A csepeli önkormányzati vezetésnek  volna mit átgondolni a helyi Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat és a háziorvosi rendszer önkormányzati támogatásában. Például: a  Szolgálat idei támogatására Borbély Lénárd polgármester a 2010. évi ~ 700 milliós önkormányzati támogatási összegének csak 47,6 % - át tervezte be! Tíz év alatt több száz milliót vontak ki Csepelen az egészségügyből!

Április 7.  Az egészség világnapja. Napjainkban inkább – a koronavírus okozta világjárvány miatt –, inkább az egészség hiányának világnapja. Hivatalosan ezen a napon alakult meg 1947-ben a WHO, az Egészségügyi Világszervezet, amelynek feladata a nemzetközi egészségügyi munka összehangolása és irányítása, a környezet aktív védelme. A nyomtatott sajtó és az internet világában alig található esemény, hír, amely valamilyen formában megemlékezne az évfordulóról, amelyet egyébként 1950 óta világszerte ünnepelnek. A csepeli önkormányzat honlapja a csepel.hu sem foglalkozott az évfordulóval, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében teendő tennivalókkal. Miközben éppen a COVID-19 vírus okozta járvány kezelésének tapasztalatai mutattak rá a magyar egészségügy elfogadhatatlan helyzetére, a rendszer egészének állapotára az orvosok és az egészségügyi szakalkalmazottak évek óta nem kellően kezelt gondjaira. A valós helyzetre a Magyar Orvosi Kamara mellett több szakember is rámutatott már, volt aki szerint 

"A magas halálozás a rossz egészségügyi és a teljesen leamortizálódott népegészségügyi rendszerünknek köszönhető" 

https://444.hu/2021/04/08/a-magas-halalozas-a-rossz-egeszsegugyi-es-a-teljesen-leamortizalodott-nepegeszsegugyi-rendszerunknek-koszonheto  

A Magyar Közgazdasági Társaság, a kormányhoz küldött javaslatai között, még kritikusabban fogalmazott: „A koronavírus megmutatta, hogy az egészségügy lerohasztásával sokkal kevesebbet lehet spórolni, mint amekkora árat fizetett érte az ország….” (Népszava: Az MKT új irányt javasol, 2021, április 9.) 

Sok csepeli véleménye szerint a

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden járványmentes évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.

A koronavírus-járvány miatt az idén ismét az interneté lesz a főszerep a költészet napján. Szerkesztőségünk ebből az alkalomból Csepeli Szabó Béla versét ajánlja olvasóink figyelmébe:

"...most itt a csend mélyén hangok rejlenek. Visszhangoznak a pezsgő élet hangjai. Képzeletbeli rendezvény van, telt ház..."

Takács Mónikának, a Csepeli Munkásotthon intézményvezetőjének FB-bejegyzését – és a rá adott néhány reflexiót ‑ változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe:

NINCS

SEMMI

BAJ 

Három negatív szó Fodor Ákos költőtől, amihez mégis pozitív jelentéstartalom társul!

Nincs semmi baj! - ezeket a szavakat ismételgetem, miközben kong az ürességtől a 101 éves intézmény

Csend vesz körül … Kicsordul a könnyem …

De a csend nem ürességet jelent, hanem választ mindenre! Ezeket a falakat nem azért építették 101 évvel ezelőtt, hogy néma csend és üresség birtokolja, hanem azért, hogy hangos zsivaj, zaj, zengés és lüktetés legyen benne! A hangok hamarább meghalnak, mint a színek és illatok, de sokkal tovább kísértenek - mondta Móra Ferenc. Ez valóban így van, mert most itt a csend mélyén hangok rejlenek. Visszhangoznak a pezsgő élet hangjai. Képzeletbeli rendezvény van, telt ház

NINCS SEMMI BAJ. Most nincs gondolat, csendben vagyok s türelemmel várom a végét

Visszavárunk benneteket! Reméljük mihamarább!

Jó egészséget, sok erőt mindenkinek!

Állok az élelmiszerboltban, nézegetek ki a fejemből, várom, hogy elfogyjon előttem a pénztársor. Az orrom előtti polcon rengeteg banán, akció, szép, friss példányok, hívogatóak.

És ekkor mosolyra húzódik a szám, eszembe jut a családunk banános története.

Amikor kislány voltam, ritkán lehetett kapni, mégis, ha rendesen végigcsináltam az edzést, édesanyám jutalomként olykor banánt varázsolt elő a táskájából.

A szüleim már gyerekként ismerték egymást az uszodából, de igazán csak fiatal felnőttként figyeltek fel egymásra.

1947-et írunk. Apu

Olyan zöld lett mint a spenót a csepeli önkormányzat fideszes vezéreinek egyik szócsöve, a Csepeli Hírmondó. Lehet, hogy már látni sem bírják  a csepeli zászlót, amely nemzedékek óta kék-piros színű?  A tényeket  sem szívesen látják és láttatják, inkább  eltitkolják a kerületvezetők és a lapkészítők. Ezért a csepeliek sem a Hírmondóból sem máshonnan nem tudhatják meg, hogy a koronavírus miatt hányan lettek közülük fertőzöttek, kerültek kórházba lélegeztetőgépre, s végül hány barátot, szomszédot vagy ismerőst vesztettek Csepel lakosai.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  április -én megjelent 7. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Ötoldalas körkép a COVID-19 elleni csepeli oltásokról, egészségügyi- és útfelújítások, új padok, faültetés, fakataszter Csepelen és némi kultúra és sport. Ennyi a lap idei 7. számának lényege. Várhatóan nem sok olvasót fog felvillanyozni, arról nem is beszélve, hogy most sem olvashattunk arról, hogyan élik meg a csepeliek a veszélyhelyzet miatti bezártságot, milyen gondokkal küzdenek a csepeli vállalkozók, mi az emberek véleménye az iskolák, a gazdaság újraindításával kapcsolatos kormányzati elképzelésekről. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Fényévnyi a különbség Petry Zsolt és Gulácsi Péter között. Gulácsi, az RB Leipzig német focicsapat és a magyar válogatott kapusa egy korábbi Facebook-posztjában magánvéleményt tett közzé. Nevezetesen azt, hogy mindenkinek joga van úgy élni, olyan családot álmodni magának, amilyet csak akar. Petry Zsolt, az ugyancsak német Hertha focicsapat kapusedzője viszont Gulácsi Péter személye ellen indított támadást, hol máshol, mint a Magyar Nemzet című kormánylap hasábjain.

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a véleményszabadság korlátain? Még pontosabban, a Gulácsi Péter, majd a Petry Zsolt körül kirobbant műbalhén. Igen, jól hallották, műbalhén. Ugyanis a két embert és az állásfoglalásaikat még véletlenül sem szabadna összemosni vagy egy lapon emlegetni.

A különbség kettejük között fényévnyi. Nem véletlen, hogy a kormánypárti média, sőt a magyar kormánytagok is, Novák Katalintól kezdve Gulyás Gergelyen át Szijjártó Péterig, erőt nem kímélve igyekeznek a két ügyet összekeverni. Nem árt, ha

Az Áruház tér nevét, ahol Petőfi csepeli szobra áll, már Görgeyre magyarosította a fideszes városvezetés, de a forradalmár költő szellemével évek óta kufárkodik...

A csepeliek közpénzén kiadott kerületi újságban és az ugyancsak közpénzből kistafírozott szócsőben a csepel.hu - ban egy árva szót sem szóltak arról, hogy március 15-én nemcsak Borbély Lénárd és udvartartása koszorúzot, de megemlékezést tartottak mások is.

Koszorúzás március 15-én címmel adott hírt a csepel.hu az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójára való önkormányzati megemlékezésről. Mivel közpénzből fenntartott önkormányzati médiáról van szó, elvártuk volna, hogy a honlap szerkesztői utánajárnak hogyan köszöntötték a kerületi civil szervezetek és ellenzéki pártok március 15-ét. Nem tették meg, igaz, eddig sem volt szokásuk a

Tükörbe nézés híján  Kásler Miklós nem átallotta  kiosztani azt az ellenzéki képviselőt, aki a pedagógusok oltását és a gyerekükkel otthon maradó szülőknek adandó pótszabadságot vetette föl. A miniszter szerint ne dumáljon bele a képviselő, hiszen nem ért hozzá: “Honnan van Önökben a bátorság, hogy olyan kérdésekben, amikben semmi tudásuk nincs, véleményt mondanak?” - Mondja ezt az az ember, aki úgy vállalta el egy tárca vezetését, hogy az odatartozó területek több, mint feléről (oktatás, szociálpolitika, sport) dunsztja sem volt. Amihez meg elvileg értenie kellett volna, azt inkább odaadták a belügyminiszternek, nehogy tovább rontson rajta.

Kéne a Parlamentben egy tükörterem. Miért ne, Versailles-ban is van a királyi kastélyban. Ott tartották a nagy állami ünnepségeket, így az uralkodó és miniszterei, ha akarták, ha nem, kénytelenek voltak olykor tükörbe nézni.

Na ez az, ami az ülésteremből hiányzik.

Miért?

HETVENHAT ÉVVEL EZELŐTT, EZEN A NAPON, 1945. ÁPRILIS 7-ÉN JELENT MEG A FOGASKERÉK, A CSEPEL ÚJSÁG ELŐDJÉNEK AZ ELSŐ SZÁMA. A CSEPEL ÚJSÁGOT A FIDESZES KERÜLETVEZETŐK 2010. OKTÓBER 15-ÉN SZÜNTETTÉK MEG

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötött hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz.

Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Hetvenhat  évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje.

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó főszerkesztőjének írását, amely a 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

Nem tudom, hogy elgondolkodtak-e mostanában a parazita szó jelentésén, ami egyre gyakrabban jut eszembe, ha Magyarország kormányáról van szó. A szótár szerint az ógörög eredetű kifejezés magyarul élősködőt jelent. Az eredeti para+szitosz szóösszetétel amúgy hívatlan vendéget, más asztalánál evőt is jelent. Nagyon találó kifejezés.

A parazita ugyanis más szervezetekre rátelepszik, belőlük él, nem ritkán megfertőzi, sőt egyes esetekben végzetesen legyengíti és el is pusztítja a gazdaszervezetet. Kiszívja belőle mindazt az éltető nedvet, amire szüksége van, majd tovább áll, mit sem törődve a gazdaszervezet legyengülésével.

Magyar Bálint tanulmánykötete még polipnak titulálta a magyar államra rátelepedő fideszes parazitákat, azt érzékeltetve, hogy a

A dél-pesti kerékpárút megépítésének eredeti határideje, a 2016. december 20-án aláírt szerződés szerint 2019. augusztus 31. volt! Németh Szilárd a soha nem jóváhagyott Weiss Manfréd Tervben 2018. február 15-én(!) meg is ígérte: „Kerékpáros és gyalogos hidat építünk a Kis-Dunán”.  Jogos a kérdés: miért nem tudta a Tarlós vezette önkormányzat és a három kerületi önkormányzat 32 hónap alatt megvalósítani tervet? Ki vagy kik ezért a felelősök? Valószínűnek tartjuk, hogy egy év múlva, az országgyűlési kampányban szükség lesz az újabb kerékpáros bejárásra, hogy a választók ismét lássák: lesz majd egyszer egy szép, új kerékpárút….Hogy mikor? Azt még az ígérgetők sem tudják

"Három kerületet érintő kerékpárút épül" - adta hírül a  csepeli önkormányzati média (is).

A Csepel Hírmondóban megjelent cikk például a csepel.hu-n korábban közölt írás újabb változata, amelyről blogunk  már néhány soros véleményt jelentetett meg. https://csepeliek.blog.hu/2021/03/14/egy_het_csepelen_2021_marcius_8-tol_marcius_14-ig#more16459914 

A dél-pesti kerékpárút megépítésének eredeti határideje, a 2016. december 20-án aláírt szerződés szerint 2019. augusztus 31. volt! Németh Szilárd a soha nem jóváhagyott Weiss Manfréd Tervben 2018. február 15-én(!) meg is ígérte: „Kerékpáros és gyalogos hidat építünk a Kis-Dunán”. https://www.csepelivaroskep.hu/hirmondo/2018/02/15/csepeli-hirmondo-ix-6-szam/ 

Jogos a kérdés: miért nem tudta a Tarlós vezette önkormányzat és a

Dubaj, mondhatni nagyon gáz… Ezt te nem engedheted meg magadnak… No nem anyagilag, hisz csupán húszezer dollárba kerül egy éjszaka, és ez meg se karcol téged, gondolom. Hanem a neveltetésed okán...

Igen Nagyrabecsült és Nagyratisztelt Lőrinc!

Olvasom a különböző portálokon, hogy Dubajba kellett menned, ripsz-ropsz. Állítólag, hogy exnejed is veled volt, hiszen a Lőrinc vagyon bizonyos része már Őt illeti, és szereti rajta tartani a szemét, csak a megszokás végett. Továbbá azt is írják, hogy egy Várkonyi Andreához hasonló hölgy is feltűnt a kifutón, beléd karolva, mikor a kifutón, már a Liszt Ferencen beszálltatok a minibuszba.

Lőrinc! Nem túl gagyi ez a Dubaj? Tudom, hogy tele van különböző csecsebecsékkel, hajlongó inasokkal, tükrökkel, és aranycsapokkal, meg színarany csillárokkal, meg akkora franciaággyal, hogy meg se muszáj találni a másikat, ha úgy van kedve a kuncsaftnak, de mégis Lölő, az egész eltörpül a felcsúti birodalmad mellett. Ez a Dubaj egy jókora giccs, olyanoknak, akiknek semmi ízlésük sincs. Dubaj, mondhatni nagyon gáz… Ezt te

Németh Szilárd végre tükörbe nézett, és megszólalt  egy hang: „mi közöd neked a Fidesz születésnapjához? Akkor még SZDSZ-es voltál!” 

Ajándékot kapott Németh Szilárd Orbán Viktortól! https://hirklikk.hu/kozelet/ajandekot-kapott-nemeth-szilard-orbantol/379224  Fellelkesülve a felbecsülhetetlen értékű ajándéktól és bizonyítandó, hogy lám, mennyire fontos ő a magyar nemzet egyetlen igazi vezérének, azonnal megjelentette saját fb-oldalán a szívet melengető nagyszerű hírt alátámasztó képet.

A fotón a büszke, boldog adományozott, áhítattal nézi és két kezében tartja a valószínűleg csak keveseknek jutó alkotást. Az ajándék egy tükör, amelybe a kormányfői idézeteket vésték, belenézve önmagát is látja az ember fia. Micsoda öröm. Mennyi munka van mögötte, míg Németh eljutott addig, hogy „A” Viktor személyes ajándékkal lepi meg. Ismerői szerint Németh Szilárd túl gyakran  nem szokott tükörbe nézni, de most, hogy kormányfő világmegváltó gondolatait is olvasgathatja rajta, reméljük, rögtön fel is akasztotta szobája falára. A tükröt. Hiszen bele-bele nézegetve, elgondolkodhat a gravírozott szövegen, s miközben bemagolja a belevésett mondatokat, önmagát is láthatja. Fantasztikus. Igen, most már Csepel is büszke lehet nagy fiára. Fel is kéri kedvenc lantosait, énekeljék meg a hallatlan nagy elismeréshez vezető tetteit, tanulságul a csepelieknek és az utókornak. Csepeli tanulmányai nyomán - ha még végképp nem törölte el - talán felidézte a nagy szovjet-orosz költő, Majakovszkij, örökbecsű sorait: 

„Ketten vagyunk most, Lenin meg én, / Lenin mint fénykép szobám falán.”

Elmosolyodott, majd beírta közösségi oldalára az újabb hőstettet: 2000000 beoltott! Nem állunk meg!

Már csak egy kérdés, amit

Az Orbán-rendszerben nincs helye a normális gondolkodásnak? Nem a tényleges jogtalanságok kiderítésén és megszüntetésén fáradoznak, itt a  becsületes többségnek  egyenként kell bizonyítania, hogy nem csaló

De furcsa! Hol láthattam ilyet? A bűnösség vélelme. Sehol. Leírva sehol. Hiszen ott sem írják le, ahol ez a mindennapi gyakorlat része. Ennek az ellenkezője, az ártatlanság vélelme a jogállamokban annyira magától értetődő alapelv, hogy a médiában csak akkor szögezik le, ha egy folyamatban lévő büntetőügyről tudósítanak.

Nem így az Orbán-rendszerben. Itt az államhatalom, bármely ügyről legyen is szó, eleve azt feltételezi mindenkiről, hogy bűnös. A legújabb ilyen ügy az orvosi hálapénz. A legrégebbi, amire emlékezem, a rokkantnyugdíjak ügye,

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,/ És neki szánok lombot és zenét./ E zene túlzeng majd minden harangot,/  S betölt e Húsvét majd minden reményt./ Addig zöld ágban és piros virágban/ Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor, arccal Csepel felé

Hetvenhat éve ezen a napon, vagyis 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei a szovjet hadijelentések szerint. Azon a 76 évvel ezelőtti tavaszon a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket is hazánkból, véget vetett a náci és nyilas rémuralomnak. Április 4-ét a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték, róla szólt az ének. A viták azóta is  zajlanak a folytatásról...(CSÚ)

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalták össze a 75 évvel ezelőtti eseményeket:

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azt követően, hogy a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A sztálingrádi csata után a kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át, az 1943. januári doni áttörés során a kétszázezres 2. magyar hadsereg néhány nap alatt vereséget szenvedett. A magyar

Babits Mihály százöt éve, 1916-ban írta a most következő versét. Ebben  a költőnek az első világháborúból lett elege.

A Zeneakadémián megrendezett, Nyugat-matinén felolvasott, a közönséget magával ragadó vers hatásából látszott akkor, hogy Babits a háborús csömörrel egyáltalán nem volt egyedül.

Magyarországon MA SEM LENNE MAGÁNYOS. 

A Húsvét előtt című vers  a mindenkori zsarnokság, elnyomás, emberi megaláztatás, gyűlölködés elleni szenvedélyes felszólalás.

Nem a győztest énekli, nem is a vak, szolga népet, „hanem azt, aki lesz, akárki“, aki kimondja végre azt, hogy

legyen vége, legyen vége már!

Részletek:

Nem hangzott rosszul a koncepció öt évtizede:  „Szalagszerű parti telkek, kis víkendházak, megszakítva parkokkal, kempingekkel, elfogadható közlekedés, villanyvilágítás. Amikor aztán a Kis-Dunán megjelentek a vízügy kotrógépei is, mindenki a fejlesztés híve lett”

Ötven éve, 1971 tavaszán, április 3-án, szombaton a fent idézett részleten kívül a következőket olvashatta az, aki felütötte a Népszabadság 13. oldalát:

„A csütörtöki lapok hírül adták, eldőlt végre a vita: soroksárinak vagy ráckeveinek hívják-e a soroksári Dunaágat. A földrajznévbizottság a ráckevei (soroksári) Dunaág elnevezés mellett döntött.

(...) 1945-ben a csepeli munkások a kormány támogatását kérték ahhoz, hogy a Duna-ág a környék lakóinak - akkor sem mágnások laktak arrafelé - üdülő-pihenő helye legyen. Történt is egy s más az évek során, de gazda híján mindenki saját elképzelése szerint építkezett, az üzemek ide engedték a fertőző szennyvizeket, s a kifogott hal petróleumtól bűzlött. A Magyarország Útikönyv még tíz évvel később is kissé közönséges, de találó kifejezést használ erre a területre: fattyúágnak írja.

1969-ben aztán dr. Dobra Lajos, a ráckevei járási pártbizottság első titkára szervező bizottságot hozott létre a Dunaág rendezésére és fejlesztésére, pénz nélkül, a puszta

"A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem Húsvét. A Húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett...Az Élet győzelme"

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.

Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata megtörtént.

A nagypénteki ősi szertartás már a kezdeti időktől kialakult és három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez.

Vajon képes még megrendülni az, aki nem látja a járvány miatt elhunytak hozzátartozóinak gyászát, az elmúlt egy év történéseiben nem látja a halottak nevét és arcát, csak azt, hogy ez most őneki jó vagy rossz? Vannak még emberi érzései annak, aki olyan szóleleményekkel relativizálja a borzalmat, mint hogy a magyar egy „oltónemzet”? Hogy ez nem valami nyomorult focimeccs, amit mindenáron meg kell nyerni, hanem emberemlékezet óta nem látott nemzeti tragédia...

Az emberminiszter szíves közlése szerint „meg sem rendült” az egészségügy, miközben sorban dőlnek meg a napi halálozási rekordok, és immár tizenkétezernél több fertőzöttet látnak el a kórházak.

A plasztikus kifejezés afféle freudi elszólásnak tekinthető. Hiszen meg sem rendült a kormány, miközben húszezernél több hazánkfiát veszítettük el a járványban. Egyszer nem hagyta el a szájukat olyan szó, amiből kiderült volna, hogy értik és átérzik: az ő nagyanyjuk, apjuk, gyerekük is lehetne az az ember, aki e pillanatban majd’ ezerötszázad magával lélegeztetőgépre kötve küzd az életéért, gondosan elzárva a nyilvánosság elől. S hogy ha nekik sem lett volna szerencséjük, ők maguk is ott lehetnének a tegnap darabra jelentett 302 halott között. Egyáltalán: hogy ez nem valami nyomorult focimeccs, amit mindenáron meg kell nyerni, hanem emberemlékezet óta nem látott nemzeti tragédia.

Vajon képes még megrendülni az, aki

Két összeillő ember: egy plagizáló volt doktor (Schmitt Pál) és egy többszörösen bukott csepeli fideszes országgyűlési képviselő-jelölt, (birkózó)akadémikus (Németh Szilárd) a birkózók centenáriumi ceremóniája előtt. - A csepeli birkózók azonban, akik a magyar birkózó bajnokságok történetében a legtöbb bajnoki címet (2020. október 9-ig összesen 192-t) szerezték, egyes értesülések szerint be sem mehetnek Németh Hollandi úti birkózócsarnokába, amelyre eredetileg Csepeli Birkózó Club birkózó csarnokaként kértek és kaptak anyagi és egyéb támogatást a kerületi önkormányzat képviselő-testületétől...

Elcsitult a csinnadratta, amit Csepelnek kellett elviselni egy többszörösen bukott fideszes országgyűlési képviselő-jelölt, az egykori polgármester és a volt rezsikommandós tobzódása miatt. A felhajtásra egy jobb sorsra érdemes sportszövetség centenáriuma kínálta a lehetőséget. A Magyar Birkózó Szövetség száz éves lett, s az ünnep alkalmából Németh Szilárd, március 16-án napirend után, felszólalt a Parlamentben és saját „birodalmában”, a KIMBÁ-ban fotózkodott  Nenad Laloviccsal, a Nemzetközi Birkózó Szövetség elnökével, illetve  Schmitt Pállal. Mindezt megosztotta közösségi oldalán is.

Országházi hozzászólásában Németh Szilárd röviden megemlítette, hogy a jövő sikereinek zálogaként „...hoztuk létre... a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiát, ahol a bajnokok páholyában egy kényelmes szék már nagyon várja a leendő, 20. olimpiai aranyunk birtokosát.” Arról nem szólt, hogy milyen botrányos körülmények között hozta össze az saját alapítványát, mint ahogy arról sem, hogy a KIMBA  fejlesztése kapcsán milyen elvtelen vitába keveredett régi párttársával Borbély Lénárd polgármesterrel és a csepeli képviselő-testülettel. Megnyugodhatunk azonban, hiszen