Bertolt Brecht, a nácizmus elől emigrációba kényszerült, immár örökéletű német drámaíró nem titkolt választ adott arra, kit akart megállítani a múlt század első felében, amikor megírta a mindmáig világszerte újra és újra színpadra kerülő, „Állítsátok meg Arturo Uit!”-t.  Azért, hogy biztosan ne essék félreértés, az 1941-ben végleges formába öntött, de már 1934-től alakuló színdarabja eredeti címének ezt adta: „Das Leben Hitlers: Reichstagsbrand und der Prozess” (Hitler élete: a Reichstag égése és a per”).

Arra viszont ma alighanem Brecht sem nem tudna biztos választ adni, hogy kik, hol élnek Arturo Uik, akiket meg kell állítani, hogy ne zúdítsanak végzetesen tragikus bajokat, okok sokasága miatt oly zavaros új világunkban.  És – ami nem kevésbé fontos – kik azok, akik, ha kell, közös érdekből meg is állítják őket?!

Újra és újra aggódó meghökkenéssel fogadom, amikor látom, olvasom, hallgatom azt, amit

A polgármester akkor tartja a fogadóóráját, amikor akarja. Így az előre jelentkező csepeliek nem tudhatják, hogy mikor kapnak lehetőséget a -  vészhelyzet miatt most kizárólag - telefonon történő beszélgetésre.

Fogadóórát tartott a polgármester április 20-án, bár ezt nem írta meg az önkormányzat hivatalos weblapja, a csepel.hu, csak Borbély Lénárd  a  saját közösségi (Fb) oldalán közölte. 

És akinek nincs számítógépe, internetje, az honnan szerezhet tudomást róla? 

Nem szokás ezekről a fogadóórákról részletes tájékoztatást adni, az azonban érdekes, hogy a csepel.hu-n „polgármesteri fogadóóra” címen 20 tételt jeleznek, de valóban csak 9 olvasható. Ezek között van véradás, emléktábla koszorúzás, emléknap. Egy sincs viszont ami konkrétan erről szólna.

Még érdekesebb: 

Csepelről jól láthatók a nagyvásártelep romjai. A magyar miniszterelnök a magyar érdekeket is oda temetné a kínai kártya miatt. Orbán kiutálta a „Soros-egyetemet”, és behívja a kínaiakat, mint 1968-ban a száz Skoda-gyári munkás a Varsói Szerződés csapatait. Világos értékválasztás.

"Aggodalomra ad okot a Fudan Egyetem első európai kampuszának lehetséges megnyitása, mert Peking bizonyítottan kártékony befolyásszerzésre és a szellemi szabadság elfojtására használja felsőoktatási intézményeit" -ezt írta az amerikai nagykövetség a Magyar Hang kérdésére, hogy szerintük jelent-e kockázatot Magyarország számára a sanghaji egyetem terjeszkedése.

Feltételezem, hogy a Budapesten szolgáló amerikai diplomaták ugyanezt Szijjártóéknak is elmondták úgy, hogy maszkon át is érthető legyen.

Orbán ugye

Nem akartunk hinni a szemünknek! Kórkép egy  fideszes beruházásról: ígéret van, kápolna lesz, de azt csak a jó ég tudja megmondani, hogy  tanítás valójában mikor lesz újra a Táncsics utcai Jedlikben

A csepel.hu és Borbély Lénárd nem, Németh Szilárd viszont közzétette – saját fb oldalán – , a Jedlik Ányos Gimnázium tervezésének és kivitelezésének EU-s anyagban közölt közbeszerzési felhívását. 

https://ted.europa.eu/udl?uri=TED%3ANOTICE%3A213213-2021%3ATEXT%3AHU%3AHTML&src=0&fbclid=IwAR2SJazVABGfU5b7ZiX8W38GBTMTjvXffSKbZzbDU6rp9S5Ay34w_GzfHTQ 

Előzmények:

1) Több mint három éve, 2018. március 28-án, pár héttel az országgyűlés választások előtt, az „Új  JÁG Társadalmi Egyeztető Fórum” elnökének, Németh Szilárdnak, és a fórum tagjainak bemutatták az új Jedlik Ányos Gimnázium koncepciótervét.

https://www.csepel.hu/hireink/fejlesztesek/item/11095-bemutattak-az-uj-jedlik-anyos-gimnazium-koncepciotervet  Akkor azt ígérték, hogy az építkezés miatt a jedlikesek „legalább két tanévet az átalakításra szoruló Fodor József szakközépiskolában töltenek majd.” 

2) Egy év múlva, 2019. július 11-én, a költözés és nem sokkal az önkormányzati választások előtt, azt írta a csepel.hu, hogy „hamarosan megkezdődik a Jedlik Ányos Gimnázium felújítása, teljes körű modernizálása”. Ennek ellenére a beruházás valamiért kimaradt a polgármester 35 pontos választási programjából. 

3) Borbély Lénárd polgármester 2020. október 8-án a „Jedlik Ányos Gimnázium fejlesztése, bővítése rekonstrukciója” néven a „tervellenőri, beruházás-lebonyolítói és építési műszaki ellenőri feladatok ellátására” megbízási szerződést írt alá a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel. https://dokumentumtar.csepel.hu/letoltes.php?d_id=22108

A szerződésben olvasható, hogy az 5 milliárdos állami támogatásból a beruházás céljára még megmaradt 3.517.183.930 forint rendelkezésre áll. (A felhasznált ~ 1,5 milliárd forint a gimnázium átköltöztetésére lett fordítva.)  A tervezési határidő: 2020. december 31., míg a

Magyarországon védettségi igazolványt olyanok is kapnak, akikben a védettség még nem alakult ki. Bár az eddigi kutatások biztatóak, jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy a különböző vakcinákkal oltottak mekkora valószínűséggel terjeszthetik a vírust. Enélkül a tudás nélkül nem nagyon van alapjuk a nekik adott előnyöknek.

Egy évvel a járvány kitörése után a kormányok oltottakra és oltatlanokra osztották fel a társadalmat. Utóbbiak nem vehetnek igénybe egyes szolgáltatásokat, elzártan élnek, a feszültség fokozódik – ez a bevezető akár egy utópisztikus katasztrófafilm ajánlója is lehetne, de nem kizárt, hogy hamarosan ez írja majd le az életünket; a döntéshozók szerte Európában gondolkodnak azon, hogy milyen előnyöket kapjanak azok, akik már védettek a koronavírus ellen. Magyarországon fognak kapni – ezt jelentette be Orbán Viktor ma reggel.

Az oltottaknak való kedvezés igénye érthető; a kormány újra akarja indítani a gazdaságot, természetes, hogy a védettek szeretnék, hogy rájuk ne vonatkozzanak a járvány miatt bevezetett jogkorlátozások, a zenész zenélne, a színész színészkedne, a mozitulajdonos filmeket vetítene, ha csak a védetteknek lehet, akkor nekik. Az is érthető, hogy a politikusok nem sietik el a döntéshozást; a magyar ellenzékiek kedvenc fordulatával élve mégis csak a történelem legsötétebb időszakát idézné, ha

Már rágjuk a körmünket, mert izgatottan várjuk, hogy szerdától ismét a postaládákba kerüljön a kerületvezetők nyomtatott szócsöve, a Csepeli Hírmondó. Több tízmilliót visz el évente a költségvetésből, de megéri az árát…A legfrissebb számokból tudhatjuk meg, hogy mivel és mennyivel gyarapodott szűkebb pátriánk.

A legutóbb újra felcsillanhatott a szemünk, amikor beleütköztünk egy örömhírbe, amelynek diszkréten ezt a címet adták:  „Elkészült utcák”

Azonnal belemélyültünk az írásba, mert jól tudjuk, hogy ez tényleg jó hír főkánt azoknak, akiknek végre nem poros, sáros úton kell közlekedni többé. Jó hír ez másoknak is.

Az örömbe azonban néhány perc  múlva üröm vegyült, amely megkeserítette a kezdeti lelkesedést, amit a

Cudar évek jönnek! A számtalan Orbán-közeli alapítvány gründolása, a Budapest Bank elajándékozása saját maguknak, akárhogy szépítjük is, lopás.  Hiába történik kétharmaddal, hiába foglalják törvénybe, az az eredménye, hogy az állami vagyon felett egy szűk kör rendelkezik, és annak előnyeit nem a társadalom, hanem néhány kivételezett élvezi.

Észre sem vette senki, de az állam egyetlen kereskedelmi bankjának ellenőrzését átvette a felcsúti klán. Ugyanis a Budapest Bank Zrt.-t a kormány beolvasztotta a Magyar Bankholdingba, amelyben az állam csak kisebbségi tulajdonos. Többségi tulajdonos nincs, a részvényeken közel egyenlő arányba osztoznak Mészáros Lőrinc és Vida József érdekeltségei, valamint

Ha komolyan vesszük a papagájkommandó hivatalos közlését, márpedig mi komolyan vesszük, akkor...

Megdöbbenve szembesültünk a tényekkel. A kerületi hivatalos szócső, a csepel.hu tette közzé, hogy „Óvodapedagógusok és a közterületeken dolgozók kapják a politikusok pluszpénzét”. A cím ugyan kemény csúsztatás, mondhatni hazugság! A politikusok törvényben, illetve helyi szervezeti és működési szabályzatban (ismertebb rövidítéssel SZMSZ-ben) rögzített havi tiszteletdíjáról van szó, nem plusz juttatásról.

A második, az  igazi megdöbbenés csak ez után következett. Rá kellett ébrednünk: kimaradt a tájékoztatásból, mert nem is volt benne, hogy a polgármester NEM csökkentette saját és alpolgármesterei jövedelmét.

Ha komolyan vesszük a Borbély Lénárdot és papagájkommandójának szavát, amely szerint „Óvodapedagógusok és a közterületeken dolgozók kapják a politikusok pluszpénzét” – márpedig mi nagyon komolyan vesszük – akkor ebből le kell vonnunk a következtetést. Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és a másik két alpolgármester nem politikus. Az ő jövedelmük ugyanis nem csökkent, ezért aztán abból egy fityinget sem kaphatnak az óvodapedagógusok, de  más sem. Várjuk a papagájkommandó mindent feltáró híradását, amelyben hivatalosan is bejelentik, hogy Csepel polgármesterét és három helyettesét lefokozták. Addig fokozatosan megpróbálunk felkészülni a hírre, hogy ne kelljen megrökönyödnünk.

Egyébiránt kicsit elkésett a tájékoztatással az Ábel-kórus. Borbély Lénárd ugyanis 

Sorban állás Pfizer-vakcináért. Orbán a tűzzel és mások türelmével, idegeivel játszik. Ígérgetős rádiószózata után összeomlott a regisztrációs rendszer és elszabadultak az indulatok. Magyarázkodás, felelősség-hárítás volt, felelős és normális szervezés továbbra sincs

Néhány nappal ezelőtt a nevükre írták a nemzeti vagyont. Nem olyan egyszerű ám ez, próbáljuk csak meg elképzelni, hány nulla van az ezer-milliárdban. Na ugye.

Ott vannak azok a bonyolult jogszabályok, amiket úgy kell megírnod, hogy akkor se lehessen ezt a vagyont visszavenni tőled, ha valami földindulás hatására a „legyen Fideszes kétharmad, lehetőleg örökké” jeligére átalakított választási rendszer sem lenne elég ahhoz, hogy jövőre győzz. Egyébként új választási rendszert sem könnyű ám kitalálni, főleg olyat nem, amiben

Csepel fideszes városvezetői egyetlen tisztességes mondatot sem voltak képesek kipréselni magukból, leírni és közzétenni abból az alkalomból, hogy 70 éve adták át a Csepeli Gyorsvasutat, a mai HÉV elődjét. A szócső és a papagájkommandó eldugult. A felszedett sínek sorsa, a Boráros téri végállomás visszaállítása ezért továbbra is ködbe burkolózik. A mai kerületvezetőknek nincs mondanivalójuk erről, félnek a viharvert HÉV-től. Csepelen távol tartották magukat  mástól is a kerületvezetők…

A csepeli önkormányzat vezetői elfeledkeztek április 28-ról, a munka közben elhunytak világnapjáról. Pedig a volt Csepel Művek II-es kapujánál 2010 szeptembere óta áll – Magyarországon egyedüliként –, az emlékükre és tiszteletükre állított emlékmű, sőt a kormány 2012-ben emléknappá nyilvánította április 28-át. A Magyar Szakszervezeti Szövetség gyertyagyújtással és az emlékmű előtti koszorúzással emlékezett az elhunytakra.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint milliók halnak meg évente munkahelyi baleset következtében. Hazánkban 2010-2020 között 798 honfitársunkat veszítettük el. Közülük 64-en voltak, akik tavaly lettek munkahelyi baleset áldozatai. Az emléknap alkalmából a MASZSZ közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta:

Még csak egy éve fejeződött be a második világháború. Örült, aki túlélhette. Épp, hogy csak elkezdődött a romokban heverő ország újjáépítése, a munka megindítása. Fényes szelek fújtak....A csepeliek a régi I-es kaputól, a főbejárattól, a földszintes házak közül indultak. Az ígérték nekik, és sokan hitték, mert néhány történelmi pillanatig a demokratikus keretek között lehetségesnek látszott, a határ a csillagos ég...És mint a 75 évvel ezelőtti műsorközlőtől hallhatják majd: " Budapest dolgozó népe tanújelét adta egészséges élni akarásának és annak a törekvésének, hogy a demokrácia útjáról soha többé senki le nem térítheti..." 1946-ot írtak a krónikások azon a május elsején

Csepel meghatározó szerepet kapott ebben a dokumentumfilmben. A Magyar Filmgyártó Résztvénytársaság, a MAFIRT filmhíradójában második szabad májusról beszélnek, mert elsőnek az 1945-öst tartották. Később az 1919-es május elseje is sorszámot kapott, mindjárt az elsőt...Ami biztos: a második Magyar Köztársaságot 75 éve, február elsején kiáltották ki, és ezzel történelmi tárba küldték a király nélküli királyságot. Így aztán a következőkben a második Magyar Köztársaság első május elsejének történéseit láthatjuk az 1946-ban dolgozó operatőröknek, szerkesztőknek és rendezőknek köszönhetően:

Érveket kell kidolgozni. Ki és hogyan szerzi vissza az ellopott közvagyont? Hol van az árnyékkormány, amelynek tagjairól el tudjuk képzelni, hogy holnap már valóságosak lesznek? A mai ellenzéknek, a jövő kormányának, szépen válaszolnia kellene az alapvető kérdésekre. Mitől és hogyan lesz itt újra jogállam? Miként lehet megszabadulni az önkény intézményeitől az orbáni alkotmánybíróságtól az orbáni ügyészségen át az orbáni  járás  iskolafelügyelőjéig? Vissza lehet-e szerezni az ellopott országot?

Orbán diktatúrát csinál, a strómanjai, élükön a szerelmes Mészáros Lőrinccel, lopnak, ahogy még tán senki a zivataros századokban. A különféle vészhelyzetek örök időkre meghosszabbítva, mert különben elárasztanák szeretett hazánkat és elvennék tőlünk és jajajj, ezt nem hagyhatjuk. És a halottak számát tekintve a világelsőség már a miénk ,és ez a szám szépen növekszik még, hála a gondoskodó atyának, aki elrendelte a kötelező szabadtéri sörözést, és még meccs is lesz – ha már stadion van, meg jönnek a kínaiak – csuhajja.

Ebből könnyen, gyorsan írok egy olyan jegyzetet és olyat adok nekik, hogy a fal a másikat és most vakaródzhatnak és nem lennék a helyükbe.

De vegyünk most egy kopernikuszi fordulatot. Kit érdekel az a fickó, akinek egy nemzetközi diplomáciai eseményen kilóg a szőrös hasa a zakójából? Egy ilyen leigázhat egy országot, tönkre teheti és kilophatja a nép szemét – tegyük hozzá a nép lelkes és hangos támogatása mellett –, de

Az egykori Csepel Vas- és Fémművekben ha esett, ha fújt, vagy ha hétágra sütött, perzselt a nap, a gyári gyereknapot évtizedeken át akkor is megtartották április 30-án. Egy nappal az ünnep előtt. Másnap, a Csepeli Munkásotthon fúvósainak utcai koncertje mellett,  május első napjára ébredtek a csepeliek. Itt volt május elseje, pontosabban ott volt...Egyszer volt? Sokszor volt...

Csepelen és különösen a Csepel Művekben valamikor hajdanán minden másként volt. Még a gyereknap is. Nem május utolsó vasárnapján ünnepelték mint másutt. A gyárban évtizedeken át - hagyományosan - április 30-án, vagy a hónap utolsó munkanapján, de ha úgy tetszik, május elseje, igen, az akkori május 1. előtt egy nappal tartották meg a gyereknapot. 

Fényesre pucolt cipőkben, frissen vasalt ingekben, blúzokban vártak a gyerekek száz- és ezer számra az ünneplőbe öltözött édesanyjukkal, édesapjukkal.

És délután kettőkor megállt az élet, megnyílt az I-es kapu, a Szent Imre tér (Tanácsház tér) felöli főbejárat (képünkön). Az a kapu, amit az év többi napján rigorózus szigorral  őriztek. A gyereksereg beözönlött a bejáraton. Az ővéké volt az utca...

Több mint 25 ezren dolgoztak  csak a kerítésen belül, és akkor még nem beszéltünk a CSM vidéki üzemeiről...A gyerekek szüleik munkahelyére mentek, hogy évente legalább egyszer megnézzék, hol van apa vagy anya "dolgozója". A feldíszített, szürke, kormos falak vagy a hiper-szuper üzemek, irodák új életre keltek a zsivajtól...

A most következő, 42 évvel ezelőtti Fortepan-képeken a Csepel Művek 1979-es gyereknapjából villantunk fel néhány pillanatot:

Lehet-e valakit a véleménye miatt a munkahelyéről kirúgni, az állásától megfosztani, évekre vagy egy egész életre tönkretenni? Befogott szájjal nem lehet felelni...

Farkasházy Tivadar egykori rádiós, újságíró, a Hócipő alapítója érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet az elmúlt napok történései tükrében.

Petry Zsolt kirúgása kapcsán a humorista Pető Péter, a 24.hu munkatársának cikkét említi, amelyben a szerző Orbán Viktor miniszterelnök egy tíz évvel korábban adott interjúját idézi:

"A sportot egyáltalán nem lett volna szabad gazdasági tevékenységnek minősíteni. Tehát úgy kell megoldani a problémát, hogy nem a munkavállalói jog felől kell közelíteni, hanem a klubhoz mint kulturális jelenséghez kell viszonyulni."

"Orbánnal érvel az orbánisták ellen" – teszi hozzá Farkasházy, majd mélyebb magyarázattal szolgál: a napokban mérkőzött meg egymással a

Csepelről szerelvény érkezett a Boráros térre, az 1-es vágányra. Pontosan hetven éve, 1951. április 29-én adták át  a Csepeli Gyorsvasutat. Nezvál Ferenc, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese után Berbits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter mondott ünnepi beszédet, és elindultak a szerelvények. Hét évtizede róják útjukat, amelyen a ragyogó sikerektől a félelmetes tragédiáig mindent láttak, tudnak. Csepel valójában ekkor lett Budapest része.  Ma viszont túlzás nélkül állíthatjuk: óriási a zűrzavar a Csepeli HÉV jelene és jövője körül.

Blogunk már eddig is igyekezett megvilágítani a kialakult helyzet okait, előzményeit és lehetséges következményeit. Horváth Gyula - mint csepeli lokálpatrióta - saját közösségi oldalán  átfogó és hézagpótló áttekintést adott a HÉV múltjáról, fejlesztéséről. Elemző cikkében ezt írta:

„1, Történeti áttekintés

A csepeli Hév története természetesen összefüggésben van a Weiss Manfréd által 1892-ben megalapított, és dinamikus fejlődésnek indult lőszergyárral. A gyár volt az, amelyik a kiszámítható, biztonságos, és állandó kötöttpályás tömegszállítást igényelte. A lőszergyártásra való igen erős állami igények pedig ennek a gyári elvárásnak meg akartak felelni. 

1911-ben gőzüzemű vasúttal kötötték össze Csepelt Erzsébettel, és a Közvágóhídnál kialakított végállomással. Ez a kezdetleges tömegközlekedési járat a Ráckeve-Soroksári Dunán (RSD) kialakított zárógáton közlekedve érkezett a csepeli gyár, rendező pályaudvarára. Hamarosan kiderült, hogy ez a megoldás ugyan jelentős haladást jelentett, de valójában már létrehozatalakor is bizonyos volt, hogy az igényeket nem elégíti ki. Nem jelent a gyár, és Csepel község dinamikus fejlődéséhez szükséges tömegközlekedési előrelépést. Nem felelt meg a gyár, és a település fokozott személyszállítási igényeinek, ezért

Dr. Vörös Imre professzort, volt alkotmánybírót kérdezték a Klubrádióban arról, hogyan kellene és lehetne kormányozni Orbán rendszerének bukása után. Jogértelmezése szerint az Alkotmánybíróság nem foglalkozik a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvéssel – pedig ezt az Alaptörvény is tiltja. Ezért egy új országgyűlésnek nem lenne más lehetősége, mint átvenni az Ab szerepkörét, és kimondani, hogy mely törvények alkotmányellenesek – vélekedett.

A professzor azzal kezdte: a jog önmagában nem tud csodákat tenni, technikai levezetéseket adhat. Abból indult ki, hogy mint az 1989-es alkotmányban, a 2011-ben elfogadott Alaptörvényben is szerepel a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés tilalma. Lényege, hogy alkotmányellenes a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés is, amely ellen törvényes eszközökkel mindenki jogosult és köteles fellépni. Hogy ez befejeződött-e, és alkotmányellenes-e a helyzet, annak megítélése az Országgyűlés által erre a célra létrehozott Alkotmánybíróság feladata. 

Úgy folytatta:

Látja? Nem látja? Na látja! Eltűnt a csepeli önkormányzat fideszes szócsövének címoldaláról mintha ott sem lett volna, pedig május 3-ig még ön, aki most olvassa ezeket a sorokat, elmondhatná a véleményét a fővárosra és főként a csepeliekre ráerőltetett Galvani híd tervezetéről.  Ez a jelenlegi helyhatóság, az Ábel-Vida-féle kommunikációs kommandó varázslatos művelete (polgármesteri áldással), amikor demokráciát akarnak játszani a csepeliekkel.

A kerület főépítészének a csepel.hu címoldalán láthatatlanná tett tájékoztatójából tudhatjuk: módosítják Csepel Építési Szabályzatát a tervezett Galvani híd miatt. 

https://csepel.hu/hireink/kozelet/item/13337-a-csepeli-epitesi-szabalyzat-modositasanak-partnersegi-egyezteteserol  

A pontos szövegben „partnerségi egyeztetésről”, „új Duna-híd” - ról, „véleményezési dokumentációról” is szó van, a lényeg, ha nehezen is de kibogozható: a polgármester tavaly decemberi határozata (96/2020. (XII.18.)sz. alapján elindult a kormány 1963/2018. (XII.17.) sz. határozatában elfogadottak szerinti „új Duna híd megvalósítása érdekében”, a kerületi építési szabályzat módosítása.

A közzétett dokumentum a

Farkasházy Tivadar szerkesztőt arról kérdezték a Klubrádióban, hogy a Hócipőben (két részre bontva) összeírta a 101 okot, amely ahhoz vezetett, hogy Magyarország jelenleg a világon a második (ha a 32 ezer lakosú Gibraltárt nem számoljuk) az egymillió lakosra vetített koronavírusos halálozások arányában, de már a héten lehagyhatja Csehországot. Úgy fogalmazott: 25 ezren haltak meg, egy Szentes, Jászberény, Kiskunhalas méretű város eltűnt a föld színéről. 

Minden visszavezethető a szeptember-októberi és a januári semmittevésre – hangsúlyozta. Ha Orbán Viktor háborúról beszél, szerinte háborús bűnösök a „semmittevéssel és a mellébeszéléssel, hazudozással”. A tragikus halálozási adatok ellenére Orbán kinyitja az iskolákat, miközben őt meg „be kellene zárni egy olyan helyre, ahol legalábbis alaposan megvizsgálnák”. Egyébként korábban a miniszterelnök maga is arról beszélt, hogy a halálozás mértéke a legfontosabb adat ahhoz, hogy megítélhessük a járvány elleni védekezés sikerét – jegyezte meg.

Farkasházy ennek kapcsán azonban utalt a Medián felmérésére, amelyből az derült ki, hogy a

Két nap múlva, április 29-én ünnepelhetnénk a Csepeli Gyorsvasút (a mai HÉV) átadásának 70. évfordulóját. Egyelőre sem Csepelen, sem másutt a jelét nem látjuk annak, hogy bárhol szerveznének megemlékezést a Csepel életét döntően meghatározó esemény alkalmából. Blogunk Örkény István 70 évvel ezelőtti, a Szabadnépben megjelent Nagy alkotásunk:  A CSEPELI GYORSVASÚT című újságcikkét közli. Az írás a Csepeli Gyorsvasút 1951. április 29-i megnyitása előtt néhány nappal, a beruházás finisében készült a kor nyelvezetének és a kor hangulatának megfelelően:

"Az utolsó simításokat végzik a csepeli gyorsvasút magas töltésén. Mázolják a villanyoszlopokat, igazgatják a sínpárokat, szerelik a Kvassay-zsilipnél épült vasúti híd vasburkolatát. Két hónappal a kitűzött határidő előtt, május elsején, elindul az első szerelvény, mely a most fél óránál is tovább tartó utat 14—15 perc alatt teszi meg Csepel kellős közepétől a Boráros térig.

A töltés hét hídon ível át, nem keresztezi az utakat, sem a Szabadkikötő, sem az RM (Rákosi Mátyás Művek, a korábbi Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Művek - a 2021-es szerkesztő megjegyzése) vasúti sínéit. Azsájev híres olajvezetékére kell gondolnunk: itt is heves harcok közt született meg a töltés vonala. A méretek persze kisebbek, a helyzet is más — de a hasonlóság mégis meghökkentő. Itt is volt egy első, bürokratikus terv, mely szerint

Jó hír, hogy a járvány idején a lopás zavartalanul folyik tovább. Ugyanis korszerű és hatékony védelem ma már elképzelhetetlen anélkül, hogy az úgynevezett Mészáros Lőrinc tovább gazdagodjon. Hol egy áramhálózatot visz haza, hol egy megyét, hogy aztán fáradt testét a kis vezető vejének kastélyában üdítse fel másfélmilliós palackáron mért pezsgővel, ami a megszokott kadarka, kevert, feketecímkés cserkó után igazán felüdítő érzés lehet. Tessék megnyugodni, minél többet ragad el tőlünk ez az úgynevezett Mészáros Lőrinc, mi annál nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat nyilván.

Így aztán Magyarország leggazdagabb embere „Mészáros Lőrinc”. Ami azért érdekes, mert brit tudósok már régen megállapították, hogy „Mészáros Lőrinc” nincs. És nem úgy nincs, mint a jeti vagy a Loch Ness-i szörny – akit ugyan többet látni véltek már. Mert Mészáros Lőrinc van. Ő megtapintható, megfogható, el lehet tőle válni és hozzá lehet menni, ha valakinek éppen ehhez támad gusztusa. Mészáros Lőrinctől bármikor lehet kérni egy húszas alátétet vagy egy kis kócot a tömítéshez – valószínűleg ezekben a dolgokban örömmel segít. De ez a Mészáros nem az, amelyik