Nem hajlandó a csepelieknek bevallani Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, hogy milyen büntetést kapott azért, mert ittasan vezette gépkocsiját. Erről hallgat. Helyette varázslatról beszél. Miként személyesen jegyzett, és a csepel.hu nevű szócsőben Köszönet című opuszában írja: „folyamatosan azon dolgozunk, hogy otthonunkat Budapest egyik legszebb kerületévé varázsoljuk”.
A csepelieknek már elegük van a varázslatból. Látták a Kossuth Lajos utca felújítását, ami az idegeiket őrölte, de semmi sem változott, a kátyúk újra vendégei a friss aszfaltnak. Maradt a zsúfoltság és a benzingőz. Az óvodákat a szülők és a pedagógusok többszöri, határozott tiltakozása ellenére erőszakosan egybe varázsolták, összevonták. Igaz, sikeresen eltüntették a kritikát és az őszinte szót az óvodák környékéről (is). A csepeliek már azt is láthatták, hogy Borbély polgármester és állandó tettestársai felesleges, értelmetlen pereskedéssel hány milliót varázsolnak el közpénzből perköltségnek, és mennyit varázsolnak el ugyanebből a közpénzből, ha a várt kenyér helyett cirkuszt adnak Csepel népének.
Igaz volna, hogy Borbély úr szöveget lop, vagyis plagizál? Bizony, kétséget kizáróan győződhetünk meg róla:
saját magától lop szöveget a polgármester. Nem rég, az idősek világnapján így köszöntötte Csepel nyugdíjasait: „egy olyan gondoskodó önkormányzatot hoztunk létre, amely a meglévő munkahelyek megtartásán és újak megteremtésén dolgozik. Gyermekeink részére egy szebb, otthonosabb városrészt szeretnénk örökül hagyni, de ennek építése közben nem feledkezhetünk meg szüleikről, sőt, nyugdíjasainkról sem, akikre tisztelettel gondolunk és kiemelten figyelünk".
Pár nappal később a már említett Köszönet című opuszában Borbély úr vajon mivel próbál a csepeliek kegyébe férkőzni? Íme: egy olyan gondoskodó önkormányzatot hoztunk létre, amely a meglévő munkahelyek megtartásán és újak megteremtésén dolgozik. Gyermekeink részére egy szebb, otthonosabb városrészt szeretnénk örökül hagyni, de ennek építése közben nem feledkezhetünk meg szüleikről, sőt, nyugdíjasainkról sem, akikre tisztelettel gondolunk és kiemelten figyelünk. (A pár soros teljes szöveg kétharmada a már elhasznált szöveg ismétlése. Mi történt? A papagáj kommandó szabadságira ment? Megakadt a tű a lemezen?) Erre a lélektelen, lekezelő Borbély-féle ismételgetésre Karinthy Frigyes szavaival élve azt felelhetnénk: „Hát maga megbolondult, Hát maga megbolondult, Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?”
Lássuk be: A csepeliek azért ennél a lebecsülő gesztusnál többet érdemelnének. Annyit legalább, hogy a havi sok százezres gázsival honorált munkatársakból verbuvált siserehaddal körülvett polgármester tisztelettel és érthetően, értelmesen szóljon hozzájuk.
Talán akkor megtudnánk, mit akar mondani Borbély polgármester ( önmagától lopva is), amikor újra és újra azt közli, hogy „nem feledkezhetünk meg … nyugdíjasainkról sem, akikre …kiemelten figyelünk". Ez most fenyegetés? Csepelen a jövőben megfigyelik a nyugdíjasokat (is)? A kerület lakói által csepeli terrorrháznak nevezett polgármesteri hivatalban ma már szép számmal találhatunk jól fizetett kádert és kamerát a megfigyeléshez. A polgármester szerint ezek a kellékek a renitens csepeli nyugdíjasok megfigyeléséhez nem elegendők? Borbély úr lehet, hogy a Köszönetéhez ezért tette hozzá : Ebben várjuk továbbra is minden segítőkész csepeli támogatását…”
Te, jó ég! Miben sántikál, miben vár támogatást Borbély úr? A csepeli nyugdíjasok figyelésében, megfigyelésében? Mi azonban biztosak vagyunk abban, hogy az egy éve megválasztott Borbély polgármester a megfigyelő fürkészés helyett segíteni akar a nyugdíjasoknak. Akkor miért nem arról beszél, miért nem arról ír? Félrevezeti a csepelieket állandó tettestársaival és a siserehaddal együtt?
Borbély úr a többször idézett, plagizált szöveggel köszönte meg, hogy egy éve polgármesterré választották Csepelen. Nem kellett volna, mert nincs benne köszönet.
anzágo
