűsítése, valamint a H7-es vonal meghosszabbítása a belváros felé, és Csepelen az Erdősor utca felé. Az önkormányzat érthetetlennek nevezte, hogy ha a MÁV olyan nagy figyelmet szentel a vonatok korszerűsítésére, hogyan maradhat ki ezekből a muzeális korú HÉV-szerelvények cseréje." (Részlet az index írásából)

Pokoli hőség a HÉV-en, erős versenyben áll a Metróval - ez a címe az index.hu cikkének, amelyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk: 

"Utaskomfort szempontjából a legrosszabb szolgáltatást nyújtja, rettenetesen meleg van a HÉV-szerelvények utasterében, ennek érzetét a lehúzott ablakok csak részben enyhítik. 

„Tisztelt MÁV–HÉV Zrt.! Érdeklődni szeretnék, hogy III. fokú hőségriadó idején miért nem lehet legalább az ablakokat lenyitni? Akad az ablak, vagy egész egyszerűen nyitó sincs rajta… Klíma beszereléséről

Világméretű összeesküvés áldozatai vagyunk. Magyarországon a Nagy Fanta Trükköt dobták be. Narancstalanítanak. Első lépésként a Fantából vonják ki a Fidesz-jelkép narancsot.

„Túl vagyunk azon a ponton, hogy ez a barátság helyre tudjon állni Németh Szilárddal“ – ki nyerte a csepeli fideszes belharcot? címmel a 24.hu közölt részletes, több szereplős videóriportot.

Miként a videóriport ajánlásában írják, Borbély Lénárd annak ellenére tudott újrázni polgármesterként Csepelen, hogy tavaly Németh Szilárd kezdeményezésére kizárták a helyi Fideszből.

Hogyan látja  most Borbély és hogyan látják a csepeliek az összetűzést, és kötélnek állna-e a kerületvezető, ha Magyar Péter hívná?

A 24. hu a videóriportban bemutatja, hogy

Pedig ezt megnéztem volna. Mármint Vidnyánszky Attila rendezésében Marx Tőkéjét. Az igazgató a Nemzeti Színház magazinjában jelentette be, hogy a jövő évadban színpadra állítja a munkásmozgalom teoretikusának alapvetését, amelynek „drámai potenciáljára” már a beregszászi időszakában felfigyelt.

Régi tervét váltaná tehát valóra. Az előadás egy bohózati elemekkel átszőtt haláltánc lenne, amely egyrészt világossá teszi, hogy a mű „tragikus félreértések tömegének alapja, felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre”, illetve olyan életbevágó kérdéseket feszeget, miszerint: „Miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól?”

Azt hinnénk, ebből olyan különösebb nagy baj nem lehet, csakhogy jobbról ezek után olyan össztűz zúdult Vidnányszkyra, mintha legalábbis nem végezte volna el a házi feladatát. Pedig hát elvégezte, sőt évek óta kényszeresen túl is teljesít.

A Nemzeti Színházat még a legelvakultabbak sem vádolhatnák baloldali vagy liberális eszmék terjesztésével, aki egy pillanatig is kételkedik abban, hogy