Leleplezés előtt: 18 millió forint a szobrászé, 3,781 millió forint pedig a díszkivilágítás költsége. Urmánczy Nándor szobra eddig ~ 22 millióba került Csepelnek. Még nem ismeretes, hogy az önkormányzat támogatásával az Urmánczy életéről megjelent könyv mennyibe kerül, és csak sejtjük, hogy kerül, amibe kerül, rövidesen minden csepeli iskolában olvashatják majd a diákok, ha akarják, ha nem...
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 4-én megjelent 25. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket
Csepelen minden változatlan. Mármint ha a Csepeli Hírmondóból tájékozódunk. Újabb számában is folytatódik a sikerpropaganda, most éppen az egészségügy van soron. Az okot az elnyert 1,7 milliárdos támogatás adja. Örülve a hatalmas összegnek, látunk néhány buktatót, amelyre a cikkhez írt megjegyzéseinkben utaltunk. Szerintünk rontja a sikeres fejlesztés esélyeit a vezetés (beleértve az egészségügyi intézmény vezetőjét is), helyzet értékelésének, illetve hosszútávú koncepciójának hiánya.
Szilárdan jelen van a lapban Németh Szilárd. „Témái” is régiek: az egészségügy, „egy nagy magyar Csepelen”, határvédelem, kadétképzés, park- és szoboravatás, „így főzök én”. Két oldalt kapott a sokadik csepeli fesztivál, négyet a sport, benne a birkózás. Most sem fért a lapba a csepelieket foglalkoztató több kérdéskör. Kimaradt a HÉV sorsának alakulása, a Gubacsi-híd felújítása, a Daru-domb 300 milliós fejlesztésével kapcsolatos tisztázatlan ügyek, a Weiss Manfréd Terv léte vagy nem léte. Arra sem jutott hely, hogy megszólaltassák Borbély Lénárd polgármestert, milyen alapon nyomozott egy ellenzéki képviselő ellen, vagy Németh Szilárdot, miért szavazta le a gazdasági bizottságában az összes csepeli fejlesztést szorgalmazó javaslatot.
http://csepeliek.blog.hu/2018/07/11/minden_csepeli_fejlesztest_leszavazott_a_fidesz_a_parlamentben. Nem közölték, hogy Németh Szilárdnak bocsánatot kellett kérnie, mert hazudott.
A lap újságírója és fotósa részt vett a Csepeli Munkásotthon Baráti Köre augusztus 28-i nyilvános vitáján, viszont egy sor sem jelent meg az eseményről. (Lásd:https://csepeliek.blog.hu/2018/09/08/hogyan_es_miert_alakult_meg_a_csepeli_munkasotthon_barati_kore) Elhallgatják, hogy a nyár elején az Állami Számvevőszék a Csepeli Városkép Kft-t és az Önkormányzatot is elmarasztalta.
Véleményünk a cikkekről:
1) Milliárdos egészségügyi fejlesztések Csepelen
Több száz millió forintból újul meg két háziorvosi rendelő
Néhány pontosítás a cikkekhez. A központi régió (Budapest és Pest megye) részére biztosított 700 milliárd a következő évekre szól, a kormány egyelőre az Egészséges Budapest Programra csak 7,735 mdFt – ot(!) hagyott jóvá, ebből Csepelnek 1,718 mdFt jutott, ami persze nem kevés. A cikkben leírtakkal ellentétben nem indult be 2017-ben „Budapest történetének legnagyobb kórház- és szakrendelő-fejlesztési programja”, az illetékes miniszter bejelentése szerint csak 2018. július 31-én jelent meg a pályázati kiírás. (http://www.origo.hu/itthon/20180730-kasler-miklos-centrumkorhazak-tervezesi-palyazat-bejelentese.html) Továbbá: szerintünk még van némi hiányosság a volt Szülőotthon vagyonkezelésével, illetve tulajdonviszonyával kapcsolatos ügyekben is. A legutóbbi testületi ülésen beterjesztett előterjesztésben ugyanis Borbély Lénárd azt írja, hogy
„Fejlesztési Terv készült a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatra és a 305/2017.(VII.14.) Kt. számú határozat értelmében vagyonkezelésbe vett 1211 Budapest Vermes Miklós utca 12. szám alatti ’egykori Szülőotthon’ épületre”. https://www.csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2018/09.26/174_et._Egeszseges_Bp._Program_megallapodasok_megkotese.pdf A polgármesteri javaslat melléklete viszont tartalmazza az idézett határozatot, amely szerint
„Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete kezdeményezi, hogy a Magyar Állam tulajdonában lévő …ingatlan ingyenes átvételre kerüljön az Önkormányzat által, először vagyonkezelésbe vétel, később tulajdonszerzés révén. A képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, a szükséges egyeztetések lefolytatására és felkéri a döntés előkésztésére és szükség szerint a Képviselő-testület elé terjesztésére. … továbbá felkéri a polgármestert, hogy….fejlesztéséhez pályázati és egyéb támogatási formákat keressen….
Határidő: 2017. szeptember 30, illetve folyamatos”
A határozat csak kezdeményezést jelölt meg feladatként. A „vagyonkezelésbe vett” szavakat nem is tartalmazza a határozat. A kezdeményezésből, valószínűleg, nem lett semmi, amiről az előterjesztés mellékletében ismertetett 57/2018. (II.22.) Kt. számú határozat „árulkodik”. Februárban a testület úgy határozott, hogy „az ingatlan vagyonkezelésbe kerülése esetén a volt Szülőotthon épületére vonatkozóan az Egészséges Budapest Programhoz Fejlesztési tervet készíttet.” Ezek szerint még februárban sem volt vagyonkezelői joga az önkormányzatnak, azóta pedig a testületet nem tájékoztatták, hogy a vagyonkezelés megoldódott volna. Sőt a februári határozat fejlesztési terv készítésére vonatkozó részéről sem döntött, a csepel.hu-n fellelhető dokumentumok szerint, a képviselő-testület. Akkor most mi van a volt Szülőotthon vagyonkezelésbe vagy tulajdonba vételével? Ideje lenne tisztázni az ellentmondásokat, bemutatni legalább a vagyonkezelési joggal kapcsolatos dokumentumokat, a fejlesztési tervek sikeres megvalósítása érdekében.
2) Ülésezett a képviselő-testület
A bekeretezett pár sor a szeptember 26-i képviselő-testületi ülésről ad hírt. Szerzője a 29 napirendből lényegében 3-ról írt. A tulajdonos és a szerkesztőség nem érzi feladatának a legmagasabb önkormányzati fórumról való tájékoztatást. Pedig a testület 3 korábbi rendelet (az idei költségvetési; a fejlesztésekről, a településrendezésről, illetve a településképről szóló; és az anyakönyvi események költségeinek emelésével foglalkozó rendelet) módosításáról döntött, s olyan témákat is tárgyalt, amelyek érintik a csepelieket is:
> Boldog Brenner Jánosról nevezi el a királymajori Spar előtti teret.
> Part menti úszóművet (stéget) építenek a csepeli Kis-Duna parton.
> Jövőre, az évi 24 megjelenés helyett 32+1 alkalommal adják ki a Csepeli Hírmondót, emiatt 33 millióra emelik a lap nyomdai előkészítéséhez és gyártásához szükséges keretet. Arról nem tárgyalt a testület, hogy kifizették-e már a büntetést, amiért a lap tavasszal Németh Szilárd választási kampányát törvény sértően támogatta, illetve, hogy akarnak-e változtatni a CSH Fideszhez köthető, az ellenzéket lejárató tartalmán.
> Ismét átcsoportosították a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat járóbeteg-szakellátási kapacitását. Kevesebb szakorvosi időt kapott az érsebészet és a mammográfia.
> Az Állami Számvevőszék 2018. április 27-i, testületnek megküldött jelentése után, most „figyelemfelhívó levél”- ben figyelmeztette az önkormányzati vezetést a költségvetési szervek belső kontroll rendszerének erősítésére, illetve a belső ellenőrzés megerősítésére.
Mindezek miatt jogosnak tartjuk kérdésünket: az önkormányzat vezetése, a CSH szerkesztősége mikor akarja ezekről tájékoztatni a csepelieket?
3) Új eszközök, új orvosok a csepeli egészségügyben
A Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat főigazgató-főorvosa kapott egy oldalt az önkormányzat egészségügyet támogató döntéseinek felsorolására. Nem tért ki a valós gondokra. Pl. arra, hogy 2010 után az önkormányzat vezetése több százmillióval csökkentette az intézmény önkormányzati támogatását, évente – előfordult –, hogy kétszer is át kellett csoportosítani a járóbeteg-ellátás kapacitását, pl. a legutóbbi testületi ülésen is. Ez utóbbi kapcsán megjegyezzük, hogy Juhász úr e cikkben dicsekszik az érsebészeti szakrendelés megvalósításával, fejlesztéséről beszél, a szeptember 26-i testületi ülésen meg 1/3-al javasolta az érsebészet szakorvosi óraszámának csökkentését.
Juhász úr azt mondja, hogy „célunk nemcsak az, hogy betegeket gyógyítsunk, hanem az is, hogy minél több embernek megőrizzük az egészségét. Az önkormányzat által támogatott sportfejlesztések is ezt a célt szolgálják.” Nem kellett volna a sportfejlesztések elvtelen kiemelése helyett a háziorvosok munkájának fejlesztését, az ott dolgozók (orvosok és asszisztensek) munkakörülményeinek, erkölcsi, anyagi megbecsülésének szükségességét szorgalmazni? Vagy belátni, hogy neki is van némi felelőssége a helyzet alakulásában? Évek óta dicsérte a vezetést, visszautasított minden ellenzéki bírálatot, kritizálta az ellenzéket, ugyanakkor nem adott például átfogó jelentést a képviselő-testületnek az intézmény munkájáról, a csepeli lakosok egészségi állapotának változásaira támaszkodó stratégiai fejlesztésének feladatairól, az ehhez szükséges önkormányzati egészségpolitika változtatásának szükségességéről.
4) Szobrot kapott egy nagy magyar Csepelen
Már csak azt nem tudjuk, hogy miért éppen Csepelen kapott, egy a II. világháború előtti időszak irredenta mozgalmának vezéralakja 18+3,781 millióért szobrot, hiszen semmi sem kötötte Csepelhez. Persze sejtjük, hogy Németh Szilárd, az Urmánczy szobrok magyarországi avatója és patronálója, valamint Borbély Lénárd, egyaránt visszasírja a Horthy-korszak több jellemzőjét, s mindketten szívesen felelevenítenék az akkori korszak irredentizmusát is. Csak az a baj, hogy ez az időszak Magyarország II. világháborús részvételéhez, közel 350.000 ezer magyar katona, 60-100 ezer polgári lakos és több mint 400 ezer zsidónak minősített magyar tragikus halálához és egy ország borzalmas szenvedéseihez, lerombolásához vezetett.
A tájékoztatóból megtudtuk, hogy milyen érzésekkel gondoltak a szoboravatásra az avatók, azt viszont nem, hogy mi a véleménye a királymajori lakosságnak, a csepelieknek Urmánczyról, szobráról és a nagy szoboravatóról. Egyébként, ami a költségeket illeti, a 18 millió a szobrászé, a 3,781 millió pedig a díszkivilágítás költsége. Urmánczy eddig ~ 22 millióba került Csepelnek. Még nem ismeretes, hogy az önkormányzat támogatásával az Urmánszky életéről megjelent könyv mennyibe kerül és csak sejtjük, hogy kerül, amibe kerül, rövidesen minden csepeli iskolában olvashatják a diákok.
5) Magyarország nem adja fel a határvédelem jogát
A témában ismét Németh Szilárd tartott sajtótájékoztatót, Orbán szelleme lebegett felette. A címben is olvasható mondandója kapcsán ezúton kérdezzük tőle, vajon ki mondhatta ezeket a mondatokat:
„Meg kell nyerni Görögországot, hogy engedje át határvédelmét az Európai Unió közös rendészeti erejének, azoknak az országoknak, amelyek készek ebben részt venni.”
„Magyarország addig védi az EU külső határait, amíg ettől a feladattól az EU nem menti fel az országot.”
Olvasóinknak eláruljuk: mindkettőt Orbán Viktor mondta, 2015. 09.23-án a bajorországi Banz kolostorban, a CDU tartományi frakciójának ülésén, az Európa Tanács brüsszeli ülése előtt.
Tudjuk, Orbán, ma már mást mond, Németh is, de mikor és miért higgyünk az uraknak?
6) Királyerdei Művelődési Ház: megújult park, új szoboregyüttes
A park felújítására 30,8 milliót, a Csepel háziszobrásza, Sárosi Tibor által készített szoboregyüttesre pedig 16 milliót költött a vezetés. Kimaradt a cikkből még, az Indul a bakterház szerzője, „Bendegúz szülőapja”, Rideg Sándor életrajzának néhány eleme is. A Kossuth- és József Attila-díjas író 1919-ben vöröskatona, majd később vezetőségi tagja volt az 1925-ben alakult Magyarországi Szocialista Munkáspártnak, megjárta, 32-szer a Horthy-korszak börtöneit, a koncentrációs tábort, 1945-1947 között a csepeli Szabadkikötő üzemi bizottságának elnöke, majd évekig dolgozott a néphadsereg írói csoportjában.
A cikkhez olvasóink figyelmébe ajánljuk még az alábbi linken elérhető írásokat:
7) Hírek a csepeli iskolákból
Diákok Ausztriában, Nagy Imrések a Jedlik laborban és a „drámás” szünetben, megújuló játszóterek, zenei világnap a Lajtha és a Karácsony Sándor iskola együttes szervezésében. Ezek szerint ennyi volt megírható a csepeli iskolák szeptemberi tanévkezdéséről. Semmi a tanulók, a hiányzó tanárok számáról, a tanári helyettesítésekről, az igazgatóváltásokról, a tantestületek helyzetéről, a szülők tanévkezdéssel kapcsolatos véleményéről. Csepelen minden rendben, Csepel új utakon jár, az iskolákban minden nagyszerű, mindenki boldog és elégedett. Már látszik, a kötelező siker az iskolákban is elkerülhetetlen. Pontosabban a Csepeli Hírmondóban!
-----------------------------------------------
További kimaradt események:
Szeptember:
20.
A Csepeli Munkásotthon Stemmer Ferenc Fotóklubjának 12 fotóművésze kiállítást nyitott a Galéria 21-ben, Csendélet és tárgyfotó címmel.
Baranyi Ferenc Kossuth-és József Attila-díjas író, költő volt a vendége a Csepeli Munkásotthon Tamási Lajos Irodalmi Klubjának.
27-30.
Csepelen rendezték az evezősök 119. országos bajnokságát, 27 egyesület és 523 versenyző részvételével. Összesen 61 számban hirdettek győztest.
Gyermekelőadás volt a Csepeli Munkásotthonban Süsü a sárkány kalandjai címmel.
Október:
1.
Állampolgársági eskütételre került sor a Polgármesteri Hivatalban.
2.
Motoros és személyautó ütközött össze az Ady Endre úton.
