A 2014-es fiaskó megelőzésére – amikor is átláthatatlan belső alkukban dőlt el, hogy kik lesznek a baloldal jelöltjei – előválasztásos jelöltállítást javasol az ellenzék Jobbikon kívüli hányadának a Párbeszéd Magyarországért (PM). A némiképp az USA gyakorlatára emlékeztető, Európában is terjedőben lévő metódus elsősorban a kevésbé megosztó, az egyes párttáborokon kívül is népszerű jelölteknek kedvezne.

Maga a PM is úgy foglalja össze a módszer előnyét, hogy az előválasztás világos keretet teremtene a választási törvény által együttműködésre kényszerített pártok kooperációjához, képes becsatornázni a társadalmi mozgalmak energiáit és személyiségeit is, segít tisztázni a világnézeti vitákat, és a választók, illetve a média mozgósítását is megoldja: az előválasztások mindig számot tarthatnak a sajtó érdeklődésére.

Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása Hóman Bálintról. Az MTA nem bánt kesztyűs kézzel a Horthy-korszak kultuszminiszterével.

Jelentős történetíró volt, és egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor szakpolitikusi tevékenységén túlmenően „felelős szerepet játszott Magyarországnak (...) a nemzetiszocialista Németországgal való kapcsolata megalapozásában és végzetes felerősítésében, az ezzel is együtt járó faji diszkrimináció végletes elmélyítésében” – hangsúlyozza a Hóman Bálintról szóló állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia.

A Népszabadság birtokába jutott dokumentum szerint Hóman cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert, amely szervezetten küldte halálba

Csapdába kergette magát az Orbán-kormány az egészségügyben. Hagyta, hogy a működésképtelenség határára sodródjon az ágazat, évekig tolta maga előtt a feszítő bajokat a nővérhiánytól a kórházi adósságok újratermeléséig, a kiürülő háziorvosi praxisoktól a kórházi fertőzésekig és most, hogy a farkára csapódott az egérfogó, ijedten próbál menekülni. A vergődés közben feltörő lázas hullámokban aztán kiérleletlen ötletek, átgondolatlan próbálkozások születnek, hol szakmai önérzetre, hol politikusok nyomására, hol pedig költségvetési megszorításokra hivatkozó álmagyarázatokkal, vagy

Parkfenntartó, kertész álláslehetőség a Csepeli Városgazdánál!

Feladat:

• Csepelen parkfenntartási és parképítési munkák (pl. metszések, növényültetések, füvesítés) elvégzése.

Elvárások:

• kertész szakmunkás, vagy kertész technikus végzettség,
• több éves parképítési, parkfenntartás, vagy kertépítési, kertfenntartási tapasztalat,
• felelősségvállalás, önálló munkavégzés, megbízhatóság, terhelhetőség,
• minőségi munkavégzés.
   

Ha szeretnétek jelentkezni, küldjétek el önéletrajzotokat a bérigény megjelölésével a park@varosgazda.eu e-mail címre. (21.kerulet.ittlakunk.hu)

Németh Szilárd nem Csepel országgyűlési képviselője, Orbán Viktor vigaszágon, listáról juttatta a Parlamentbe őt. Nagyhangú kijelentéseinek jelentős részével a csepeliek többsége sem ért egyet.

A képviselő úr Csepelen megbukott. A csepeli választásokon résztvevők jelentős többségének akarata ellenére lett országgyűlési képviselő.

Magyarországról, Csepelről szóló megnyilatkozásai, párt alelnökeként elhangzó nyilatkozatai, a pedagógusokat, a társadalom különböző csoportjait esetenként megalázó mondatai pedig nem azonosak a csepeliek többségi álláspontjával. Sok olyan véleménnyel is találkoztam, hogy szerepléseivel lejáratja Csepelt, a csepeli embereket.

Csupán két téma az utóbbi időben megszaporodó pártalelnöki kijelentései, „ökörségei”  sorából:

A Népszabadság tegnapi, június 16-i száma „Nem kértek bocsánatot, Rogán és Németh is simán bukta a pert Szilvásyval szemben” címmel közölt írásából tudtuk meg: jogerősen is Szilvásy György volt szocialista minisztert „hozta ki győztesnek a bíróság”. A bíróság ítélete szerint a jelenlegi propaganda miniszter és a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd 350-350 ezer forintot köteles fizetni Szilvásy Györgynek, sérelemdíjként.

Szilvásyt korábban, a Portik ügy kapcsán vádolta meg a két politikus, azzal, hogy megbízta Portikot, „fideszes politikusok lejáratására alkalmas információkat szerezzen.” A volt titokminiszter „bocsánatkérésre szólította fel” Rogánt, majd Némethet is, akik nem kértek bocsánatot. A Szilvásy által indított pert most elvesztették. Fizetniük kell. (V)

Felnőtt  több olyan nemzedék, amelynek nem volt alkalma világversenyen szurkolni a válogatottnak. Nekik már mese a hőskor, nemhogy Schlosser, Bozsik, Puskás, Albert, Farkas, Bene, Törőcsik, de már Détári is. A képen: csepeli szurkolók a magyar-osztrák meccset nézték a Szent Imre téri óriás kivetítőn. Holnap  a Magyarország-Izland mérkőzés lesz a főszereplő Csepelen is...(Fotó: csepel.hu)

A futball hatalom.

Legalább ennyit bizonyított a kedd délután, kora este, amikor a magyar válogatott negyvennégy év után újra Európa-bajnokságon lépett pályára.

Idehaza ugyanis eddig nem látott jelenetek játszódtak le tereken, vendéglátóipari egységek környékén, utcákon. Labdarúgásunk múltja indokolta volna korábban is a tömeges meccsnézést, ám akkor még

Június 16-án, az ötvenhatos vértanúk emléknapján az 1956-os miniszterelnök Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország. Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és az 1957. december 21-én a börtönben elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra az Új köztemető 301-es parcellájában. A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak szimbolikus és katartikus eseménye volt.

Nagy Imrét, az 1956. évi forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét, Maléter Pált, a forradalom honvédelmi miniszterét és Gimes Miklós újságírót - törvénysértő ítélet után - 1958. június 16-án végezték ki Budapesten. Az 1958 februárjában elnapolt büntetőpert a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével június 9. és 15. között folytatta le. A zárt tárgyalás végén Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Donáth Ferencet 12 évi, Jánosi Ferencet 8 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélték.

Iskolatejen spórolni bűn. Szó szerint: azok a gyerekek, akik nem kapják meg idejében a napi két deci tejüket, a tejterméküket, benne létfontosságú tápanyagokkal, vitaminokkal, kalciummal, olyan életre szóló hátrányt szenvednek el, amelyet később már soha többé nem tudnak behozni.

Tudományos tény, hogy az ilyen gyerekek felnőttként fejletlenebbek, betegesebbek lesznek, kiszolgáltatottabbak a szív- és érrendszeri betegségeknek, és bizonyítottan rövidebb életre számíthatnak, mint azok a szerencsésebbek, akik gyerekként sok tejet fogyaszthattak. Az pedig már szocio­lógiai tény – és nemzeti szégyen –, hogy mára sok százezer olyan gyerek él hazánkban, akik akkor látnak egy bögre tejet, amikor az iskolában a kezükbe nyomják. Iskolán kívül egészen biztos, hogy nem.

Nehéz indulat nélkül leírni bármit arról, hogy az eddig tízmilliárdos közpénzfaló Klik most éppen az iskolatejen akar spórolni. Mert Balog Zoltán „emberminiszternek”, beosztottjának, Pölöskeinének a tej láthatóan is csak ugyanolyan kiadási tétel, mint az áram, a kréta vagy a vécépapír – amelyből mellesleg szintén nem kapnak eleget az iskolák.

Úgy csinálnak valamit, hogy nem csinálnak semmit. Koreában új sportág született: a versenybambulás. A legutóbbi bajnokságról az egyik internetes portál tudósított. Mint írják, ott ülnek a versenyzők egy réten és bambulnak. Nem babrálják a telefonjaikat, nem fényképeznek, még csak nem is nézelődnek. Valójában nem is gondolkodnak, mert ha valami az eszükbe villan még megmozdulnak, és akkor máris kiesnek. Akkor is kizárják a versenyzőt, ha olyan dologra gondol, ami izgalmat okoz, és felgyorsul a pulzusa. A koreaiak esküsznek rá, hogy egy ilyen verseny 90 perce a legnehezebb erőpróba.

Nem hallottam róla, hogy valakiknek idehaza már felkeltette volna az érdeklődését ez az új versenysport, de látnék benne fantáziát. Ebben a nem csinálunk semmit, csak bambulunk állapotban mi elég jók lehetnénk.

Ott van mindjárt a

A negyvennégy év után a kontinenstornára visszatérő magyar válogatott Szalai és Stieber góljával 2-0-ra győzte le Ausztria csapatát.

Hegyi Iván helyszíni tudósítása a franciaországi foci EB-ről:

Hosszú sorokban meneteltek a magyar szurkolók a francia város különböző részein, és helyesen döntöttek, hogy gyalog tették meg az utat a stadionig, mert a tömegközlekedési dolgozók sztrájkja miatt nem lehetett tudni, melyik busz vagy villamos megy egyáltalán (időnként a bordeaux-i repülőtér sem fogadott járatot). Az aréna megközelítését tovább nehezítette, hogy a magyar–osztrák találkozó helyszínéhez vezető utakat a drukkerek autói elől – biztonsági okokból – lezárták; a sporttelephez gépkocsival kizárólag azok juthattak el, akiknek

A Fővárosi Közterület-fenntartó  (FKF) a lomtalanítás alkalmával a háztartásban feleslegessé vált nagydarabos hulladékokat gyűjti össze és szállítja el.

A cég a lomtalanítási területeket körzetekre osztotta, amely biztosítja, hogy az adott területről, koncentráltan, nagy erőkkel szállíthassák el a kikészített lomokat. Ezáltal rövidebb ideig okoz kellemetlenséget a gépkocsival közlekedőknek, illetve a gyalogosoknak.

Az előzetes terve szerint CSEPELEN JÚNIUS 29. ÉS JÚLIUS 11. KÖZÖTT LESZ LOMTALANÍTÁS

Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD. Alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés, elszáll a költségvetési hiány jövőre, a közmunkaprogramot pedig le kellene építeni.

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szerezet (OECD) országjelentésében egyebek között az szerepel, hogy idén mindössze 1,6 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavaly novemberben várt 2,4 százalék helyett. A párizsi székhelyű szervezet továbbra is 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre. Az OECD 1,9 százalékos idei GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, ugyanúgy, mint novemberben. A várható jövő évi deficitet 1,5 százalékról 2,6 százalékra változtatta.

Kérdés, hogy a legmagasabb szintű diplomáciai sallerek, amelyeket most már az Orbán-kormány és különösképp Szijjártó Péter külügyminiszter napi szinten alkalmaz, visszaütnek-e a hétköznapok világában. Vajon eszébe jut-e például az osztrák rendőrnek éjszakai közúti igazoltatás alkalmával, amikor a magyar kamionosok papírjait ellenőrzi, hogy ezek a büszke budapesti politikusok milyen magas lóról kezdik szólongatni a (régi és az új) osztrák kancellárt. Meg úgy általában mindenkit, aki kritikára ragadtatja magát. „Teljesen fölöslegesen”, jegyezte meg az osztrákok lepofozása után legutóbb Szijjártó Péter, akinek harcostársai néhány nappal korábban az amerikai külpolitikát csuklóztatták, a plakátjaikon Brüsszelt kóstolgatják.

Még a rendszerváltozás táján szóvá tettem az újság hasábjain, hogy a körmendi OMV benzinkúton kiírták magyarul: nem szabad lopni. Sértette az önérzetemet, követeltem, hogy ugyanezt írják ki németül is, mit képzelnek az osztrákok, nem a Habsburg Birodalomban élünk! A benzinmulti fölháborodott a durva hangú cikken, perrel is fenyegetett, de sikerrel megvívtam a függetlenségi háborút, levették a gyalázatos feliratot.

Hosszú volt a böjt: a magyar válogatott negyvennégy esztendő után kedd este hat órától lép ismét pályára Európa-bajnoki mérkőzésen.

Hegyi Iván cikke:

Harminc év és négy nap után eljön a különleges pillanat: valódi tétre menő tornamérkőzést játszik a magyar labdarúgó-válogatott. Ilyesmi legutóbb a mexikói Leonban fordult elő – az ottani stadiont­ Nou Campnak hívják –, ahol a franciák 3-0-ra győztek a Disztl Péter (napjainkban 56 éves) – Sallai (56), Róth (56), Garaba (57), Varga József (61) – Hannich (59), Kardos (56), Détári (53) – Kovács Kálmán (50), Dajka (57), Esterházy (60) kezdő tizeneggyel kivonuló honfitársaink elleni vb-csoportmeccsen.

Noha az akkori és a mai csapat között van különbség – és nem a jelenlegi javára –, a mostani játékosok remélhetőleg nem lesznek az ötvenen, hatvanon túl, amikor a magyar válogatott legközelebb megjelenik a kontinens vagy a földkerekség nagy vetélkedőjén...

Ami Európát illeti, negyvennégy esztendő múltán – a legutóbbi fellépés 1972. június 17-én Liege-ben, a Belgium ellen 2-1-re elveszített Eb-bronzmeccs volt – mutatkozik be az öreg földrésznek a magyar csapat, s azzal az osztrák együttessel találkozik, amely újonc volna az Eb-n, ha

Olvasónk kérdezi:

"Valaki esetleg meg tudná mondani,hogy mikor vesznek le vért inzulinrezisztencia vizsgálatra? A csepeli Sztk-ban. Kb. 3 hete képtelen vagyok a vizsgálatot megcsináltatni, mert nem tudják hova küldeni a vérmintát. De azt sem tudják megmondani mikor lesz rá lehetőség.

Felháborítónak tartom,hogy egy ekkora lakosú kerületnek ilyen problémái vannak. Gondolom Borbély "úr" nem foglalkozik ilyesmivel."

(Név és cím a szerkesztőségben)

A választ sok csepelivel együtt várjuk ismert e-mail címünkre: csepelujsag45@gmail.com

Tökéletesen megértem a sok semmirekellőt, akik miatt idén hamarébb zárt a parlament, hogy ott lehessenek Franciaországban, a foci EB-n, ahová többségük normál esetben az anyósát - a java még a megvert feleségét - sem kívánta volna. Nézzünk csak szét a kormánypárti halljakendek oldalain, mennyire egymás fején taposva imádják most a focit, jobban, mint valaha, és diszkréten vagy hivalkodón közlik: ők bizony ott lesznek szintén… Ott akarják mutogatni magukat a „főni” szeme előtt, hát tegyék. Orbán úgyis csak röhög, vagy átnéz rajtuk. Nem sajnálom őket.

És most nem csak a feltört Tiffán Zsoltra gondolok, akinek

Amit a menekültválság és az ukrajnai háború megkérdője­lezett, azt a huligánok gyorsan helyreállították. Az európai egységet. Az unió nyugati és keleti részéről, sőt azon túlról, Oroszországból érkezett „verő­legények" frontba tömörülve teszik tönkre a franciaországi labdarúgó Eb-t.

A Marseille-ből és Nizzából érkező sokkoló képek egy letűntnek gondolt sötét korszakot idéznek. Például

Nem érezzük magunkat nagyobb biztonságban most, hogy az Orbán Viktor diktálta alaptörvény immár a terrorvészhelyzetre is fel lett készítve. Egy esetleges támadás esetén az illetékes szerveknek tudásuk maximumát kell hozni, és nem kételkedünk abban, hogy mentőseink vagy rendőreink minden tőlük telhetőt meg is tennének adott helyzetben. Kérdés, hogy eszközeik és infrastruktúrájuk is segíti-e őket ebben. És biztosít-e az ország számukra megfelelő megélhetést és pihenőidőt, hogy a kormány által közvetlennek tartott vész esetén optimális szellemi és testi feltételek mellett reagálhassanak.

Ám az Országgyűlés  nem ezekkel a kérdésekkel törődött. Azt kívánták az alaptörvényben tisztázni, hogy miként dirigálhat