Csak jönnek és jönnek a viharfelhők. Ennek ellenére Csepelen  nyoma sincs semmilyen változtatási szándéknak, itt minden rendben, a bajokról 10 éve nem beszélnek, nem írnak a fideszesek uralta helyi médiában. Pedig volna min töprengeni. Például: a Jedlik Ányos Gimnázium négy milliárdos felújítása is kitolódik? Mi lesz a kormányzat nagy ígéreteivel: Gubacsi híd felújítása, a csepeli HÉV Szentendréig történő meghosszabbítása, stb? Németh Szilárdon kívül, van aki elhiszi, hogy a HÉV-nek 2025-ben már ott lesz a végállomása?

A gazdasági válság Orbán ígéretei ellenére hazánkat is elérte. Nemcsak én látom így. A gazdasági szakembereknek, sőt a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint már a lakosság közel 70 százalékának is ez a véleménye. Közeli és távolabbi ismerőseim, barátaim sorolják a negatív példákat, ami csak erősíti bennem a borúlátást. Folyamatosan nő a lakosság pesszimizmusa ‑  olvasható a Népszavában is (Ránk tör a szorongás, 2020. szeptember 15.). Eközben a kormány súlyos milliárdokat vont el a helyi önkormányzatoktól. Közös teherviselésre hivatkozott, majd a beígért gazdaságvédelmi intézkedések helyett ismét elkezdte szórni a pénzt. Többek között stadionokra.

Most azonban nem erről akarok írni, mint ahogy arról sem, hogy a vírus „elengedése” sem fogja megoldani a gazdasági válságot.

Az önkormányzatok kérik vissza pénzt. (https://168ora.hu/itthon/onkormanyzatok-ellenzek-koronavirus-185520) Nem fogják visszakapni. A válság előtti állapothoz való visszatérésre valószínűleg még éveket kell várni, s ráadásul további mélyülése esetén újabb milliárdokat vonnak majd el az önkormányzatoktól, lehet, hogy már a hadigazdálkodásra hivatkozva. Ezért nem lesz más, mint

Elgondolkodtak-e Önök azon, hogy vajon mi a teendő, ha – hogyan fogalmazzam meg úriemberhez méltóan – szóval, ha egy miniszterelnöknek megszakad a kapcsolata a valósággal? Ha összetéveszti a vágyait és téveszméit a való világgal? Egyszerűbben fogalmazva, ha olyanokat állít, amik köszönőviszonyban sincsenek a valósággal? Ahogy azt médiaberkekben mondani szokás, képben-hangban-szinkronban. Ahogy  reklámozták az M1-csatornán, „exkluzív interjúban” mond olyanokat, hogy az átlagosan tájékozott tévénézőnek is nagy csattanással nyílik ki a svájci bicska a zsebében?

Rövid elemzés után is nem kevesebb, mint négy hajmeresztő állítást sikerült összeszámolni a Karmelita-kolostorban dolgozó főnyilatkozó félórás tévéshow-jában.

Vegyük csak sorra:

Miért  lesz jó a csepelieknek a Galvani-híd, ha már annyira dicsérik a hivatalosságok? Miért nem az 50 éve várt és többször beígért Albertfalvai hidat építik fel végre, hogy mérsékeljék a csepeli és Csepel-szigeti utak zsúfoltságát? Sok csepeli erre a két világos kérdésre szeretne világos választ kapni, de nem fog. Kárpótlásul Mihály napig, vagyis szeptember 29-ig beleszólhat például abba, hogy milyen színű sódert szórjanak a Galvani-híd feljárójának rézsűjébe vagy hány zászlótartót helyezzenek a korlátokra...Ezt nevezik társadalmi párbeszédnek... 

A  hivatalos közlés szerint ugyanis társadalmi párbeszédet indítva véleményeket, javaslatokat vár az új Duna-híd úthálózatának első szakaszával kapcsolatban a tervezést irányító Budapest Fejlesztési Központ – olvasható a vállalat közleményében. A híd és úthálózata egy fasorokkal és zöld területekkel szegélyezett városias körút jellegét ölti majd, széles gyalogosjárdákkal, kerékpárúttal. A Budapest Fejlesztési Központ egyebek között szeretné megismerni a budapestiek és a környező településen élők véleményét a Dél-Pestet, Csepelt és Dél-Budát összekötő új úthálózatról. A kérdőívet szeptember 29-éig lehet kitölteni.

Az új híd - az állandóan ismételgetett ígéretek szerint - jobb kapcsolatot teremt majd Budapest déli városrészei, elsősorban Újbuda, Csepel és Ferencváros között, de

Korábban hírt adtunk róla, 74 éves korában elhunyt  Keleti György. Aki már 1989-ben is figyelte a politikát, annak ő "A" szóvivő. A román forradalmat, Ceausescuék bukását a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjeként ő elemezte-magyarázta-mutatta be a televízióban.Higgadt volt, okos és emberi. A hangját és az arcát megismerte és tisztelni tanulta az egész ország. - Lendvai Ildikó írását a továbbiakban változtatás nélkül közöljük:

Aztán 1992-ben megint legendás figura lett, de már a baloldalé. Tartós kötelékkel kapcsolta ide már csak a családi hagyomány is: apja Horthyék alatt megjárja a Csillagbörtönt, a háborúban a nácik ellen harcoló partizán.

Filló Pál és Keleti Gyuri voltak azok, akik először bizonyították: az MSZP kitört a politikai karanténből. Filló az Erzsébetvárosban, ő Kisbér és Oroszlány bányászvidékén, munkanélküliségtől sújtott körzetben megnyerte az időközi választást. Gyuri példátlan fölénnyel, igazi kétharmaddal, 67%-kal. 1994-ben megismételte a bravúrt: már az első fordulóban abszolut többséget szerzett.

A kampányokban ismertem meg, aztán frakciótársként, majd a Horn-kormány honvédelmi minisztereként. Akkor

"Ez egy csapda volt! Kiagyalói úgy vélték, ha mindet elfogad az ellenzék, bekényszerül a Borbély féle Karácsony ellenes kórusba. Ha pedig elutasítják azt is, amit valójában magunk is szeretnének (pl. lomtalanítás) akkor a lejárató kommunikációjuk hurkába dugják a fejüket. Borbély Lénárd úgy gondolta, hogy ebbe a csiki-csuki csapdába zárja az ellenfeleit, és mamelukjaival széttépeti őket - írja Horváth Gyula Az igazság kedvéért című facebookos posztjában. Az ellenzéki (DK-s) önkormányzati képviselő cikkét az alábbiakban közöljük:

A Csepelen működő fideszes befolyású kiadványok továbbra is folytatják, a lakosság félre tájékoztatását, az ellenzéki képviselők állásfoglalásainak meghamisítását, szavazásainak félremagyarázását.

Most elővettek egy dokumentumot, ami hat pontban tartalmazza a határozati javaslatokat. Ebből a hatból egyre az 5-re kihegyezve kívánja bizonyítani az elkövető azt, hogy a csepeli demokratikus ellenzéki képviselők voltak azok, akik ellenszavazatai miatt elmarad kerületünkben a lomtalanítás.

Erre mondták annak idején: „nem Moszkván, hanem Jerevánban, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak”- egyébként minden stimmel.

Mióta a fővárosi vezetés kicsúszott a Fidesz fennhatósága alól, azóta Borbély Lénárdnak „savanyú a szőlő”. Mindent megtesz azért, hogy

Orbáni vízió átváltása aprópénzre: roham valahol a Kárpát-medencében, de ki ellen?

Az az egyoldalnyi plakát-hirdetés, amely a Nemzeti Sportban jelent meg, és egy kampány kezdete, minden műfaji követelménynek megfelel. Az Alapjogokért Központ grafikusai értették a dolgukat. Azt a pillanatot ragadják meg, amikor három – kor-talan – katona hág fel a lövészárok magasára, sisakban, szuronyos fegyverrel a kézben. „Igazság, erő, felemelkedés, Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét!” – így a szöveg, aláírás apró betűkkel: készüljetek.hu.

Megosztó, lelkesítőnek szánt látvány. Ész nincs benne, csak érzelem. Nem mond semmit. Milyen igazság? Milyen erő? Milyen felemelkedés? Fegyverrel készüljünk, ugrani,  kivel és ki ellen? Milyen messze? Hol a határ? Trianonnál vagy Szent Istvánnál? A válasz

Borbély úr és társai félnek a nyilvános televíziós vagy internetes közvetítésektől, mint ördög a tömjénfüsttől. Ha nem így lenne, akkor nem szüntették volna meg 2011-ben a CSEPP TV-t, amely élő közvetítést adott a közmeghallgatásokról, összefoglalót a kt-üléseken elhangzott fontos témákról, vitákról, és teret adott a csepeli képviselőknek az érvelésre, helyet teremtett a képernyőn az önkormányzati eseményeknek és civil szervezeti, lakossági programoknak is.

Miért nem akarja Borbély Lénárd, hogy az önkormányzati képviselő-testületi ülésekről helyszíni közvetítés legyen? Fél a nyilvánosságtól?! Vagy így nem tudná – saját szájíze szerint –, megmagyarázni, értelmezni facebook oldalán, a csepel.hu-n, a Csepeli Hírmondóban vagy az alpolgármestere tulajdonában és az általa működtetett, jobboldali csepel.info-n a képviselő-testületi üléseken történteket?

Hogyan jutott ez most az eszembe? Borbély úr közösségi oldalán, illetve a Csepeli Hírmondó legutóbbi számában (https://csepelivaroskep.hu/hirmondo/2020/09/09/csepeli-hirmondo-xi-17-szam/) például ismét, immár harmadszor olvasható, hogy az ellenzéki képviselők nem szavazták meg a Karácsony Gergelynek írt, lomtalanítást kérő levelét, tudatosan elhallgatva azt a tényt, hogy erről nem is volt külön szavazás a csepeli testületi ülésen.

Ha lenne helyi televízió vagy

A színművészeti egyetem kormányzati vegzálása után új hír: nem hosszabbítják meg a Klubrádió frekvenciahasználati engedélyét. Nem is ütés: ágyúlövés. Háború, és nemcsak a világháborút idéző idióta hirdetésen. Ahogy a kormányzást húzza lefelé a járvány örvénye, amelyet kezelni képtelen, egyre jobban kapálózik, csapkod a karjaival. Gondolkodás nélkül üt, miközben Orbán a rádióban újabb „haditervekről” beszél. A legújabbnak, mint mondja, az első lépése a nemzeti konzultáció volt. Akkor jó, az sokat segít a vírus ellen.Valami változik. Valami mozog a mélyben. Valami átrajzolódik. Mindkét politikai oldalon.

Valami változik. Valami mozog a mélyben. Valami átrajzolódik. Mindkét politikai oldalon.

A Fidesz „főszezonában”, a NER virágkorában persze nem is két oldal volt. Centrális erőtérről volt szó, ahol a kormány elegánsan középre helyezi magát. A főszezonnak számukra vége. Utószezon van, kétosztatú tér, a kormánypárt már nem bíró, hanem küzdőfél a páston.

Persze szeretné fenntartani a csatazajon

Sötétben bujkál vagy nagyon ismert? Ki posztolhat és kommentelhet a Csepel Facebook-oldal nevében? címmel írtuk arról a kerületi felháborodási hullámról, amelynek kiváltóját a Csepeli vagyok nevű Facebook közösség több tagjának véleménye, gyanúja szerint a kommunikációt felügyelő fideszes alpolgármester környékén érdemes keresni. A felháborodásnak Kovács Dávid Attila független önkormányzati képviselő adott hangot, és idézte a kérdéseit, valamint az arra kapott jegyzői válaszokat is.

A kerületi közélet egyre ismertebb személyisége, Erdősi Éva más megközelítéssel újabb NYILVÁNOS kérdésekkel bombázta Borbély Lénárdot:

"Tisztelt Polgármester úr!

A facebook oldalakon egyre több helyen olvasható Csepel néven történő hozzászólás. A hozzászólások Csepel néven és fotóként Csepel címerét beállítva láthatók.

Ha rákattintunk a névre akkor az átnavigál Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata hivatalos FB oldalára. https://www.facebook.com/pg/csepelXXI/ab...

(A szerkesztő megjegyzése: Az oldalt abírálatok, a  kérdések és a reklamációk hatására időközben megváltoztatták,  és egy kacsintó jel kíséretében a névjegyhez odaírták: "Oldalunk egy közösség, nem hivatalos oldal". -  Egyebekben minden változatlan)

A szólás és véleményszabadság mellett szeretném felhívni figyelmét arra, hogy már külön poszt is született a Csepel néven és képként Csepel címerét használó hozzászóló ellen. Ehhez a poszthoz már 165 hozzászólás érkezett.

Ezen kívül jelentős számú Csepel néven történő hozzászólás esetén háborodtak fel sokan, hogy egy teljes városrész nevén történő hozzászólás nem az Ő véleményüket tükrözi."

Többek között ezt írta Erdősi Éva Borbély Lénárd csepeli polgármesternek, és hozzátette:

A betegek fájdalma és minden teher az ő vállukon. Meddig lehet ezt bírni? A központi egészségügyi protokollok éppen akkor hiányoznak, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, pedig közös az ellenfél: a vírus. De már csak közhelymorzsákra futja a mosópor-kormányzás maradékából. Orbánról, a felfegyverkezett végvári vitézről foszlik a vért, csupaszodik...

A kormányfőtől tudjuk, mi súg a kormányzáshoz: „a járvány második hulláma elérte az országot, ezért haditervre van szükség. Ennek az alapja a nemzeti konzultáció.” Tempósan markolásszák hát a semmit, de ha csak erre építene a kormány, homokvár romjait kapargatná maga alá. Azért mérik a közvélemény hangulatát is. Igazodni kell, mert a népszerűség a hatalom megtartásának legfontosabb eszköze.

Innen jönnek aztán az olyan nagy ívű következtetések, hogy "az országnak működnie kell". A tények szárazabban zörögnek: az elsőnél is pusztítóbbnak ígérkező járványhullám a tavaszinál szigorúbb intézkedéseket követelne. De ha lezárjuk a gazdaságot, az feneketlen mélységbe taszítja az országot. Ha pedig nem zárunk, akkor a járvány morzsol fel bennünket, mert az egészségügy már a végkimerülés határán van. Toporgunk a svéd úton.

Tavasszal a kormány még magára húzta az erőskezűség maskaráját, de most nem tapasztalni mást, mint a kormányzásképtelenség zűrzavarát. A miniszterelnök a kivárás cérnaszálán csüng, csak megússzuk valahogy. De a pénz már nem elég semmire, elherdálták, a lakosság eladósodva, kivérezve, már az államot sem finanszírozza. A kormány meg a felelősséget hirtelen eltolta magától. Felfedezte a megosztott hatalom előnyeit, így mindenki mindenért felelős: a főváros ellenzéki vezetésétől az iskolákig, ahol a nyomorult pedagógusoknak kellene kitalálniuk, mi is volna a teendő egy-egy konkrét helyzetben.

A központi egészségügyi protokollok éppen akkor hiányoznak, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, pedig közös az ellenfél: a vírus. De már csak közhelymorzsákra futja a mosópor-kormányzás maradékából. A felfegyverkezett végvári vitézről foszlik a vért, csupaszodik. Képtelen az országot vezetni, amikor valóságos ellenséggel kell megküzdenie, nem csak a saját, országot hülyítő démonaival. 

Friss Róbert (Népszava)

A Klubrádió vezető munkatársai, köztük a csepeliek régi kedves ismerőse, Ámon Betti, a 2011-ben megszüntetett Csepp TV közkedvelt szerkesztő-riportere

A Klubrádiónak nem áll szándékában tudomásul venni, hogy el akarják hallgattatni, minden lehetséges eszközzel felveszi a harcot a Médiahatóság erre irányuló döntése ellen, és mindenképp a hallgatókkal marad. Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója reagált a Médiatanács döntésére, amellyel az visszautasította az adó frekvenciahosszabbításra vonatkozó kérelmét.

Valótlan állításokat tartalmaz a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) közleménye, amelyben arról írnak, a Klubrádió törvényt szegett, ezért nem hosszabbítják meg az adó frekvenciaszerződését – mondta Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója. Hangsúlyozta, a Klubrádió határozott álláspontja szerint az NMHH Médiatanácsának nem volt semmilyen komolyan vehető, jogilag értékelhető indoka arra, hogy a Klubrádió frekvenciahosszabbításra vonatkozó kérelmét elutasítsa, az adó működése mindenben megfelelt a médiatörvény előírásainak. Ha kizárólag jogi szempontok munkáltak volna, akkor szerinte ez a döntés nem születhetett volna meg.

Az NMHH a szeptember 11-én közzétett döntését a

Az 1945-ös iskolaalapítás után 1948-ban, az államosításkor​​​ jól szervezett, igényes és ugyanakkor családias légkörű iskolát hagytak itt a bencések. 1952-ben avatták az iskola mai épületét, amely akkor Közép- Európa egyik legkorszerűbb iskolaépülete volt. Napjainkban sajnos alapos felújításra szorul. Ezzel egyidejűleg az ELTE gyakorló iskolája lett és megindult egy hallatlanul színvonalas tanári gárda szervezése. A bencés hagyományok és e kiváló tanári kar együttes hatása meghatározó volt az iskola későbbi éveiben is. A tanulók létszáma és eredményeik, az iskola hírnevével együtt évről évre gyarapodtak.

A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium 2020. szeptember 9-én ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. az intézmény honlapján a következőket olvashatjuk a jubiláló középiskoláról:

Alapítása rendhagyó volt. 1945 nyarán a szülők kezdeményezésére, a három csepeli párt – kisgazda, kommunista, szociáldemokr​ata – közös elhatározásából a pannonhalmi Szent Benedek Rendet kérték fel a gimnázium szervezésére, vezetésére. Így lett Csepel első középiskolája az ezer éves magyar iskola, a pannonhalmi Alma Mater utolsó hajtása. Az iskolák történetében egyedülálló, hogy egy hónap alatt létrejött a gimnázium, az ország első tandíjmentes, koedukált, államilag támogatott egyházi iskolája.

A Dél-pesti Kórház felújított sűrgősségi osztályának felavatása. Vajon a szalagvágók, köztük Német Szilárd, mit szólnak az alábbi szenvedéstörténethez?

Ringbauer János (Ringo) írását változtatás nélkül közöljük:

„Minden tiszteletem az egészségügyi dolgozóké, de a Dél-pesti kórház Sürgősségi osztályán a helyzet csak romlott. Szegény nejemet agydaganattal, csont soványra lefogyva, teljesen legyengülve, pisitől és kakitól átázott pelenkával 13 órát ültették az előtérben.

Na de kezdjük az elején. 31.-én hétfőn egy nagyon erős hasmenés és hányinger kapta el alhasi görcsökkel kísérve. Hol egy kicsit jobb volt, hol rosszabb. Pénteken volt nála a központi ügyelet, intravénásan kapott algopirint, nospát, megy hányáscsillapítót. hétfőre kicsit jobban lett, de  keddre megint romlott az állapota. A háziorvos beutalta a László kórházba és küldött mentőt is, ami fél kettő körül érkezett.

A László kórházban hurcolták egy kicsit ide-oda, mígnem jött egy orvos, aki közölte, hogy

Egyszer volt, hol nem volt… és megállótól megállóig mondta a mesét, beleszőve, hogy milyen megálló következik. A leszálló utasoktól elköszönt és jó pihenést kívánt. A sírás is megszűnt. A felnőttek viszont azt gondolom, hogy mosolyogva értek tegnap este haza, bármi történt a munkahelyen vagy bevásárlás közben a boltban. Leszálláskor előre ment egy hölgy az első ajtóhoz és megköszönte a különleges utat. Ez a 159-es busz volt és egy nagyon fiatal és nagyon kedves buszvezető. Sok ilyen kedves embert kívánunk magunknak és nemcsak a 159-es buszon!

Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a Nagycsaládosok Csepeli Egyesületének közösségi oldalán megjelent csepeli történetet:

A végállomáson felszállt a buszra egy anyuka két kicsi gyermekével, az egyik babakocsiban, a másik már nagyobbacska volt. A busz elindult, tele volt, lassan haladt, mert nagy volt a forgalom. A kisebbik gyerek elkezdett sírni, de nagyon. Lépésben haladtunk és a kicsi csak sírt.

Egyszer csak a buszvezető hangját hallottuk: “Ne sírj, kicsi! Mindjárt kapcsolok neked egy kis zenét. De várj, még híreket mondanak.”

A gyerkőc elhallgatott és figyelt .

A felnőttek szája fülig ért, és mosolygó, csillogó szemekkel néztek egymásra.

Aztán valóban jött egy kis zene, de a gyerkőcnek valószínűleg nem tetszett és újból sírt. A buszvezető pedig mesébe kezdett:

Azzal bezzeg nem foglalkozik a fideszes pártlappá silányított önkormányzati újság, hogy a városvezetők miként tudnának segíteni a csepelieknek a felgyülemlett lomok gyűjtőponthoz való szállításában. Például azzal, amit az ellenzéki képviselők szeptember 5-én délelőtt megtartott sajtótájékoztatójukon javasoltak: a lomok szállításába vonják be a Csepeli Városgazda Zrt. szállításra alkalmas teherautóit, ami nem jelentene az önkormányzatnak „több száz milliós” költséget, de komoly segítség lenne sok idős csepeli lakosnak.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  szeptember 9-én megjelent 17. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

A médiában sok hír jelenik meg Csepelről, a mindennapok gondjairól, eseményeiről. Kivétel a Csepeli Hírmondó, amely most is az önkormányzatról szól, gyakorlatilag semmi köze a csepeli valósághoz. Ezért most néhány címet idézünk az elmúlt egy hónap eseményeit közlő újságcikkekből, amelyekről a Csepeli Hírmondó most sem írt egy sort sem. Például:

> tűz volt egy pirotechnikai eszközöket gyártó csepeli gyárban,

> átrepült a szembe sávba és felborult egy autó Csepelen,

> csepeli nyugdíjas verte át egy unokázós csalót Csepelen,

> csepeli gyilkosság: letartóztatták a volt feleséget és 20 évvel fiatalabb szerelmét,

> négy rendőr mentette meg egy méhcsípte férfi életét Csepelen,

> férfiholttestet találtak Csepelen, hat embert bevittek a rendőrök, stb.

Mi az oka, hogy ezen hírek közül egy sem fért bele a Csepeli Hírmondó legújabb számába? Miért akarja fenntartani az önkormányzati vezetés azt a látszatot, hogy Csepel a béke és a biztonság szigete, itt minden rendben, a nap az önkormányzat és intézményei körül forog? 

A költői kérdésekre egyelőre nincs válasz. Talán azért, mert azt gondolják, hogyha nem írnak róla, akkor az meg sem történt?   

Véleményünk a leközölt cikkekről:

A HÉV-et háttérnek használták. Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az északi és déli HÉV-hálózat fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón a csepeli HÉV-kocsiszínben. Mögötte Vitézy Dávid, a BFK Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Keresztes Péter, a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatója, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója (b-j). MTI/Illyés Tibor

Megújul és bővül a HÉV-hálózat, emellett 54 korszerű szerelvény is érkezik 2025-ig - jelentette be a HÉV-beruházásokat ismertető szerdai sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkára.

Fürjes Balázs közölte, hogy a fejlesztés keretében a csepeli és a ráckevei HÉV-et a föld alatt meghosszabbítják a Kálvin térig, hogy összekapcsolódhasson a hármas és a négyes metróval.

A mélyvezetésű szakasz a Soroksári út alá kerül, a HÉV ezért nem fogja többé elvágni a Dunától a Nemzeti Színházat, a

A hétvégi demonstrációkhoz volt, aki azért csatlakozott a tiltakozó színművészetis egyetemistákhoz, mert átlátta az átalakítás és a hatalommal való visszaélés összefüggését. Sokan azért, mert azonosulnak a szabadságért küzdő diákokkal. Sokan pedig azért, mert itthon szokatlan tüntetéskultúrával találkozhattak, ahol a fő mondanivaló nem az volt, hogy mocskos Fidesz, vagy Orbán takarodj. A felszólalók nem unásig ismert paneleket habogtak. Mást tettek: a nemzetietlenséggel vádolt intézmény diákjai népdalt dolgoztak át közös dallá, véleményüket staféta lánccal, chartával, tánccal, versekkel és performanszokkal mondták el

A színművészetis  egyetemfoglalók nem készültek forradalmárnak. Nem vagyunk hősök - mondta egyikük. Egy hete, amikor piros-fehér szalagokkal kissé tétován elkezdték lezárni azt a bizonyos kaput, a kuratórium vezetője által sugalltakkal ellentétben nem nemzetközi nyomásra lázított fiatalokat láthatott, aki a Vas utcában járt.

Az igazságérzetük vezérelte őket akkor, amikor

Míg a nyolcvanas évek elején, ha a csepeli munkás jó, és erős kávét akart inni, az éjszakás műszak után a Majában, akkor egy tízest kellett csúsztatni a pultos kezébe. (Előre, mert úgy volt a biztos!) Manapság már a tízessel elmehet a dolgozó a sóhivatalba! Ezresekben, tízezresekben, százezresekben mérik a jattot. És nem csak a pincérnek, meg az orvosnak, hanem a tanárnak, pizzásnak, postásnak, a virágosnak...

Horváth Gyula a Jattos kávé című friss publicisztikájában a következőket írja:

Idegenek lettünk saját hazánkban, mert az otthonos viszonyokhoz jobb társadalmi közérzetre, biztonságosabb életre, és békésebb együttlétre lenne szükségünk. Őszinteségre, igazi hírekre, megalapozott információkra.

Hírek, és információk vannak bőséggel, de annak fele se igaz. A Népszavában Hargitai Miklós arról ír, hogy a valós hírekért fizetni kell. (Manapság, már mindenért fizetni kell! Néha egy dologért többször is!) Tehát, az lenne a megoldás, ha jót akarunk, fizessünk? Újságért, rádióért, orvosért, orvosságért, ételért, pincérért, közlekedésért, alkatrészért, anyagért. Mindenért? És ha tudnánk fizetni, mi a biztosíték, hogy jobb lenne? Hofi mondta annak idején: „Tudsz úszni? – Nem! – És, ha megfizetem?”

Emlékezetemben úgy rémlik, hogy

Pintérnek és Káslernek a nyár alatt sikerült kidolgoznia egy olyan szabályt, amit a bevezetése óta eltelt hét napban folyamatosan javítani kellett. Ha tényleg ennyire futja a kormányzati agytrösztnek, akkor nem a hála az első szó, ami az ember eszébe jut. Még szerencse, hogy – miként Orbán rögzítette – rengeteget tanult a kormány a vírusról tavasszal, így most sokkal okosabbak.

A kormányfő szerint mindannyian hálával tartozunk Pintér Sándor belügy-, valamint Kásler Miklós humánminiszternek, amiért egész nyáron a második hullámra készültek. Azért, mielőtt kisiskolásokat sorakoztatnának fel ünneplőben, hogy virágcsokrokkal hálálkodjanak az okos vezetőknek, érdemes felidézni ennek az óvó előrelátásnak a stációit. Itt van például az őszi védekezés eddigi legmeghatározóbb elemének számító határzár.

Szeptember elsején életbe lépett a satuhoz közeli állapot:

A Galvani hídnak még nyoma sincs, de a hivatalos közlemények már összekötik a terveket és az ígéreteket. Ezekből három dolog látszik tisztán: a homály, a kincstári optimizmus és az , hogy a csepeliek által áhított Albertfalvai hídból belátható időn belül semmi sem lesz, levették a napirendről, meg sem említik a boldog jövőt vizionáló illetékesek. A csepeli HÉV-ről (a H7-esenek titulált járatról) is nagyon óvatosan beszélnek, nehogy kiderüljön: megmarad a járat vagy végképp eltűnik a Közvágóhídnál...Mi most a legfrissebb fejleményeket ismertetjük:

A közbeszerzési hirdetmény megjelentetésével megindul az új Duna-híd villamosvonalának tervezése - közölte a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. A beruházással közvetlen villamos-összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között a Rákóczi hídtól délre, a budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában tervezett új Duna-hídon át, ami naponta több mint 50 ezer gépkocsival fogja tehermentesíti a Budapest belvárosát.

Az új híd és a hídon átvezető leendő villamosvonal hozzájárul az új egyensúly megteremtéséhez Budapest közlekedésében - hangsúlyozta a közlemény szerint Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.