A cikk szerzője: Csizmadia Ervin

Az elemzőnek egyre inkább az az érzése, hogy a mai magyar politikát vagy nem lehet, vagy nem akarjuk megérteni. Mindkét verzió valósága mellett szólnak érvek. A mai magyar politika tényleg annyira sok összetevőből áll, és annyira bonyolult, hogy ember (akár elemző) legyen a talpán, aki átlátja a legfőbb mozgatókat, és ezeket közérthetően, követhetően tudja prezentálni. De bármennyire bonyolult is mindez, mégis úgy hiszem: a második változat az igazabb. Nem nagyon akarjuk sem megismerni, sem megérteni ezt a politikát. Ennek okairól szeretnék elmondani néhány dolgot.

Amiből kiindulnék: az értéshez rendelkezésünkre áll egy nyelvezet, egy értelmezési keret, amelyet a késő Kádár-korban alakítottunk ki. Leegyszerűsítve: ennek az értelmezési keretnek a középpontjában a Nyugat áll, amelyet el kell érnünk. Ha elérjük

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) augusztus 17-én megjelent 16. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünk

Ki, kit fog kirúgni? Kupaktanács akció előtt Vida István, Németh Szilárd és Borbély Lénárd között

Három hónap torvénytelen működés után ismét van főszerkesztője a Csepeli Hírmondónak. Szentesi Zöldi László lapigazgató dicstelen működése, majd titokzatos távozása után újra Máger Juditot, a korábbi szerkesztőségi vezetőt nevezte ki, valaki, valószínűleg a kiadó, Vida István. Arról változatlanul nincs tájékoztatás, hogy miért történtek a személyi cserék, mint ahogy arról sincs, hogy Vida úr miért csökkentette most a szerkesztőség létszámát egy fővel, 10 főre. Az impresszumban ugyanis már nem szerepel Kitzinger Adrienn neve, aki a polgármesteri kabinet sajtóreferenseként a legutóbbi lapszámig szerepelt a szerkesztőség tagjainak névsorában is, de már a polgármesteri kabinet névsorából is törölték. Hogy mindez miért történt,

Nagysikerű műsorral köszöntötte a Csepeli Munkásotthon augusztus 20-át. Az ünnepi műsor előtt Nagy József, az alapítvány kuratóriumi elnöke (képünkön) bevezetőjében emlékeztette a jelenlevőket, hogy 100 éve 1917-ben kezdődött el a Munkásotthon építése, amely a csepeliek téglajegyeiből, a Vasas Szakszervezet és Szociáldemokrata Párt támogatásából, a pesterzsébeti és a Csepel-szigeti munkások segítségével épült meg. Az 1920. március 14-i átadás óta eltelt időszakban mindig és most is a csepelieket szolgálta.

Ezt követően

Miként korábban közöltük a fájdalmas hírt, Szegedy Lujza, Csepel szeretett és jól ismert személyisége 84 éves korában elhunyt.

A rokonok, a barátok, az egykori kollégák, pályatársak és a tanítványok  augusztus 25-én, pénteken negyed 12-kor a Csepeli temetőben vehetnek végső búcsút Szegedy Lujza pedagógustól, tanárnőtől, Csepel díszpolgárától.

• Légi- és víziparádéval ünnepeltek Budapesten. Fotók.
• Debrecenben sem maradhatott el a virágkarnevál, innen is vannak képeink.
• Áder János Szent Lászlóról beszélt az államalapítás ünnepén.
• Az ellenzék a Szabad sajtó úton tüntetett.
• Holttestet találtak a Stadionoknál, többeket mentő vitt el a környékről.
• Visszatér a kánikula.
• Elvitték a hatos lottó főnyereményét.
• Beázott a hármas metró, útfelbontás okozhatta a bajt.

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője a Csepeli Munkásotthonban mond ünnepi beszédet a hagyományos Szent István-napi köszöntőn, amely színes, változatos programokkal vasárnap délután öt órakor kezdődik

A csepeli önkormányzat a Daru-dombon rendez ünnepséget. A részletes program a következő:

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.  István még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. A két világháború között a Trianon előtti Magyarország visszaállításának álma kötődött e naphoz, a háború után először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd 1949-ben az új alkotmány hatályba lépését, az új, szocialista államalapítást időzítették erre a napra. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.

Augusztus 20-án ma a nemzettudatunkat hosszú évszázadok távlatában átformáló államalapítást ünnepeljük. Eszmetörténeti utóhatásai ma is tapasztalhatóak, de az idők folyamán ért "sérülések", és az újra és újra felbukkanó tudatos hamisítások

A szabad sajtóért szervezett Függetlenség napja néven felvonulást az Együtt augusztus ma 16 órától. A tervek szerint az Erzsébet hídtól délután négytől induló tüntetésen a Párbeszéd kormányfő jelölt zuglói polgármestere, Karácsony Gergely, és az LMP-ből kivált egykori parlamenti képviselő, Vágó Gábor is beszédet mond. Felszólal még Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke, Lukácsi Katalin, volt KDNP-tag és Porcsin Zsolt, a Hajdú-bihari Napló és a Heves Megyei Hírlap egykori főszerkesztője is.

Angolra taníts, ne móresre

– mutatta meg Szigetvári Viktor a tüntetésre tervezett egyik molinót, jelezve, hogy a tüntetés nem csak az „Orbán strómanjai által felvásárolt” sajtó megmentéséért, hanem a kormány oktatáspolitikájának kritikájáról is szól, ahogyan a civil szervezetekről is, amelyeknek tagjai nem külföldi ügynökök, hanem „a magyar állam feladatát látják el”, amikor

Az elmúlt hetven év: Orbán Viktor (balról) fölzárkózott Rákosi Mátyás mögé - Percekig tartó, lelkes taps! A hallgatók felállva kiáltották: Viktor! Viktor! Éljen Rákosi! Éljen a Párt!

„Nem csak Szent István korában voltak belső ellenségek” – olvasható a kormány augusztus 20-i iránymutató levelében, amelyet a nagykövetségeknek küldtek ki, mint az  ünnepi beszédek tartalmát meghatározó kommunikációs sorvezetőt. 

Egyértelmű! A kommunikációs „sorvezető” elkészítése és kiküldése a nagykövetségekre, meg az idézett mondat is. Arról viszont már nem írt a sorvezető szerzője, hogy mi vár a belső ellenségekre. Szent István korában megcsonkították, lefejezték, felnégyelték őket….

Nem folytatom, inkább maradok az eredeti idézetnél. Ha ez a mondat egy fideszes nagygyűlésen hangzik el, akkor most a kormánylapokban olvashatnám a Rákosi korszak nagygyűlései utáni tudósításokban sokszor leírtakat: kitört a „percekig tartó, lelkes taps! A hallgatók felállva kiáltották: Éljen Rákosi! Éljen a Párt!”

Orbán harcának végső állomásához érkezett. A kommunisták, az offshore lovagok, a multik, Brüsszel, a civilek, a CEU, majd Soros György (aki már egész „Európa identitását” akarja lerombolni) után és mellett új ellenséget jelölt meg az illiberális állam legfőbb vezetője: a belső ellenséget. Szerintem már nem a „hadiállapot fenntartásáról” van szó. Megkezdődött a leszámolás előkészítése, majd

Tüntetést szervez az újságírókkal szembeni kormányzati támadások ellen augusztus 20-ra, vasárnap  délután négy órától Budapesten, az V.kerületi a Szabad Sajtó útjára az Együtt.

„Nem tűrjük, hogy a kormányzat vegzálja a sajtó munkatársait. A sajtó a ti füleitek, a ti szátok, azért kérdeznek, hogy utána nektek beszámolhassanak a kormány működéséről, hogy ti ellenőrizhessétek hogyan költik el a ti adótokat” - mondta el  Juhász Péter. „Most éppen az újságírók vannak a célkeresztben, de rajtuk keresztül az egész szabad társadalmat támadja a kormány. Aki fel akarja számolni a demokráciát, az mindig az újságírókkal fogja kezdeni” - fogalmazott Karácsony Gergely.

A Magyar Nemzet nemrégiben megírta, hogy ősztől a Fidesz következő gyűlöletkampánya

Lassan, de biztosan kihúzza a gyufát a csepelieknél a városvezetés a padpolitikai lépéseivel.

Városszerte megfigyelhető jelenség, hogy a hatóságok úgy kezelnek egy problémát, hogy nem a problémát magát, hanem annak csak egy-egy tünetét kezelik. Számos példa van erre, mi vegyük most a Boráros téri kőhordós közkút esetét: a tomboló kánikulában elég jó lenne, ha a város egyik legforgalmasabb csomópontján fel lehetne frissülni, mondjuk a fullasztóan forró csepeli hévre való felszállás előtt.

De nem lehet

mert a ferencvárosi önkormányzat közteresei pár éve megelégelték, hogy a kőkút környéke, mit szépítsük: akkora csövestanya, mint ide Újdelhi, úgyhogy há’ nehogy má’ alapon szépen elzárták azt. Ahelyett, hogy arrébb tessékelték volna a hajléktalanokat, uram bocsá’ megoldást kínáltak volna a hajléktalanságukra, inkább a mindenki elől is elzárták a közcsapot.

Hasonló logikával számolta fel nemrég a padokat a Sétáló utcában a csepeli városvezetés.

Nincs pad, nincs csöves, nincs gond – gondolhatták, majd ezzel a lendülettel le is cserélték a többszemélyes utcabútorzatot. Ami azt eredményezte, hogy a lecsúszott lakosok újabban az egy személyes székek mellett foglalnak helyet.

A Csepeliek Facebook-csoportba került ki az alábbi bejegyzés, amiben már a Csepel Pláza körüli padok eltüntetése miatt

Én igazán örülnék Botka László győzelmének és kormányalakításának, de attól tartok, az elmúlt napok eseménysorozata ezt nemcsak nem segíti elő, hanem még tovább is növeli a kételyeket az MSZP kormányképességét illetően.

Vegyük már észre: ezek az ismétlődő belső konfliktusok egy veszekedős párt képét mutatják, legyen bármilyen jó és támogatható a kormányfőjelölt programja. A sok kisebb-nagyobb alakulatot - a DK-tól a PM-ig -, akik hajlandóak volnának az együttműködésre, csak elriasztja mindaz, amit a legerősebb demokratikus párt háza tájáról hallani lehet. Hogyan tudna így a baloldali-liberális oldal újabb egymillió szavazót megszólítani?

Elvben mindenki belátja, hogy

Életmentés! Nem árulunk zsákbamacskát. Szerintünk az életmentés a helyes válasz a címben feltett kérdésre. Mindjárt eláruljuk azt is, hogy miért jutottunk erre a következtetésre.

Elöljáróban csak annyit: azt gondoltuk, hogy a 21.kerületi városvezetőktől kapunk részletes feleletet a bölcsőde- és óvodaudvarokat érintő beruházásokkal kapcsolatban, hiszen szócsöveikben ők teszik fel a kérdést: Mi folyik itt Csepelen? Erre  a helyi közélet iránt érdeklődő sok ezer csepelivel együtt mi is kíváncsiak lettünk volna, de hiába' forgattuk az Ábel Attila fideszes alpolgármester által felügyelt papagájkommandó cenzúrázott kiadványait, ott  csak propagandát találtunk de  tájékoztatást azt nem. A kép azért összeáll, ha folyamatában figyeljük a csepeli eseményeket.

Láthatjuk, a

Simicska Lajos most erős indulattal valóban le akar számolni Orbánnal. Neki a személy az ellensége. Nekünk a rendszer.

Az viszont tagadhatatlan: Simicska támadásba lendült. Még csak lábra célzott, de tud fejre is. Eddig azt hihették: a médiája és a pénze a fő veszély, de nem a közös múlt emlékezete. Azzal úgysem mer előállni, hiszen nyakig benne volt maga is. Ezúttal megmutatta: vannak olyan trükkjei, amelyekkel elkerüli a csapdát. Látszólag önfeljelentésre készül: a Hír tv tulajdonosaként a saját tévéjére és a Fideszre húzza rá a vizes lepedőt. Azzal vádolja őket, hogy

Látványosan újul meg a Daru-domb - közölte bő terjedelemben a felelős (fő)szerkesztő nélküli Csepeli Hírmondó

Ami a cikkből kimaradt, az a Daru-domb mellett lévő, a Daru-domb jövőjére is kiható, volt Dagi csárda/Bajnokok Klubja felújítása/fejlesztése. Mint ismeretes a Királymajori lakóteleppel szemben, a Duna-parti oldalon lévő épület helyén rövidesen „korszerű étterem, négycsillagos vendégház, parkolórendszer épül”, amelyet az önkormányzat várhatóan bérbe ad egy szívéhez közel álló vállalkozó részére, miután 240 milliós tőkeemelést hajtott végre a Csepeli Városgazda Zrt-nél a beruházás megvalósítása érdekében. Ezt is eltakarta a Daru-domb látványos megújítása. Már hét éves lett : egy, a sok be nem váltott Németh-Borbély ígéret közül, amit aláírtak. A királymajoriak ezért nem reklamáltak. Félő, hogy most közpénzből mégis csak megvalósítják más, nyugalom megzavarására alkalmas beruházással együtt...

Miért maradt ki ez a fejlesztés a CSH sikerpropagandás beszámolójából?

Nem fért bele a dicshimnuszba az sem, hogy a Daru dombtól nem messze, a Hollandi úton, az Ifjúsági Tábor területén Németh Szilárd rögeszméje

Voltak akik sírva fakadtak, sokan kétségbe estek, amikor arról hallottak, olvastak híreket, hogy az Orbán-kormány a II. világháborús magyar hadba lépést megelőző Levente-mozgalomra hasonlító módszerekkel hazafias (test)nevelést akar meghonosítani az iskolákban. Voltak akik tollat ragadtak, mások a klaviatúrát vették célba, hogy véleményüknek hangot adjank.

Kalocsai Imre csepeli karikatúrista rajzban fejezte ki álláspontját a tervezett intézkedésről:

Kalocsai Imre karikatúrája

A Szent Imre téri pavilonsor megépítéséről még 2011-ben született csepeli képviselő-testületi döntés. A fideszes városvezetés a zajos bejelentés után évekig hallgatott.

Sem építés, sem magyarázat a késlekedés okairól. Papagájkommandójuk most zendített rá a propagandára. A Csepeli Hírmondó és a csepel.hu Korszerű pavilonsor épül a Szent Imre téren címmel ad hírt a mostani fejleményekről. A cikkben egy konkrét információ szerepel. "A beruházás része egy mindenki által használható akadálymentesített, és egy nyilvános mellékhelyiség, utóbbi egy jelképes összeggel, 50 forinttal működik majd."

Ha minden jól megy - nem jelképesen, hanem valóságosan -, akkor

Nem állítható, hogy feltétel nélküli hódolója volnék Németh Szilárd intellektusának, de arra azért képesnek tartottam, hogy a gyilkost megkülönböztesse az áldozattól.

Ehhez képest azt, hogy egy amerikai kisvárosban a fehér felsőbbrendűséget hirdető neonáci megmozdulás egyik résztvevője szándékosan belehajtott az ellentüntetőkbe, egy fiatal jogásznőt halálra gázolt, 19 embert megsebesített, a következőképpen kommentálta: "Ide vezet a liberálfasizmus." (Nem, kedves Szilárd, ezek szimpla fasiszták voltak, semmi "liberál", hiába utálod a liberalizmust jobban). "Hol együttműködnek, hol összecsapnak a szélsőbalos, szélsőliberális és szélsőjobboldali megszállottak." Vagyis egyik kutya, másik eb, jó, a rasszista niggerezés-zsidózás se komilfó, viszont a neonácik ellen demonstrálók szélsőbaloldaliak és szélsőliberálisok, és szintén megszállottak.

Mégsem hihetem, hogy a Fidesz alelnökének elkerülte a figyelmét: itt a neonácik gyilkoltak, és nem fordítva.. Szerintem inkább trenírozik őszre. Ugyebár a kormány mindent megtesz, hogy erőszakos őszi összecsapások rémét fesse fel. Ha nem talál, csinál. Ha a

Ábel Attila alpolgármester (jobbra) cenzúrázza és lóvá teszi Borbély Lénárd csepeli polgármestert?

A csepeli önkormányzat fideszes többsége által is támogatott tusványosi fideszes szabadegyetemen jelen volt Borbély Lénárd polgármester is. Vajon ki fizette a politikai rendezvényen való részvételét? A helyi papagájkommandó zászlós hajója, a Csepeli Hírmondó gyanúsan szerény - Borbély Lénárd Budapesteről - címmel számol be a kalandról. A cikk valamiért nem merte lehozni hozzászólásának egyik részét. Borbély úr az index.hu szerint a következőket is mondta:

„Lehet, papíron létezik a munkanélküliség, de én még nem találkoztam vele.” Csak annyiban létezik, hogy „múltkor egy hajléktalan családnak próbáltunk állást adni, de nem kellett nekik”.

Megértjük ha a csepeli papagájkommandó vezére, Ábel Attila alpolgármester nem büszke főnöke hazudozására, de azért mégis: hogy jön ő ahhoz, hogy a polgármester aranyveretes szavait, mondandóját cenzúrázza, és kihagyja a Csepeli Hírmondóból? Írtózott a valóságtól vagy csak a saját maga havi egy milliós állását (ülését) féltette? A tények a következők:

Húsz-harminc éve még azzal tréfálkoztunk, hogy egyre többen építtették meg maguknak (és családjuknak) a földrengésbiztos kriptát. Azt tudtuk, hogy a fáraóknak sikerült, ezredévek óta állnak a piramisok, végtére is elég jó kis „kripták” lettek, Egyiptomba zarándokol a világ, hogy lássa, amit látnia kell, tényleg ott állnak, hatalmas kövekből építve. Nemcsak a fáraó, hanem az építés titkát is magukba zárták, hányan és hányan próbálták elmagyarázni, kik és hogyan, milyen technikával és energiát beleadva húzták föl ezeket az elképesztő kolosszusokat.

Ma már a kriptákon túl vagyunk, akinek futotta rá, megcsináltatta, a szegényebbeknek meg valahogy majd kiszorítja a család, fakeresztre mindenképpen futja, végtére is, amikor fölöttük az ibolya,