Szívszorító, megdöbbentő esetek híre lépte át a csepeli WM kórház kapuját súlyosan beteg, mozgásképtelen emberek kizsuppolásáról. Csepel vezetői ezekről egy szót sem szóltak. Vajon miért nem tudjuk azt sem, hogy a kerületben hány koronavírussal fertőzött embert tartanak számon, mennyien vannak közülük otthoni karanténban, kórházban, hányan hunytak el a járvány okozta betegségben? Hány súlyos, állandó ellátásra szorult csepeli beteget tettek ki a kormány érthetetlen és védhetetlen ágyfelszabadítási döntése miatt a kórházakból, s hogy mit tett az érintett családok megsegítése érdekében a kerületi önkormányzat? Lehet, hogy a helyi sajtónak nevezett lakájmédiának ezekről a kérdésekről  kínos lenne  megkérdezni  a polgármestert? 

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  április 22-én megjelent 8. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egyre témaszegényebb a Csepeli Hírmondó, amit nemcsak a lap nyolc oldallal való csökkentése, hanem a belső tartalma is igazol. Alig működik az önkormányzat, nincsenek testületi ülések, a polgármester egyedül dönt gyakorlatilag minden kérdésben, döntéseit nem a CSH-ban, hanem saját facebook oldalán(!) teszi közzé. Már amelyiket. Állnak az iskolák, óvodák, bölcsődék, az egyéb intézményhálózat pedig takarékra van kapcsolva.

Miről lehet akkor írni? Arról hogy a kormány, a koronavírusra hivatkozva egyre inkább elveszi a döntési lehetőségeket a helyi önkormányzatoktól, vagy arról, hogy a lakosság ~ 62 százaléka nem ért egyet a parlamenti fideszes többség által jóváhagyott korlátlan határidejű felhatalmazással, és óriási botrányt kavart a kormány a kórházi ágyak 60 százalékos csökkentésével, a súlyos betegek kirúgásával? A kórházakban uralkodó feszültségekről, a hiányos felszereltségről, az emberfeletti munkát végző orvosokról és ápolónőkről? A csepeli emberek mindennapjairól, küszködéseiről, a helyi gazdaság helyzetéről, a bezárt üzletek tulajdonosainak veszteségeiről, az egészségügyi intézmény munkájáról kialakult lakossági véleményekről, az idős, beteg, támogatásra szoruló emberekről?

Ezekről a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, a fideszes többségű és vezetésű önkormányzat által kézben tartott lap nem írhat. Marad a minden nagyon szép minden nagyon jó hangulatnak a gerjesztése, a vezetés dicsérése.  Ezek

A televízióban Parragh László vírusválság kérdéskörben nyilatkozgat. Ahhoz képest, hogy részt vett a kormány válságkezelő csomagjának létrehozásában, meglepően tájékozatlan, viszont ezt egy pillanatra sem rejti véka alá.

Szinte bármit kérdeznek, arról vagy fogalma sincsen, vagy olyan is előfordul, hogy már a kérdésen is elcsodálkozik. Tájékozatlansága mellett őszinteségével magasodik hivataltársai fölébe.

Ő tárgyszerűen kijelenti, hogy a föltett kérdésre nem tud válaszolni, ezzel szemben kollégái mindenre válaszolnak, akár képesek valami értelmeset mondani, akár nem. Parragh nem tud, de udvarias köhintéssel máris várja a következő kérdést, amit megint nem lesz képes megválaszolni.  Nem rég az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt, a riporter afelől érdeklődött, hogy

Orbán magasról üzen a fideszes polgármesterekre és hivatalaikra. A XXI. kerületbe is megérkezett az üzenet? A fideszes Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester szájmaszkjait  lefoglalja a katasztrófavédelem, és a Tabot vezető fideszes Schmidt Jenő sem tudja, hogy felvehet-e hitelt hogy kifizesse a védekezés számláit. Csepelnek mi marad?

Jó látni, hogy az államapparátus egy emberként dolgozik a járvány megfékezésén, naponta születnek új és újabb tervek, miként kellene megmenteni emberéletet, munkahelyet, közösségeket. Az elsőt biztonsági rátartással teszik, hisz jobb félni, mint megijedni, a munkahelyek megtartásán több minisztériumban is töprengenek, még nem jutottak dűlőre magukkal, ám a legfontosabb, amiért mindenre kész az Orbán-kormány, hogy a közösségek megmaradjanak. Mármint a jó keresztényi közösségek, a fideszes vezetésű városok és falvak, ahol szebben süt a nap is a templomtoronyra, ahol nem kell megvédeni az önkormányzatokat saját maguktól.

Az alap, hogy nem kellett volna tavaly októberben elhalászni tizenegy megyei jogú, meg vagy hatvan másik nagyobb várost a kormánypárti jelöltek elől, mert lássuk be, azóta kényszerpályán van Orbán Viktor, meg kell mutatnia, hogy

Egy jól működő demokratikus társadalomban a kormány biztosítaná a nyugodt és szakmai vitát, bevált csatornákon keresztül kialakulna egy elképzelés, amely hosszabb távon is méltányos és fenntartható nyugdíjrendszerhez vezetne. Magyarország ma nem demokrácia, és nem is működik jól.

Tíz év óta nem volt értelmes nyugdíjvita. Most még az elhájasodott kormánypropaganda is csődöt mondott. Arra sem volt képes, hogy meggyőzően tisztázza: a „páratlan terv” 2021 és 2024 között évről évre növeli a többlethetek számát, és 2024-ben már 1 havi lenne a kiegészítés.

Sokkal súlyosabb mulasztás, hogy még fel sem vetődött,

Katonai járőr Csepelen, a Szent Imre téren. - "Csak az utcán vannak katonák. A középületekben is vannak katonák. A katonák nem fognak beleszólni. A katonák bele fognak szólni. Iszonyatos nagy járvány van/lesz, ezért határidő nélkül fel kell hatalmazni a kormányt (értsd a kormányfőt), hogy a parlament nélkül is dönthessen."

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője tette közzé a most következő, kétségtelenül sajátságos kormányértékelőt. Szűcs Róbert Gábor ironikus összegzéséből láthatjuk, mit éltünk át, mivel traktált a hatalom a koronavírus megjelenése óta...

Nincs járvány, csak Kínában.
Van járvány, de nem kell félni, nem ér az ide.
Van járvány, de a migráncs-ügy nagyobb.
Van járvány, de csak négy migráncs terjeszti.
Van járvány, van elegendő eszköz.
Van járvány, de az Operatív Törzs leküzdi.
Monotónia néni új ruhája.
Monotónia néni új frizurája.
Van elegendő eszköz, hajaj!
Rengeteg elegendő eszköz jön Kínából.
Az elegendő eszközök kiváló minőségűek, ezért továbbítjuk őket a balkáni diktatúráknak, továbbá

Magyar részről az egyik kezdeményező Andor László, korábbi EU-biztos. Az aláírók között több korábbi európai miniszterelnök is található, illetve számos értelmiségi

Mi, európaiak két vírussal kell, hogy megküzdjünk egyidejűleg és egyforma erőbedobással. Az egyik a COVID-19, amely a testünket támadja meg, de van egy másik fertőzés is, amely a gondolatainkat és a demokratikus rendszereinket veszi célba 

– így kezdődik az a 73 közéleti személyiség által aláírt levél, ami Európa 19 újságjában egyszerre jelent, Magyarországon a Népszavában.

A levél szerint a felhatalmazási törvény veszélyezteti az európai demokráciát, ezért fel kell lépni ellene.

"Most már olyan maszkokra is szükség lenne, ami a hazugságoktól védené meg a lakosságot! No nem füldugóra gondolok, hanem a politikusokra és szóvivőkre felhelyezendő szájmaszkra, amely meggátolná ordas hazugságok szerte fröcsögését!" - Tarjányi László így összegzi véleményét, amit Horváth Gyula csepeli ellenzéki (DK-s) önkormányzati képviselő bejegyzéséhez fűzött hozzá.

Horváth Gyula egyes, Csepelen terjedő híresztelésekkel kapcsolatban ezt írta:

Nem győzöm hangsúlyozni,  egyetértek azzal, hogy a koronavírus járvány alatt elsősporban arra koncentráljon a kerületi polgármester:  a lehető legkisebb veszteségek árán tudja Csepel a vírus-válságot átvészelni.

Meggyőződésem, hogy ezt a célt, kizárólag a lakosság korrekt tájékoztatásával érhetjük el. Belátom azonban, hogy azokat,  akik korábban a sajtót politikai érdekeiknek, saját ügyeiknek a propagálására használták,  nehéz átállítani! Mert vírus ide, vagy vírus oda, a dezinformációt is lehet politikai célra alkalmazni (ismertség növelés, népszerűsítés, szavazatmaximálás). Úgy vélem azonban, hogy ebben a válságos időszakban különösen erkölcstelen, és bűnös cselekedet. Azt erősíteném, hogy a korábban általam felemlegetett „túlságosan is bőséges propagandisztikus hírkezelésről” éppen ideje lenne a reális, korrekt tájékoztatásra áttérni!

A rendelkezésre álló tények alapján úgy néz ki, hogy Csepelen nem olyan rózsás a helyzet az egészségügyi dolgozók „megvédésénél” sem, ahogy azt a hivatalos hírharang (a Cepeli Hírmondó, és alkalmi társai) a polgármesterre hivatkozva tálalják!

A hírek szerint

Az idős asszony ágyát végül a konyhában helyezték el. „Nem tudunk beadni egy injekciót, seb kötözésre sem képeztek ki bennünket"”

Az „elfekvőkből” hazaadott idősek ellátása komoly gondot okoz, mert a családok magukra maradnak a bajban

Omló falú, rozzant vályogház Gadányban, a kisszoba, ahová az ágyat be lehetne tenni, az összedőlés szélén, a hétvégén kőműves nézte meg, hogyan lehetne valamelyest helyrepofozni. Az épületben csak villany van, víz a kerti kútban, a pottyantós vécé az udvar végében. Ilyen körülmények közé került a marcali kórház elfekvőjéből az idős asszony miután Kásler Miklós humániminiszter április 7-én elrendelte: a kórházi ágyak 60 százalékát ki kell üríteni a koronavírusos betegek számára

- A mama tavaly novemberben került kórházba hányással, hasmenéssel, aztán bent kapott egy agyvérzést – meséli Andrea, az idős asszony unokája. – A bal oldala teljesen lebénult, 24 órás felügyeletre szorul, pelenkázni kell.

Andrea húsz kilométerrel, négy településsel arrébb lakik, a lepattant gadányi házban anyja él az élettársával, s persze mostantól a nagymamája. Az idős asszony ágyát végül a konyhában helyezték el.

- A kórházban csak annyit mondtak, el kell vinni, a kutya nem nézett utána, milyen körülmények közé kerül – folytatja a fiatal asszony. – Csak a pelenkát írták fel közgyógyellátásra, vagyis azt legalább ingyen kapja, de minden más már a mi költségünk. A falu csak annyival tud segíteni, hogy

Az egészségügyi dolgozók egy része állás és jövedelem nélkül maradt, másik része erején túl teljesítve próbál gondoskodni a betegeiről. Sokan komoly orvosetikai döntésekre kényszerülnek, mert látják, hogy az elbocsátott beteg nem fog ugyanolyan színvonalú ellátásban részesülni otthon, ha viszont ellenállnak, állásukat elvesztik, és akár politikai támadások közepén találják magukat. - Ezt olvashatjuk a Magyar Orvosi Kamara (MOK) weblapján

A MOK megpróbálja a jelen járványhelyzetet szakpolitikaként, az egészségügy ügyeként kezelni - csak épp a védekezést a belügyminiszter irányítja, a védőfelszereléssel érkező repülőket a külügyminiszter vagy az innovációs és technológiai miniszter fogadja, a kórházakat és a lélegeztetőgép-gyárat a miniszterelnök látogatja, a védekezésről rendőrök és katonák tájékoztatnak.

Az ember tud áldozatot hozni, ha van miért. A járványt mi is komolyan vesszük, és látjuk a végső célt is, de az odavezető út teljes homályba vész.

A magyar orvosok álláspontjukról a következő levélben tájékoztatták dr. Kásler Miklóst, az egészségügyet is felügyelő minisztert:

Mi lesz a  kórházból kirakott idős emberekkel? Meg azokkal, akik majd csak egy-két év múlva halnak bele egy amúgy időben felismerhető és gyógyítható betegségbe, mert amikor kellett, nem végezték el a szűrővizsgálatokat? Kit érdekel? Mert az is előfordulhat, hogy ily módon az ellátatlanságnak több áldozata lesz a jövőben, mint a koronavírus okozta betegségnek.

Immár több mint egy hónapja élünk rendkívüli körülmények között, hiszen március 11-én hirdették ki Magyarországon a járványügyi vészhelyzetet. Az országot április eleje óta a kormányfő és szűk köre különleges felhatalmazással irányítja, és mindezt a parlament törvényhozó kontrollja nélkül, rendeleti úton teheti. A parlament ugyan időnként ülésezik, de ez inkább csak a külföldnek szóló fügefalevél. Mégse mondják: a király meztelen. Persze.

Amilyen nyitott világban élünk, pontosabban élnek a nálunknál szerencsésebb népek a környező országokban és Nyugat-Európában, pontosan látják, hogy mi történik Magyarországon. Szóvá is teszik, ahol lehet, egyre hangosabban. Az Európai Unióban mostanra a kelet-európai „eminens tanulóból” sikerült leküzdeni magunkat a bajkeverő kategóriájába. Ők is látják, hogy Magyarországom már nem a jogállam eróziója, hanem tudatos lerombolása zajlik. Ha tetszik, egyfajta politikai ámokfutás.

Ritkán szól, de akkor messzire hangzik a szava. Békesi László: mélyen fel vagyok háborodva, elítélem a tobzódó ostobaságot, cinizmust, hatalmi tébolyt!

Megdöbbenve és értetlenül állok a kormány legújabb "gazdaság védelmi" intézkedése előtt.
A döntés értelmében a kereskedelmi bankok, a rájuk kirótt ágazati külön adót - nagyságrendileg kb. 55 milliárd forintot - leírhatják nyereségadójukból, ha az sportszervezetek támogatására fordítják. (Ez a hírhedt TAO)

Hogy egyértelmű legyen: a kereskedelmi bankokra kirótt külön adót a kormány nem a válság miatt kieső költségvetési bevételek pótlására, vagy a megnövekedett állami kiadások fedezetére, nem is a csődbe jutó vállalatok, a munkájukat elvesztő, vagy nyomorgó emberek támogatására, hanem az egyébként is agyon támogatott sportszervezetek pazarló támogatására akarja fordítani. Konkrétan: a válság miatt minden bizonnyal csökkenő TAO befizetések pótlására akarja fordítani a bankok nyereségadójának egy részét.

Magyarul a kormány fittyet hány sok szakértő közgazdász kritikájára és javaslataira, elengedi füle mellett a munkáltatói és munkavállalói érdek képviseleti szervek elégedetlenségét, követeléseit és folytatja őrült ámokfutását!

Ne legyen senkinek kétsége: a bankok

"Legyünk  óvatosak, amikor a járványra hivatkozva újabb és újabb szigorításokat követelünk a politikusoktól! Ne csak azért, mert ha nagyon biztatjuk, Orbán Viktor bezárhatja Budapestet; ne csak azért, mert ha a polgármesterek lezárnak négy parkot, akkor az ötödiken alakulhat ki tömeg; vagy mert a boltosoknak az ezért járó bírságot kockáztatva is ki kell nyitniuk, mert különben tönkremennek. Hanem azért is, mert ahhoz, hogy a járvány után sikerrel tudjuk folytatni normális életünket."

Ha holnap feloldanák a tömegrendezvények tilalmát, ön részt venne ilyenen? Nyilván nem, és nyilván nem venne részt szinte senki, mert az emberek legtöbbször tudják, hogy mi a jó nekik. Legalábbis jobban tudják, mint az állam vagy a szomszéd, ezért van, hogy a felvilágosultabb, szabadságot és jólétet garantáló országokban a saját életét érintő legtöbb döntést az ember maga hozza meg. A dohányzás például rendkívül káros, mégsem tiltják be, és nem csak azért nem, mert akkor csempészcigit szívnánk, hanem azért sem, mert az állam nem óvóbácsi.

Ön is jobban járna, ha rendszeresen sportolna, de rossz néven venné, ha minden másnap megjelenne az ajtajában egy köztisztviselő futófelszerelésben, és

Maruzsa Zoltán államtitkártól (képünkön) tudjuk, hogy a digitális tanrend bevezetése tökéletesen sikerült, s a rendszerben boldogság van. Nos, ez a kijelentés nemcsak minősíti a nyilatkozót, de jelzi tökéletes felkészületlenségét is abban a kérdésben, amiről beszél. Az, amit ma Magyarországon digitális oktatásnak neveznek, leginkább kármentés, a célegyenesbe forduló érettségizők felkészítésére biztosan nem alkalmas

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője Mendrey Lászlóval, a PDSZ korábbi elnökével közösen tette közzé a Népszavában Érettségi kontra Covid 19 címmel a következő cikket:

Az elmúlt hét egyik legizgalmasabb kérdése a 2020-as érettségi volt. A koronavírus átírta a szokásos rendet, az oktatásügy irányítóinak dönteniük kellett a hogyan tovább kérdéséről.

Hosszú tépelődés után felszállt a fehér füst: csak írásbeli lesz az idén tavasszal. Legyünk tárgyilagosak, nem létezett jó megoldás, csak rossz és még rosszabb. Amit elfogadtak,és csütörtökön bejelentettek, viszont semmire sem megoldás, mindössze egy feladat kipipálása, hiszen:

A múlt hét végén történt: miként beszámoltunk róla, nagypénteken kapott telefont több beteg hozzátartozója, hogy keddig haza kell vinniük többnyire idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat.

"Magyarország szívdobbanása ma ez a két szó: ELÉG VOLT. Elég volt, hogy a beteg embereket, súlyos sérülteket ellátás helyett ide-oda küldözgessék az országban. Elég volt a kíméletlenségből, az érzéketlenségből.

Elég volt az elszegényedésből, hogy az emberek millió szám nem tudják hó végén kifizetni a számláikat.

Elég volt abból, hogy a kormány nem veszi emberszámba az időseket, a betegeket, a diákokat, a rászorulókat.

Elég volt abból, hogy egyre nehezebb megélni, miközben egyre többet dolgoznak az emberek.

Elég volt, hogy egyre kevesebb jut azoknak, akik gürcölnek, gyereket nevelnek, egymásról gondoskodnak, becsülettel próbálnak fennmaradni, miközben egyre több jut a léhűtőknek, a hazudozó milliárdos szélhámosoknak, az állam védelmét élvező ügyeskedőknek.

Elég volt abból, hogy mindent elvesznek, amiért az emberek megdolgoztak és

Félelmetes helyzet: Járni sem tudott az idős ember, mégis kitették a kórházból...

Napok óta folyik az emberek hülyítése, hogy „az esetleges tömeges megbetegedések” miatt „fel kell szabadítani” a kórházi ágyak 60 százalékát, bármi áron. A mindig a legrosszabbra készülő Cecília asszony, az országos tisztifőorvos, cserébe elnézést, megértést, összefogást kér és vár mindenkitől, mert csak így tudnak felkészülni az esetleges „robbanásra”. Már az első bejelentés után, elkerülendő a robbanást, mármint a saját felrobbanásom, elkezdtem számolni, mert ezt még nem tiltották meg a veszélyhelyzetre hivatkozva. Mivel nem vagyok matematikus ezért egy kicsit kínlódtam a megoldással, de sikerült. Szerintem az operatív törzsben dolgozó szakemberek (nem tudom hány van belőlük, ezért választottam a többesszámot) alaposan elszámolták magukat.

Ha elszámolták. Szerintem ugyanis nem lehet ennyire rosszul számolni. A 36.000 felszabaduló kórházi ágy „feltöltése”, ha ebben vagy akár kétszer ilyen ütemben is fog az ellátásra szoruló betegek száma növekedni, év végénél előbb nem fog „sikerülni”. A koronavirus.gov.hu-n olvastam, hogy tegnap, április 16-án!, 1652 fertőzöttből „már 729 koronavírusos beteg van kórházban.” Ráadásul a fertőzés terjedése szerencsére, eddig „nem robbant be”. Tessék mondani, mikor lesz ebből 36.000 kórházi ellátást igénylő beteg? Igaz ne is legyen, de azért az is érdekes, hogy a hozzáértő szakemberek szerint teljesen kizárt, hogy egyszerre lenne szükség a 36 ezer kórházi ágyra.

Akkor miért ez a kellően meg nem indokolt, számszakilag sem alátámasztott döntés? Miért kell kirakni, haza küldeni súlyos stádiumban lévő rákos betegeket, magatehetetlen,

Szarvashiba! Semjén Zsolt éjnek évadján, lopva, alattomban terjeszti be  a jogfosztó törvényjavaslatokat. Ehhez kell az Orbán-kormány korlátlan felhatalmazása?

Ha tudnak egy jó káoszelméleti szakértőt, kérem hívjanak! Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy a koronavírus járvány közepén mi, miért történik ebben az országban? Napi rendszerességgel hallgatom, olvasom a híreket, figyelem az operatív törzs tájékoztatóit, a hivatali hatalmasságok által az éjszaka leple alatt beterjesztetett úgynevezett salátákat – és logikai úton nem vagyok képes a mozaikokat a helyére tenni. Megérteni meg végképp nem.

Mert ugye, az Orbán-kormány április elején azért kérte a korlátlan felhatalmazást, hogy megküzdjön a koronavírus-válsággal. Ennek örve alatt pedig mi történik? Megszüntetik húszezer, a kulturális szférában dolgozó közalkalmazotti státuszát. Betiltják a nemet változtató műtéteket Magyarországon. Fű alatt betolják a Városliget-építés folytatását. Elveszik a forrásokat az amúgy is legatyásodott önkormányzatoktól – amelyekre ezzel párhuzamosan kormányzati erővel gondosan rálőcsölik a szociális ellátás összes nyűgét-baját. Mi ez, ha nem káosz?

Hogyan is lehetne másként értékelni, hogy

Az operatív törzs tudja, de nem mondja? Kivel és mivel operálnak? 

A csepeli kórházból származó megdöbbentő információ közlése után - mozgásképtelen, daganatos beteget küldtek haza a dél-pesti kórház csepeli rehabilitációs részlegéből - mintha egy zsilip nyílt volna meg. Hömpölygő áradatként öntötte el a közösségi médiát a csepelihez hasonló esetek sokasága. A kormányzati szervek eleinte hallgattak, de a hallgatás falát áttörte az elemi felháborodás. Az okokat világítja meg a hírklikk.hu interjúja:

Csak órákat kaptak a kórházak vezetői, hogy eleget tegyenek a miniszteri rendeletnek, azaz annak, hogy a betegek 60 százalékát – ha esik, ha fúj – haza kell küldeni, hogy felszabadítsák a vírus-fertőzötteknek az ágyakat” – így nyilatkozott Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter a Hírklikknek. Azt is elmondta, hogy Kásler Miklós és Müller Cecília elfogadhatatlanul teljesít; lehetetlen, hogy Orbán Viktor intézkedjen mindenhatóként.

– Közzétett a közösségi médiában egy bejegyzést, amelyben finoman, de mégis öntől nem megszokott keménységgel bírálta Kásler Miklóst és Müller Cecíliát. Mi váltotta ki az indulatot?

– Én régóta elégedetlen vagyok mindkettőjükkel, és ezt nem is rejtettem eddig sem véka alá, tehát nem ez az első alkalom, hogy megfogalmazom bírálataimat. Most eltekintünk attól, hogy Kásler Miklós miniszterként mit tett, vagy nem tett az elmúlt két évben. Amióta a járvány itthon is olyan mérteket öltött, hogy szükségesé váltak a rendkívüli intézkedések, azóta lényegében láthatatlanná vált. Hozzáteszem, az

"Mind elmennek. Némán, alázattal, amilyen alázatos némaságban, munkával és áldozattal telt az életük. Elmenőben van egy teljes nemzedék.

Ők azok, akik az élelemért vívott hajszában a légópincékből olykor kitörve a bőrükön érezték a háború bűzét, a nélkülözést és a veszteségeket. Kérges tenyerek, mélyen árkolt arcok mennek most el, s velük együtt távozik a gyilkos napon és a metsző hidegben töltött idők emlékezete.

Testek, amelyek atlétatrikóban és újságpapírcsákóban tonnaszám hordták a törmelékeket, cementet kavartak, és

Csepel fideszes vezetése hallgat, amikor 41 települési önkormányzat sikít, ordít!

A kormány a koronavírus-járványra hivatkozva, jelentős forráselvonást jelentett be, ami a települési önkormányzatokat sújtja! Pedig a jelek azt mutatják, hogy a járvány kezelésében a legnagyobb erőfeszítéseket éppen a helyhatóságok teszik. A beteg emberek szállítását, gyógyítását, a rászorultak ellátását, a megelőzés előírásainak betartását, legfőbbképpen a települési önkormányzatok, (polgármesterek) hivatalok, intézmények teszik. A kézzelfogható feladatok legnagyobb része az önkormányzatokra koncentrálódnak.

Ebből adódóan teljesen jogosak a települési önkormányzatok felháborodásai, azért mert a válságos helyzetben, - amikor küzdenek az emberek ellátásáért - megsarcolja őket a kormány. Pedig köztudott, hogy az ő szintjükön a válság időszakában erősen növekednek a szolgáltatási, ellátási, karitatív, és szociális emberiességi feladatokból adódó kiadások.

A válságok hatása elsőnek, és elsősorban a legelesettebbeket, a szegényeket, az öregeket, és a krónikus betegségben szenvedőket sújtja. Ezek az emberek az

Kinek ütött az óra? Dr. Kásler Miklós, az egészségügyért felelős miniszter saját szakállára cselekedett, amikor kirúgta a rehabilitációs intézet megbecsült főigazgatóját, aki ragaszkodott  ahhoz, hogy a máshol nem gyógyítható betegeket ne kelljen hazaküldeni?

Vasárnap derült ki, hogy Kásler Miklós miniszter megszüntette Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) főigazgatói megbízását. A hír hatalmas felháborodást váltott ki, a kórház dolgozói demonstráltak is hétfőn a menesztés miatt. 

Cserhátit hivatalosan azért váltotta le Kásler, mert nem szabadított fel elég ágyat a koronavírusos betegeknek. Az intézmény dolgozói szerint ez nem igaz, felszabadítottak ágyakat, csak ragaszkodtak volna ahhoz, hogy a máshol nem gyógyítható betegeiket ne kelljen hazaküldeniük, kockáztatva ezzel gyógyulásuk esélyeit.

Kedden közleményben jelentette be a Semmelweis Egyetem, hogy Cserháti Péter 2019. október 1-én kelt rektori biztosi feladatkörét kibővíti, és megbízza az egyetem komplex rehabilitációs fejlesztésével, ami

Kinek kell menni, és ki maradhat? A csepeli kórház kapuin kívül döntik el, hogy mi legyen a kapun belül ápolt súlyos betegekkel

A 24.hu-t azzal kereste meg egy olvasójuk, hogy nagypénteken szóltak neki,  kedden hazaviszi a mentő a kórház csepeli telephelyén fekvő járásképtelen, daganatos beteg édesanyját. A hvg.hu olvasója arról számolt be, hogy őt is péntek délután hívták, hogy kedden viszi a mentő haza több betegséggel küzdő, magatehetetlen, félig lebénult édesapját, akinek ápolása megoldhatatlan feladat elé állítja. Ralovich Zsolt, a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórház főigazgatója tegnap este azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy "Csak olyan betegeket engedünk haza a Jahn Ferenc Kórházból, akiknek az ápolása otthon is megoldható." Hozzátette, hogy  a betegeket a megfelelő receptekkel és az első munkanapig elég gyógyszerekkel bocsátják el.

A 24.hu beszámolója szerint a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályáról nagypénteken kaptak telefont a betegek hozzátartozói, hogy keddig haza kell vinniük javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat.

Iszonyatosan feldühít ez az embertelen hozzáállás. Hogy a járványra hivatkozva ezt a rengeteg embert utcára teszik. Kirakják az öreg embereket meghalni

– mondta feldúltan M., akinek az édesanyja hónapok óta fekszik a Jahn Ferenc Kórház csepeli telephelyén levő krónikus belgyógyászati osztályon.

M.-et nagypénteken hívta az osztályt vezető főorvos, és nekiszegezte a kérdést, hogy mikor tudnak menni a hozzátartozók a járásképtelen, daganatos betegért, hogy keddig hazavigyék. Ugyanis a krónikus belgyógyászati osztályt is kiürítik a