Ha a nyugati médiában minden nap Szájer kalandját ragoznák, akkor az egyoldalúan tájékozódó nyugatiakban az a kép alakulna ki, hogy szinte minden magyar meleg, és ha jön a rendőr, az ereszen menekülünk. – Hülyeség! – tiltakozott ismerősöm. Erre a másik: – Ahogy az is hülyeség, hogy nyugaton félnek az emberek utcára lépni.
Nyugdíjas ismerősöm megtudta, hogy Brüsszelben jártam, s a 72 éves férfi egyből nekem szegezte a kérdést:
– Nem féltél? Ki mertél menni az utcára?
– Miért? – kérdeztem vissza.
– Ott a migránsok ölnek, rabolnak, gyújtogatnak, nőket erőszakolnak.
– Brüsszelben azt láttam, hogy az emberek mosolyognak, kedvesek és élvezik az életet.
Eddig is tudtam, hogy ismerősöm híve a kormánynak, s az általa követett média hírei alapján terror, félelem és kilátástalanság jellemzi a nyugatot, de meglepett, hogy ezt
Az ünnep lényege nem változott. Ezüstös holdfényben suhanó szánján közeledik hozzánk az öröm tündére, hogy a friss kalács illatú csendes éjen megajándékozzon bennünket az áhítattal várt békével. 
Régvolt ünnepek emléke jár a fejemben, amikor még mindenki ott lehetett a fa körül, és tudom, ilyentájt rengetegen szenvednek attól, hogy magukra maradtak. Nekik ajánlom figyelmükbe: "Adni azt jelenti, hogy hidat versz magányod szakadéka felett.”
Mit jelentett Heródes életében Jézus születése? Heródesnek volt, vagyona, hadserege, mindene megvolt, leverte a lázadásokat, semmi sem veszélyeztette. Miért ijedt meg mégis egy kisbabától? Miért rendelte el minden kétévesnél kisebb fiúcska megöletését? Miért ragadtatta magát ekkora gonoszságra egy születés hírére? Heródesnek volt mitől félnie. Tudta, hogy mindazt, ami körülötte van, a gazdagságot, a hatalmat, a színlelt tiszteletet csak a félelem tartja fent. Csak azért viselik el őt az emberek, mert félnek a hatalmától, de semmi más nem kötötte őt a néphez, ahhoz az országhoz, amelynek nemcsak uralkodója, de zsarnoka is volt. 
"Hogy elhiszed-e, vagy sem ezt az álmot, ezt az igéző ősi regét? Mindegy. Csak az a fontos, hogy megértsd az ácsszekercék üzenetét, s hogy a földön és odafönt, elménk friss emberi égtájain is megőrizzük a fényt, a szeretet melegét..."
December 17. és 22. között napi ezer adag meleg-ételt osztott a Magyar Ökumenikus Segélyszolgálat Csepelen a hajléktalanoknak, illetve a rászoruló családoknak. 
A jótékonysági program első két napját az E.ON Hungaria Csoport 5,6 millió forinttal támogatta, hogy Csepel anyagilag segített-e, arról nincs hír. 
Ha jobban belegondolunk, akkor rájövünk, hogy Európa vezetői után ránk, magyarokra is ránk férne, hogy egy hosszabb kávészünetre elküldjük a mai hazai rendszert és annak névadóját.
"A nemzeti válogatottnak szóló szurkolást a hazaszeretet bonyolult, racionális érvekkel aligha alátámasztható érzéséhez hasonlóan nem érdemes magyarázni, hiszen az ember nemzetisége esetleges, születhetett volna akárhová, szerethetett volna bele bármilyen másik sportba, csak éppen úgy alakult, hogy magyarnak született, aztán a szívébe férkőzött a labdarúgás, és ezzel talán egy életre el is dőlt minden."
Orosz nyelvű felirat a 2,5 ezer éves mű mai kötetén: „A szerző külföldi ügynöknek minősül.” Hát kérem, mi tagadás, van hová fejlődnünk. Ez azért egy hangyányival durvább, mint a fóliázás, bár a célja mindkettőnek ugyanaz: a gyűlöletkeltés. Kétségtelen, honi cenzúránk – még? – nem jutott erre a szintre, bár igény is, törekvés is mutatkozik rá.
A Csepelt ma kormányzók sok mindent (rosszat) leírtak már az ellenzékről, és annak vezető személyiségeiről. Arról azonban soha sem szóltak, hogy a „szocik” vezetése alatt rendszeresek voltak a szakpolitikai egyeztetések! A Fidesz által uralt elmúlt 13 évben meg egyszer se ültek le velük, hogy közösen megbeszéljenek, végig gondoljanak fontos, a település életét befolyásoló kérdéseket. Diktátumok vannak!
Üresen maradt helyek a bálon, hézagos tájékoztatás a rezsibiztos hiányzásának okairól, amit mi most az ő magyarázatával pótolunk
Nálunk azt se lehet megjósolni, hogy mi volt 5, vagy 10 évvel ezelőtt, mert minden úgy történt anno, ahogy most a Fidesznek kedvez. Hogy Orbán '89-ben az oroszok hazaküldésével vívta ki a magyar nép szimpátiáját, most meg az oroszok piedesztálra emelésével próbálja ugyanazt elérni. Vajon sikerül-e neki? Hát a jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőre vonatkozik.
A II. Rákóczi Ferenc u. 97-105 szám alatti önkormányzati társasház földszintjén lévő üzlethelyiség kiadásra került a Közösen Csepelért Polgári Egyesület részére, amely kidekorálta az utcai üvegfalakat Borbély Lénárd polgármester, az egyesület elnöke és polgármesterjelöltje arcképeivel, kampányanyagaival. Jól mehet az egyesületnek, hiszen ki tudja fizetni a helyiség bérleti díját és fenntartási költségeit, s ráadásul még a Borbély úr hónapok óta folyó kampányát is milliókkal képes támogatni.
A bírósághoz fordult Ausztria, miután Lázár János miniszter – követve itthon eddig bevált módszertanát - indoklás nélkül kirúgta Hana Dellemannt, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. osztrák vezérigazgató-helyettesét, az ausztriai kirendeltség vezetőjét.
Csak a romok maradtak a tervezett foglalkoztatási központ helyett. Itt elfogyott a közpénz és a tudomány: Erdősor út 45-47. Ki fog elszámolni?
Egy videó jutott eszembe, kollégák próbálták meg nemrég megkérdezni Rogán Antal propagandaminisztert valamiről, ő pedig röviden, pacekban közölte, hogy nem nyilatkozik most sem és máskor sem az ellenzéki sajtónak, mert az a kormány vesztét akarja.
Ki a sáros Háros 13 évi hitegetése után? Magyarázkodásból, mellébeszélésből, felelősség-hárításból nem lesz változás
Nem más zsebében fogunk turkálni, hanem más turkál a mi zsebünkben. A hírek szerint a magyarországi papok másfél millió forintot kaptak a napokban fejenként a magyar államtól. Nesze neked másfél millió. Mondhatnánk, ez egy gimnáziumi tanár félévi fizetése, de nem mondjuk, mert a kedves tanerő átvezényléséről éppen most döntenek valami hivatalban. Továbbá a tanárok, mert néhányan közülük ki mertek állni a jogaikért, például nem kapták meg a végkielégítésük nagy részét sem, ami pedig járt volna, messze nem másfél milla.