Látványos interaktív térképen vehető szemügyre a bűnözés alakulása Budapesten és 44 vidéki városban

A 2013 márciusa és 2014 februárja között elkövetett bűncselekmények területi megoszlását dolgozta fel interaktív térképeken az Otthontérkép blog.

Az adatok forrása a Magyar Rendőrség hivatalos statisztikája.

A 2012. január 1-jén mért lakosságszám és az ezer főre jutó bűnesetek száma alapján készült interaktív atlaszon nyomon követhetők, hogy miként alakultak a különféle bűnesetek, a kocsifeltörés, a lopás, a lakásbetörés, a személyek ellen elkövetett bűncselekmények – mindezeket különféle színek illusztrálják a térképen.

A blog oldalán néhány vonatkozó táblázatot is szemügyre vehetünk, egy gyors regisztrációt követően pedig akár konkrét címekre lebontva is nézelődhetünk a térképeken. (HVG.HU)

"Nem hallgat  a csepeli lakóházak népe. Az a pénz, ugyanis, ami a Szent Imre téren számolatlanul és feleslegesen folyik el, eredetileg az övék. Házszigetelésre, nyílászárók cseréjére, rehabilitációra adta az Európai Unió!   És mi lett belőle? Németh Szilárd hozományaként Borbély Lénárd kalapján bokréta!  Százmilliós nagyságrendben azért, nem túl drága ez az ajándék?...Ilyen grandiózus tervet nem akadályozhat meg néhány szabály. Mit számít, hogy törvények szellemét kell megsérteni. Az se okoz problémát, hogy máshol, ha a kisember az elkorhadt ecetfáját akarja kivágni, sokáig várhat (hiába) az engedélyre. Amennyiben meg engedély nélkül esik neki, akkora büntetést kap, hogy attól koldul! 
Itt pik-pakra mentek a dolgok."

Ezt írja újabb publicisztikájában Horváth Gyula, a csepeli demokratikus baloldal polgármester-jelöltje. Gondolatébresztő cikkét, amelyben sok-sok csepeli véleményének ad hangot, olvasóink figyelmébe ajánljuk:

A jövőre vonatkozó várakozásokat összegző GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke azonban lényegében nem változott az előző hónaphoz képest. Mindez ellentétes folyamatok eredményeként alakult így, ugyanis a GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint míg az üzleti kilátások enyhén javultak, addig a fogyasztói várakozások romlottak.

Bita Dániel esélyelemzése: Csepelen az eddigi polgármester, Németh Szilárd rezsibiztos jobbkezét, Borbély Lénárdot jelöli a Fidesz. Mivel a XXI. kerületet eddig irányító fideszes politikusnak a közüzemi díjak csökkentése sem volt elég az áprilisi egyéni győzelemhez, októberben is a DK-s Horváth Gyulával induló ellenzék tűnik esélyesebbnek.

Nem ígérkezik túl szofisztikáltnak a kampány, amelyben a munkahelyteremtésről, az egykori Csepel Művek rendbetételéről, a panelprogram folytatásáról és a Kis-Duna rehabilitációjáról is szót lehetne ejteni a jövedelembevallások alapján a legszegényebb fővárosi kerületben.

A Fidesz helyi elnöke  e helyett azonban például azzal kezdte, hogy Horváth Gyula alpolgármesteri ideje alatt több száz ferencvárosi romát „deportáltak” Csepelre. Mi lesz a folytatásban...?

Budapesten 16 ezer szavazattal győzött a Fidesz–KDNP a baloldali összefogás előtt áprilisban. Bár az ellenzék csak hét kerületben szerzett többséget, másik hatban öt százaléknál kisebb volt a különbség. Ez szoros versenyt ígér a helyhatósági választáson is. Ráadásul a polgármesterek megválasztásával nemcsak az dől el, ki irányíthat öt évig egy-egy kerületet, hanem várhatóan az is, ki jut többséghez a Fővárosi Közgyűlésben. Elemezzük az esélyeket:

Csepelen a fideszesek Németh Szilárddal, Borbély Lénárddal az élen, Ábel Attila gyalázkodó hangoskodásával, Morovik Attila bárgyú hallgatásával  az eltelt négy évben:

> visszaállították a Horthy-korszakban felállított országzászlót, a rajta elhelyezett irredenta zászlóval. Lecserélték Csepel 1700-as évek hagyományait követő önkormányzati címert, a kék-piros színű Csepel zászlót;

> a II. világháború időszakában negatív szerepet játszó antiszemita írókat, politikusokat (Wass Albert, Nyírő József) igyekeztek, igyekeznek tisztára mosni,

> rég letűnt, bukott eszméket népszerűsítő civil szervezetek sorát támogatták stb.

Nekik ez a jövő. Egy bukott korszak újraépítése.

Ezzel együtt vagy ennek ellenére hetek óta döbbentem nézem, olvasom Ábel Attila – aki mellesleg alpolgármester és a Fidesz csepeli szervezetének elnöke és állítólag újságíró –, ámokfutását a közpénzből fenntartott önkormányzati honlapon, a fideszes városvezetés szócsövében. Legutóbb, augusztus 19-én ott, a csepel.hu - ban  jelentette meg pártközleményét „A múlt és a jövő között lehet választani Csepelen” címmel.   

A közlemény hemzseg a hazugságoktól és a durva csúsztatásoktól. Néhány közülük:

Alighanem van egy titkos dosszié, amelyben az ország legtitkosabb aktáit tartják számon, benne néhány százezer, lehetőleg baloldali gondolkodású emberről összegyűjtött kompromittáló adatokkal. Ebbe a dossziéba csak a miniszterelnök tekinthet bele, meg azok, akiket rászabadít az ellenségeire…

Azt hiszik, tréfálok? Hát nem! Ha ez nem így volna, honnan értesült volna iziben a kormányhoz közelálló hetilap arról, mi minden terheli a Tarlóst kihívó polgármester-jelölt "bűnlajstromát"? Falus doktornak ugyanis van egy másik - szerintük "szürke" - élete: nemcsak orvos, hanem vállalkozó is. Ki nem találják, mivel kereste meg az első millióját: azzal, amire az állami egészségügyi ellátórendszer sem korábban, sem most nem vállalkozik. Idős, beteg emberek otthoni ápolását szervezte meg, s ehhez nem átallott a kft.-je az első évben Budapesten és Zalaegerszegen 154 idős ember ellátásért összesen 18 millió forint állami támogatást elfogadni. Ebből a temérdek pénzből, a fejenként évi 116 ezer forintból - olvassa a fejére a felháborodott újságírónő - "a betegek dunai panorámás szobát bérelhettek volna egy luxusszállóban". Igaza van. Egyetlen éjszakára. Ő maga csak akkor értené meg, hogy milyen nélkülözhetetlen szolgáltatással termeli meg "az állami pénzekkel kipárnázott" doktor vállalkozása éves adózott 44 millióját (nem milliárdokat), ha idős nagyanyját, édesapját utolsó hónapjaira egy közkórház elfekvő osztályára kellene elhelyeznie.

A csepeliek postaládájába újabb levél érkezett, címerrel, benne egy  négyoldalas, minőségi papírra nyomtatott, színes, XXI. kerületi, fideszes önkormányzati propagandaanyaggal. Közpénzből! A legalább 35.000 példányban, 14 mutációban készült, Csepelért dolgozunk! című brosúra kiadási és terjesztési költsége, szerény becslés szerint is, legalább két millió forint.

Csak egyetlen dolog hiányzik ezekből a beszámolókból. A 2010-es választási ígéretekkel való elszámolás!!!

A Csepel újság 2010. szeptember 17-i számának 6. oldalán megjelent a „Fidesz-KDNP önkormányzati programja”, amit most valamiért elfelejtettek átnézni a kiadvány szerzői. Akkor azt ígérték, hogy:

> programjuk szolgálja „a csepeli értékeknek a megőrzését”. Az értékek megőrzése helyett azonban megszüntették például a sok évtizedes hagyománnyal rendelkező Csepel újságot, a CSEPP TV műsorszolgáltatását, az önkormányzat régi címerét, zászlaját;

> „Megőrzendő érték…a jól működő szociális és oktatási-kulturális tevékenységünk”. Megőrzés helyett átadták az iskolákat az államnak, évekig bezárták a Csepeli Helytörténeti Múzeumot és Galériát, felszámolták a csepeli közművelődésben jelentős értékeket létrehozó Csepeli Művelődési Központot. Megvonták az önkormányzati támogatást a Csepel SC-től és a Csepeli Munkásotthontól a sport és kultúra csepeli értékeinek meghatározó két intézményétől;

> „Legfőbb célunk az itt élő családok egészségének…”, valamint „a zöld területek megőrzése” A legfőbb cél megvalósítása helyett közel 300 millió forinttal csökkentették a Csepeli SZTK támogatását, s most fákat vágnak ki a Szent Imre téren, és pavilonsorral akarják csökkenteni a kerület központi parkjának zöldfelületét;

> „…kezdeményezzük a csepeli kórház visszaszerzését.” Az erőtlen, szakmailag átgondolatlan kezdeményezést a fideszes többségű fővárosi közgyűlés vezetése, Tarlós István főpolgármesterrel az élen, lesöpörte az asztalról. Az ígéretből nem lett semmi;

> „Szeretteink, értékeink megvédése megkívánja a közbiztonság megerősítését is.” Nem szolgálta az ígéret teljesítését, hogy évekig nem működtették a kerületben kiépített térfigyelő kamera rendszert;

> „Csepelen ismét lesz fedett uszoda”- írták, mondták, hirdették minden fórumon, még 2012-ben is. Fedett uszoda helyett Fidesz-felfújt lett: átvették a fővárostól a veszteséges Csepeli Strand működtetését és egy felfújható sátortetővel befedték annak 50 méteres medencéjét.

Ami pedig az újabb címeres brosúrát illeti:

Amit a fideszes csepeli városvezetés titkol: kik a tagjai a választási bizottságnak? Miért most akarnak három intézményvezetőt kinevezni? Miért kerülnek ellentmondásba saját magukkal is a fülkeforradalmárok? Ki lett a 12. díszpolgár?

Augusztus 18-án rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze „Németh Szilárd sk.”, az önkormányzati választások lebonyolításához szükséges „választási bizottság”, szinte utolsó pillanatban történő megválasztása érdekében. Augusztus 21-én megjelent Fokozódó félelem a vereségtől? című írásunkban szóvá tettük, hogy miért zárt ülés keretei között kívánja polgármester úr megválasztatni a bizottságot.

Választ nem kaptunk.

Megdöbbentő dolog történt. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) nem valami karaktergyilkossággal próbálkozik a választásokra, nem is valami szexuális morcoskodással, kirekesztéssel, liberálisgyalázással, hanem egyenesen odáig jut, hogy megnevezi a magyarok közös ellenségét. Nyilván azért, hogy végre elkezdődjön a nemzeti összefogás, ami talán egyszer odáig vezet, hogy Magyarországot valamilyen összefogásban, minimálisra csökkenthető fajlagos politikai veszteségekkel lehet vezetni.

A néppárt szerint a parlagfű elleni védekezés olyan terület lehet, amiben minden párt egyetért.

Közleményük szerint az önkormányzati választás közeledtével minden párt azt emeli ki, amiben különbözik versenytársaitól, a parlagfű elleni védekezés viszont lehet "olyan terület, ahol mindenki kifejezheti egyetértését". Hangsúlyozzák: nincs más dolog, mint irtani, irtani, irtani. Hogy legyen végre egészség.

Már-már tragikomikus, milyen egyszerűséggel tud mellébeszélni a magyar kormányfő, aki a Páneurópai Piknikre emlékezve tágra nyílt szemekkel kijelenti: a diktatúrát nem a reformkommunisták, hanem a nép döntötte meg azáltal, hogy 1988-89-ben négy óriási tömeggyűlésen bizonyította: összegyűlt az erő a változásokhoz... Már csak a nemzetközi viszonyok kedvezőre fordulása hiányzott, mondja, s az 1989 augusztusi piknik igazi súlya is abban állt, hogy itt kezdődött el a nemzetközi viszonyok eme megváltozása... Ahogy azt a kormányfő utólag elképzeli.

Minden tiszteletem a szabadságszerető magyar népé, de nem kellene bevennie azt a maszlagot, amelyről Esterházy Péter beszél az eheti HVG-nek adott interjújában: itt "mindenki ellenálló volt. Ki belülről, ki kívülről rágta a rendszert, amíg aztán az összedőlt. Nem is lehet érteni, miért maradt meg egy percig is 1956 után. Megannyi Buga Jakab... Az öncsalás mindig megvolt."

Megvolt, megmaradt, és a regnáló hatalom mindent megtesz, hogy meg is maradjon,

Több mint ezer fotó készült az önkormányzat által a Csepelen megrendezett augusztus 20-ai rendezvényről. A felvételek ide kattintva tekinthetők meg.

Láthattunk kenyérszentelést, részt vehettünk mesterség-bemutatókon, kézműves foglalkozásokon, meglátogathattuk az állatsimogatót, színdarabokat, táncelőadásokat nézhettünk meg. A nap végén Szikora Róbert slágereit hallhattuk, amely után a tűzijáték következett. (ittlakunk.hu, fotó: csepel.hu)

Írás a táblán. Ismert a feladó,  ismert a címzett és ismert a magyar helyzet is:

Ez a rezsim nem alkuszik, hanem ledarál; legyen szó Alkotmánybíróságról, földrajzi nevekről vagy éppen filmről. Aki kibeszél, azt leradírozzák a színről.

Ha moziba megy száz magyar, a statisztikák szerint másfél vált közülük hazai filmre jegyet. Jó, jó, tudjuk, manapság ez nem is lenne nagyon könnyű, hiszen a nemzeti együttműködés jegyében évek óta gyakorlatilag szünetel az ország filmgyártása, de az azért mégiscsak figyelemre méltó, hogy a hagyományaira oly büszke magyarnak a film az amerikai.

Nemzete színészsztárjai, nagy formátumú filmrendezői simán ott csimpaszkodhatnak mellette a metrón, föl nem ismerné őket. Bezzeg Bruce Willist hátulról is.

Olvasónk jelzését kommentár nélkül tesszük közzé, bízva abban, hogy akiknek joga, lehetősége és kötelessége, a lehető leggyorsabban  intézkedi fognak...

Ezt írja olvasónk: Szeretném felhívni a figyelmét egy Csillagtelepi jelenségre ami a Spar-nál- figyelhető meg! Minden egyes nap ott fekszenek a "kóbor "emberek az utcán meztelen fenékkel és kiabálnak az emberek után némi segítségért! Kérdem Önöktől muszáj a Csillag telepi gyermekeknek így szocializálódniuk, hogy ennyi is elég az élethez? Minden egyes nap elindul ott egy iskolás ill. egy óvodás csoport, és ezt látják. Elhihetitek,hogy felteszik a kérdés a szüleiknek, hogy mit keres itt ez a bácsi? Nem tudsz mit felelni mert te sem hiszel a szemednek! Kérlek segíts, mert Te tudsz!!!! Ne lássák ezt a Csillag telepi gyermekek!

Forrás: Facebook

Miközben a pékszakma az új kenyér ünnepére készül, a háttérben már elindult az egyezkedés arról, hogy ősztől mennyibe is kerül a mindennapi kenyerünk. Ami biztosnak tűnik: a malmok rövidesen legalább tíz százalékkal emelik a liszt árát, de a legolcsóbb kenyerek esetében a költségek növekedése alig érvényesíthető az árban.

A legolcsóbb kenyérfajtáknál gyakorlatilag lehetetlen az áremelés, kivált, mert a vásárlók még mindig rendkívül árérzékenyek. A kenyér stratégiai termék, így roppant valószínűtlen, hogy a kiskereskedelmi forgalom nagyobb részét adó áruházláncok emelnék a fehér kenyér árát.

A nagy kérdés az, hogy ezek az önköltségen működő saját sütödéikkel le tudják-e törni a beszállítók árait, és az sem mellékes, találnak-e olcsó lisztet a piacon. Míg a „népkenyér” árához nem mernek nyúlni, a kevésbé szimbolikus termék árához annál inkább.

A fogyasztásban viszont egyre inkább teret veszít a fehér kenyér. A pékszövetség adatai szerint átalakulóban van a kenyérfogyasztás. A fehér és félbarna még mindig vezet 67 százalék körüli együttes részesedésével, míg a házi jellegű kenyér aránya a teljes fogyasztásban 18-22 százalék körüli. Az utóbbi években a különféle teljes kiőrlésű rozsos, tönkölyös kenyerek is feljöttek, lassan a piac tizedét adják.

Aggódunk a Lánchíd Rádió stúdiójának plafonjáért. Nem szeretnénk, ha rászakadna a szerkesztőségre. Ma ebédidőben, nem sokkal fél egy után ugyanis Borbély Lénárd, Csepel fideszes alpolgármestere, polgármester-jelöltje hallatta hangját a Fideszhez közeli orgánumban.

„A jövő embere vagyok.” – közölte elöljáróban Borbély a tőle megszokott szerénységgel.

„Horváth Gyulával (a baloldal polgármester-jelöltjével – a szerkesztő megjegyzése) nem kívánok foglalkozni” – mondta egy kicsit később Németh Szilárd kreálmánya, majd ezt követően percekig csak Horváth Gyulát szapulta, gyalázta. A korábbi szocialista vezetés munkájának lebecsülése, negligálása már csak ráadás, mondhatnánk a hab volt a tortán. 

Íme néhány szelet  a Borbély-tortából:

A csepelieket a fideszes városvezetés fontos információktól fosztja meg

A fideszes városvezetés szócsöve, a csepel.hu szerint péntekre rendkívüli ülésre hívták össze a csepeli önkormányzati képviselő-testületet. A meghívóban, az augusztus 22-én, reggel hét órakor kezdődő  ülésen – egyelőre –, egyetlen napirend szerepel:

„Javaslat a választási bizottság tagjainak megválasztására

Előterjesztő: dr. Szeles Gábor jegyző”

A meghívót Németh Szilárd polgármester írta alá sk., vagyis saját kezűleg

Tudom, az őszi önkormányzati választások előtt ez kötelező napirend, hiszen a választási bizottság lesz a felelős a választások lebonyolításáért, tisztaságáért. Nincs is vele gondom. Az viszont már érdekes, hogy a jegyző úr előterjesztését zárt ülés keretei között tárgyalja majd meg a testület. Miért? Mi indokolhatja, egy az egész kerületre tartozó témában a titokzatosságot? Talán a választási bizottság javasolt tagjai nem vállalták a nyilvános ülés körülményeit? Vagy olyanokat javasolt az előterjesztő, akik miatt a polgármester úr elrendelte a zárt ülés megtartását?

Tudja, hogy

> 3,3 millió szegény országa lettünk? Az Eurostat adatai alapján a magyarországi szegények száma 2010-et követően jelentősen emelkedett:

2010: 2,95 millió

2011: 3,05 millió

2012: 3,19 millió

2013: 3,29 millió,

ami 11,5 %-kal magasabb a négy évvel ezelőttinél. Az adatok szerint a 3,29 millió ember, kevesebb mint 65.000 forintból él havonta. A szegények aránya a teljes lakosságoz viszonyítva a 2010-es 30,8 %-ról, 2013-ra 33,5 %-ra emelkedett. Ezzel szemben 2013-ban Csehországban a lakosság 14,6 %-a, Szlovákiában 19,8 %-a, míg Lengyelországban 25,8 %-a „tartozik” a szegénység körébe. De nem állunk jól Európában a szegény alkalmazottak arányában sem: hazánk az alkalmazottak közötti szegények arányában is az utolsó előtti helyen áll 24,4 %-kal. Mindössze egyetlen állam, Bulgária áll már csak mögöttünk. (index)