A politika semmit nem ad ingyen, és ha megkapta, amit akart (esetünkben a szavazatokat), akkortól már egy másik logika érvényesül. Most, hogy egy jó ideig nem lesznek választások, a másik irányba rántják a kötőféket

A címben idézett rezsipórázt a jelenlegi rezsiszabályozás bevezetésekor és azóta is visszatérően használtuk – nem ok nélkül. Ha a teljes fogyasztói kör számára a politika határozza meg az energiaárakat – direktben, a piaci viszonyoktól függetlenül –, az olyasfajta politikai kiszolgáltatottságot jelent, amelynek az árnyoldalait a legdurvábban most fogjuk majd megtapasztalni.

Azért írjuk, hogy a legdurvábban, mert tapasztaljuk már 2013 óta, és az eltelt idő nagy részében eddig is elég durva volt.

Utoljára még a szocialista önkormányzat épített Csepelen bérlakásokat: 2004-ben adták át a II. Rákóczi Ferenc úton elkészült 116 lakást. Azóta Csepelen nem épültek újabb önkormányzati lakások...

Elsőként és büszkén jelentette be a csepeli kormánypárti polgármester saját fb oldalán, hogy piaci alapú lakáspályázatokat írtak ki, amelynek keretében 10 lakásért lehet versengeni. Nem sokkal később a hivatalos csepel.hu is átvette a hírt: (https://csepel.hu/anyagok/kepek/cikkek/2022_06/Reszletes-palyazati-kiiras-bkb_2022junius.pdf )

Csak néhány megjegyzésünk van a különösen bosszantó momentumokkal tűzdelt folyamathoz:

> A képviselő-testület Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottsága május 23-án döntött pályázatról, amely 13 nappal később(!) jelent meg a fenti oldalakon, miközben a pályázatokon kiírt lakások megtekintése június 8-án(!) kezdődött és 14-én már be is fejeződött, amikortól már a pályázatok is benyújthatók voltak. És nem mindegy, hogy mikor érkeznek be a pályázatok! Kérdésünk:

Ne fogadja el, ameivel a hatalom be akarják tömni a száját! Minden a fordítottjára változik Magyarországon, a szavak pont az ellenkezőjét jelentik a valóságnak, ami a diktatúrák lényegéből fakad. Megvédjük a rezsicsökkentést, azaz valójában brutálisan megemeljük az áram és a földgáz árát. Nem lesznek megszorítások, azaz olyan adóemelés jön, hogy sokan azt sem tudják, mihez kapjanak. És van még jó pár érdekes példa. Alább.

Nem tudom elgondolkodtak-e mostanában… erről a furcsa, fordított világról, amiben élünk. Arról, hogy ezen a mai Magyarországon valahogy minden a fordítottjára változik, hogy a szavak pont az ellenkezőjét jelentik a valóságnak vagy mint az értelmező szótárban. Vagy hogy mintha az egész magyar társadalom hátrafelé menne, nem előre.

Azt persze elfogadhatjuk alapértelmezésnek, hogy ez a fordított világ a diktatúrák lényegéből fakad. Aki olvasott a történelemről vagy még emlékszik a negyven-ötven évvel ezelőtti világra, tudja, hogy miről beszélek. Vegyünk néhány példamondatot a kormány szótárából az elmúlt napokból! És rögtön mellé tesszük a megfejtését is:

• Megvédjük a rezsicsökkentést – valójában brutálisan megemeljük az áram és a földgáz árát.
• Nem lesznek megszorítások – olyan adóemelés jön, hogy sokan azt sem tudják, mihez kapjanak.
• Mindennél fontosabb a béke – fogadják már el ezek az izgága ukránok, hogy az orosz medve erősebb és tegyék le a fegyvert!
• Küszöbön áll a megállapodás Brüsszellel, elhárultak az akadályok – valójában a láthatáron sincs az egyezség, de

Soós Imre, az örök Lúdas Matyi. Arra tanították a szülők a gyerekeket, hogy ha az utcán megjelenik az ispán, vagy a földesúr hintója, akkor húzódjanak az árokba! Vegyék le a süveget és  és alázatosan, lehajtott fejjel, köszönjenek. A nagyurak néha intettek vagy  foghegyről odalökték a választ De a gyerek igazságérzete akkor is látta ennek tarthatatlanságát és a lehajtott fejével lázadt! A mindörökké ellen… Ezekből a lehajtott fejű sihederekből felnőttek lettek, de nem felejtették a lázadást. Soha többé...

Mindörökké. A hetvenes évek elején Oltvai Istvánb tanár úr jókedvűen jött be a Kossuth Technikum matematika órájára. Mindjárt el is mondta azt a viccet, ami jókedvét megalapozta. „A rendőr, (akkoriban a rendőrségen röhögött és gúnyolódott az egész ország) amikor megtudja a kihallgatáson, hogy a delikvense algebra tanár magabiztosan odaszól. Nem lehet ez olyan nagy dolog, mert a gebra, meg a főgebra ennél sokkal nagyobb”.

Nem csak azért röhögtünk a történeten, hogy teljen az idő és értékes perceket nyerjünk, hanem azért is, mert úgy gondoltuk, hogy a rangmánia egy olyan avítt soha vissza nem térő szokás volt, ami csak az erőszakszervezetek hatalomhű bugyutaságában létezik, és soha vissza nem kerülő dolog Magyarországon. Olyan amit egyszer és mindenkorra lezártunk! És most itt vannak az alispánok, ispánok és főispánok. Nem kizárt, hogy a méltóságos, nagyságos, tekintetes és

Milyen kár, hogy Kövér elmulasztotta megemlíteni:  belőle, a lakatos fiából éppen a Kádár-rendszer csinált jogászt. Próbálja meg ezt ma, az Obán-rendszerben egy hozzá hasonló családi hátterű fiatal...

A Mandinernek adott interjújából kiderült, hogy a rendes, becsületes magyar munkásemberektől, azaz proletároktól származó Kövér László házelnök abban a hiszemben van, hogy a „proli” igazából „mentális állapotot” jelent. Magyarán szerinte a „proli” a hülye szinonimája volna, ami – tekintettel arra, hogy az ő nagyapja asztalos volt, az apja meg lakatos – meglehetősen sértő nemcsak az asztalosokra és a lakatosokra, de minden munkásra nézve.

Munkamegosztás. Csepelen fát vágnak, a Ferencvárosban stadiont építenek.  Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője a saját fb-oldalán képeket mutatott be arról, hogy elkezdődött Csepel észak-nyugati csücskében, a ferencvárosi területen épülő atlétikai stadionhoz tartozó, „bemelegítő pálya” építése, illetve a fák kivágása, durva tarolása a pálya jóváhagyott területén.

A képek tanúsága szerint ismét sok száz fát vágnak ki Csepelen, csak most nem a Hollandi úton, hanem a Nagy-Duna mellett, a Kvassay zsilip alatti területen. Nincs kegyelem! A sportfejlesztések mindent visznek! A sportra mindig jut pénz. Ilyenkor elsőként sorba vágják a fákat. Nem számít semmi, még a

Lőttek  a józan észnek, győz a hatalommánia? A sors iróniája lesz, ha a kormány valóban kiköltözteti a Hadtörténeti Múzeumot évszázados helyéről, a várbeli Nándor laktanyából, csak mert a milliárdos hadivállalkozó új miniszter úgy érzi, ott jobb helye lenne a minisztériumának, mint a bűnös Pesten.

Most már talán elárulhatom: a kétezres években mindent megtettem azért, hogy a Hadtörténeti Múzeum ne kaphassa meg az Év Múzeuma címet. Ők minden évben pályáztak, én meg mint bizottsági tag minden évben megnéztem a kiállításaikat, és megállapítottam, hogy jé, a második világháborús fronton még mindig nem voltak munkaszolgálatosok. A tárlatok persze érdekesek voltak, csak épp az egészet belepte valami ludovikás nosztalgia, amitől futkosott a hátamon a hideg.

Nem vagy Isten! Ezt üzenték a tavaszi választáson a csepeliek a magát helyi császárnak képzelő politikusnak. A változás elindult! Az iránya és a kimenetele még ma sem egyértelmű. A jelekből ítélve abban reménykedhetünk, hogy demokratizálódik a helyi közélet és társadalmasodnak a közügyek. Talán csökken az erőszakoskodó befolyás. Ez azonban még nem biztos! Látjuk, tapasztaljuk az ellenkezőjét is…

- Egyik olvasmányom tanúsága szerint a diadalmaskodó római hadvezér otthoni fogadóünnepén, az őt a városban körbehordó harci szekér saroglyájába egy rabszolgát ültettek. Ennek az embernek az volt a dolga, hogy folyamatosan mantrázza: „Nem vagy Isten!”

A történet vagy igaz, vagy nem, mindenesetre a hatalmasok vágyainak földön tartását jelezte. Mert ősi (talán emberi természetből eredő) vágy a hatalomhoz való mérhetetlen ragaszkodás.

Egy orosz elemző szerint Moszkva két dolgot titkol, a gyengeségeit, és az erősségeit. Ez a gyakorlat elég jelentősen emlékeztet a leárnyékolt valóság félhomályába visszahúzódó diktatúrákra, ahol mindent csak a központ tud.… Arról tehát, hogy Oroszországban mi a valós helyzet, egyre kevesebb fogalmunk lesz

Egy hírportálon olvasható cím szerint Oroszország alig érzi a szankciókat, működnek a kiskapui. Az olvasó rákattint, és a feltűnő cikk belső címében már azt látja, hogy Moszkva MÉG alig érzi a szankciókat, de elszigeteltségén Kína sem segít, ami azért nem ugyanaz, főleg, hogy az elemzés az ütésállóságot kizárólag az energetikai szektorra érti, ami köszöni jól van, viszont az orosz autóipar, gépgyártás, építőipar, a repülési szektor zuhanófélben van. Számítsuk még ide az

"A csepeli Burattino Magyarország egyetlen olyan magánintézménye, melyben általános-, és középiskola, szakképzés és gyermekotthon integráltan működik. Iskolánkban kiemelten fontosnak tartjuk az esélyteremtést, hiszünk abban, hogy a hátrányok kinőhetőek, és hogy mindenki tehetséges valamiben. A Burattino gyermekek, családok és pedagógusok közössége, ahol örömet találunk az együttlétben és a közös munkában."

Csepelen és főként a kerület déli peremén sokan vannak, akiknek a felebaráti szeretet nem más, mint írott malaszt. És ahol a felnövekvő gyerekeknek ilyen környezetet ad a sors, ott – jó esetben – támaszt és segítő kezeket, éltető segítséget is ad az élet.

Jó emberek kis közössége munkálkodik már 1990-es évektől Mezei Kata vezetésével a csepeli Burattino iskolában azon, hogy utat mutasson a hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekeknek.

 Ezek az emberek

"Nem tartjuk célravezetőnek az MDF által javasolt főispáni szék bevezetését. Hogy tanácsi vb-titkárnak vagy főispánnak nevezünk valakit, az teljességgel mindegy" – nyilatkozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Heti Hírnök című napilapnak adott interjújában. Igaz, ez a beszélgetés nem most, hanem 1990. augusztus 8-án jelent meg, amikor Orbán Viktor még liberális volt...

Orbán akkor  büszkén vállalta, hogy az általa és hívei által azóta megtagadott és megrágalmazott Göncz Árpádot a Fidesz javasolta köztársasági elnöknek. Az említett interjúban erről Orbán Viktor azt mondja, hogy „Göncz Árpád személyével egyetértünk, annál is inkább, mivel eredetileg a Fidesz ötlete volt az írót javasolni erre a tisztségre. Becsületes, korrekt embernek tartom”.

Azóta eltelt harminckét év, nagyot változott a világ, én például Göncz Árpádot holtában is tisztelem, és Orbán Viktor az, akit nem tartok sem becsületes, sem korrekt embernek, sőt, ami a főispáni szék bevezetését illeti, továbbra is az egykori Orbán Viktorral értek egyet: nem tartom célravezetőnek. Hogy finom legyek.

A rezsicsökkentés bukása után ennyire futja. Marad a lóvá tett HÉV-ígéret.  Németh Szilárd már a 2006-os polgármesteri választási, majd a 2018-as országgyűlési képviselő választási kampányában is megígérte, hogy „meghosszabbítjuk a hévet a pesti belvárosig”. Azóta nagyon sokszor elhangzott az ígéret, immár 16 év után, végre azt is megtudtuk, hogy készülnek a tervek. Ezért javasoljuk a HÉV-pótlók felkészülését is. Van képünk az egyik ajánlathoz

Kedden a parlament 135 bátor embere, elfogadva a kormány javaslatát, egy nap alatt „kinyírta” a katát, majd az évek óta tartó ígéretek ellenére, gyakorlatilag felszámolta a rezsicsökkentést is. 

(Hidegvérrel kinyírta a katát a kormány, telex.hu, július 11; Kormányinfó: vége a teljes rezsicsökkentésnek, piaci áron fizetjük a túlfogyasztást, azonnali.hu, július 13.)

Miközben Németh Szilárd hétfőn, közösségi oldalán, felemelt kézzel jelezte egyetértését a kormány lépéseivel, és a kép fölé büszkén odaírta: 

„Az elhúzódó háború miatt kialakult háborús infláció és az energiaárak elszabadulása miatt kialakult európai gazdasági válság idején is megvédjük a munkahelyeket, a családokat, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, ezért dolgozunk a következő hónapokban is - mondta a miniszterelnök.”

Vége a rezsihazugságoknak, a rezsiblöfföknek, az emberek szavazatait „megvásárolni” kívánó irreális rezsiígéreteknek. A király most

Szétszedik Németh Szilárd rezsibiztost a kommentelők a péntek esti posztja alatt. A facebookos bejegyzés arról szól, hogy ülésezett az energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs.

A hozzászólók saját élethelyzetüket leírva üzennek az éppen romokban heverő rezsicsökkentésért felelős biztosnak. A téma a kata, az elszegényedés, a rezsi brutális emelkedése.

Egy vidéki, mezőgazdaságban dolgozó hölgy például egy igen fontos dologra hívja fel a figyelmét. Miszerint a locsoláshoz áram kell, a műtrágya meg 7000 helyett már 40000 forint/mázsa, egyszóval pillanatok alatt összeomolhat a mezőgazdaság:

"Kérem szíveskedjenek azt is átgondolni, hogy a mezőgazdaság, főleg itt a déli megyékben ellehetetlenül öntözés nélkül. Márpedig az öntözéshez áram kell és képtelenség őstermelőként havonta a hat számjegyű áramköltséget kigazdálkodni úgy hogy a termést

A lakásépítési akciót a Csepel Vas- és Fémművek 1966-ban indította meg és az építéshez szükséges pénzt a vállalatok adták. Eddig (1970-ig) összesen 364 új otthont adtak át a Csillag-telepen és a Bajcsy-Zsilinszky úti lakónegyedben.

Ez ma már szinte elképzelhetetlen, hihetetlen, pedig egyszer volt és igaz volt. Szikár, beszédes számok, tények beszélnek Csepel múltjának egyik fejezetéről, amelynek egykori résztvevői, mai tanúi közül ma is többen köztünk élnek például ott, ahonnan a most következő információ származik… Ötvenkét éve írta a Népszabadság:

„A Csepel Vas- és Fémművek lakásépítő akciója keretében szombaton a Csepeli Munkásotthonban ünnepi külsőségek között adták át 150 lakástulajdonosnak a XXI. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky úti telepen felépült új otthonok kulcsát.

A gázfűtéses, hideg-meleg vízzel, beépített bútorokkal ellátott lakások többsége kétszobás. Az idén még 114 lakás átadását és további 361 építésének megkezdését tervezik.

A lakásépítési akciót a

 A szilárd rezsi eltűnt, csak Rezsi Szilárd maradt...

Ahhoz képest elég gyorsan felült a brüsszeli dilivonatra az Orbán-kormány: Németh Szilárd rezsibiztos még egy hónapja is oda küldte a szocialista Tüttő Katát, aki az energiatakarékosság jegyében fel merte vetni a fűtési-hűtési-főzési szokások újragondolását. Erre most, hogy a kormány a rezsicsökkentés „átalakításával” akár több százezer forintra is megnöveli a magyar családok jó részének havi rezsijét, hát nem Németh Szilárd is az energiafogyasztási szokások átgondolását kéri?

Miközben a független szakértők évtizedek óta verik az asztalt, hogy

A rezsicsökkentés becsődölése és a KATA-elvonás kimaradt a most megjelent Csepeli Hírmondóból, de reméljük, hogy ennek oka nem a csepeli Fidesztől és a busásan kifizetett alattvalóitól megszokott sumákoló elhallgatás, hanem a lapzárta volt…

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) július 13-án megjelent 14. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Megjegyzés: a Csepeli Hírmondó e heti száma, a megjelenését követő 24 óra alatt sem „tudott felkerülni” az önkormányzat hivatalos honlapjára, a csepel.hu-ra. Miért? 

A lap újabb számát, illetve szerzőit továbbra sem érdeklik a kerületi lakosság mindennapi ügyei, megélhetési gondjai, az egyre növekvő infláció, a forint leértékelődése, a kerület fideszes urai hatalmi harcának újabb eseményei, a pedagógus és az egészségügyi szakszervezetek küzdelme a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséért.

Egy sor sem fért bele a lapba a kerület fejlődését meghatározó, évek óta megígért fejlesztések elmaradásának okairól, az orosz-ukrán háború hazai gazdasági következményeiről, a benzin körül kialakult helyzet csepeli tapasztalatairól. 

A rezsicsökkentés becsődölése és a KATA-elvonás szintén kimaradt a most meg jelent lapból, de reméljük, hogy ennek oka nem a csepeli Fidesztől megszokott sumákoló elhallgatás, hanem a lapzárta volt…

Változatlanul nem kaptak helyet a CSH-ban az

Elnök asszony! Nem lehetne végre az emberséget és a józan észt divatba hozni Magyarországon?

Nehogy már a gyermektelenek nevessenek a végén! Gondolom, mire 430 lesz az euró és 1000 a kiló kenyér, azok a szép kék plakátok is kikerülnek majd az utak mellé, röhögő szinglihordákkal és juszt se szülő feleségekkel. A sanda tekintettel gyerekre ácsingózó szakállas bácsikat kicsit nehéz lesz belekombinálni, de ne aggódjanak, megoldják.

Bocsánat, kicsit előreszaladtam, de mit tehetünk, Novák Katalin Brazíliában már megadta az alaphangot. „Ne azok járjanak jól, akik nem vállalnak gyereket” – mondta a nemzet egyesítésének jegyében, és valóban, legfőbb ideje véget vetni a gyermektelenek nyerészkedésének. Az, hogy semmiféle élethelyzetben nem kapnak adókedvezményt, lakhatási támogatást, folyamatosan nyugdíjcsökkentéssel fenyegetik őket, és

Ne szépítsük: egyértelmű, hogy az Orbán-kormánynak esze ágában sincs érdemben rendezni a pedagógusbéreket. Ezt persze nem mondhatják ki, ezért fenntartják a látszategyeztetéseket, ígéreteket.

A választás előtt még azt is belengették, az idei tíz százalékosnak mondott, de valójában csak kilenc százalékos pótlékemelés (négy év alatt ennyire futotta) után, 2023-tól egy jelentős, valódi bérrendezésre is sor kerülhet. De a választás után erről már egyik kormánytag sem beszélt. Csak egy újabb tíz százalékról, ami minden jel szerint továbbra sem az alapbéreket, hanem a pótlékokat fogja érinteni.

De csak akkor, ha “Brüsszel” küldi a pénzt. Merthogy a magyar kormány szerint nem a magyar államnak, a magyar adófizetőknek, hanem

Az önkormányzatok megszerzése most mindennél fontosabb a Fidesznek. Ezért kell átírni a választási törvényt, ezért kell még több pénzt elszedni nemcsak a településektől, de az ellenzéki frakcióktól, pártoktól is. Kocsis (Orbán) nem véletlenül ezeknek ugratja neki a lovát. Ez az utolsó állomás a végső cél: a valódi önkormányzatiság teljes leépítése előtt. Nem szüntetnék meg hivatalosan: kellenek a káderek kifizető helyei

A Móricz-regény címében Rózsa Sándor ugratja a lovát. Most Kocsis Máté az, aki nekiveselkedik: mint a jeles betyárnak, neki is fáj a foga valamire, ami sajnálatos módon még nem az övé. Modern idők: neki ehhez nem kell törvényt szegnie, csak törvényt módosítania. Ezért aztán nem is betyár ő, ugyan már. Csak épp a lovát ugratja, neki az ellenzéknek. Mit csináljon, nem bírja nézni, hogy a tavaszi győzelem ellenére még nem mindent ők uralnak. Számos várost az ellenzék irányít. Rút szeplők csúfítják a birodalom fényes orcáját.

Persze valójában Orbán ugratja a lovát. Meg Kocsist. „Hóc, hóc, katona, ketten ültek egy lóra…”, mint a mondókában. Páran meg a

"Talán csökken a vezérszerű egyéni befolyás. De, ez még nem biztos! Lehet, hogy tartalmi változás lesz, de az is előfordulhat, hogy csak formai. Ebben az esetben csak a kiskirály változik!"

Egyik olvasmányom tanúsága szerint a diadalmaskodó római hadvezér otthoni fogadóünnepén, az őt a városban körbehordó harci szekér saroglyájába egy rabszolgát ültettek. Ennek az embernek az volt a dolga, hogy folyamatosan mantrázza: „Nem vagy Isten!”

A történet vagy igaz, vagy nem, mindenesetre a hatalmasok vágyainak földön tartását jelezte. Mert ősi (talán emberi természetből eredő) vágy a hatalomhoz való mérhetetlen ragaszkodás. A demokráciában ezeket a lehetőségeket különböző korlátozásokkal (fékek és ellensúlyok) próbálják kiküszöbölni. Az autoriter rendszerekben ez nem működik. Nem is tudnak megszabadulni az elaggot, elkopott, kiéget, - túlnyomórészt öntelt - vezérektől. És tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy ilyenek csak birodalmak, nagyhatalmak, népek vezéreivel történhetnek meg. Mert mint ahogy vannak nagy- és kiskirályságok, úgy vannak nagy-, és kiskirályok is! Nagykirályokra mindenki tud példákat, de a kiskirályok

A rendőri oszlatás előtti elszánt pillanatok. Nem lehet ilyen arcátlanul a képünkbe vágni, hogy a kormány csak pénzért hajlandó kötelességeinek minimumát teljesíteni. Az EU-nak megígérték, hogy a támogatás fejében visszafogják a statáriális gyorsaságú, előkészítés nélküli törvényhozást. Amíg nem jön a pénz, addig úgy érzik, szabadon garázdálkodhatnak. Úgy érzik, addig szabadon lophatnak is?

Nem akarok a KATA eddigi szabályairól véleményt mondani, nem vagyok szakértő. De többüktől hallottam már javaslatokat, mit hogyan lehetne módosítani, elsősorban a nagyobb nyugdíjbiztonság vagy egy sávosan növekvő adó érdekében. (Az ellenzék annak idején épp a nyugdíjbiztonság hiánya miatt nem szavazta meg, hogy az EVA helyett a KATA kerüljön bevezetésre. De természetes, hogy egy szegény országban, ahol a család napi megélhetése fontosabb, mint hogy mi lesz öregkorunkban, mégis sokan választották ezt.)

Egyik szakértő sem javasolta azt és úgy, ami és ahogy történt.

A törvény tartalmáról ők és az érintettek elmondták véleményüket. Az érintettek közül tegnap ezrek tüntettek a Parlamentnél, a Margit hídon és az Erzsébet hídon. Én a