Katonasírok fejfái Isonzónál

Száz éve, 1918 november 11 -én  ért véget az 1914-ben kezdődött első világháború, melyet az egy évszázaddal  ezelőtti korszak lakossága  "nagy háborúként" emlegetett, és amelynek tízmillió halálos áldozata volt

.“Mire lehullanak a levelek, itthon lesztek!” Hadba vonuló katonáit Vilmos, német császár ezzel áltatta, 1914 júliusában.

Ötször is lehullottak a levelek, mire az első világháború befejeződött. A központi hatalmak kapitulációjával. 

A németek összeomlása a nyugati fronton 1918 augusztus 8-án következett be (németek fekete napja), amikor Amiens közelében az angol-amerikai erők átszakították a frontvonalat. A Balkánon a bolgárok kilépésével, az olasz fronton pedig a piavei ellentámadással következett be az osztrák-magyar erők összeomlása. Következtek a fegyverszünetek: 1918 november 3 -án, Padovában IV. Károly követei írták alá a fegyvernyugvást, a nyugati fronton pedig november 11 -én egy vasúti kocsiban, a Compiegne melletti erdőben következett be a német kapituláció. Ezzel véget ért a 10 millió halálos áldozattal járó első világháború. A Párizs környéki békekötések 5 vesztes országra szabtak súlyos büntetéseket (területvesztések, jóvátételek, haderő-csökkentések): Németországra (versailles-i béke), Ausztriára (Saint-Germain -i béke), Bulgáriára (Neuilly -i béke), Magyarországra (trianoni béke) és Törökországra (sevres -i, majd lausanne -i béke). 

November 11 az értelmetlen vérontásra való emlékezés napja, az első világháború lezárulásának évfordulója és a történelem egyik kiemelkedő dátuma. 

Drámai módon, előre jelezték a katasztrófa végső felvonását

Ilyen volt a Népstadion...

Elképzelhető-e olyan, hogy egy család 25 millió forintból szeretne egy házat felépíteni, de a végén azt mondja nekik a kivitelező, hogy bocsánat, ez 125 millió lett? Nos, az állami beruházásoknál nincsen felső határa a lopásnak.

Harmincötmilliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha százkilencvenből megússzuk. Eredetileg húsz sportág otthona lett volna, de ebből mára csak egy maradt: a labdarúgás. Igen, az új Puskás Ferenc Stadionról van szó, amelynek a tervek szerint egy év múlva kell elkészülnie – szó szerint bármi áron.

Általánosan bevett módszer az egyes stadionok árainak összevetésére, ha az összköltségüket elosztjuk a nézőtéren lévő helyek számával, azaz kiszámoljuk, hogy

Kedves Szurkolótársak, Szimpatizánsok! November 11-én vasárnap 13.30-kor az őszi szezon utolsó hazai meccsén fogadjuk a patinás FC Nagykanizsa csapatát – jelent meg a  Csepel FC szurkolói oldalán. Erre hívta fel a figyelmet a 21ora.hu

Az Islander Division tagjai és a 4-es álló közönsége szeretné meghálálni a Csepel FC szurkolóinak az egész éves támogatást, ezért a mérkőzés alatt és után lelátói koreográfiával, élőképpel és hangulatfokozó eszközökkel fogjuk buzdítani a csapatot és búcsúzunk a hazai pályától 2018-ra – írják.

Ezen a héten egy nap kétszer is hallhattuk Kovács Lászlót a közszolgálati rádióban és a televízióban. Párttársai azzal könnyítették meg a dolgát, hogy nem vonják be az ügyeikbe, ezért mondhatta a műsorvezetőknek, hogy az aktuális kérdések megvitatására nem ő a legalkalmasabb. Egyébként digitális hálózat alakult ki körülötte, egyik barátja írta: "Ez áll régi katonakönyvemben a Rákosi-korszakból: 'Háború esetén csapaton kívüli szolgálatra alkalmas.’ Ez mindmáig nem változott, halálomig csapaton kívül szolgálok.”

Az a benyomásom, hogy mostanában Kovács László is csapaton kívül szolgál. Nincs egyedül. Lendvai Ildikónál azt firtatta az egyik kormánypárti újságíró, vajon informálisan ő irányítja-e az MSZP-t. A volt pártelnök humorral ütötte el a választ. A két veterán politikus megteremtette a maga nyilvánosságát. Lendvai Ildikó a Facebook-on széljegyzeteli a közéleti fejleményeket, és a glosszáit követő vitákból okulva kiválasztja ama témát, amelyet publicisztikává bővít a Népszava szombati számában. Egyik-másik cikke fölkelti

Megkapják a csepeliek is a magukét Orbántól...

A családok évének nyilvánította a kormány és a Fidesz 2018-at. A kormány kommunikációja, a napokban minden családhoz eljuttatott, Orbán Viktor ajánlásával felszerelt nemzeti konzultációs hazugságlevél azonban felülírja a valóságot.

A lakáskassza megszüntetése, a cafetéria rendszer felszámolása, majd az embereket hülyének néző képviselői módosítási javaslat, (miszerint sportmérkőzésekre és kulturális események látogatására mégis legyen cafetéria), beterjesztése, vagy a költségvetés nemzeti család- és szociálpolitikai alapjának tavalyhoz képest 2,5 százalékos csökkentése, a megindult kilakoltatások, a családi pótlékok nagyságának évek óta tartó befagyasztása, mutatja a kormánypropaganda és a valós tények közötti különbségeket.

A miniszterelnök újabb álkonzultációs levele ezért szerintem válaszra sem méltó.

Konzultációnak szakmailag, nemzetinek meg politikailag nem felel meg. Szakmailag elfogadhatatlan, mert a kérdések ”felvezetése” vagy hazugságot vagy vitatható állításokat tartalmaz, a kérdésekben pedig nincs valódi választási lehetőség. Politikailag pedig azért elfogadhatatlan, mert

Balog Zoltán a minap még miniszter volt,  ma már sok dolgot eltol magától. Azt gondolta, van politika erkölcs nélkül, vagy  jólesett egy erkölcstelen hatalmat szolgálnia, már mindegy is...

A damaszkuszi út errefelé soha nem volt néptelen, de olyan azért ritkán fordul elő, hogy egy volt miniszter mosakodjon rajta: a református egyház kebelébe visszahuppant Balog Zoltán volt emberminiszter nyilatkozott a Szemlélek blognak. Szavaiból kiderül, értelmiségiként neki is gyakran sok volt a migrációs hírözön.

„Néha még az újságírók is felfigyeltek rá, hogy cizelláltabb álláspontot képviseltem, mint a kormányzati kommunikáció”. Balog lelkész politikusi léte szemben állt  értelmiségi létével, autonómiájával és lelkészi hivatásának etikájával. Aminek elviselését azzal magyarázza, hogy

Szembe kell nézni a tényekkel. A fideszes városvezetés képtelen megoldani a csepeliek zavartalan szemészeti ellátását.

Akinek van szeme, érzékelheti, hogy a 21. kerületben is egyre komolyabb fennakadások vannak az egészségügyi ellátásban -írja a 21ora.hu című csepeli hírportál. Emlékeztetnek rá, hogy milliárdos egészségügyi fejlesztéseket ígért  Borbély Lénárd Csepelen  Németh Szilárd árnyékában állva. A polgármester szerint korszerűsítésre leginkább az egykori csepeli szülőotthon épülete szorul, de beszélt a pár éve Tóth Ilonáról elnevezett, a csepeliek körében csak SZTK-nak nevezett szakrendelőről is.

Csillagtelepen, a Vénusz utcai egészségügyi intézmény első emeletén  hosszú idő óta állnak teljesen üresen, kihasználatlanul a szemészeti orvosi rendelők

A kormány jelenlegi tervei szerint itt 2019-2021 között fergeteges műszerészeti és informatikai fejlesztések valósulnak meg – ígérte Borbély Lénárd, hozzátéve, hogy 

Az Orbán-kormány hagyta gyűlni a szemetet és az indulatokat.  Az utolsó utáni pillanatban, a múlt héten 26 milliárd forintot csoportosított át a szemételhordási tűzoltó (katasztrófavédelmi) munkára. Miközben reméljük, hogy a képen látható csillagtelepi szeméthelyzet nem ismétlődik meg, azért jelezzük, egyelőre csak a szeméthegy csúcsát tüntették el. Az áldatlan helyzet valódi okainak felszámolásához egyelőre hozzá sem fogtak...

Minden hónap hoz egy-két újabb kormánybotrányt, a focimeccsekre most már menetrendszerűen repülőgéppel repkedő miniszterelnök esete után bontakozik, dagad egy újabb, a szemétügy. Több tehetetlen, állami vízfej után a rezsicsökkentés megalapozására létrehozott Kuka holding (NHKV) évek óta nem fizeti ki a szemetet begyűjtő és kezelő cégeket, amelyek közölték, a béreken kívül már semmi járulékos költséget nem képesek fedezni (gépkocsik karbantartása, javítása, üzemanyagköltség), ezért nem folytatják a munkát. Afelé haladunk, hogy az utcai szeméthegyek országa leszünk?

„Azt se tudják megállapítani, pontosan hány milliárdos a hiány, így az

A felvetett témák között volt tavaly az építményadó nagysága, a befizetése körüli anomáliák, a közlekedési feszültségek csökkentése, különös tekintettel a kerület déli és északi „kapujának” zsúfoltságára. Többször is felvetődött a Csepel SC „eladása”, fejlesztésének lehetősége, az SC és a Csepeli Munkásotthon önkormányzati támogatásának hiánya, a köztisztaság gondjai, illetve egy ingyenes önkormányzati hulladékudvar létrehozása

November 22-én (csütörtökön) délután öt órakor tartja az idei KÖZMEGHALLGATÁST a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. (csepel.hu) A hatályos önkormányzati törvény 54.§-a szerint a testület évente legalább egyszer köteles közmeghallgatást tartani, ahol a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek fel, amelyekre legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

Átnéztem, a legutóbbi, a tavaly október 12-i közmeghallgatás jegyzőkönyvét. Borbély Lénárd több mint egy órás polgármesteri előadást tartott az önkormányzat három év alatt elért sikereiről, a lakossági közvéleménykutatás eredményeiről és nagyszabású terveikről.   https://www.csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2017/10.12/ScsszervC217102708100.pdf 

Borbély azonban kevés volt a résztvevők elkábításához, ezért Németh Szilárd, a polgármester kezdeményezésére, kétszer is hozzászólt, összesen kb. harminc percben, pedig a résztvevőktől csak egy kérdést kapott, arra sem válaszolt. A lakosság és a civil szervezetek kérdéseire így

Az Auróra cirkáló ma is Szentpéterváron, az egykori Leningrádban, a Néván áll, és őrzi a titkát vagy a történelemről és a legendákról beszél. Ami biztos:  gondozzák. A történelem tanúja. Tanúja a történelem 

Oroszországban százegy éve, 1917. november 7-én (a korabeli Gergely-naptár szerint október 25-én) győzött a nagy októberi szocialista forradalom.

Az első világháború véres harcaiba belefáradt hatalmas országban sztrájkok és tiltakozások után 1917. március 12-én győzött a polgári demokratikus forradalom, három nappal később lemondott II. Miklós cár. Az országban kettős hatalom alakult ki a szovjetek (közvetlenül választott tanácsok) és az ideiglenes kormány között.

A  bolsevik vezetők (Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin) a forradalom továbbvitelét tűzték ki célul, megvonták a támogatást az ideiglenes kormánytól és a szovjetekben (tanácsokban) igyekeztek átvenni a hatalmat. A demokratikus köztársaságról, a munkásellenőrzésről, a földesúri földek magántulajdonának megszüntetéséről és a háború befejezéséről szóló programjuk

Alázzák és ütik a hajléktalanokat Csepelen címmel tényfeltáró riportot közölt november elsején a 24.hu hírportál. Most november hatodika van, de ma reggelig  Borbély Lénárd polgármestertől egy hang, egy sor válasz sem érkezett az írásra. Csepel fideszes városvezetői hallgatnak, pedig fórumuk, szócsövük, fizetett alkalmazottuk, Ábel Attila alpolgármester vezényletével van elég, és lenne bőségesen reagálni valójuk is…

Az egyik legkeményebb megállapítás a cikkben a következő volt: „Az a cél, hogy féljenek – mondják a biztonsági szolgálat emberei, akik a csepeli önkormányzat megbízására hivatkozva vegzálják az otthontalanokat.”

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője az esethez kapcsolódva a következőket írta a Facebookon:

Borbély Lénárdot arra kérem, hogy indítson belső vizsgálatot ebben az ügyben. Ilyen mentalitású emberekre semmi szükség nincs a csepeli közterületeken. Egyben arra kérem, hogy gondolja át még egyszer ezt a biztonsági szolgálatos megoldást. Szerintem nem helyes, ha

A történelemről és annak tanulságairól merengett Orbán Viktor, és szokása szerint világosságot varázsolt nekünk a sötétségbe. A felújított Szépművészeti Múzeum átadásán mondott beszédében kijelentette: „Mi a saját nagyságunkat sohasem abban láttuk, hogy el tudunk venni valamit másoktól, hanem abban, amit hozzá tudunk tenni az egyetemes tudományhoz és kultúrához. Mi olyan nép vagyunk, amely mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle.”

Igaz, Szent László 1091-ben elfoglalta Horvátországot, de nyilvánvalóan nekik is adni szeretett volna, nem elvenni tőlük. Károly Róbert és Nagy Lajos ugyancsak nem a hódítás szándékával akarta megszerezni a nápolyi királyságot, elvégre a magyaroknak soha nem jutna eszükbe ilyesmi. És bár Kölcsey még úgy emlékezett, hogy „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”, feltehetően csak egy kis magyar tudományt és kultúrát vitt volna a barbár Bécsbe.

Hogy aztán mi

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 29-én megjelent 27. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket

Ha fejlesztés, akkor Borbély Lénárd polgármester (bringaváros, Szabadkikötő, ha Magyarország, akkor Németh Szilárd (birkózás, migránsügy, bevándorlás, lakáskasszák, hajléktalanok, Demeter Márta). A két fideszes programjai, avatásai, megnyilatkozásai alkotják a Csepeli Hírmondó legújabb számának „gerincét”. Borbélyt most is egy-egy fejlesztés átadásán mondott beszédével idézik, míg Németh két teljes oldalas riporttal került a lapba. A többi a szokásos: az MSZP, a DK bírálata, avatás, koszorúzás, egy kis nevelés-oktatás, kultúra. Kimaradt viszont Orbán Viktor, s Németh „Így főzök én” rovatának sem jutott hely. Elképesztő hanyagság a szerkesztőség részéről. Talán mentség lehet a tulajdonos és képviselője előtt, hogy Csepelen nincs semmi változás, mindenki mindennel elégedett. Mármint a lap cikkei szerint.

Semmi hír a csepeliek mindennapi életéről, gondjairól. Most sem fért a lapba a közéletet leginkább foglalkoztató több kérdéskör: a HÉV sorsának alakulása, a Gubacsi-híd felújítása, a Weiss Manfréd Terv léte vagy nem léte stb. Arra sem jutott hely, hogy megszólaltassák a polgármestert, milyen alapon nyomozott egy ellenzéki képviselő ellen, vagy Németh Szilárdot, miért szavazott le a parlamentben a fideszes többségű gazdasági bizottság valamennyi, csepeli fejlesztést szorgalmazó javaslatot. Nem közölték, hogy Némethnek bocsánatot kellett kérnie, mert hazudott, vagy, hogy még a nyár elején az Állami Számvevőszék a Csepeli Városkép Kft-t és az Önkormányzatot is elmarasztalta.

Véleményünk a cikkekről:

Kézfogó Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémiánál

Szikszai Károly karikatúrája (Élet és Irodalom)

Nagy Imre mártír miniszterelnök több mint hat évtizedes rádióbeszéde a 62 évvel ezelőtti 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát  megpecsételő, november 4-én kezdődött szovjet fegyveres inváziót idézi fel. A hatalmas túlerő csak többnapos utcai harcban tudta  felszámolni a szabadságharcosok ellenállását a Széna térnél, a Corvin közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül november 11-én Csepelen is. Magyarország Kormánya 2001-ben nyilvánította Nemzeti Gyásznappá november 4-ét.

Ma, az idei november 4-ei Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország.  Részletek:

Barátaim történelmét nem a mindenkori győztesek, még nem is az aktuális politika, hanem a saját szemükkel látott valóság írta. Érdeklődő csepeliként találkoztak katonákkal, felkelőkkel, civilekkel, fegyveresekkel és fegyvertelenekkel. De egyetlen egy „pesti srácot” sem láttak itt

Andor, Bandi, Dezső! Három jó barátom. Rendszeresen összejövünk, beszélgetünk. 

Alig várom az időt, amikor újra találkozunk. Ők nem csak a korukból adódóan bölcsek, hanem tudásuk, rendszerező képességük, és az átélők hitelessége miatt is. Amikor 56 kerül szóba, tátott szájjal hallgatok! Ők meg érdekesnél érdekesebb történetekkel kápráztatnak el. Andor és Bandi 56-ban katona volt éppen. Csepel környékén, egy régen megszűnt légvédelmi kirendeltségen. A zavargások idején (az egyik így, a másik úgy) megléptek a honvédségtől. Nem voltak katonaszökevények, akiknek a tisztek megtorlását és az őrök éberségét kijátszva, életük kockáztatásával kellet megszökniük. Jöttek, mert mindenki jött! Magára hagyott, vezetés nélküli, ellátatlanul hagyott katonák voltak, az összevisszaságban.

Az ő telephelyükről húzták később ki azokat a légvédelmi ágyúkat is, amelyek aztán a szovjet bevonulás megakadályozásában főszerepet játszottak. Csepeliek lévén a szülői házba igyekeztek, ahol azonnal civil ruhát húztak. Érdeklődő ifjak lévén az események alatt az utcákat, és a Szent Imre teret járták. Találkoztak katonákkal, felkelőkkel, civilekkel, fegyveresekkel és fegyvertelenekkel. De egyetlen egy „pesti srácot” sem láttak itt. Csak pár éve egyet:

Részletek Horváth Gyula DK-s önkormányzati képviselőnek abból a publicisztikájából, amely a legutóbbi képviselő-testületi ülés hangulatát, az ottani történések körülményeit tükrözi:

Képviselő-testületi ülés volt Csepelen október 18-án. A fideszeseknek az utóbbi időszakban kissé visszafogottabb hangnemét most az újra a hatalomféltésből adódó hisztérikus agresszivitás váltotta fel. Ennek főszereplője, és gerjesztője Borbély Lénárd. Ő az, aki minden napirend előterjesztője, és (naivságát leplezni akaró magabiztossága szerint) minden szakkérdés legjobb ismerője. Bármely szakpolitikai kérdésre csak személyeskedő, vádaskodó, a szakmaiságot nélkülöző, hazug választ képes adni. Hiába kérdezte tisztelettel Takács Mónika MSZP-s képviselő, hogy mi történik a Daru-dombnál megvásárolt „Dagi csárdával”, hogy lehet az oda tervezett vendéglátó-ipari komplexumból fél évtized alatt egy budi, a válasz; „Munkásotthont csődbevivő igazgató szakértelmének (vélt) hiánya” volt.

Az, hogy a kérdés és a válaszadás között semmilyen összefüggés nincs, azt mutatja, hogy a felvetés jogos, a kérdés az előterjesztő véknyát érte, az elkövetett bűn pedig büntetésért kiált! 

A testületi üléseken későbbiekben sem lehetett az előterjesztések tartalmát firtatni, mert

Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat.

Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősítik szakértők azt a jogszabálytervezetet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter.

Ez azt jelenti:

A magyar köznyelvben és közgondolkodásban mára már összekeveredik a mindenszentek ünnepe és a halottak napja, pedig még a múlt század közepén is külön ünnepelték a két jeles napot. 

A római katolikus egyház november elsején ünnepli a mindenszenteket, november másodikán pedig a halottak napját. Mindenszentekkor mindazokra emlékeznek, akik a „szentek közösségének" lettek tagjai: akiket ugyan nem avattak szentté, de megszentelt életet éltek, és bizonyosan a mennybe jutottak. Másnap, november másodikán tartották a halottak napját, amikor a tisztítótűzben szenvedő szeretteikért imádkoztak a családtagok a falu közösségével együtt.

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz' percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk -
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

1899. november 1.

Az atv.hu szúrta ki, hogy Szabó Szabolcs közzétette a Facebookon a CEU-ról szóló szerződés tervezetét. Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője szerint ez az áprilisban keltezett dokumentum az, amely az egyetem működését biztosítaná, ha Orbán Viktor engedné aláírni.

Mint írta, a kormány képviselői a szöveget kilenc tárgyalási fordulón véglegesítették, a szerződés a magyar igények szerint alakult. Szabó Szabolcs úgy tudja,