Nincsen számukra hely? Csepelen mély hallgatásba burkolóznak a kerületvezetők, ezért nem tudjuk, hogy mit akarnak kezdeni a parkolási gondok enyhítésével, megoldásával. A kerületi lakosok évek óta szóvá teszik a városközpont parkolási gondjait, azt, hogy sokan P+R parkolónak használják a területen lévő, egyébként is kevés számú parkolókat. Az áldatlan helyzet megoldását Borbély és társai választásról választásra ígérgetik, de érdemi megoldás és szabad parkoló a csepelieknek nincs

A csepeli vezetők látják, tudják, de nem szólnak arról, hogy parkolási ügyben mi történik körülöttük. Erzsébetvárosban például emelték a helyi lakosok parkolási díját októberben, november 4-én meg Soproni Tamás, Terézváros polgármestere jelentette be, hogy „az eddigi ingyenes közterület használatot megszüntetjük, és 36 ezer forintos éves tarifát vezetünk be az első autókra”.

https://444.hu/2024/11/04/terezvarosban-is-megemelik-a-helyiek-parkolasi-dijat-36-000-forintot-kell-fizetni-az-elso-autora 

    Még ugyanaznap a csepel.info is közzétette a témát, azzal a kérdéssel: „Ti mit gondoltok erről?” A szerző elfelejtette, hogy a Fővárosi Közgyűlés által még 2022-ben elfogadott egységes parkolási rendszerről szóló rendeletet közgyűlési tagként Borbély Lénárd is megszavazta.

Azóta a csepeli önkormányzat semmit sem tett helyi alkalmazása érdekében, még a súlyos közlekedési feszültségekkel küzdő Városközpont területén sem. Annak ellenére sem, hogy

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter: „nem tudják az emberek, milyen jó nekik Magyarországon

A lakosság elszegényedésével és a lakhatási szegénységgel foglalkozó híradások 2,5-3 millióra becsülik az érintettek számát.

De nincs se rövid, se hosszú távú terv a szegénység enyhítésére, felszámolására. Ezzel szemben

Az Orbán-rendszer ezt a 2014-es december 16-i tüntetést a mai napig nem heverte ki. A tervezett internetadó-bevezetése elleni, teljes sikerre vezető  százezres demonstráció emlékét a Rogán-kommandó kommunikációs trükkökkel szeretné a szőnyeg alá söpörni, de nem megy. A tüntetésre emlékezve Veress Jenő (1962-2022) Népszavában tíz éve megjelent  cikkét  közöljük:

"Volt egyszer egy király. Ennek az volt a szokása, hogy minden órában más-más ruhát szeretett fölvenni… – ismerjük a mesét, ugye. Melynek a végén egy inasgyerek mert csak felkiáltani, hogy a hiú, hazug király meztelen.

Azt, hogy Orbán Viktor évek óta hányja le-föl a gúnyáját – elsősorban pörgős köpönyegét -, mindenki látja, meg azt is, hogy rég elkészült a mi Pomádé királyunk új ruhája, azaz csurdén áll közszemlén egy pocakos, öreg despota. (Veszélyes ám az oktatás eltiprása, mert sok lesz az inasgyerek, aki nem eszi a maszlagot, csattanós választ ad inkább - vesztenivaló híján!)

Mind több magyar ember – és a teljes fejlett világ – figyelmeztetése: inge, hát vegye végre magára – és pucérsága taszító képe is feljavulhatna. De nem!

Van itt egy másik – orosz - mese is, amit a

Szegény Semjén Zsolt mindenféle szempontból igyekszik megfelelni Orbán Viktornak; támad és véd, istenít és pocskondiázik. Nem rég például az egyházat emelte piedesztálra,  annak erkölcsi példamutatását dicsérve, ugyanakkor belerúgva másokba.

Íme, az egyébként nehezen megfejethető mondat Semjéntől: „Amikor lovagol az ellenzék a Bese Gergely-ügyön, homoszexuális partikra járt, hát bocsánat, de a Momentum nem ezt akarja? Nem azt kellene mondania a Momentumnak Bese Gergőnek, hogy Welcome to the club?”

Nem teljesen értem, hogy a sorozatos, papokat ért botrányok után hogy keveri bele a történetbe épp a Momentumot, de mindegy is, hogy Semjén mit gondol, törekvése egy másik klubba, a Menczer-Ábrahám-féle társaságba vezeti őt. Ebben a körben nagy hurrával köszöntik őt szövegei olvastán, bár arról sem vagyok meggyőződve, hogy

Orbánnak és állandó tettestársainak együttműködésével 2010-hez képest, az infláció miatt nyugdíjak értéke minimum 60 százalékkal csökkent. Erről egy szót sem szól a JÓKOR

A csepeli nyugdíjasok postaládáiba ismét bedobták a kormány JóKor című agit.prop. kiadványának karácsonyi számát. Jókor!

Még lesz idejük, napi gondjaik mellett is, karácsonyig elmélyedni a sok tízmillióba került színes képekkel tarkított legutóbb kiadott kiadványban, rácsodálkozni Orbán Viktor  bicskanyitogató, nyájas-nyálas  köszöntőjére, elolvasni a kulturális és innovációs miniszter

Menczer Tamás a sorrendben huszonharmadik posztjában magyarázta el a minapi dr. Csernus Imre-különdíjas alakítását, hogy a polgári politikus az bármikor képes agymosott módjára, üveges tekintettel kommunikációs zombitámadást végrehajtani, tíz percen át habzó szájjal fenyegetőzni egy előtte soha az életben nem látott vadidegennel, majd másnap sajtótájékoztatón azt magyarázni a pódiumról, hogy ő egy mindig győztes bulldózer, aki mindenkinél erősebb volt, van és lesz.

Lakossági kritikák ellenére még 2020 júliusában adták át, kétéves építés befejezését követően, Csepel új sportcsarnokát az ÁMK közelében. A létesítmény 870 millióba került. Most csütörtökön Borbély polgármester újabb sikerként közölte: „…befejeződtek a kivitelezési munkák, valamint az utólagos javítások a Laurencz László Sportcsarnokban, ahol hangszigetelési munkálatokat végeztünk.” Gratulálunk! Mindössze további 150 milliót kellett ráfordítani, s több mint hat évvel az építkezés megkezdése után, alig ezer millió  forintból Csepelnek lett egy új sportcsarnoka. Már nagyon hiányzott.

    Kedden a parlament két bizottsága, a gazdasági- valamint a költségvetési bizottság is meghallgatta Nagy Márton leendő gazdasági csúcsminisztert, aki a lakhatási válság kapcsán azt mondta, hogy „…az önkormányzatok elcseszték, nem csináltak semmit.”

Nem értünk egyet a miniszterrel, leginkább azért, mert a kormány azon kívül, hogy az elmúlt 14 évben nem sokat tett a válság megoldása érdekében, még az önkormányzatoktól is elvont több ezermilliárd forintot. 

    Ennek ellenére számos példa van az

Egy fickó a lassan működő üvegvisszaváltó automatát csapkodja a Sparban, az anyádat, mondja neki, aztán pedig mintha azt játszaná, hogy az automata maga az Orbán, vagy a Gyurcsány, vagy ki tudja a manapság, a Magyar Péter, belerúg, hozzávágja az utolsó kólás palackot miközben azt üvölti, hogy „miattad tart itt ez az ország”.

Egy anyuka idegesen forgatja a plüssállatokat az árcédula után, közepes majom, kisebb majom, a vége egy csúnyácska maci lesz „de utálom a Karácsonyt”. A raktárból kihallatszódó kiabálás alapján egy targoncás a főnökével kiabál, „velem nem beszélsz így, ha még egyszer így beszélsz velem, letépem a fejed”!

A kasszánál egy férfi fizet és közben a

"A lakásépítési akciót a Csepel Vas- és Fémművek 1966-ban indította meg és az építéshez szükséges pénzt a vállalatok adták. Eddig (1970-ig) összesen 364 új otthont adtak át a Csillag-telepen és a Bajcsy-Zsilinszky úti lakónegyedben."

Ez ma már szinte elképzelhetetlen, hihetetlen, pedig egyszer volt és igaz volt. Szikár, beszédes számok, tények beszélnek Csepel múltjának egyik fejezetéről, amelynek egykori résztvevői, mai tanúi közül ma is többen köztünk élnek például ott, ahonnan a most következő információ származik… Ötvenkét éve írta a Népszabadság:

„A Csepel Vas- és Fémművek lakásépítő akciója keretében szombaton a Csepeli Munkásotthonban ünnepi külsőségek között adták át 150 lakástulajdonosnak a XXI. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky úti telepen felépült új otthonok kulcsát.

A gázfűtéses, hideg-meleg vízzel, beépített bútorokkal ellátott lakások többsége kétszobás. Az idén még 114 lakás átadását és további 361 építésének megkezdését tervezik.

A lakásépítési akciót a

Amint az a mellékelt fotón is látható, a kiskereskedelem elébe megy a vásárlói igényeknek. Ha a vásárlók az önjáró, hálózatról és akkuról egyaránt működő toronyórát keresnének, akkor bizonyára azt tennék ki a polcokra. A magyar vásárlók egy része azonban, főleg kisnyugdíjasok és nagycsaládosok, nem ennyire igényesek és adott esetben egy fél banánnal is beérik.

Az ötvenes-hatvanas években volt egy viccesnek szánt, valójában szomorú igazságot tartalmazó mondás, miszerint „a konyak a dolgozó osztály itala, amelyet választott képviselői útján fogyaszt”. Fél banánt akkor még nem lehetett kapni Magyarországon, igaz, egészet sem: a déligyümölcsök a kiváltságosok csemegéi voltak, csakúgy, mint a nyugati utazás vagy a személygépkocsi.

Mostanra sok minden megváltozott, de a rászorultság maradt. (Az egykor volt Emmi nevű minisztérium egy belső körlevele szerint a szegénység kifejezés helyett a hivatalos megfogalmazásokban a rászorultságot kell használni.) 

Az Egyensúly Intézet 2024-es szegénységfelméréséből az derül ki, hogy „minden ötödik magyar kénytelen lemondani az orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről – a szülők nyolc százaléka nem tudja fedezni a gyermekei alapvető szükségleteit – az emberek negyede-harmada az infláció miatt rákényszerült arra, hogy drasztikusabban meghúzza a nadrágszíjat.” Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium

A most átadott felújítás nem terjedt ki az épületkomplexum minden oldalára. A 159-es buszmegálló felé eső oldalon sem újították fel a járdát, de ami ennél nagyobb gond, hogy az üzletsor hátsó falához épített külső raktárbódék, szemétgyűjtő, hevenyészett tákolmányok, illetve a körülöttük időnként létrejövő szemétkupacok ott maradtak. Városkép romboló hatásuk elfogadhatatlan

Ábel Attila, a csepeli önkormányzat és személy szerint Borbély Lénárd őrző-védője és mindig fontoskodó volt alpolgármestere, megint úgy érezte, szolgálatba kell helyeznie magát. Olvasóit arra akarta rávenni, hogy ne higgyenek a saját szemüknek.

A Csepeli vagyok nyilvános csoport fb oldalán, hozzászólásban védte meg a padok és székek hiányát a felújított Táncoló lány szobránál Azt írta, hogy 

Azt  állította Orbán (a Nemzeti Bank úgynevezett Eurázsia fórumán): a 2008-2009-es pénzügyi válság nyomán döntött úgy, hogy nemcsak Nyugatra, hanem Keletre is figyelni kell, ezért utaztak 2009-ben Matolcsy Györggyel együtt Kínába.

Ezzel szemben a tény az, hogy ezt a világra szóló felfedezést (és a pekingi utat) Medgyessy Péter miniszterelnök már 2003-ban, majd Gyurcsány Ferenc 2005-ben megtette. Orbán Kolumbusz Viktor így fedezte fel sokadjára a Keletet. De vigyázat! Kolumbusz is Kínát akarta felfedezni, végül azonban meg kellett elégednie Amerikával.

Azt állította továbbá a miniszterelnök (ugyanott), hogy az előttünk álló időszak Eurázsia évszázada lesz, és az ebben elfoglalt helyünket nekünk magunknak kell kijelölni, nem pedig egy európai stratégiából származtatni”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a helyünk a honfoglalás óta adott, azt nem tudjuk magunknak kijelölni, akármilyen évszázad következik is. Legföljebb már most fölemelhetjük a fehér zászlót arra az esetre, ha

Elég nagy baj, hogy ennyi rászoruló kénytelen sorban állni, néhány kiló krumpliért, illetve hagymáért, és a sorok évről évre csak nőnek.

Ez a fajta osztogatás, bár sokat jelenthet, de nem csökkenti a szegény rétegek lemaradását, további elszegényedésének lehetőségét.

Csepel a fővárosban a szegényebb kerületek közé tartozik, s ezen 10 év óta nem tudott változtatni a Borbély Lénárd vezette önkormányzat. Jóllehet, évek óta

Egyszer volt, régen volt, talán igaz sem volt, akkor még szakálla sem volt. A Fidesz alapítójaként Szájer József liberális meggyőződésű, tisztességes fiatal emberként kezdte közéleti pályáját. Azóta viszont sok víz folyt le a Dunán és a Tiszán.  

A Telexnek adott minapi  interjúja kivételes bepillantást ad, hogyan változott meg mindez. Megmutatja a hibrid rezsim, a választásos önkényuralom létrehozóinak és fenntartóinak gondolkodását. A lényeg a formális jogszerűség látszata. De ha maguk a törvények antidemokratikusak, akkor nincs itt semmi látnivaló, azzal nem kell foglalkozni.

„A közvilágítás törvénybe foglalt kötelezettség, amit a szolgáltató szerződésben vállalt! Az önkormányzatok ezért a szolgáltatásért nem kicsi díjat fizetnek. A polgármesteri hivatal pedig a település lakóinak adójából jut hozzá ahhoz a közpénzhez, amiből a közvilágítást is fizetni tudja. Az önkormányzat most azonban olyan szolgáltatásért fizet, aminek ellenértékét nem kapja meg!”

Áramszünet. Csepel egyik legkisebb lakónegyedét a Rózsadombon, már megint hetek óta nincs éjszakánként közvilágítás. Pontosabban úgy lehet jellemezni a helyzetet, hogy egyik éjjel van, aztán két-három éjjel nincs. Olyan is előfordul, hogy egész éjjel nem égnek az utcai lámpák, aztán reggel hétkor felgyújtják őket és egész délelőtt világítanak.

Ez a jelenség a Rózsadombon nem mostani keletű. Sajnos a XXI. században, - itt Európa közepén - már hosszú-hosszú évek óta rendszeresek az áramszünetek. A vállalkozó csak ímmel-ámmal teljesíti szolgáltatási kötelességét. (A pénzbeszedésit sose felejti el!) Nem tudta elérni, hogy megbízhatóan teljesítse a szerződésben és a vállalásában szereplő feladatot. Korábban,

Miért kell nekem visszatérnem a kőbaltához? Azért, mert feletteseink, saját munkájukban, a legnagyobb kőhiány idején is ragaszkodnak hozzá?

Részletek egy magyarországi tanár tapasztalataiból:

Egy évvel ezelőtt felettes szervünk megvonta iskolánktól a színes fénymásolás lehetőségét. Most figyelmeztető levelet kaptunk, túl sokat fénymásolunk. Tényleg, mi a fenét is fénymásolnak folyton ezek a pedagógusok? Leginkább dolgozatokat állítanak össze.

Valaha, a kőkorban, a dolgozatírató óra azzal kezdődött, a tanár lediktálta a kérdéseket. Ma legépeli, kinyomtatja, sokszorosítja. Így csatolhatók a dolgozat kérdéseihez források, grafikonok, ábrák, térképvázlatok. Több munka, de jobb eredmény. A fénymásolópapírt tanítványainktól kapjuk, azaz a

Csepeli példák mutatják, hogy magánrendelések igénybevétele nélkül, két évet kell várni az életmentő szívműtétre. Három hónapot arra, hogy a beteg ember - akinek daganatos megbetegedését feltételezi a háziorvos - az elvégzett vizsgálatról (magánpraxisból) értékelt diagnózishoz jusson. És még többet, (időt és pénzt) hogy adekvát kezeléshez jusson. Ebben a környezetben sikerekről, eredményekről beszélni szemenszedett hazugság!

Jó lesz!  Az előző hét évtizedében el nem mondható, hogy hányszor hallhattuk már az éppen hatalmon lévő politikusoktól, hogy jó lesz majd! Hallhattuk, hogy mi magyarok nemsoká utolérjük Ausztriát! Hruscsov nagy hangon harsogta, hogy a nagy Szovjetunió utoléri, és úgy lehagyja az USA-t mint a sicc! Mi Csepeliek is többek közt hallhattuk azt is, hogy a HÉV bemegy a Kálvin térre. Aztán, - ahogy Móricka - mi is felébredtünk, hogy belelóg a kezünk a bilibe! Semmi se lett az ígéretekből.

A szocializmus végére a politikusi ígéretek annyira lejáratódtak, hogy a kommunikációból kezdtek már kimaradozni. A rendszerváltás utáni demokratikus folyamatban sem voltak oly erősek az

Lármát nem csapnak, egymás kezéből sem cibálják ki az értékesebbnek gondolt darabokat, csendben válogatnak.

Lomtalanítás volt a VI. kerületben. A Liszt Ferenc téren is gyűltek a szemétre vetett tárgyakból a jókora kupacok. A Zeneakadémia mellett úgy két köbméternyi halom a kövezeten.

Sötét van már, este hét óra, nyolc-tíz ember túrja a szokatlanul nagy dombot, fejlámpával, elemlámpával, mobiltelefonnal világítva szemezgetik a javát. Aki kedvére valót talál, a lába mellé rakja, az már az övé, majd elviszi valahogyan.

Akad, akinek már térdéig ér a saját gyűjteménye, de

Író, színész, képzőművész, történész, újságíró, orvos, politológus, oktatási szakember, közéleti szereplő  volt a vendége az IsoArt Alapítvány által 2006 óta rendszeresen megtartásra kerülő Kultúrfaló c., vacsorával egybekötött estnek, Csepelen. Az alapítvány 18 év alatt, több mint 60 estet szervezett. 

    Így például a magyar közélet sok ismert személyisége közül vendégük volt Stumpf András, Frölich Róbert, Stefan Bottoni, Ungváry Krisztián, Várszegi Asztrik, Nyáry Krisztián, Kukorelly Endre, Eörsi László, Spiró György, Parti Nagy Lajos, Mahó Andrea, Pogány Judit. 

    Az est menete a kezdetektől változatlan:

Kaptam meghívót a Puskás Múzeum  avatására. Kettőt is. Felhívtam hát a Népszavát, amelyben a legtöbbször előfordulok, amióta a Népszabadságot brutálisan beszüntették, hogy írjak-e én az eseményről vagy valamelyik belsős kolléga tudósít a megnyitóról. A Népszavánál nem tudták, miről beszélek. Kiderült: a lap egyáltalán nem kapott meghívót. Nem hittem a fülemnek. S ebben nem az a legfontosabb, hogy miként tekintenek bizonyos szerkesztőségek újságíróira, hanem az, hogyan bánnak az orgánum olvasóival.

Akiknek éppen annyi közük van Puskás Ferenchez, mint azoknak, akik úgy gondolják, több illeti meg őket a legnevesebb magyarból is. A legek ura kétségkívül egész Magyarországé, hiszen a futballpálya politikailag semleges (miként a legendás csatár is az volt): annak kizárólagos jobb vagy bal oldala nem létezik.

Puskás történetesen a bal oldalon játszott, ahogyan két legnagyobb utódja, Pelé és Diego Maradona is, de ki merte volna „leírni” a Budai II, Kocsis jobbszárnyat, legföljebb

Ismerős arcok átlátszó közéleti játékai Csepelen. Csak regisztráció után lehet a Szent Imre térre menni egy hét múlva? Karácsonyi rendezvényt hirdet december 15-ére, Csepel főterére, saját közösségi (fb) oldalán, a polgármester, illetve a Közösen Csepelért Polgári Egyesület, amelynek elnöke és frakcióvezetője egyébként maga a polgármester. Ábel Attila a közterületi ülőhelyek fogalmát írta át a Táncoló lány felújított szobránál

Csepel legfényesebb karácsonyfáját akarják létrehozni, a résztvevők segítségével, amivel semmi bajunk, a körülményeket viszont minimum furcsának tartjuk.

    Egy – hatalomban lévő –, civil szervezet programjáról van szó, amely, azzal, hogy szabadtéren, a kerület központi terén rendezik meg, nyilvános, bárki részt vehet rajta. A téren áthaladva megfigyelheti a programot, sőt még akár, ha akar, be is kapcsolódhat a legfényesebb karácsonyfa „felállításába”. Mi szükség van akkor az előzetes regisztrációra, éppen egy civil szervezet részéről? Igaz, hogy hatalomba került szervezetről van szó, de azért egy kicsit furcsa, hogy szüksége van erre. Mi lehet ezzel a céljuk? Nem tudunk másra következtetni, mint hogy a választások után, továbbra is gyűjtik a résztvevők nevét, címét, internetes elérhetőségét, amit egyébként hosszabb ideje alkalmaznak programjaikon. Kubatov Gábor a Fidesz alelnöke és pártigazgatója is élt korábban ezzel a módszerrel. Kubatov-listája azóta is hírhedt módszerként van jelen a politikai közéletben. 

    Borbély Lénárdot ugyan kirúgták a Fideszből, de maradt, aki volt, Fidesz- és Orbán-hívő, magát most éppen