Ma már tudjuk, hogy az Orbán-rendszer a  fideszes mamelukok közreműködésével  kedden alapvető jogoktól fosztotta meg a parlamenti ellenzéket, de voltak  olyanok, akik még az utolsó pillanatban is harcoltak, tiltakoztak, választóikat képviselték. Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal együtt köztük volt  dr. Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője, aki közösségi oldalán tegnap ezt írta:

Mi nem fogunk részt venni a mai parlamenti színjátékban. A szavazások alatt , az utolsó pillanatban még megpróbáljuk a délelőtt még meglevő szabad belépési jogunkat kihasználni arra, hogy az egyik minisztériumban utánajárhassunk néhány disznóságnak.

Ma a “Parlamentben” a Fidesz meg fogja szavazni a jogfosztó javaslatot, amelyik elveszi

Akartok-e totális háborút? – üvöltötte Joseph Goebbels náci propagandaminiszter a berlini Sortcsarnokban 1943. február 18-án. (Emlékszünk: akartak). Nem szeretnénk semmilyen párhuzamot vonni a mai Magyarország és a náci Németország között, csak a technikára hívnánk fel a figyelmet, és arra: az autoriter rendszerek erejüket abból merítik, hogy agresszíven növekednek, terjeszkednek, s a maguk meggyőződése vagy politikai megszállottságuk nyomán mindent elfoglalnak, és kisajátítva a saját képükre formálnak. Hogy totális háborút indítsanak minden és mindenki ellen, akinek a véleménye eltér az övékétől.

A Fidesz Nemzeti Együttműködés Rendszere Orbán Viktor masinisztával ezen az autokrata úton robog. Ám október 13-án, az önkormányzati választáson a

A csepeliek régi kérése, javaslata, követelése, hogy végre újítsák már fel a Gubacsi-hidat. Ez a kerület és az egész sziget javát szolgálná. Kilenc éve semmi sem lett belőle. Elég egy koccanásos baleset, és megbénul a forgalom Csepel - Pesterzsébet között

„...támogatok minden olyan ötletet, amely a kerület javát szolgálja” - mondta Borbély Lénárd, az újonnan megválasztott régi polgármester a CSH-nak adott nyilatkozatában. A cikk jórészt az ismétlések, lózungok gyűjteménye, de az idézett mondatot sem először hallhattuk, olvashattuk tőle.

A nagyobb baj, hogy az alakuló ülésen mindent megtett az általa hangoztatott „széles körű összefogás” megakadályozása érdekében, amikor az ellenzéki együttműködést felrúgó két képviselő funkcióhoz, biztos jövedelemhez való juttatásával létrehozta a mögé felsorakozó többséget, lehetetlenné téve a széles körű összefogást, az „értelmes vita, közös munka” lehetőségét.

Folytatta a közös munka lehetőségének kizárását az

Tolták, taszigálták a roncsautót a felcsútiak, és félve nézdegéltek a stadion túloldalára, nem hallatszik-e a szokásos ordítás. Foszlányok szűrődtek csak ki a  házból, “vegyétek el a koszos színházaikat! tapossátok el a könyvkiadókat! szívjátok el végleg a levegőt a tetves liberátorok elől!” A kisvonat füttyögve sikoltott még az éjszakában, aztán visszamenekültek a vendégek a Vértes Büfébe a kályha mellé.

– Jó napot kívánok, én vagyok a Jóisten, Orbán Viktort keresem – mondta az első pillanatra bevándorlónak tűnő egyén, amikor elfordult az 1-es főútról Székesfehérvár felé, és megérkezett Felcsútra. 
– Csöndesebben, ember, állítsa le a motort, ne idézzen itt elő klímakatasztrófát – figyelmeztették a gyanús idegent a helybéliek –, éppen alszik, és újabban rémálmai vannak. Messzire hallatszik, olykor még Kajászón, Csákváron is lehet hallani, amint fölordít éjszakánként, mert rátörnek a démonok.
– Ha szabad kérdeznem – mondta a Jóisten, miután leállította tizenötéves Opel Astráját a Kastély Óvoda előtt, majd betért a helyi búfelejtőbe –, mitől van úgy berezelve az uratok? Rájött, hogy

A felháborodás már nem írja le megfelelően azokat a reagálásokat, amelyek a Nyílt panasz Csepel polgármesterének a Körtefa és a Jó Szerencsét utcából című cikkünket követte. Leginkább keserűség csendül ki a blogbejezésünkhöz érkezett megjegyzésekből. Csepel önkormányzatának, gazdasági társaságainak vezetői eddig nem vették a fáradságot arra, hogy válaszoljanak az olvasóknak, pedig volna mire.

Farkas Krisztina a tényképeket rögzítő fotók mellé a véleményét is csatolta. Többek között ezt írja: 
Egy fővárosi kerület utcái ezek!! Jó Szerencsét és Körtefa szerepel a képeken! Mi itt élők tényleg csak ennyit érdemelünk??!!

Emberhez méltó utakat szeretnénk!!! Mi itt élők ezt miért nem érdemeljük meg??? Nekünk ez nem jár??? 

A Csepelhez tartozó utcák borzalmasan elhanyagoltak!!! A Miklósi részen ha jelezzük az adott rész képviselője felé aktívan próbál ezen változtatni. Legréderezik az utat ami miklósi szakaszon egyébként nyáron bizonyos helyeken martaszfaltos szórást is kapott. De a csepeli részen semmi segítség és tűrhetetlen állapotok vannak.

Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója lesz a tüntetés egyik szónoka

A Katona József Szíház és más színházak ma estére tüntetést szerveznek 18 órakor a Madách téren a  politikai támadások miatt és a kormány tervezett intézkedései miatt. A tüntetés Facebook-eseményénél nem sokkal vasárnap 12 óra után azt írták,  olyan sokan jelezték részvételüket, hogy

a demonstráció a Városháza előtti tér helyett a Madách téren lesz, 18 órától.

A szervezők úgy látják, hogy a kormány által készített törvényjavaslat súlyosan sérti a színházi szakma autonómiáját. Mint írják: a kultúra és a színház nem lehet hatalmi játszmák eszköze.

A törvényjavaslat készítői, beterjesztői 

Ezekben a napokban emlékezünk arra, hogy 75 évvel ezelőtt, 1944 decemberében, a II. világháború utolsó szakaszában Csepel lakói, közigazgatási vezetői, az akkori község gyárainak, nagyüzemeinek munkásaival együtt megtagadták a náci-nyilas kiürítési parancs végrehajtását, és a Szent Imre téren tüntettek.  Halálos áldozatokat, sebesülteket is követelt a demonstráció.  Ilyen tömeges ellenállás Magyarországon sehol sem volt a Szálasi-féle vészkorszakban. A történelmi esemény 75. évfordulója alkalmából korábban Bolla Dezső tanulmányát közöltük, most közreadjuk GLATZ FERENC akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének, Csepel díszpolgárának azt az előadását, amely 15 éve, 2004. december 6-án hangzott el, és a Csepel újságban jelent meg:

 „Amikor készültem erre a megemlékezésre, átnéztem az igen alapos helyi történeti kutatásokat (köszönhetően a csepeli kutatóknak), s átnéztem korábbi tanulmányaimat, melyeket 1944 történelméről írtam, s ezt a (címben jelzett) mondatot írtam fel újra és újra…

1944 december 4-5-én a helyi lakosság pontosan bizonyította ennek a tételnek igazát: politikai rendszerek jönnek-mennek, s a nép marad. Pontosan értették azt, hogy nem szabad egy ideológia, egy politikai rendszer érdekében feláldozni az emberek életét, semmissé tenni kis, apró javainkat, amelyeket évtizedek alatt szépen összegyűjtöttünk, s muszáj valamit tenni, muszáj aktívan kiállni.

Mi is történt 1944 december 4-5-én Csepelen?

Az örömben azért üröm is van: "a szigetszentmiklósi pihenőhelyen szombat 7 óra és vasárnap 17 óra között megkezdik az aszfaltburkolat marását, és a kötő- valamint a kopóréteg építését, emiatt a Shell üzemanyagtöltő állomás, a Gastland és KFC éttermek a Csepeli út körfogalom felől nem közelíthetők meg, valamint ebből az irányból kihajtani sem lehet majd a Csepeli úti körfogalom felé"

Vasárnaptól újra három sávon haladhat a forgalom Buda felé az M0-s autóút Deák Ferenc hídjának északi oldalán - közölte Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.  az MTI-vel. A felújítás 2018 nyara óta tart.

A közleményben azt írták, hogy a híd északi oldalának részleges megnyitásával a kerékpáros és gyalogos áthaladás ideiglenesen megszűnik, mert az keresztezné a gépjárműforgalmat. A kerékpárosok és gyalogosok várhatóan január közepétől használhatják újra a hidat.

Az M0-s autóút felújításának keretében a híd

Azt  állította Orbán, hogy a keresztény nemzeti erők vitték be az országot a NATO-ba az első Orbán-kormány idején. Ezzel szemben a tény az, hogy nem ők vitték be, hanem a Horn-kormány, az erről szóló döntés ugyanis még 1997-ben született a madridi csúcson, Magyarországon pedig népszavazás is támogatta a belépést

Azt állította Orbán Viktor (Tokióban, a „Budapest kincsei” című kiállítás megnyitóján), hogy „Magyarország egy távoli ország, egy furcsa ország, amit furcsa emberek laknak.”

Ezzel szemben a tény az, hogy Magyarország nem furcsa és a magyar emberek sem azok, legföljebb külső megjelenésre, hagyományokban, szokásokban, kultúrájukban mások, mint a japánok. Az viszont, hogy a magyar miniszterelnök Japánból nézve furcsának nevezi a magyarokat, több mint furcsa. Szerencsétlen.

Azt állította továbbá Orbán (szintén Tokióban), hogy „fantasztikus múzeumi negyedet építünk” Budapesten, és

Azért nagyon hálátlanok tudnak lenni a csepeliek. Ezt mutatja a következő rövid történet is. Megkésve tette közzé a csepeli fideszes városvezetők szócsöve, a csepel.hu a legutóbbi képviselő-testületi ülés egy-egy részletét felvillantó tudósítást, A beszámoló címe szerint a városatyák nagyon komoly dolgokról, adókról, étkezési díjakról és közszolgáltatásokról döntöttek. Volt még egy közmeghallgatás is, de a tudósítás alapján ott többnyire az atlétikai vb-t protezsáló polgármestert dicsőítették.

A cikkhez fűzött véleményekben, a kommentekben azonban ennek a fennköltségnek és különösen a hálálkodásnak nyoma sem volt. 

Két asszony két bejegyzésben, de azonos tartalommal ugyanazt a panaszt írta le a Körtefa utca és a Jó Szerencsét út állapotáról, remélve, hogy a polgármester

Hú, de be vannak gazolva. Most meg a házszabályt készülnek módosítani. Akadályozni akarják egyrészt az ellenzéki pártok együttműködésének szorosabbra válását, a függetlenek indulását, másrészt a saját soraikból való dezertálást is.

Frakciók a jövőben nem egyesülhetnének, még nevet sem változtathatnak, akkor sem, ha a párt neve közben megváltozik.

Vagyis ha a választáshoz közeledve az ellenzéki pártok mondjuk közös választási pártot alakítanának pl. Köztársaságpárt néven, akkor

Van egy méltatlanul, vagy inkább felháborítóan mellőzött emléktábla Csepelen, a polgármesteri hivatal falán. Ez a Szent Imre téri márványtábla emléket állít annak a 75 évvel ezelőtti hősies ellenállásnak, amellyel a csepeliek megakadályozták, hogy a második világháború végnapjaiban, 1944. december 4. és 6.  között a megszálló német náci haderő és magyar szövetségesei, a nyilasok kiürítsék a községet. A csepeli gyárak, üzemek munkásai a község lakóival együtt a főtéren tüntetve megtagadták a kiürítési parancs végrehajtását, szembe szálltak  a kivezényelt fegyveresekkel, és nem költöztek el Csepelről. Kormos Lászó WM gyári kommunista ifjúmunkás a foglyok kiszabadításáért vívott tűzharcban életét vesztette.

A nyilas uralom idején lezajlott, az országban egyetlen tömegtüntetés bizonyította Csepel népének bátorságát. Az emberek felháborodásukban nemcsak a kiürítés ellen emelték fel a szavukat, kifejezésre juttatták a német nácik és a nyilasok iránti ellenszenvüket, békevágyukat is.

Emlékezzünk! Idézzük fel a 75 éve történt eseményeket:

Orbán Viktor a harmadik kétharmados győzelmét ünnepelte 2018-ban.Most egy civil szervezet egy éves kutatómunka után közölte, a Fidesznek nem lenne abszolút többsége manipuláció és csalás nélkül.

Az Unhack Democracy Europe aktivistái 170 interjút készítettek szavazókörökben ellenzéki szavazatszámlálókkal. A jelentésüket Brüsszelben, az Európai Parlamentben mutatták be. A rendezvényt a Demokratikus Koalíció képviselője, Dobrev Klára szervezte.

“Ezek az interjúk azt mutatták, hogy sok helyen volt rossz gyakorlat, rendellenesség és volt csalás is országszerte, beleérte a szavazatvásárlást, a szavazók és a szavazatszámlálók megfélemlítését. Láttunk hamisított szavazási naplókat és buszokkal szállított szavazókat Szerbiából, Ukrajnából és Romániából” – mondta az egyik kutató, Banuta Zsófia.A civilek szerint rendszerszintű visszaélésekről volt szó, de

A főváros új vezetői felébresztették Csipkerózsika-álmából a Csepelt érintő új Duna-híd kérdését. Az október 13-i önkormányzati választás  előtt úgy látszott, hogy eldőlt minden, az elvetélt olimpiai tervekre kacsintó, a  csepeliek által pokolba kívánt, tömegközlekedési összeköttetés nélküli Galvani-hidat építi meg az Orbán-kormány a csepeli belváros közlekedési zsúfoltságát jelentősen mérséklő albertfalvai Duna-híd helyett. 

Az RTL Híradójának tegnap esti riportjából azonban kiderült, időnként felcsillan a remény, hogy a csepeliek is jól járhatnak, amikor a józan ész is szerephez jut, ha...

Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub szakértője és Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármesteri kabinetjének vezetője elmondta, jelentős szakmai érvek szólnak az Albertfalvai Duna-híd megépítése mellett. Lehetőséget látnak a tervezett híd helyszínének megváltoztatására.

A kormány reagálásában meglepődni méltóztatott, amikor

"Csütörtöki hatállyal kezdeményeztem az FKF vezérigazgatójának felmentését" – jelentette be Facebook-oldalán Karácsony Gergely.

Bár a főpolgármesternél a Budapestet legyőző három centi hó miatt is betelhetett volna a pohár, nem ez az ok: magyarázatként egy HVG-cikket idézett, mely szerint, az „FKF sebtében leszerződött Mészáros érdekeltségével, mielőtt Karácsony hivatalba lépett”.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szerződésről először az mfor.hu írt. A pénzügyi portál szerint a fővárosi kukacég vezetője október 31-én, a választások és az új Fővárosi Közgyűlés felállása közötti interregnumban írta alá a szerződést – öt nappal azelőtt, hogy a városvezetés megtartotta volna az alakuló ülést.

Nagy László Albert, az FKF Zrt. vezérigazgatója

Csepelen sok kisgyermekes szülő tanácstalan. Nem tudja mit tegyen, ha úgy gondolja, hogy hat éves óvodás gyereke még nem elég érett arra, hogy jövő szeptemberben megkezdje a tanulást az általános iskola első osztályában. Bár nem vigasztaló, de tény: a csepeli édesanyák és édesapák nincsenek egyedül aggodalmukkal.

Napok óta növekszik a felháborodás az oktatási kormányzat gyermekellenes rendelkezése miatt. A kormány döntése értelmében ugyanis annak a gyereknek, aki adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptemberben kötelező iskolába mennie. További változás, hogy míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez az Oktatási Hivatalhoz kerül át. A felmentést azon év január közepéig kérheti a szülő, amikor a gyereke betölti a hatot.

A lélektelen kormánydöntés módosítása, visszavonása érdekében egy pedagógus, a kispesti szakszolgálatnál dolgozó Molnár Anikó saját tapasztalatait tette közzé egy kezdeményezéssel együtt. Most ezt ismertetjük. Molnár Anikó ezt írja közösségi oldalán:

Orvosok fogják megkezdeni a magyar egészségügy életmentő műtétjét

Miként az önkormányzati választások után, most is hetekig elemezhetik, mi és miért is történt a Magyar Orvosi Kamara tisztújításán. Az előzmények alapján már azt is váratlannak lehet nevezni, hogy menesztették a köztestületet 16 éven át domináló Éger Istvánt. Ám ennél is váratlanabb volt a szavazás aránya: az Újratervezés „reformereinek” jelöltje, Kincses Gyula az újrakandidáló elnökkel szemben közel kétharmados támogatást kapott. Sőt, a kamara összes vezető testületébe elsöprő arányban jutottak be a csoport képviselői.

A megfigyelők első reakciói igen színesek. Egy orvos kommentelő a Facebookon így magyarázta a fordulat lényegét: „eddig sírtunk, hogy a tagságot nem érdekli a kamara, és

Már az új testület megalakulásának első, akkor még ünnepi pillanatiban a  második sorba állították a  "rendezők"az ellenzéki képviselőket, pedig ugyanannyian voltak min a fideszesek, Néhány perccel később kiderült, ezt a helyzetet öt évre akarják bebetonozni. Az ellenzék ezt hagyja?.

Borbély Lénárd  szerint „Számarányában most egy kiegyensúlyozott képviselő-testület jött létre.” A polgármester ezt az elfogulatalansággal nem vádolható Csepeli Hírmondónak nyilatkozta. A nyilatkozó azonban  mintha elfelejtette volna, hogy október 13-án ugyan 9:9-es patthelyzetet alakult ki a testületben, azonban az alakuló ülésre ez „átalakult” 11:7-es arányú fideszes többséggé. Ugyanis két megválasztott ellenzéki képviselő (Pákozdi József, aki alpolgármester lett, és Tóth Sándor, aki bizottsági elnök), aznapra átállt a hatalom oldalára. Így a választások előtti ~ 57 százalékos fideszes testületi többség az átállás miatt tovább nőtt, ~ 61 százalékra. Végeredményben tehát szó sincs kiegyensúlyozott képviselő-testületről, sőt az

Orbán rövidesen ismét embert küld az űrbe, valamint olimpiát rendez – mert a nemzeti nagyság kötelez. Olimpia nélkül meg Felcsút olyan lenne, mint Hellász tenger nélkül.

Olimpia kell ide tehát, meg asztronauta, aki majd a felcsúti stadion felett járva lerádióz, és ékes szavakkal mond hálás köszönetet, úgy a dolgozó magyar népnek, mint annak élcsapatának, a pártjának és természetesen a kis vezetőnek, aki mindezt lehetővé tette.

Közben persze a budai hegyekről nem tudnak lejönni a buszok és a vonatközlekedés a fél országban megbénul, mert decemberben, az időjárási előrejelzésnek megfelelően leesett pár centi hó.

Hó. Persze tudjuk honnan fú a szél. Migráncshó ez a Sorostól, mert a becsületes, derék magyar hó esetén csak úgy siklanának a szerelvények a síneken, a váltók vidáman kattognának és

Horváth Gyula: A polgármesternek - akármennyire is szokatlan még a számára - nem megsértődni kell, mert leszavazták, hanem elgondolkodni azon, hogy miként fog az új igényeknek és a régi törvényeknek megfelelni. Ha jó következtetésre jut, akkor mindenkinek előnye származik belőle...

A legutóbbi, a november 28-i képviselő-testületi ülésen olyan történt, ami a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta nem volt: az ellenzéknek sikerült leszavaznia a polgármesteri előterjesztést! - írja Horváth Gyula a Felsőtag című facebookos bejegyzésének bevezetőjében, majd így folytatja:

A téma, Csepel és Szigetszentmiklós között 2013-ban megkötött egészségügyi ellátási szerződés felmondása volt. Ez a megállapodás kiterjedt a szigetszentmiklósi „felsőtag”, azaz a Tihanyi út másik oldalán épült lakópark embereinek ellátására. Ilyen ellátási szerződés korábban, a szocialista vezetés alatt is volt, és akkor a szomszédos település fizetett is azért, hogy lakói a csepeli szolgáltatásokat igénybe vehessék. A 2013-ban újrakötött szerződés, - az előterjesztő szavai szerint - már nem tartalmaznak arra vonatkozó kitételt, hogy ma is fizetniük kéne érte.

Rossz szerződés egy áldatlan állapotban!

Senki nem állítja, hogy a Tihanyi út másik, a szigetszentmiklósi oldalára engedélyezett lakóparki építkezés igazságos! Ez egy felelőtlen döntés volt azért, mert úgy épülhetett egy kb. 500 fős lakópark, hogy hozzá semmilyen infrastruktúrát az „anyatelepülés” nem szolgáltatott. A felsőtagi emberek a gyakorlatilag csepeliek. Nálunk vásárolnak, szórakoznak, iskolába-, óvodába-, és orvoshoz járnak, és a mi útjainkat, víz-, és csatorna-hálózatunkat stb. használják. Az adójukat azonban Szigetszentmiklósra fizetik!

A kerületvezetés gondolkodása, - hogy ez így nem helyes - bizony érthető! Jogos, és elvárható, hogy egy új szerződésben elfogadható feltételeket, és méltányos határidőket szabjanak. Az azonban túlzás lett volna, hogy előzetes tárgyalás hiányában, a

Magyar szempontból váratlanul sikeres hónapot tudhatunk magunk mögött. Ráadásul ez a váratlan siker kedves nemzeti sorstragédiánkból, a fociból ered.

Büszkeséggel töltheti el minden magyar kebelét, hogy nyelvrokonaink, a finnek – életükben először – kijutottak a foci Európa-bajnokságra, és hogy a szlovákok meg nem. Utóbbi valószínűleg – magyar szempontból – a hét legjobban várt eseménye, már csak a jószomszédi viszony szempontjából is.

Az, hogy mi nem jutottunk sehova, teljesen érdektelen, egyébként is, még simán kijuthatunk, csak márciusban le kell legyőznünk Bulgáriát és utolsó akadályként Romániát (vagy Izlandot).. Ráadásul az még soká van, addig örüljünk. Hogy legyen minek, arról az örökké optimista Nemzeti Sport gondoskodott, amely másokkal együtt közölte a jó hírt:  a jövő évi Eb-n itt, a Puskás Arénában játszik majd a német, a francia és a portugál csapat, vagyis van rá sansz, hogy legalább még háromszor megtöltsük ezt a 190 milliárdos ékszerdobozt, nemzetünk új szívcsakráját.

És ehhez még nyerni sem kell. azért, mert