- Apú-ú-ú! Igaz, hogy sok lúd disznót győz?
- Igaz!
- Akkor is, ha a sok lúd mind független?
- Mitől független?
- Hát egymástól!
- Meg a választói akarattól, a közös érdektől. Arról nem is beszélve, hogy hírtelen
de meg szaporodtak.
- Biztos az apú, hogy mind lúd és nem buta liba?
- Az biztos, hogy az kacsa, hogy mindegyikük független lúd lenne.
- De hát a közös érdek?
- Van aki csak tollasodni akar, legtöbbje meg állúd, alibi liba illetve ludas abban,
hogy nehogy legyőzzék a disznót!

Kalocsai Imre

Németh Szilárd szelleme kísért vagy kísér? Borbély Lénárd tényleg fenyegetőzött? Megfojtanák a Munkásotthont?

„Ha így nem megy, majd megy másképp” – mondta Borbély Lénárd (képünk jobboldalán)

Hogy miről van szó? Milyen ígéret van és kitől? Mi és milyen más formában fog  megoldódni?  Nem tudom.  Viszont az tudom, hogy a január 29-i képviselő-testületi ülésen, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány támogatásával foglalkozó előterjesztés vitájában ezt mondta a kerület polgármestere. A résztvevők egy része szerint ezt arra értette, hogyha hatalomtechnikai eszközökkel, a 30 milliós támogatás ígérete mögött nyíltan és rejtetten megfogalmazott zsarolással sem tudják maguk alá gyűrni a Csepeli Munkásotthont (bár négy év alatt mindent megtettek ennek érdekében), akkor majd a parlamenten keresztül megoldják. Egyesek még azt is tudni vélik, hogy készül a civil szervezetek feletti teljes állami kontroll megteremtésével kapcsolatos törvényjavaslat, amely lehetőséget adna a civil szervezetek, így az alapítványok, köztük a Csepeli Munkásotthon Alapítvány államosítására, ezáltal önkormányzati tulajdonba, vagy kezelésbe vételére is. Ne szaladjunk azonban ennyire előre. Lássunk egy rövid összegzést és véleményt a testületi ülés fontosabb javaslatairól, döntéseiről:

Mármint péklapátra az albán pékekkel! Rogán Antal a napokban megindított „kifliháborúban” újabb frontot nyitott: nem éri már be annyival, hogy az üzemanyagárak csökkenése miatt a kenyér árának csökkenését követelje a pékek „céhétől”, rátett egy lapáttal: az albán pékeket is kipécézte magának.

Az állam összes nehéz fegyverét – az adóhivatalt, a bevándorlási hivatalt és a minisztériumot – is be akarja vetni, hogy a körmükre nézzen ezeknek a koszovói vállalkozásoknak. Meggyőződése, hogy minimum illegálisan foglalkoztatják az alkalmazottakat, de az a leggyanúsabb, hogy összefüggéseket sejt az albán bevándorlók számának növekedése és a pékségek terjedése között. Más volna a helyzet, ha ezek a menekültek békésen ücsörögnének és naphosszat kockáznának valamelyik táborban, esetleg a tőlük „elvárható” kábítószer-bizniszben utazva játszanának rabló-pandúrt a hatóságokkal… De, hogy szorgos munkával próbálnak megélni? Gyanút keltő!

Életének 89. évében elhunyt Bácsi József, Csepel díszpolgára.

A gyászhírt az önkormányzat hivatalos híroldala, a csepel.hu közölte.

A Csepel újság facebook-közössége és a csepeliek.blog.hu szerkesztősége megrendülten értesült Csepel kiemelkedő történelmi személyiségének haláláról. Az elhunyt családjának mély részvétünket fejezzük ki, osztozunk gyászukban.

BÁCSI JÓZSEF a Fejér megyei Mezőszilason született 1926-ban. Szülei cselédek voltak. A család 1926-ban Csepelre költözött. Apja a Weiss Manfréd Gyárban helyezkedett el.

Holnap, február 4-én, szerdán 15 és 18 óra között tartja fogadóóráját dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője az Együtt csepeli irodájában, a II. Rákóczi Ferenc út 155. szám alatt.

Az országgyűlési képviselő további csepeli fogadóóráinak színhelye szintén az Együtt II. Rákóczi Ferenc út 155. alatti irodája a következő időpontokban:

• 2015. március 4. 15-18 óra
• 2015. április 8. 15-18 óra
• 2015. május 6. 15-18 óra
• 2015. június 3. 15-18 óra 

HUDÁK JÁNOS

CSEPELI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ

2015. FEBRUÁR 5-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN

17-TŐL 18 ÓRÁIG

FOGADÓÓRÁT TART.

HELYSZÍN:

KÉK ÁLTALÁNOS ISKOLA

- Apú-ú-ú! Hogy lehet a közmunkásból kéményseprő?
- Nagyon egyszerűen, fiacskám! A rezsicsökkentés áldásainak köszönhetően eddig 20 kéményseprő cég ment tönkre. A megtakarított kéményseprők lapátra kerültek. A katasztrofális helyzetet a kormány megint zseniálisan oldja meg, a kéményseprést a katasztrófavédelemhez csapja. A katasztrófavédelem meg a megnövekedett feladatokat közmunkások foglalkoztatásával oldhatja meg. Mivel a szerencsét hozó kéményseprő szerencsétlenségére állástalan lett – így higgy a babonának – elmehet közmunkásnak, ezért jelentkezhet volt munkabére töredékéért kéményseprést végző közmunkásnak!
- De apú, így a kéményseprők póruljárnak!
- Az nem számít! Fő, hogy megvan a zseniális megoldás. Katasztrofális az egészségügy? Csapjuk a Katasztrófavédelemhez! Katasztrófa az oktatás helyzete? Rakjuk a Katasztrófavédelemhez!
Baj van a szemétszállítással? Oldja meg a Katasztrófavédelem! Fenyegető a bevándorlás? Kezelje a Katasztrófavédelem!
- Apú-ú-ú, jaj de jó, így minden megoldható!
- Sajnos nem, a kormány katasztrofális ténykedése ellen még nincs katasztrófavédelem.

Kalocsai Imre

Életének 86. évében elhunyt Bitskey Tibor, a nemzet színésze.

Bitksey Tibort hétfőn érte a halál, temetéséről később intézkednek.

A Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt 2014 szeptemberében választották meg a nemzet színészének. Bitskey Tibor nevéhez számos emlékezetes színházi és filmes alakítás fűződik, emellett szinkronszínészként is dolgozott.

Bitskey Tibort Budapest II. Kerületi Önkormányzata saját halottjának tekinti. Az önkormányzat 2012-ben díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. A színművész több mint hatvan évet élt a városrészben.

A szegénység maradhat Csepelen? - Mi a baj Csepelen a kék-piros színnel? - Akkor most ki a főépítész?- Miért csökkennek a csepeli források? - Mégsem kell a  47. sportegyesület? - Miért késett az óvodai beruházás? – Küszöb(érték) alá szorított betegek? - Köszönet van, bírálat nincs? – Disznótor disznósággal? 

AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK! 

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó január 29-én megjelent 2. számából:

Hudák János, a csepeli önkormányzat képviselő-testületének tagja, a Párbeszéd Magyarországért Párt képviselője saját blogján figyelemre méltó írást tett közzé. Ebben a múlt csütörtöki, január 29-i képviselő-testületi ülés egyik megdöbbentő mozzanatáról számolt be. Miként korábban Takács Mónika szocialista képviselő, úgy most Hudák János PM-es képviselő gondolatait is változtatás nélkül közöljük:

"Ahogy az várható volt, a csütörtöki csepeli testületi ülés leghevesebb vitája a Csepeli Munkásotthonnal kötendő együttműködési megállapodással kapcsolatban folyt. Miközben a fideszes többség bizalomról papolt és látszólag értetlenül szemlélte, miért kritizáljuk a régóta várt támogatási szerződést, ellenzéki szemmel nagyon nehéz volt nem politikai leszámolásként tekinteni az ügyre.

Csepeli ügyekben járatos emberek számára nem új keletű az az ügy, amire a január 29-ei ülésen próbált pontot tenni a testület. 2010-es hatalomra kerülésekor a Németh Szilárd által vezetett fideszes testület egyik első döntése volt a Csepeli Munkásotthonnak évek óta megítélt támogatás visszavonása. Addig mintegy 18 millió forint éves támogatásban részesült az intézmény, amely a kerület legnagyobb befogadóképességű kulturális intézménye.

A múlt héten egészen elképesztő üzengetés folyt a hatalom berkeiben. Mellesleg a Római-parti mobilgát ügyében, de ez témánk szempontjából mellékes. Előbb a környezetvédelem elhanyagolása miatt elkeseredett volt államtitkár, Illés Zoltán jelentette ki, hogy "azért, mert Fidesz-tag vagyok, még nem vagyok hülye". Nem késett soká a válasz sem. Tarlós István főpolgármester a nyilatkozót "frusztráltnak és ostobának" nevezte, majd az óbudai polgármester, Bús Balázs mutatott rá, "attól, hogy fideszes valaki, még lehet bolond".

Elgondolkodtató tehát, hogy akkor milyenek is a fideszesek. Erről rengeteg ismeretet szerezhettünk 2010 tavasza óta, mikortól kezükben az ország. És sok mindent lehet róluk mondani - egyénileg és csapatban is -, de az bizonyos, hogy sem nem hülyék, sem nem bolondok. Az általánosítás persze e tárgyban is félrevezethet, ám még az is megállapítható, hogy egyáltalán nem ostobák. Sőt! Különben miképpen tudták volna egészen rövid idő alatt uralmuk alá hajtani az összes stratégiai fontosságú pontot. Biodíszlet lett a parlament, megtűrt rossz az Alkotmánybíróság, propaganda-szócső a közmédia, fideszes vezetésű minden lényeges intézmény.

De ez még mind nem elég:

- Apú-ú-ú! A Schirilla Györgyöt mér’ büntették meg?
- Mert télen átúszta a Dunát!
- De hát mindenki tudja, hogy apukája hagyományát folytatva, minden télen átússza a Dunát.
Ezt a rendőr bácsik nem tudták?
- De tudták, de azt is, hogy egy új rendelet szerint májustól szeptemberig szabad csak fürdeni
és csak a kijelölt helyeken
- Függetlenül attól, hogy hány fokos a víz?
- Sok mindennek nézték már a rendőröket, de hőmérőnek nem. Nem a szabály alkalmazkodik
a természethez, hanem a természetet próbálják a szabályokba gyömöszölni. Lásd a felmelegedés következtében megbolondult időjárást.
- És ha valami csoda folytán a Schirilla bácsi a vízen járna, akkor is megbüntetnék?
- Ha nincs vízi jártasságija!

Kalocsai Imre

Elég volt! Elég Orbánék új adóiból és megszorításaiból! Elég az útdíjból. Elég volt az embereket elszegényítő politikából. Elég volt a demokrácia lebontásából. Nem engedjük, hogy a hatalom már a tüntetéshez való jogainkat is korlátozza!

2015. február 2-án hazánkba látogat Angela Merkel, Németország kancellárja. A látogatása előtti nap, február 1-je, jó alkalom, hogy megmutassuk: Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal. Magyarország nem kér Orbán maffiaállamából és antidemokratikus kormányzásából.

Az elmúlt 25 év hibáiból tanulni kell, de az első feladat, hogy leleplezzük és megtörjük Orbán maffiaállamát. Ezért támogattunk minden demokratikus megmozdulást januárban és várunk minden csatlakozót a februári tüntetésünkhöz.

Álljunk ki közösen az európai Magyarországért!

MA VAN A KÖZTÁRSASÁG EMLÉKNAPJA

Hatvankilenc évvel ezelőtt, a II. világháború befejezése után  még egy év sem telt el, amikor az ország újjáépítésének elején, 1946. február 1-jén hatalmas, éljenző tömeg fogadta Budapesten, az Országház előtt a második Magyar Köztársaság kikiáltását (az elsőre 1918. november 16-án került sor). 

A nemzetgyűlés 1946. január 31-én elfogadta a Magyarország államformájáról, a királyság megszüntetéséről és a köztársaság megteremtéséről szóló 1946: I. törvénycikket, amely egy nappal később, 1946 február elsején lépett hatályba.

Ez a nap 2005. óta a köztársaság emléknapja.

Az 1946-os I. törvénycikk  bevezetőjében, a legfontosabb elveket összefoglaló részben (jogi szaknyelven: preambulumában) ezt írták: 

A hazugságból épített „katedrális” 2014-ben még újjáépíthető volt, de már roskadozik-omladozik, „ami van, széthull darabokra”. A jövő még nyitott, de a baloldal árvái már megengedhetnek maguknak annyi optimizmust, hogy elkezdődött a hosszú menetelés az újabb korszakváltás felé.

A rendszerváltást követően a gazdaság és a politika szereplőinek alapvetően két típusa jelentkezett, nagyrészt belőlük állt a régi „gazdpol”elit, amely megadta ennek a negyedszázados országromlásnak az arculatát és az irányát. A politikában a közérthető, már széles körben használatos kifejezésekkel a „pancserek” után jöttek a „gengszterek”.

A 77. születésnapját ünneplő Csepel és Váci Mihály díjas költőt, Halász Imrét köszöntötték a Tamási Lajos Olvas Munkás Klub tagjai a Csepeli Munkásotthonban. A zsúfolásig megtelt teremben először a Németh László-díjas tanár-költő Lengyel Géza, a klub vezetője köszöntötte a megjelenteket, valamint a 40 éve klubtag Halász Imrét, az est főszereplőjét. 

Ezt követően Halász Imre, aki évekig volt a nagyhírű klub vezetője is, szólt, időnként meghatottan, élete, ötven éves költői munkássága legfontosabb állomásairól. A nemegyszer kemény, néha keserű önvallomást, a nagymamára, szüleire, családjára, kedves feleségére emlékező mondatokat meg-megszakította egy-egy versével, majd a klubtagok olvastak fel a költő emlékezetes korszakaira, sorsfordulóira jellemző verseket.

Figyelmeztetés nem csak pékeknek:

- Apú-ú-ú! Meglódult a gazdaság!
- Honnan veszed, fiam?
- Hát a miniszterelnök bácsi személyesen lódította.

Kalocsai Imre

Ma délelőtt 11 órakor a Magyar Köztársaság Kövénél, az Újpesti rakpart XIII. kerületi sétáló részén, a Hotel Hélia mögötti zöldterületen az MSZP megemlékezést tartott a holnapi Köztársaság napja alkalmából

Nyolcvanöt éves korában elhunyt szombaton Gordon Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész - tájékoztatta a Radnóti Színház az MTI-t.

1929. július 6-án született Budapesten. 1945-ben kezdte meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1949 és 1952 között a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel - Móricz Zsigmond Úri murijának Rozikájaként mutatkozott be -, majd tíz évig a Petőfi Színházban és a Jókai Színházban szerepelt. 1962 és 1968 között a Vígszínház társulatának tagja volt, 1968-1969-ben a Mikroszkóp Színpadon játszott. 

1969-től harminc éven át az Irodalmi Színpad, a Radnóti Miklós Színpad és a Radnóti Miklós Színház tagja volt. Legjelentősebb színpadi alakításai sorolták a Laodameia címszerepét és Higginsné szerepét a Pygmalionban. Több tévé- és játékfilmben is szerepelt, ezek közül is kiemelkedik Máriássy Félix Budapesti tavasz című 1955-ös filmje, amelyben ő alakította Jutkát. 
Munkásságát 1955-ben és 1957-ben ismerték el Jászai Mari-díjjal, 1983-ban érdemes művész lett. (MTI)

Az egyik utolsó cikk az elhunyt művészről Gordon Zsuzsa félelmei címmel a Népszabadságban ITT