Ahogy öregszem, egyre kevésbé tolerálom az idétlenkedést.
A fociról beszélek: a jobb bajnokságok csapaiban játszó labdarúgók mintha elfelejtették volna a játékot, ha a magyar válogatottba kerülnek. Véleményem szerint Bernd Storck kapitánynál (képünkön) nagyobb melléfogása régen volt a magyar szakvezetésnek. Semmit sem tud fölmutatni eredménytelenségen és kudarcon kívül.
A csapatot
Közmeghallgatás címén fideszes fórumot szervezett Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a Radnóti Miklós Művelődési Házban. Az október 12-i eseményről a 21ora.hu így számolt be:
Az eseményt a képviselőknek kiküldött meghívó szerint a szokásos testületi üléssel azonosan kezelték. Ebben nem is lehet vitatkozni a városvezetéssel: a csillagtelepi művházba szervezett est valóban a Szent Imre téren megszokott szellemben zajlott, azzal a különbséggel, hogy itt elvileg nem fideszes politikusok is szót kaphattak, de erről kicsit később.
A közmeghallgatást a megjelent köz kétségkívül meghallgatással kezdte. Az épp három éve megválasztott Borbély Lénárd lépett ugyanis a pódiumra, hogy
A kulturális közfoglalkoztatás, sőt, a közszférában valamennyi közmunka felszámolását javasolják civilek, szakszervezetek és polgármesterek.Kész a belügyi tárca idevágó javaslata is, de a kormány halogatja a döntést.
István 25 évig volt történelemtanár, majd a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) könyvtárát vezette. Csakhogy Orbán Viktor 2012 szeptemberében úgy döntött, meg kell szüntetni a magyar műemlék- és régészeti ügyek intézményét, mert a feltárások miatt késett néhány látványberuházás és a Fidesz-barát vállalkozóknak is figyelni kellett a szakmai szempontokra, amikor belevágtak a potom pénzért megszerzett kúriák, kastélyok felújításába. A hivatallal együtt István is mehetett, így lett belőle kulturális közmunkás egy országos múzeumban. Az anyagilag is megalázó helyzetet apró gesztusokkal tetézték, új munkahelyén például nem kapott állandó belépőt, nem hívták meg az értekezletekre. Az alig 70 ezer forintos béren foglalkoztatott magyar értelmiségi réteg megnyomorításának
Akár fél óra alatt meg lehet szerezni a csepeli SZTK-ban a diagnosztikai vizsgálatok eredményét, és rosszindulatú hírkeltés, ha valaki azt állítja, hogy heteket, hónapokat kell várni a szűrésekre. Az meg különösen nagy hazugság, hogy nincs mammográfia: néha ugyanis jön a busz! Mindezt dr. Juhász György mondta nekem a legutóbbi KT ülésen. Juhász úr intézményvezetőként már sokadszor vállal politikai pedellus szerepet: - pedig nem is kéne neki!
Gondoltam, megnézem a szakorvosi rendelőt. 14 órakor vagy ötven ember várakozik a bejelentkező pult előtt. Feszült a hangulat, mert hamarosan lezárják a jelentkezést és elzavarják a betegeket: próbálkozzon talán holnap! Egy orvos rendel az orr-fül-gégén. Már vagy tíz ember ül a padon.
A gyógyító stáb megérkezik. Az emberek feszültek, mert
Orbán és kormánya igen változatos technikákkal rabolja ki az országot és a saját klientúrájának juttat mindent, ami érték és hasznot hoz.
A legnagyobb lenyúlások: a magánnyugdíj-pénztárak 3000 milliárdja, az MNB saját alapítványaira költött 260 milliárdja, a letelepedési kötvények 400 milliárdja.
Itt van a mára szinte elfeledett trafikügy, amellyel számos kisembertől vették el a megélhetését, vagy az állami földek átjátszása olyanok kezébe, akik soha nem foglalkoztak mezőgazdasággal, csak az EU földalapú támogatása kell nekik.
Ne feledkezzünk meg a rokkant-nyugdíjak felülvizsgálatáról, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak felszámolásáról, az
Egy, a kötcsei piknikről szóló riportban beszélt erről a Fidesz alelnöke, aki a csorbát kiköszörülés helyett inkább megfőzte
Igazi nyáridéző számot raktak össze októberre az állami és jegybankos pénzekkel kitömött kormánypárti magazin, a Magyar Krónika szerkesztői. Amellett ugyanis, hogy mintegy 20 oldalon keresztül ecsetelik Paks II. megépítésének szükségességét és előnyeit, több cikkben is megemlékeznek a Fidesz idei kötcsei piknikjéről.
Kerényi Imre publicisztikájában egyenesen arról ír, hogy
Jelenleg 900 ezer magyar állampolgár ellen zajlik végrehajtási ügy, mert nem tudnak fizetni. Ezt hívják társadalmi katasztrófának. Mégsem ebben az ügyben indul nemzeti konzultáció.
A 900 ezer ügyből 280 ezer behajthatatlan, mert a tartozók nem rendelkeznek ingatlannal vagy ingósággal, ami fedezné a végrehajtást. Ez a szám nem valami ellenzéki ferdítés, hanem az Igazságügyi Minisztérium közlése. A 900 ezer ember összesen 3229 milliárddal tartozik.
Csak idén ősszel, a decemberi kilakoltatási moratóriumig, 1100 családot fognak az utcára rakni – írja
Ábel Attila csepeli alpolgármester megint hazudott egy nagyot. Most az aradi vértanúk emléktáblájának elírása apropóján, a saját tulajdonában lévő és általa működtetett fideszes hírblogon (http://csepel.info/?p=61611#more-61611). Bocsánatkérésbe csomagolta a hazugságait. Ami több dolog miatt is felháborító. Egyrészt a csepel.info-t zömében a fideszesek olvassák, azaz a többségében nem fideszes csepeliektől Ábel úr nem akar elnézést kérni. http://csepeliek.blog.hu/2017/10/09/brutalis_hibak_vannak_a_csepeli_emlektablan_amit_nemeth_szilard_avatott_fel_az_aradi_vertanuk_napjan#more12941347
Másrészt az aradi vértanúk emléktáblájának hibás szövege miatt szükségessé vált magyarázkodást arra használja, hogy a fideszes vezetést, önmagukat „fényezve”, hátrafelé mutogasson. Sőt! Hazugsággal próbálja elvonni a figyelmet az országos botránnyá vált kínos ügytől.
Ábel úr magyarázkodása végén azt állítja, hogy „2010-ig nem voltak fejlesztések, de
A hazai lakosság felének nincs semmilyen megtakarítása az OVB Magyarország legfrissebb felmérése szerint, aki pedig félre tud tenni valamennyit, az vagy lakásra és nyugdíj-kiegészítésre gyűjt, vagy a váratlan helyzetektől tart leginkább.
A rendszeres megtakarítások jellemzően 10-20 ezer forint körülire tehetők és a megkérdezettek csupán ötöde mondta, hogy tudomása szerint rendelkezik államilag támogatott megtakarítási formával.
A kutatásban résztvevők több mint 90 százaléka életszínvonal-csökkenést jósol a
Új hídra még nagyon sokat kell várni. A mostani Gubacsi hídon viszont egyre erősebb a teherforgalom, nemcsak a Metrans terminálja, hanem a Szabadkikötő és az ott működő Mahart Container Center miatt is: forgalmuk növekszik
Egy év eltelte után újra terhelési próbát végeztek el a Gubacsi hídon. A műtárgyon vezet át Soroksári úti rendező-pályaudvar felől a csepeli ipartelepekre irányuló teherforgalmi vágány, így a Szabadkikötő, a volt gyártelep és a Metrans termináljának teljes forgalma. A ránézésre egyre ramatyabb állapotban levő hidat két klasszik Szergejjel, a 230-assal és a 089-essel terhelték meg, miközben a szakemberek mindenféle diagnosztikai eszközzel vizsgálták az acélhíd reakcióit. A művelet délelőtt tíz órától kora délutánig tartott.
A híd újjáépítése napirenden van,
Ne elégedjenek meg az örök életre szóló személyivel, kérjenek hat évig érvényes chipeset - ezt javasolja Alexin Zoltán a 65 év felettieknek. Az adatvédelmi szakértő úgy véli nehézkesebb lehet az e-receptek kiváltása, ha az idősebbek nem váltanak korszerűbb igazolványra.
Novembertől már e-receptre írják fel a gyógyszereket. Azaz az orvosnak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) kell rögzítenie, hogy kinek, milyen gyógyszert rendelt, a patikusok pedig innen olvashatják ki, milyen orvosságot kell kiadniuk. A gyógyszerkiváltás ettől kezdve erősen hasonlít majd egy banki tranzakcióra: a páciensnek igazolnia kell magát a taj-számával, és a hagyományos személyi igazolványával. Ha van chipes e-személyije, akkor egyetlen okmányra is megkaphatja a gyógyszert. Csakhogy a 65 évesnél idősebbek alapesetben chip nélküli személyit kapnak, igaz ez 60 évre szól. Ez a tíz éve bevezetett, jó szándékú intézkedés az unió országaiban azt a cél szolgálja, hogy időseknek ne kelljen időről-időre bajlódniuk a személyi okmányok megújításával. Csakhogy
Ne keressék Csepelen az aradi vértanúk új emléktábláját egyelőre. Kínos hiba miatt bedeszkázták. Előtte Németh Szilárd, Csepel volt polgármestere, a Fidesz alelnöke ünnepi beszédet mondott és koszorúzott Borbély Lénárd jelenlegi polgármesterrel együtt.
Miként korábban beszámoltunk róla, Csepel alpolgármestere, Ábel Attila zavaros zsarolási történettel akarja elfedni a legújabb botrányt. Azóta új fejlemény is van:
Csepelen falemezt szegeztek az aradi vértanúk emléktáblájának helyére. Az ígéret szerint vasárnap hullik le a deszka az országra szóló botrányt kiváltó pontról, hogy ott végre megjelenjen, amit minden kisiskolás tud: az aradi vértanúkat 1849. október 6-án végezték ki. Csepel városvezetői azonban ezt a dátumot 1848-ra tették az emléktáblán, s miután éles szemű csepeliek a kapitális hibát jelezték, köszönet és bocsánatkérés helyett hallgatásba burkolózott Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila is. Amikor ez a taktika csődöt mondott, akkor
A kórházakban tavaly 1481 olyan beteg halt meg, aki az antibiotikumok többségének ellenálló (multirezisztens = MRK) kórokozóval is megfertőződött. 174 esetben a halált maga a fertőzés okozta, de legalábbis siettette – derül ki az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb jelentéséből.
A kórházaknak 2006 szeptembere óta jelenteniük kell az egészségügyi ellátással összefüggő minden olyan fertőzést, amelyet multirezisztens kórokozók idéznek elő. Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen esetek szá-ma az utóbbi három évben egyre emelkedik: míg 2014-ben 3998 volt, 2015-ben már 4187, 2016-ban pedig összesen 4830 MRK-fertőzést jelentettek.
A kórházakra lebontott számokat, amelyekből mindnyájan megtudhatnánk, melyik intézmény mennyire biztonságos, az egészségügyi hatóság eddig még sosem tette közzé. Azzal védekezik, hogy a lakosság nem elég fölkészült ezek megértésére. Ezt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vitatja, és
Zavaros zsarolási történettel állt elő Csepel alpolgármestere, Ábel Attila arról, hogy miért írhatták el az aradi vértanúk kivégzésének dátumát azon a frissen elkészült emléktáblán, amelyet október 6-án koszorúzott meg többek között Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő és Borbély Lénárd kormánypárti polgármester. A szócsőben kozmetikáztak. Ábel szerint „Az emléktáblát a hiba miatt nem is avatták fel, ellentétben a sajtóban megjelenttel. Csak koszorúzás volt október 6-án.” A kritikus cikkek megjelenése után a Csepel.hu szerkesztői az „avattak” szót átírták, s helyette már az olvasható: „koszorúztak”.
Brutális hibák vannak a csepeli emléktáblán, amit Németh Szilárd avatott fel az aradi vértanúk napján - adtuk hírül hétfőn. A márványtáblán ugyanis 1849 helyett 1848-ra tették az aradi kivégzések dátumát, és más hibát is vétettek. A kínosnál is kínosabb botrány villámgyorsan végigjárta Csepelt és az internet világát. Az önkormányzat vezetői és propagandistái azonban struccként homokba dugták a fejüket, nem akarnak tudomást venni a történtekről és nem hajlandók bocsánatot kérni saját hibájukért. A szöveget ugyanis valaki megírta, valaki leellenőrizte, a gyártást valaki megrendelte, a táblát valaki átvette, valaki
Hosszú, türelemmel viselt betegséget követően 88 esztendős korában elhunyt Tóth II József, a Csepel 12 -szeres válogatott labdarúgója.
A legendás Aranycsapat csatárát, aki pályafutása során a válogatott mellett kizárólag a Csepel színeiben futballozott, a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti, klubunk pedig megemlékezést szervez.
Egyesületünket az idős sportember fia értesítette a halálhírről, aki elmondta, hogy
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró – tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt életének 84. évében, október 6-án váratlanul érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel. 1964-ben készült a Gusztáv-sorozat, a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, amelynek
"Kedves Rajongók, Pályatársak, Barátok, Ferencváros szurkolók és a foci egyéb szerelmesei! Mély megrendüléssel tudatjuk a fájdalmas hírt, hogy Aradszky László táncdalénekes vasárnap este óta már nincs köztünk, életének 83. évében elhunyt" - írta hétfő reggel az Indexnek a gyászoló család.
Aradszky Lászlót otthonában érte a halál. Vasárnap este fél tíz körül riasztották a mentőket, akik már csak a halál beálltát tudták megállapítani, mondta az Index megkeresésére Aradszky Zsolt, Aradszky László fia. A halál okát három napon belül fogják megállapítani, több részletet egyelőre nem tudni. Temetéséről később intézkednek, a részletekről a nyilvánosságot tájékoztatni fogják.
Aradszky László 1935-ben született Budapesten. Először a Töltőtolljavító Ktsz.-ben dolgozott, majd az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában és a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában tanult.
1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! könnyűzenei versenyén első helyezést nyert Még ide-oda húz a szív című dalával. 1966-ban a
Valódi helyi hírek közlése helyett a a Fidesz kampányát, a csepeliek riogatását, hiszterizálását szervezik a csepeliek közpénzéből
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 5-én megjelent 19. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünk
A lap jól állhat az állítólag kiírt „Legjobb Önkormányzati Pártpolitikai Szócső” (LOPSZ) címmel meghirdetett hazai és határon túli versenyben. Legújabb számának aktuális rovatában majdnem minden Borbély Lénárdról és Németh Szilárdról, a Fidesz két politikusáról szól.
Borbély javasolta, Borbély sorolta, Borbély köszöntötte a résztvevőket, Borbély megállapodott, Borbély örömmel támogatta, kezdeményezte, Borbély utalt rá, hangsúlyozta, úgy döntött, Borbély megemlítette Németh Szilárd képviselőt stb.
Németh Szilárd elmondta, példás összefogás, Csepel élen jár, migránsok, Isten, haza, család. Bejelentette, hogy
Németh Szilárd volt és Borbély Lénárd jelenlegi csepeli polgármester, valamint Ábel Attila alpolgármester nem ismeri a magyar történelmet? Botrányt gyártanak Csepelen?
A csepel.hu, a fideszes csepeli városvezetők szócsöve írta meg, hogy október 6-án az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira emlékeztek, és emléktáblát is avattak az Aradi vértanúk útja és a Szentmiklósi út kereszteződésében. A nemzeti gyásznapon ünnepi beszédet mondott Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel korábbi polgármestere és hivatásos fideszes hablatyoló, de ott volt Borbély Lénárd polgármester és két alpolgármestere, Ábel Attila meg Morovik Attila is.
Ahogy arra a 444.hu olvasója rámutat: a csepel.hu - nak és a kormánypárti csepel.info -nak sem tűnt fel, hogy az emléktáblát sikerült elrontani, méghozzá két helyen is:
A legutóbbi rendkívüli képviselő-testületi ülésünkön egyetlen napirendi pontunk volt, a Csikó sétányon található volt Görgey Iskola épületének megvásárlása. Mivel a tulajdonos cég felszámolás alá került, az ingatlant árverésen lehetett megvásárolni, amin önkormányzatunk is ajánlatot tett. Sajnos egy debreceni székhelyű cég magasabb ajánlattal végül nyert.
Az előterjesztés lényege az volt, hogy az önkormányzat próbálja meg ettől az új tulajdonostól megszerezni a területet. Már csak azért is, mert az említett cég megkereste az önkormányzatot és szándékai szerint munkásszállót, idősek otthonát vagy más szociális intézményt szeretne működtetni ott, ami nem egyezik meg az önkormányzat terveivel. A sétányok már így is eléggé zsúfoltak, nem lenne célszerű további komolyabb intézménnyel terhelni a környéket.
Mivel a dolog lényegi részében szinte teljes egyetértés volt a testület tagjai között, az ülés végén annak rendje és módja szerint meg is szavazta mindenki, csak a DK képviselői tartózkodtak.
Sajnálatos módon azonban ehhez egy jó másfél órás politikai iszapbirkózáson kellett átesnünk, ami
Ma délelőtt 11 órakor a tavaly megszüntetett Népszabadság volt munkatársai a XIII. kerületi Pozsonyi út 5. szám előtti háznál, Bächer Iván kőrisfájánál mindenkit szeretettel várnak , akinek jelentett valamit a Népszabadság, és fontos a sajtó szabadsága! Most Nagy N. Péternek, az egykori Népszabadság volt főszerkesztő-helyettesének az írását közöljük:
2016. október 8-án délelőtt az egyetemen órát tartottam, nem utolsósorban a sajtószabadság szentségéről, amikor hisztériás rohamot kapott a telefonom. Tíz másodpercenként egy hívás. A szünetig kellett várnom a válaszokkal, így az utolsók között tudtam meg, hogy bezárták a Népszabadságot. Húsz évvel korábban munkatársként érkeztem oda, az idézett stádiumban főszerkesztő-helyettes voltam. Az órát folytatni kellett, de megnyugtattam a hallgatókat, hogy ez nem megy ilyen egyszerűen. Ez számukra sem volt kérdéses.
Pedig de mennyire. Sőt! Kegyetlenül simán tették földdel egyenlővé a magyar élet egy jelentős építményét. Lehetett szeretni, nem szeretni, de
