Nézze meg az ember! A csodás jövőt idéző tervasztalon, a IX. kerületi álom-stadion mellett a Csepel-sziget csúcsán, a Kvassay-híd környékén már sehol nincs ott a csepeli HÉV nyomvonala?! Átverik a csepelieket és a sziget lakóit?

Nesze semmi! Fogd meg jól! Új köntösbe öltöztetve ígérgetnek a Csepelieknek, a Csepel-szigetnek olyanokat, amiket az elmúlt években is ígértek, de alátámasztás koncepció valójában nincsen! Ezt írja blogján Csizek Csaba, a szomszédos Szigetszentmiklóson működő Buckai Szövetség Egyesület elnöke. Írásában éles fénnyel és még élesebb szavakkal világít rá több olyan elemre, amely jogos kétségeket ébreszt a csepeli fideszes ígéretözönnel szemben.

Ismét egy nesze semmi fogd meg jólt ígért a kormányzat és a Csepeli vezetés a Csepeli és a Csepel-szigeti embereknek! Megígérte ugyanis azt, amit megígért egy kicsit más köntösben az elmúlt hónapokban, években mióta előkerült a rémisztő Olimpia terve! Megígérte, hogy lesznek a szigetcsúcson hidak, hogy a HÉV fejlesztve lesz és persze sportlétesítmény is lesz stadion formájában természetesen! De ami a legfontosabb, hogy semmi konkrétumot nem említett! A hogyant, pedig pláne nem említette, amely így nem más, mint egy üres ígéret!

S, hogy miért fontos a hogyan?

2016-ban megjelent egy elvetemült ötlet! Az elvetemült ötlet szerint a kormányzat, a Fővárosi és a Csepeli Önkormányzat le akarta gyalulni a föld felszínéről a Csepeli HÉV-et, és 

Sétálva Budapest utcáin a szép októberben megfogalmaztam magamban egy levelet.

Főpolgármester Úr!

Feltételezem, hogy otthona tiszta. S ha a szemetese tele van, szól valamelyik háztartásában élőnek, segítőnek, vagy figyelmezteti saját magát: ki kellene vinni a szemetet. Felveszi valaki a szemeteszsákot, kiviszi. Aztán visszajön, kezében ugyanaz a zsák. Merthogy nincs hova dobni, minden kuka tele, sőt. Bosszankodik?

 Komótosan lépked szeretett városában. A külföldi vendégeknek

Lehullott a kétfejű sas a katonasapkákról; őszirózsa foglalta el a helyét

Száz éve, 1918. október 30-31-én győzött Magyarországon a polgári demokratikus, közkeletű nevén az őszirózsás forradalom, s megalakulhatott gróf Károlyi Mihály koalíciós kormánya.

Az I. világháború elhúzódó harcai mélyreható következményekkel jártak az ország életére. Az Osztrák-Magyar Monarchia állami apparátusa az elszenvedett katonai vereségek, a külpolitikai elszigeteltség és a fenyegető forradalmak hatására működésképtelenné vált, a hátország elégedetlensége egyre erősödött. 1918. október 23-án a helyzet kilátástalanságát és saját tehetetlenségét felmérve a Wekerle-kormány lemondott. Október 24-re virradóra Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi Párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvételével.

A testület 26-án kiadott 12 pontos kiáltványában ellenkormánynak nyilvánította magát, amely "a mai kormányhatalom helyett...egyedül hivatott ama magyar nemzet nevében beszélni és cselekedni, amelynek vére és munkája tartja fönn Magyarországot." Az aláírók követelték a háború azonnali befejezését, a német szövetség felbontását, az ország függetlenségének megteremtését, új választások kiírását az általános és titkos választójog alapján, valamint a

Gulyás Gergely mondja, amit mondhat...

Egyedül voltunk, egyedül vagyunk – ezt üzente Orbán az 56-os forradalom évfordulóján, és tesz is róla, hogy ez így maradjon. Most éppen a Soros-egyetem kénytelen itt hagyni bennünket egyedül. Ha Orbán még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni…

Ünnepi beszédében, a Terror Házánál a miniszterelnök mindenesetre azt állította, hogy „mi európaiak maradtunk akkor is, amikor Jaltában eladtak, és ’56-ban is, amikor cserbenhagytak bennünket.” Komolyan? A jaltai konferencia idején, 1945 februárjában is európaiak voltunk Szálasi nyilasaival? Hacsak nem úgy gondolkodik Orbán is, mint a

Vasárnap hajnali 3 órakor kezdődik a téli időszámítás, az órákat akkor hajnali 2 órára kell visszaállítani, ami a budapesti tömegközeledés és a MÁV menetrendjét is érinti.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közölte: az éjszakai járatok többsége 2 és 3 óra között a nyári és a téli időszámítás szerinti menetrendi időpontban is elindul. Emellett változik a 909-es, a 918-as, a 931-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 956-os, a 973-as, a 990-es, a 992-es, a 996 és 996A, valamint a 998-as busz menetrendje is. Ezen járatok esetében általában csak a téli időszámítás szerinti időpontokban indulnak vagy módosított útvonalon közlekednek.

Vasárnap kora hajnalban a közterületi Futár-kijelzők nem működnek majd.

Bár az óraátállítás eltörlése évek óta porondon van, sőt nem is olyan régen úgy volt, hogy akár már 2019-ben elbúcsúzhatunk tőle, ám a legfrissebb hírek szerint ez legkorábban csupán 2021-ben valósulhat meg. Amíg lélekben ráhangolóunk a dologra, elárulunk egy-két érdekességet az óraátállításról, melyekről

72 esztendős lenne a legendás gitáros, Radics Béla "Kapitány", (a fotó  baloldalán) Csepel posztumusz díszpolgára. 36 éve, harminchat éves korában hagyott itt bennünket Radics Béla rockzenész, gitáros, énekes, a magyar rockzene legendás és nagy hatású alakja. Kiváló gitáros, remek előadó, karizmatikus egyéniség volt. A zenén kívül sok minden más is érdekelte, nyitott volt, sokat olvasott és szívesen beszélgetett az irodalomról -írja a 21. kerületi Hírhatárban Bárány Tibor főszerkesztő

Bár a Wikipédia életrajzában Csepelt nem nagyon említik, Radics Béla koncertjei révén élete egy részét mégis Csepelen élte, a Csepeli Munkásotthonnak is gyakori vendége volt.

2016. februárjában, a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házban (RB Kapitány második otthonában), ahol tucatnyi éven át minden csütörtökön Radics Béla koncertet adott, tiszteletére emléktáblát avattak.

A Radnóti Miklós Művelődési Ház hajdani igazgatója, Bálint Lehel a rockzenét is támogatta, s egy Bem rakparti koncertje után meg is hívta Radics Bélát és a

62 éve a jelkép egy őrizetlen láda volt, telerakva a harcok áldozatai számára névtelenül adományozók pénzével "Ha pedig a mának keresnénk hasonlóan kifejező szimbólumot, az talán ugyanaz a láda lenne, a körülötte térdelő és vállig a pénzben turkáló sleppel: az Orbán-családdal, Mészárossal, Vajnával, meg a többi széltolóval. Orbán Viktor október 23-i beszéde – ha a brüsszeli birodalmazós klisékből jól hámoztuk ki a lényeget – arról szólt, hogy ez már az övék, és akár Európával szemben is készek megvédeni"

Abban az emelkedett vitában, hogy a szabadságharcosok vagy a hóhérok utódai kormányoznak-e most, igazságot tenni legfeljebb az utókor fog. Lehetséges, hogy valamelyik oldalnak igazat ad majd, ám sokkal valószínűbb, hogy a meghamisított és privatizált ünnep a saját 56-os emlékekkel nem rendelkező generációk – immár a többség – szemében elveszíti a jelentőségét.

De addig is, amíg van, akinek fontos, jegyezzük föl:

Takács Mónika: "Ennek a harcnak el kell hoznia a békét és a nyugalmat, a helyes értékek világát. És én ma itt állok, és készen állok. Büszke, magyar, európai, demokrataként. Szociáldemokrataként. Egyedül kevés vagyok. Álljunk ki együtt az elveinkért, az értékeinkért, a fiaink, lányaink, unokáink jövőjéért!"

Csepelen közösen tisztelgett az ’56-os hősök előtt az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Csepelért Egyesület.  Az eseményről a 21ora.hu készített tudósítást. Mint írják,  a rendezvényre a Nagy Imre Általános Művelődési Központ (ÁMK) előtt, a mártír miniszterelnök emléktáblájánál került sor.

 Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő bevezetője után  Takács Mónika,  a Csepelért Egyesület elnöke, a Munkásotthon igazgatója, önkormányzati képviselő, a szocialista frakció tagja ünnepi beszédében a következőket mondta:

„Nem nóvum, hogy már az illemhelyeket is bérbe adják éjjeli szállásul a hajléktalanoknak.

Ételt juttatunk azoknak, akiket éhtífusz fenyeget, de ezzel a módszerrel természetesen nem lehet megszüntetni a nyomort. Már készen vannak a tervek a probléma megoldására.

A szerencsétlen nyomorgókat vidékre fogjuk kitelepíteni. Mintegy háromszázezer ember kitelepítését vették tervbe” – jelentette ki

Már megint nagyot hazudott az önkormányzat hivatalos szócsöve, a csepel.hu. Az „Üléseztek a képviselők: nem támogatta az MSZP-DK az útépítések gyorsítását” című írás címe és tartalmának egy része alapján persze az is lehet, hogy a cikk írója jelen sem volt a testületi ülésen, vagy ha igen, akkor valaki irányította a kezét, talán a honlap fő cenzora. A barátom szerint az egész Ábel Attila alpolgármester műve, aki fideszes politikai apparátcsikként, bármikor, bármilyen esztelenségre képes, mindenre lő, ami, vagy aki nem tetszik neki. Az MSZP és a DK nevére, helyi és országos politikusaira meg parancs nélkül is. Hiába így van programozva.

Ilyen című, az útépítések felgyorsítását szorgalmazó előterjesztés nem is volt a képviselő-testület októberi ülésén, de a cikk tartalma alapján kiszűrhető napirend „Javaslat a 1212 Budapest, Dunadűlő út 4. 2082061/12 hrsz. épületének bontására”, 32 soros polgármesteri felvezetője, határozati javaslata sem írt a témáról semmit.

Arról viszont szó volt a Borbély úr által előterjesztett javaslat szövegében, illetve határozati javaslatában, hogy le kell bontani a „leromlott állapotú épületet”, a volt Dagi éttermet, s „az ingatlanon vagy a közvetlen környezetében egy vandálbiztos nyilvános illemhelyet” kell kialakítani.

Az útépítések gyorsítására tehát nem volt írásos javaslat, ezért 

Mély meggyőződést arcára ültetve húzza a vészharangot Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón, hogy a Sargentini-jelentés "politikai köntösbe öltöztetett boszorkányüldözés, amelynek oka a migráció miatti véleménykülönbség”. Mind többen látják azonban azt, amit Guy Verhofstadt, az európai liberálisok frakcióvezetője a 168 Órának adott  interjújában mond: „Ha körülnézünk Európában, nincs még egy olyan kormány, amely hagyta magát ennyire messzire sodródni a valóságtól egy hazugsággyár által, amit ráadásul nagyrészt az adófizetők pénzéből építettek fel”.

Régen (talán soha) nem a menekültekről, Orbán Viktor e mindent elrejteni hivatott varázsköpönyegéről van (volt) szó, hanem arról a médiapolitizálásról, amely az általa félelemmel teli gyűlöletté szított néphangulatra építi saját hatalmát, amikor azt közvéleményként, az emberek véleményeként tálalja, s ami a

Ahogy arról korábban a 21óra is posztolt, az utóbbi időben nem kevés új lakóval bővült Budapest, ugyanis patkányok lepték el a fővárost, benne többek között Csepelt. Most erről a jelenségről jelent meg, hogy hivatalosan is sok a patkány a fővárosban.

A Napi.hu információi szerint ötvenszeresére nőtt Budapest patkányfertőzöttsége az elmúlt években.

Igaz, a legrosszabb helyzet a belvárosi kerületekben van, ahol a patkánnyal fertőzött  épületeket számolták és vetették a teljes épületállománnyal. Na most az 1 százalék ugyan csak a bejelentett esetekre vonatkozik, de az is több mint havi ezer bejelentést jelent. Ami a jó hír viszont, hogy az ÁNTSZ szerint fertőzéstől nem kell tartani, legalábbis ez a hatóság eddig nem adott ki riasztást fertőzött patkányok miatt.

A patkány-felszaporulás közvetlen kiváltó okáról a fent hivatkozott posztunkban részletesen foglalkoztunk, ugyanakkor a jelenség nyilvánvalóan nem független a 21. kerületben is egyre szembetűnőbb szemétszállítási zavaroktól sem.

Erről a Blikk írta meg, hogy egyre nagyobb a szemétkáosz, mivel a fővárosi kerületekben lényegében leállt a szelektív hulladékszállítás.

Ennek következtében, mára az a helyzet állt elő, hogy

vannak olyan kerületek, ahol már több mint három hete hiába várják a kukásokat, és kénytelenek a tárolók mellé rakni zsákokban a szemetet.

A Blikk úgy tudja, hogy a problémákat a hulladékszállítás három évvel ezelőtti központosítása és az állami kukásholding felállítása okozza. Addig ugyanis a

..mit tehet az unió értünk, hanem azt, mit tehetnénk mi az unióért.

Az EU mindent elkövetett azért, hogy kimentse Magyarországot az államhatalmon lévő korrupt soviniszták karmai közül. Elkészült és nagy-nagy többséggel elfogadtatott a Sargentini-jelentés, megindult a 7. cikkely-procedúra, a Néppárt több korifeusa jelezte, hogy Orbánt ki kell penderíteni a demokrata konzervatívok közül.

Nincs nap az európai médiában a magyar miniszterelnök szapulása nélkül. Nincs hét Magyarország kormánya ellen indított kötelezettségszegési eljárás vagy OLAF-vizsgálat nélkül. 

 Az uniós választás megnyerése után elég volna egy fricska a kis vezér orrára, hogy a NER (vele együtt) eldőljön, mint Góliát a parittyakőtől.

A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. Sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól

A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet  Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából 

A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.

Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 62 évvel ezelőtti napok történéseit:

"Hol zsarnokság van, / ott zsarnokság van...nemcsak a szögesdrótban, / nemcsak a könyvsorokban / szögesdrótnál jobban / butító szólamokban..."

Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsõben,
nemcsak a börtönökben,

nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó õr szavában,
ott zsarnokság van

nemcsak a füst-sötéten
lobogó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal-morse-jében,

nemcsak a bíró hûvös
ítéletében: bûnös!
ott zsarnokság van
nemcsak a katonásan

Október 23. ma állami ünnep, a forradalom évfordulója. Amikor úgy kellett volna, akkor sem hívta senki „ellenforradalomnak”, legfeljebb a párttaggyűlésen. Bár ilyesmiről ott inkább nem beszéltek. Mert nem volt egyszerű ügy. A párt alapszervezetek tagjainak tekintélyes hányada ugyanis – egészen a Kádár-kormány megalakulásáig – részt vett az „eseményekben”. Sőt nem kevesen már a később "előkészületnek" minősített Petőfi-körös vitaesteken is. Erről azonban „hivatalos” helyen nem volt ildomos beszélni, jó pár évtizeden át.

Családi körben is csak úgy, ahogy az ilyen című híres Arany versben '48-ról: diszkrét utalásokkal. Pedig lett volna mit kiértékelni, de

Csepelen közösen ünnepel  több ellenzéki párt és civil szervezet az 1956-os forradalom 62. évfordulóján. 

A mai rendezvényre a Nagy Imre ÁMK-nál kerül sor 13 órától,  a mártír miniszterelnök emléktáblájánál. Információink szerint az MSZP és szimpatizánsai mellett részt vesz a koszorúzással egybekötött ünnepségen a Párbeszéd és a DK kerületi szervezete, valamint a Csepelért Egyesület is, de a szervező szocialisták további pártok és civilek csatlakozását is várják. (21ora.hu)

A csepeli önkormányzat programjai a következők:

Mi van a zsebükben? Mitől szagos  a levegő a bontásra ítélt pénznyelőnél? Mi az, ami szemlátomást csak dagad és dagad...?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 18-án megjelent 26. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket

Az új lapszám néhány jellemző témaköre: Magyarország, Orbánnal és Németh Szilárddal, birkózás, három oldalon, Németh Szilárd birkózó VB-re való meghívásával, fejlesztések, hat oldal hirdetés, rejtvény, program, majd egyebek (festmények a buszmegállókban, hírek az iskolákból, szüreti mulatság, kis kultúra, stb.) Nincs hír a csepeliek mindennapi életéről, gondjairól. Ezért most sem fért a lapba a csepeli közéletet leginkább foglalkoztató több kérdéskör. Például a HÉV sorsának alakulása, a Gubacsi-híd felújítása, a Weiss Manfréd Terv léte vagy nem léte. Arra sem jutott hely, hogy megszólaltassák Borbély Lénárd polgármestert, milyen alapon nyomozott egy ellenzéki képviselő ellen, vagy Németh Szilárdot, miért szavazott le a parlamentben a fideszes többségű gazdasági bizottság valamennyi, csepeli fejlesztést szorgalmazó javaslatot. Nem közölték, hogy Németh Szilárdnak bocsánatot kellett kérnie, mert hazudott.

A lap újságírója és fotósa részt vett a Csepeli Munkásotthon Baráti Köre augusztus 28-i nyilvános vitáján, viszont azóta egy sor sem jelent meg az eseményről. Elhallgatják, hogy a nyár elején az Állami Számvevőszék a Csepeli Városkép Kft-t és az Önkormányzatot is elmarasztalta.

Véleményünk a cikkekről:

Az esemény Facebook-oldala itt tekinthető meg

Nálunk a közoktatás valóságos mumus a gyerekeknek. A legkisebbek is kora délutánig görnyednek az iskolapadban, aztán amikor hazamennek, folytatódik a leckeírás. A játék öröme megmarad a hétvégére. Észre sem veszik, és elrepül a gyerekkoruk. 

Meg talán az álmaik is. Egy közeli ismerősünk kisfia már hároméves korától szinte minden percét azzal töltötte, hogy épített valamit. Hol egy autópályát, hol a vasúti síneket rakta össze más-más felállításban. Amikor fehér papír és ceruza került a kezébe, akkor is csak „tervezett”. Ha megkérdezték, mi szeretne lenni, mindig azt mondta: