Viharos gyorsasággal meg kellene vizsgálni, hogy a jégverés és a vihar után miként lehet segítséget nyújtani a teljesen kiszolgáltatott helyzetben lévő csepeli károsultaknak, mert kétszer ad, ki gyorsan ad. A polgármesteri hivatalban és annak hírmondóiban azonban híre-hamva sincs a válasznak...
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) július 14-én megjelent 14. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Két és fél oldal a napközis tábor átadásáról, majdnem kettő a Jahn Ferenc Kórház urológiai osztály felújításának átadási ünnepségéről – természetesen Borbély Lénárd polgármester főszereplésével. Elmaradt Semmelweis-napi köszöntő – szintén Borbély úrral, majd a szokásos vegyes: fejlesztés, új közpark Észak-Csepelen, fűnyírás, iskola, táborozás és a kötelezően három oldal sport.
Változatlanul nem olvasható a közpénzen kiadott helyi lapban a polgármester véleménye a csepelieket foglalkoztató kérdésekről: a felújítások, javítások, az M0-ás híd ismételt lezárása miatti közlekedési feszültségekről, a HÉV sorsáról, a csepeliek mindennapi gondjairól, a kerület valós járványügyi helyzetéről
Véleményünk a lap néhány írásáról:
1) Vihar: milliárdos károk Csepelen
Blogunk is írt a július 7-i hatalmas viharról. https://csepeliek.blog.hu/2021/07/11/elvonult_a_vihar_csepelrol_tiltakozast_tiltakozas_kovet_suket_fulek_a_fideszes_donteshozoknal-_egy_h
Cikkünkben megjegyeztük, hogy a csepel.hu, az önkormányzat hivatalos honlapja csak több nappal a vihar után írt a kialakult helyzetről, az okozott hatalmas károkról, s megemlítettük a tájékoztatás hiányait, illetve, hogy segít-e anyagilag is az önkormányzat a bajba jutottakon.
Most, kilenc nappal a vihar után a CSH néhány képpel illusztrálta a helyzetet, írt a polgármester által összehívott válságstábról, annak döntéseiről. A sokakat ért milliós károk enyhítésével senki nem foglalkozik, úgy tűnik, az önkormányzat vezetése sem keresi a lehetőségeket gondjaik enyhítése érdekében. Pedig sokan vannak, akiknek még élelemre sem jut mindennap, nem hogy biztosításra. Éppen ezért meg kellene vizsgálni, hogy például a lakásfelújítási támogatási rendszeren keresztül hogyan segíthetők a csepeli károsultak, de ha más kerületben volt és van lehetőség járvány következtében kialakult rendkívüli élethelyzet esetében rendkívüli települési támogatás megítélésére (https://jozsefvaros.hu/hasznos/75590/rendkivuli-telepulesi-tamogatas-a-jarvany-kovetkezteben-kialakult-rendkivuli-elethelyzet-segitesere),
akkor az elemi károk (amelyekkel egyre inkább számolni kell a jövőben) esetében is lehetne megoldást/megoldásokat találni. Ráadásul az elemi kár most a járvány végén vagy lehet, hogy közben(?) érte a családokat!
2) Ismét ülésezett a képviselő-testület
A képviselő-testület egyik tagja szerint „a július másodikai testületi ülésnek sem az összehívása, sem a lebonyolítása nem volt szabályos.” Annyira, hogy állítása szerint a jegyző „...ki is fejtette, hogy a járványhelyzet miatt maximális rugalmasságot gyakorolt.”
https://csepeliek.blog.hu/2021/07/06/horvath_gyula_szo_sem_lehet_rola#more16613446
Blogunk másik cikke pedig, Borbély úr a testületi ülésre elkészített, saját, veszélyhelyzeti munkáját elemző tájékoztatóját elemezve tette fel a kérdést: „Mit csinált Csepel polgármestere októbertől júliusig?” https://csepeliek.blog.hu/2021/07/07/mit_csinalt_csepel_polgarmestere_oktobertol_juliusig#more16614388 A cikk végső megállapítása, hogy a veszélyhelyzetben, „a körülmények és az önkormányzat ebben az időszakban kialakított helyi működési rendszere tovább rontotta a kerület demokratikus működési rendjét, csökkentette a csepeli önkormányzat súlyát, jelentőségét, a lakosság életkörülményei változtatásában játszott szerepét és felelősségét, a kormányzat és a lakosság közötti kiegyensúlyozó erő/hatalmi ág megvalósításának lehetőségét, de erősítette a helyi hatalom rendelkezésére álló kommunikációs rendszert….”
A CSH, csepel.hu-tól átvett cikke egyébként most sem tér el a veszélyhelyzet előtti és alatti gyakorlatától, csak a pozitív témákkal foglalkozik, azokkal is szőrmentén. Az újságíró a 11 napirendből mindössze 3-at emelt ki. Nem írt egy sort sem a két, ingatlannal kapcsolatos előterjesztésről, vagy az óvodák gyerek- és pedagóguslétszámnak kényszerű csökkenéséről (fogynak az óvodások, a pedagógusok). Vajon miért nem?
3) Átadták az újjáépített Napközis Tábort
A beruházás háttere
A témáról, az átadási ünnepségről, blogunk az ünnepség után két írást is megjelentetett
Ezért csak a cikk mellett megjelentetett „A beruházás háttere” című zöld keretes íráshoz van néhány megjegyzésünk:
> a tábor megépítéséről a főváros és a kerület 2017. szeptember 1-én együttműködési megállapodást írt alá. Majdnem négy év kellett a megvalósulásához!
> kimaradt, hogy a tavaly szeptemberi döntés alapján a tábor területén egy 20x40 méter méretű műfüves pálya is létesült, zömében TAO támogatási keretből, ~ bruttó 40 milliós keretből. A pálya elsősorban a Csepeli Utánpótlás Sport Egyesületé, de a napközisek is használhatják, ha éppen nem foglalt. A beruházás bruttó 1,8 milliárdos összegében ez is szerepel?
> a korábbi dokumentumok (csepel.hu) szerint a tábor építésére 310 milliót nyert az önkormányzat. A tavaly(!) kezdődött beruházás első ütemére ~ 330 mFt+ ÁFA, a második ütemére ~ 205 M Ft + ÁFA nagyságrendű szerződést kötöttek a kivitelezővel. A szerződés tehát összesen, ÁFÁ-val együtt ~ 668 millió forintot igényelt. A 310 milliós pályázati pénzhez 358 mFt önrészre volt szükség, ehhez képest az idei költségvetésben a polgármester 772 milliót hagyott jóvá. Az önrésszel együtt a beruházásra ~ 1,44 milliárd volt tervezve. Végül a tábor teljes költsége 1,8 milliárd forint, ami a cikkben nem lett megindokolva. Miért nem? Mi volt az oka a túlköltekezésnek? Ki a felelőse? Tartalmazza-e ez az összeg a tábor visszavásárlásának 95,1 milliós költségét?
4) Felújított urológiai osztály a Jahn Ferenc kórházban
Az Egészséges Budapest Program keretében felújított osztály átadásán, írtuk e hó 11-én, blogunk, témával foglalkozó írásában, 9 fideszes potentát jelent meg, nem hívták meg viszont a kerület megválasztott országgyűlési képviselőjét, Szabó Szabolcsot. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a kórház vezetése a ludas az ügyben.
5) Csepelen alakít ki új logisztikai központot az OTP Bank
Mint a hirdetésből megtudtuk, további logisztikai központtal bővül Csepel: 20.000 négyzetméteren épít logisztikai központot az OTP. (A Csepeli Plaza 19.800 négyzetméteres) Három dolog egyelőre hiányzik a hirdetésből: konkrétan hol valósul meg a beruházás, mennyiben fogja befolyásolni a kerület amúgy is elfogadhatatlan közlekedési helyzetét, s végül, hogy megkérdezték-e a csepeli önkormányzat véleményét a tervezett beruházásról. Az utóbbi azért is érdekes, mert a kerület közlekedési gondjai már évek óta elviselhetetlen terheket raknak a csepeli lakosokra, amit az újabb logisztikai központ minden valószínűség szerint tovább fog rontani.
V.-a.