„…a csepeliek közül is sokan elkapták a betegséget.” - írja az ismeretlen szerző a CSH-ban. Miért nem tudhatják meg a csepeliek, hányan lettek fertőzöttek a kerületben? Mitől fél az önkormányzat vezetése, talán tilos ilyen adatokat nyilvánosságra hozni? Miért? A kérdés Morovik Attila alpolgármester megfertőződésének eltitkolására is vonatkozik, hiszen csak most tudtuk meg, hogy ő is elkapta a vírust. Talán még azt sem lehet megírni, hogy az Operatív Törzs nem adja ki az adatokat? A képen: Morovik Attila alpolgármester, Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila alpolgármester
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 4-én megjelent 21. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Négy és fél oldal a koronavírusról, konkrétumok nélkül, két oldal az önkormányzati fejlesztésekről – a sikerpolitika jegyében, aktuálpolitikai kérdések: „tájékoztató” az ellenzék lejáratása céljából, jelképes őrtűz Székelyföldért, 1956.
A többi a megszokott, békét, nyugalmat „árasztó” egyéb: iskola, cserkészet, kereskedelem, két oldal sport, s némi kultúra. Ez a Csepeli Hírmondó legújabb számának rövid tartalma.
Véleményünk a cikkekről:
1) Borbély Lénárd: vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!
„…a csepeliek közül is sokan elkapták a betegséget.” - írja az ismeretlen szerző a tájékoztatóban. Miért nem tudhatják meg a csepeliek, hányan lettek fertőzöttek? Mitől fél az önkormányzat vezetése, talán tilos ilyen adatokat nyilvánosságra hozni? Miért? A kérdés Morovik Attila alpolgármester megfertőződésének eltitkolására is vonatkozik, hiszen csak most tudtuk meg, hogy ő is elkapta a vírust. Talán még azt sem lehet megírni, hogy az Operatív Törzs nem adja ki az adatokat? Az az Operatív Törzs, amely a Népszavában megjelent Operatív Törzs márpedig nincsen c. írás szerint törvényesen nem is létezik? https://nepszava.hu/3097650_operativ-torzs-marpedig-nincsen
A cikk átveszi Ábel Attila alpolgármester tesztről alkotott magánvéleményét is. Ábel úr azt nyilatkozza, hogy „a teszt inkább a betegség igazolására jó. Mindennél jobb védekezés, ha teszt helyett mindenki otthon marad, ha bármilyen tünet jelentkezik.” Az alpolgármester nyilatkozata gyakorlatilag azt sugallja,, hogy nincs igazuk azoknak az egészségügyi szakembereknek, akik a jelenleginél sokkal több tesztelést sürgetik, azaz, védeni igyekszik a kormányt, amely – az európai országok többségével szemben – rendkívül kevés tesztet végeztetett el az elmúlt időszakban. Igaz, Ábel úr, aki a kommunikációért felelős agit.prop, titkár szerepét tölti be a helyi fideszes vezetésben, s ebből kifolyólag mindenhez ért, azonnal ugrik és kapásból cáfol mindenkit, aki valamilyen kormányintézkedéssel, vagy az ügyben „illetékes” Operatív Törzzsel, vagy magával Orbán Viktorral nem ért egyet.
Meg kell jegyeznünk, hogy a lap folytatja a tények elhallgatását is. Így például egy sor sem írnak arról, hogy egy hétre be kellett zárni, koronavírusos megbetegedés miatt a csepeli Gyermekorvosi Rendelőt, illetve a vírus helyzet miatt elhalasztották az október 29-ére tervezett képviselő-testületi ülést, továbbá, hogy több iskolában, óvodában találtak megfertőződött személyt. https://csepeliek.blog.hu/2020/11/01/minden_bajt_felerosit_a_beteges_es_ertelmetlen_keruletvezetoi_titkolozas_egy_het_hordaleka_csepelen#more16267042
2) Gy. Németh Erzsébet: a főváros nem segít Csepelnek
Csepelen nem lopott áramot a DK-s képviselő
A lap az eddigi gyakorlatnak megfelelően folytatja egyoldalú tájékoztatási politikáját a csepeli ellenzékkel szemben. Most sem kérdeznek, csak „kinyilatkoztatnak”, saját olvasatuk szerint, vagy „idéznek”, a környezetből kiragadott mondatokat, az érintettek reagálási lehetőségének biztosítása nélkül. Ezért változatlanul felajánljuk blogunkat a lapban leírtakra reagálni szándékozó szervezeteknek, személyeknek.
3) Egyházi élet
Felelősség
„...korunk szabadelvűsége, liberalizmusa úgy gondolja, hogy saját vélt »értékeit« kell átadnia, rákényszerítenie a más elvek, törvények szerint élőkre is.” Szívesen vitatkoznánk a kanonok úrral, helyette inkább idézzük Gájer Lászlót a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának filozófiatanárát, aki tavaly februárban a következőket mondta:
„..ha valaki végigolvassa II. János Pál pápa társadalmi témájú enciklikáit, akkor azt látja, hogy a nagy liberális törekvések részben bekerültek az egyház tanításába. Ilyen például az állam és az egyház egészséges szétválasztása, a vallásszabadság, az emberi személy méltósága, a tulajdonhoz, a munkához, a gyülekezéshez való jog, a kutatási, közlési és a sajtószabadság. Ezek mind nagy XIX. századi liberális alapeszmék voltak, az egyház pedig magáévá tette őket. A klasszikus liberalizmus törekvései tehát nem idegenek az egyháztól, sőt sokszor azt mondjuk, hogy evangéliumiak, mivel a Biblia is kiemeli az emberi személy értékét….. Szerintem az erkölcstelenségtől kell félni, nem a liberalizmustól.”
