Nézzünk két gyakorlati példát, hogyan is gazdálkodnak a közpénzekből táplált sportági szakszövetségek. Kezdem a Magyar Tenisz Szövetséggel, amelynek első számú embere Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Napjainkban gyakran szóba kerül az állami költségvetési előirányzat elfogadásának módja, a központi költségvetés végrehajtásának szabályszerűsége.

Több tízezermilliárd forint elköltéséről van szó, amelynek nyomon követése bonyolult feladat. Sokkal egyszerűbb – a költségvetési rend szerint működő – sportági szakszövetségek büdzséjének áttekintése. E szervezetek többségének léte az államtól függ, működésüket

Hetvenhat éve, 1948-ban (3 évvel a 2. világháború után) a megfizethető árú magyar motorkerékpárra váró ezrek ezt az információt olvashatták. "a motorosítás nagy pártfogója, a Szabadságharcos Szövetség kérésére, most alakult egy munkásokból és műszaki emberekből álló bizottság, amely feladatául a kismotor árának csökkentését és minőségének további javítását tűzte ki. Nem szabad azonban egy pillanatig sem elfelejtenünk, hogy a magyar motorkerékpárgyártás, – bármilyen szép eredményeket is mutatott fel ideáig –, még gyermekcipőben jár. 

Az Autómor korabeli, 1948-as száma így írt a vágyakról és azok teljesíthetőségéről: "A legutóbb kibocsátott kérdőíveinkre érkezett válaszok azt bizonyítják, hogy a kismotor probléma ma a motor társadalom érdeklődésének középpontjában áll. Százával érkeztek olyan válaszok, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoztak. Azt írták olvasóink, hogy szeretnének kismotort vásárolni, de nem tudnak, mert drága. Kérdezik tőlünk, hogy miért van ez így és

14 éve egy olyan alak ígérget itt aranykort, aki alatt Magyarország újkori történetének messze legkedvezőbb gazdasági időszakából az EU legszegényebb államaként jött ki, ahonnan több fiatal menekült el, mint a XX. század világégései után összevéve. Az Orbán-rendszer örök tanulságát a névadó és az ő hűbéresei így látják: az egykori kommunista állampárt végét is az hozta, hogy óriási néptömegeket iskoláztak be az ekeszarva mellől, mire a tanultabbá lett jónép utána elkergette őket.  

Volt szomszédom, Béla bácsi – Isten nyugosztalja – télen-nyáron klottgatyában cigizve a gangon bármikor el tudta magyarázni két slukk között, mi kell ahhoz, hogy – Kölcsey és Zrínyi után szabadon - a haza fényre dűljön, illetve senki se baszakodjon a magyarral. Egy igazi magyar nagystratégia megalkotása ennél azért összetettebb tevékenység. De nem sokkal.

Ha abból indulunk ki, melyek a magyarságot érintő valódi sorskérdések, tíz perc alatt meglenne egy minimum évszázados Magyar Nemzeti Mesterterv. Íme: a tisztelt magyar nép ne zabáljon annyi zsírosat (az EU második legelhízottabb népe vagyunk), ne piázzon annyit (lassan többet iszunk mint az oroszok), stadionok helyett a pénzt a tömegsportba öntsük (az EU egyik legkevesebbet mozgó népe a magyar), kőkeményen támogassuk a nyelvtanulást és a rohamosan sivatagosodó Alföldön a vízmegtartó környezetvédelmet.

Csodaszarvasos forradalom

Szakembereik és önkénteseik emberfeletti munkát végeznek immár 2013 óta. Kevesen figyelnek oda, ahol ők dolgoznak, sikereik nem hangosak. Akkor teszik jól a dolgukat, ha a 10–16 éves korosztály fiataljai hangtalanul és ügyesen veszik az akadályokat: nehéz körülmények között, olykor mélyszegénységben is befejezik az iskolát, és középiskolában folytatják a tanulmányaikat. A diákokkal nyári táborban is foglalkoznak, ahol a nyugalom, a pihenés, a játék a legjobban várt program.

A tanodába járó gyerekekről és a körülményeikről azt kell mondanom, hogy a legtöbbeknek már az is nagy kérdés, miből vegyenek új füzetet a tanévkezdéshez, mikor fogy ki legközelebb a hűtő, vagy ki segít nekik otthon, ha mindkét szülő éjjel-nappal dolgozik, hogy eltartsa a családját. És akkor még nem beszéltünk a mélyszegénység mentális hozadékairól, amiben ezek a gyerekek felnőnek.

Másutt ilyet a „nemzetre” hivatkozva a Ku-Klux-Klan csinál, nálunk meg az Orbán-rendszer állama, de az indíték nagyjából ugyanaz: a nép látványos leuralása.

Fideszes szemmel nézve tökéletesre sikeredett az idei augusztus 20-a: „Európa Legnagyobb Tűzijátékán” a NER-elit fél óra alatt eldurrogtatott 23 milliárd forintot a levegőbe, közben pedig utcára lökött több ezer ukrajnai magyar menekültet. A túlnyomórészt roma anyák és gyerekek égbekiáltó nyomorán egy év alatt négy milliárdot spórolnak, ami egészen pontosan 5,2 percnyi tűzijátékot jelent. Vagy kijön belőle egy szép, lángoló drónkereszt is, úgy mint

Sok csepeli csupán érthetetlen vágynak tartja, vagy politikai blöffnek érzi a városközpontban az újabb, feltételek nélküli, minőségi fejlesztés gondolatát. A Kossuth Lajos utca gyökeres átalakításnak feltételei semmit sem javultak, sokkal inkább romlottak az évtizedek alatt! Ez okozza azt, hogy a Hírmondóban meghirdetett tervek -, amik szakmai értékelésre alkalmatlanok, a hozzá kapcsolódó (nemzeti konzultáció szintű) kérdőívvel viszont gyermetegnek mondhatók - jelen állapotukban nem megvalósíthatók.

A kerület önkormányzati sajtótermékében három oldalas anyag jelent meg a Kossuth Lajos utca, Szent Imre tér és az SZTK közti szakaszának felújításáról. Nagyon örömteli, ha egy kerületi lakos, arról értesül, hogy Csepel legforgalmasabb utcájának átalakításáról gondolkodnak a vezetők. Ennek az utcának a felújítása ugyanis politikai elhatározás, és költségvetési hozzárendelés következménye lehet. Ha nincs így, akkor

Nem csak a sok milliárdos tűzijátékot köszönhetjük a tizenötödik éve regnáló kormányunknak, hanem az egykor az új kenyérhez, az alkotmányhoz, Szent Istvánhoz kötődő ünnepnap teljes kiüresítését is. Az új kenyerünkről ma csak annyit tudunk, hogy drágább lesz, mint a régi (meg mint a bécsieké). Az alkotmányunkról, hogy nincs: aki a helyette kapott alaptörvényt ünnepli, az az ország gyorsuló ütemű leszakadásának tapsol. Szent István a túlvilágon összevont szemöldökkel, fejcsóválva figyeli, ahogyan ez a Viktor nevű trónbitorló felajánlja az ő koronáját és az Árpád-ház sarjainak vére árán megszerzett ősi földjét Hszi Csin-pingnek, meg a kínai diktátor véres kezű moszkvai helytartójának.

Tudja-e a kedves olvasó, hogy a magyar állam megalapításának melyik fontos eseménye datálódik augusztus 20-ára? Puskázni is ér, a válasz így sem lesz könnyű – az igazság ugyanis az, hogy semelyik. Maga az államalapítás évekig tartó, hosszú folyamat volt, nehezen köthető egyetlen dátumhoz. Ráadásul régen is volt: több mint 1000 év távolából azt is nehéz egyértelműen tisztázni, hogy Istvánt Esztergomban vagy Székesfehérváron koronázták királlyá – az viszont szinte bizonyos, hogy az időszámításunk szerinti ezredik év karácsonyán. Augusztus 20-án nem történt semmi, amit ünnepelni lehetne, sem akkor, sem azóta.

Talán a fentiekkel is összefügg, hogy bár a mezőny erős, de

A saját magát mindig az országgal, a nemzettel azonosító Orbán Viktor és a Fidesz egy egyszerre szélsőséges és kisebbségi eszmerendszer nevében gyakorolja a hatalmat a többség felett; nem véletlen, hogy kénytelen volt egy olyan alternatív intézményrendszert gründolni, ahol ez a kisebbség többségnek látszik

Orbán,  mai (és az akkori) miniszterelnök 1999-ben mondta ki először: az EU-n kívül is van élet. Akkor ezen szinte a teljes hazai közélet megbotránkozott. Pedig a mondás eredendően csak arra vonatkozott, hogy nem tragédia, ha nem 2003-ban történik meg a magyar csatlakozás – végül, mint tudjuk, 2004-ben történt meg –, legfeljebb csak annyiban hátrányos, hogy kicsivel később kezdjük majd el érezni azt a pozitív hatást, amit a tagság a gazdasági fejlődésünkre gyakorol.

Amit ehhez képest ma állít Orbán Viktor az EU-ról, az ázsiai rokonságról, a bevándorlásról, meg arról, hogy kik a barátaink, és kik az ellenségeink, az akkor egy marginális kisebbség, a Csurka-párt világképe volt.

A részletes programot a folytatásban ismertetjük:

Nehezen felejthető Semjén Zsolt felnyerítése azon újságírói érdeklődésre, hogy a kánikulában mit gondol a kórházi klímák működésképtelenségéről

. – A szom­szédban háború dúl, ezrek halnak meg, és akkor ez a legfontosabb  problémája? – oktatta ki a kérdezőt.

A szomszédban háború dúl, ezrek halnak meg, mi pedig a világ legnagyobb tűzijátékát rendezzük. Mert a

A volt Kék Iskola, a mai Arany János iskola színváltozása miatt a csepeli hagyományok mai tiszteletének hiányát bíráljuk, hozzátéve: legalább az iskolai épület színét hagyták volna békén. Tényleg, mi az oka, hogy nem maradhatott kék a volt Kék Iskola épülete? 

Sok olvasónk, leginkább a Szent László úti lakótelepen lakók, köztük volt diákok, tanárok, szülők kérdezték, miért nem kékre festették a teljes felújítás alatt álló Arany János Általános Iskola épületét? Az 1979.ben alapított iskola ugyanis 1992-2017 között Kék Általános Iskola néven működött, amikor is az épület színe egyezett nevével is.

Az iskola honlapján a szerzők, így indokolták az iskola nevét: „…nem csupán az épület színe alapján választottunk, hanem a kék szín a békét, a hazaszeretetet, a hűséget, az összetartozást is jelképezi. Ekkor alakult meg a tantestület tagjainak kezdeményezésére a Kék Ökosuli Oktatóközpont civil szervezet, és az

Keresztet vethetünk a szabadságra, nemcsak a gellérthegyi szobrára? Erre a tervre, miként az elmúlt 14  évre nincs felmentés. A százezreket sújtó középkori szegénységre, a kilátástalanságra éppúgy nincs mentség, mint az összeharácsolt közvagyonból épült svábhegyi palotákra, a hatvanpusztákra meg az adriai luxusjachtokra sem. Épeszű magyarázat sincs. Legfeljebb a költői kérdés a Szörényi-Bródy dalból: miért hagytuk, hogy így legyen?!

Pár nappal az augusztus 20-ai ünnep és a várható keresztény-nemzeti politikai giccsparádé előtt talán érdemes lenne elgondolkodni  arról, hogy vajon lesz-e még valaha ahhoz fogható közös álmunk, amit a mi nemzedékünknek 1989-90, a rendszerváltozás ígért. Hogy itt egyszer demokrácia lesz, szabadság, jogállam, tisztelik a magántulajdont, az otthon sérthetetlenségét, szabad lesz a szó és a vélemény, és egyáltalán, eljön az általános jólét.

Hát nem így lett.

Az első húsz évre még lehet különféle mentségeket vagy kifogásokat találni, hogy a

Csepelen a volt SZTK, a jelenlegi Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat (TIESZ ) weboldalán szereplő adatok szerint jelenleg hét háziorvosi körzetben írtak ki pályázatot a megüresedett praxisok betöltésére, többségük már hónapok óta betöltetlen. A TIESZ szakorvosi létszámhiánya is jelentős, a weboldalon 8 állás van meghirdetve.

Azt nem ismerjük, hogy mekkora a csepeli háziorvosok átlagéletkora, ebből adódóan azt sem, hogy mikorra várható nagyobb nyugdíjba vonulási hullám, ami tovább növelheti a betöltetlen praxisok számát. Arról nem is beszélve, hogy a háziorvosok, akik milliókért vették meg a praxisjogokat, az önkormányzati jogok elvonása után, esetleg futhatnak millióik és praxisuk után.

Ezekről a gondokról Soha ilyen tempóban nem üresedtek meg háziorvosi praxisok – a kormány reformtervének drámai hatásai címmel

Tisztelt Szuverenitásvédelmi Hivatal! Megdöbbenve láttam a Tények  műsorában nyilatkozni Pataky Attila könnyűzene-énekest. A műsorban elmondta, hogy 63 ezer éve született, és 12 éves kora óta rendszeresen, hozzák-viszik a földönkívüliek.

Semmi okunk nincs kételkedni egy Kossuth-díjas művész szavaiban. Ezért kérem a hivatalt, feltétlenül hívassa be a művészt, és hallgassa ki, mert erős a gyanú, hogy Patakyt külső erők befolyásolják, és ő a maga módján a falunapi koncertjein más érdekeket szolgálhat, mint a kétharmaddal választott Nemzeti Kormány. Legyünk éberek!  Az Adóhivatalt is értesítettem, hogy

A háborút követő romeltakarítás, újjáépítés után tíz évvel a meginduló lakásépítés egyik első területe – a klasszikus szocialista városok építkezésein túl –  a csepeli Csillagtelep volt.

68 éve, 1956 nyarán a Tanácsok Lapja adta hírül, hogy kislakások épülnek a 21. kerületi városrészben régi-új technológiával. Ez még nem a nagypaneles lakótelep-építés. időszaka volt.

Ezt írták:

Szabad a gazda?

A populistáknak és lelkes követőiknek egy kis segítség, mivel nagyon szeretik az egyszerű magyarázatokat.

Békepárti az, akinek ebből haszna származik. Ilyen az EU-s országok, kormányok, vezetők szinte mindegyike.

Háborúpártiak meg azok, akiknek meg ebből származik előnyük. Jelenleg egyetlen olyan

A Kossuth Lajos utca átalakításáról 8 éve már papolt és  ötletelést hirdetett Borbély Lénárd. A közlekedési dugókkal együtt minden maradt a régi. A polgármester jobb híján most ismét újjászületést, közös tervezést ígér a Csepeli Hírmondó új számában is a megválasztott régi és új önkormányzati képviselők véleményének meghallgatása nélkül

    A rendkívül meleg nyár ellenére mozgalmas időszak volt a Csepeli Hírmondó legutóbb, VII. 14-én megjelent Csepeli Hírmondó 19. száma óta eltelt három hét. Lakástüzek, igazságtalan, szociális érzéktelenségről tanúskodó kilakoltatások, közlekedési balesetek, mezítlábas pacák randalírozása a fontos csepeli főúton, a párizsi olimpia eseményei, egy politikai interjú (Borbély Lénárd a 24.hu-n) amelyekről viszont egy sort sem olvashattunk a CSH legújabb számában. Ezek a szerkesztőség számára nem voltak „érdekesek”. A négy oldalas virágoskertet, világvárosi színvonalat, élményeket ígérő Kossuth Lajos utcai fejlesztést ígérő, hirdető közvéleménykutatáson túl helyet kapott viszont több kulturális és sportprogram program, a 100 éves Csepeli Kórház, a helytörténeti tábor visszhangja, egy tánctábor és több önkormányzati program reklámja, stb..   

    Hogy miként viselik el a csepeliek a nagy meleget, milyen mindennapi gondokkal küszködtek, az most sem volt érdekes a szerkesztőség számára.. 

Konkrét véleményünk a lap néhány írásáról:

„Teremtsünk rendet ebben a senkinek sem komfortos káoszban. Most például, ha kitörne rajtam a férjhez menési láz, nyolc napon belül köteles vagyok jelenteni.”

Flow élmény, ezt mondják rá, szárnyalásnak fordítanám, amikor azt érzed, flottul mennek a dolgok, haladsz, tudsz segíteni, elgondolkoztatni, örömet szerezni. Egy sikeres edzés, egy szép eredmény a versenyen, egy gyógyuló beteg vagy egy dicsérő, őszinte szó azért, amit leírtam – ez mind jó érzést okoz, és továbblök az egyre nehézkesebb mindennapokban.

Elfogadom, hogy „múlnak a gyermekévek”, az enyémek is, s bár a lelkesedésem nem csökken, a körülmények egyre nehezebbek, különösen az egészségügyben, az összes érintett fél, vagyis beteg és orvos számára egyaránt.

Ráadásul túl vagyunk azon a ponton, hogy csupán a jószándékon múlik a dolog.

Amit az utóbbi hetekben megéltem, olyan számomra, mint egy

Az átvágó verseny bajnoka képünk baloldalán látható. Jubileumi ünnepség egyelőre nincs, de így is tény, már tíz éve annak, hogy Borbély Lénárd  2014-es választási győzelme után  csendben, de szisztematikusan igyekezett - anyagi juttatások, átszervezések, új társaságok létrehozása árán is - megszabadulni Németh Szilárd 2010. és 2014. közötti kádereitől. Igazi harca a tanítónak és a tanítványnak egymással ekkor kezdődött.

Borbély Lénárd 2010-től kezdve évekig segítette a Németh Szilárd baráti köréhez tartozó gazdasági szakemberek önkormányzati gazdasági társaságokban történő elhelyezését.

A 2014-es győzelme után viszont,

Éppen arról beszéltem a Klubrádióban, hogy az orbánista diktatúrácska bátyuska milyen újabb trükkökkel próbál valamiféle cenzúrát bevezetni Magyarországon – illetve magasabb szintre emelni a cenzúrát, hiszen az a maga módján már régen működik - amikor úgynevezett terheléses támadás érte a Klubrádió szervereit és csomó helyen hosszabb-rövidebb ideig hallgathatatlanná vált a rádió. Nyilván az időbeli egybeesés véletlen - az összes többi nem.

Először is, a Klubrádiónak már régen nincs frekvenciája, mert elvették erőnek erejével. Nincs reklámbevétele, mert elvették, eltérítették ezeket a pénzeket. Mindent megtettek azért, hogy elhallgattassák, eggyel nem számoltak, hallgatóink elkötelezettségével és támogatásával.

Erre itt az internetes támadás. Természetesen nem tudjuk – ó nem is sejtjük – ki áll mögötte, ahogy a Telex vagy a HVG elleni támadások elkövetőit, megrendelőit sem ismerjük.

Megkérdeztem szakértő kollégánkat, ő azt mondta, hogy