Szembe kell nézni a tényekkel. A fideszes városvezetés képtelen megoldani a csepeliek zavartalan szemészeti ellátását.

Akinek van szeme, érzékelheti, hogy a 21. kerületben is egyre komolyabb fennakadások vannak az egészségügyi ellátásban -írja a 21ora.hu című csepeli hírportál. Emlékeztetnek rá, hogy milliárdos egészségügyi fejlesztéseket ígért  Borbély Lénárd Csepelen  Németh Szilárd árnyékában állva. A polgármester szerint korszerűsítésre leginkább az egykori csepeli szülőotthon épülete szorul, de beszélt a pár éve Tóth Ilonáról elnevezett, a csepeliek körében csak SZTK-nak nevezett szakrendelőről is.

Csillagtelepen, a Vénusz utcai egészségügyi intézmény első emeletén  hosszú idő óta állnak teljesen üresen, kihasználatlanul a szemészeti orvosi rendelők

A kormány jelenlegi tervei szerint itt 2019-2021 között fergeteges műszerészeti és informatikai fejlesztések valósulnak meg – ígérte Borbély Lénárd, hozzátéve, hogy 

Az Orbán-kormány hagyta gyűlni a szemetet és az indulatokat.  Az utolsó utáni pillanatban, a múlt héten 26 milliárd forintot csoportosított át a szemételhordási tűzoltó (katasztrófavédelmi) munkára. Miközben reméljük, hogy a képen látható csillagtelepi szeméthelyzet nem ismétlődik meg, azért jelezzük, egyelőre csak a szeméthegy csúcsát tüntették el. Az áldatlan helyzet valódi okainak felszámolásához egyelőre hozzá sem fogtak...

Minden hónap hoz egy-két újabb kormánybotrányt, a focimeccsekre most már menetrendszerűen repülőgéppel repkedő miniszterelnök esete után bontakozik, dagad egy újabb, a szemétügy. Több tehetetlen, állami vízfej után a rezsicsökkentés megalapozására létrehozott Kuka holding (NHKV) évek óta nem fizeti ki a szemetet begyűjtő és kezelő cégeket, amelyek közölték, a béreken kívül már semmi járulékos költséget nem képesek fedezni (gépkocsik karbantartása, javítása, üzemanyagköltség), ezért nem folytatják a munkát. Afelé haladunk, hogy az utcai szeméthegyek országa leszünk?

„Azt se tudják megállapítani, pontosan hány milliárdos a hiány, így az

A felvetett témák között volt tavaly az építményadó nagysága, a befizetése körüli anomáliák, a közlekedési feszültségek csökkentése, különös tekintettel a kerület déli és északi „kapujának” zsúfoltságára. Többször is felvetődött a Csepel SC „eladása”, fejlesztésének lehetősége, az SC és a Csepeli Munkásotthon önkormányzati támogatásának hiánya, a köztisztaság gondjai, illetve egy ingyenes önkormányzati hulladékudvar létrehozása

November 22-én (csütörtökön) délután öt órakor tartja az idei KÖZMEGHALLGATÁST a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. (csepel.hu) A hatályos önkormányzati törvény 54.§-a szerint a testület évente legalább egyszer köteles közmeghallgatást tartani, ahol a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek fel, amelyekre legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

Átnéztem, a legutóbbi, a tavaly október 12-i közmeghallgatás jegyzőkönyvét. Borbély Lénárd több mint egy órás polgármesteri előadást tartott az önkormányzat három év alatt elért sikereiről, a lakossági közvéleménykutatás eredményeiről és nagyszabású terveikről.   https://www.csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2017/10.12/ScsszervC217102708100.pdf 

Borbély azonban kevés volt a résztvevők elkábításához, ezért Németh Szilárd, a polgármester kezdeményezésére, kétszer is hozzászólt, összesen kb. harminc percben, pedig a résztvevőktől csak egy kérdést kapott, arra sem válaszolt. A lakosság és a civil szervezetek kérdéseire így

Az Auróra cirkáló ma is Szentpéterváron, az egykori Leningrádban, a Néván áll, és őrzi a titkát vagy a történelemről és a legendákról beszél. Ami biztos:  gondozzák. A történelem tanúja. Tanúja a történelem 

Oroszországban százegy éve, 1917. november 7-én (a korabeli Gergely-naptár szerint október 25-én) győzött a nagy októberi szocialista forradalom.

Az első világháború véres harcaiba belefáradt hatalmas országban sztrájkok és tiltakozások után 1917. március 12-én győzött a polgári demokratikus forradalom, három nappal később lemondott II. Miklós cár. Az országban kettős hatalom alakult ki a szovjetek (közvetlenül választott tanácsok) és az ideiglenes kormány között.

A  bolsevik vezetők (Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin) a forradalom továbbvitelét tűzték ki célul, megvonták a támogatást az ideiglenes kormánytól és a szovjetekben (tanácsokban) igyekeztek átvenni a hatalmat. A demokratikus köztársaságról, a munkásellenőrzésről, a földesúri földek magántulajdonának megszüntetéséről és a háború befejezéséről szóló programjuk

Alázzák és ütik a hajléktalanokat Csepelen címmel tényfeltáró riportot közölt november elsején a 24.hu hírportál. Most november hatodika van, de ma reggelig  Borbély Lénárd polgármestertől egy hang, egy sor válasz sem érkezett az írásra. Csepel fideszes városvezetői hallgatnak, pedig fórumuk, szócsövük, fizetett alkalmazottuk, Ábel Attila alpolgármester vezényletével van elég, és lenne bőségesen reagálni valójuk is…

Az egyik legkeményebb megállapítás a cikkben a következő volt: „Az a cél, hogy féljenek – mondják a biztonsági szolgálat emberei, akik a csepeli önkormányzat megbízására hivatkozva vegzálják az otthontalanokat.”

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője az esethez kapcsolódva a következőket írta a Facebookon:

Borbély Lénárdot arra kérem, hogy indítson belső vizsgálatot ebben az ügyben. Ilyen mentalitású emberekre semmi szükség nincs a csepeli közterületeken. Egyben arra kérem, hogy gondolja át még egyszer ezt a biztonsági szolgálatos megoldást. Szerintem nem helyes, ha

A történelemről és annak tanulságairól merengett Orbán Viktor, és szokása szerint világosságot varázsolt nekünk a sötétségbe. A felújított Szépművészeti Múzeum átadásán mondott beszédében kijelentette: „Mi a saját nagyságunkat sohasem abban láttuk, hogy el tudunk venni valamit másoktól, hanem abban, amit hozzá tudunk tenni az egyetemes tudományhoz és kultúrához. Mi olyan nép vagyunk, amely mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle.”

Igaz, Szent László 1091-ben elfoglalta Horvátországot, de nyilvánvalóan nekik is adni szeretett volna, nem elvenni tőlük. Károly Róbert és Nagy Lajos ugyancsak nem a hódítás szándékával akarta megszerezni a nápolyi királyságot, elvégre a magyaroknak soha nem jutna eszükbe ilyesmi. És bár Kölcsey még úgy emlékezett, hogy „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”, feltehetően csak egy kis magyar tudományt és kultúrát vitt volna a barbár Bécsbe.

Hogy aztán mi

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 29-én megjelent 27. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket

Ha fejlesztés, akkor Borbély Lénárd polgármester (bringaváros, Szabadkikötő, ha Magyarország, akkor Németh Szilárd (birkózás, migránsügy, bevándorlás, lakáskasszák, hajléktalanok, Demeter Márta). A két fideszes programjai, avatásai, megnyilatkozásai alkotják a Csepeli Hírmondó legújabb számának „gerincét”. Borbélyt most is egy-egy fejlesztés átadásán mondott beszédével idézik, míg Németh két teljes oldalas riporttal került a lapba. A többi a szokásos: az MSZP, a DK bírálata, avatás, koszorúzás, egy kis nevelés-oktatás, kultúra. Kimaradt viszont Orbán Viktor, s Németh „Így főzök én” rovatának sem jutott hely. Elképesztő hanyagság a szerkesztőség részéről. Talán mentség lehet a tulajdonos és képviselője előtt, hogy Csepelen nincs semmi változás, mindenki mindennel elégedett. Mármint a lap cikkei szerint.

Semmi hír a csepeliek mindennapi életéről, gondjairól. Most sem fért a lapba a közéletet leginkább foglalkoztató több kérdéskör: a HÉV sorsának alakulása, a Gubacsi-híd felújítása, a Weiss Manfréd Terv léte vagy nem léte stb. Arra sem jutott hely, hogy megszólaltassák a polgármestert, milyen alapon nyomozott egy ellenzéki képviselő ellen, vagy Németh Szilárdot, miért szavazott le a parlamentben a fideszes többségű gazdasági bizottság valamennyi, csepeli fejlesztést szorgalmazó javaslatot. Nem közölték, hogy Némethnek bocsánatot kellett kérnie, mert hazudott, vagy, hogy még a nyár elején az Állami Számvevőszék a Csepeli Városkép Kft-t és az Önkormányzatot is elmarasztalta.

Véleményünk a cikkekről:

Kézfogó Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémiánál

Szikszai Károly karikatúrája (Élet és Irodalom)

Nagy Imre mártír miniszterelnök több mint hat évtizedes rádióbeszéde a 62 évvel ezelőtti 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát  megpecsételő, november 4-én kezdődött szovjet fegyveres inváziót idézi fel. A hatalmas túlerő csak többnapos utcai harcban tudta  felszámolni a szabadságharcosok ellenállását a Széna térnél, a Corvin közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül november 11-én Csepelen is. Magyarország Kormánya 2001-ben nyilvánította Nemzeti Gyásznappá november 4-ét.

Ma, az idei november 4-ei Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország.  Részletek:

Barátaim történelmét nem a mindenkori győztesek, még nem is az aktuális politika, hanem a saját szemükkel látott valóság írta. Érdeklődő csepeliként találkoztak katonákkal, felkelőkkel, civilekkel, fegyveresekkel és fegyvertelenekkel. De egyetlen egy „pesti srácot” sem láttak itt

Andor, Bandi, Dezső! Három jó barátom. Rendszeresen összejövünk, beszélgetünk. 

Alig várom az időt, amikor újra találkozunk. Ők nem csak a korukból adódóan bölcsek, hanem tudásuk, rendszerező képességük, és az átélők hitelessége miatt is. Amikor 56 kerül szóba, tátott szájjal hallgatok! Ők meg érdekesnél érdekesebb történetekkel kápráztatnak el. Andor és Bandi 56-ban katona volt éppen. Csepel környékén, egy régen megszűnt légvédelmi kirendeltségen. A zavargások idején (az egyik így, a másik úgy) megléptek a honvédségtől. Nem voltak katonaszökevények, akiknek a tisztek megtorlását és az őrök éberségét kijátszva, életük kockáztatásával kellet megszökniük. Jöttek, mert mindenki jött! Magára hagyott, vezetés nélküli, ellátatlanul hagyott katonák voltak, az összevisszaságban.

Az ő telephelyükről húzták később ki azokat a légvédelmi ágyúkat is, amelyek aztán a szovjet bevonulás megakadályozásában főszerepet játszottak. Csepeliek lévén a szülői házba igyekeztek, ahol azonnal civil ruhát húztak. Érdeklődő ifjak lévén az események alatt az utcákat, és a Szent Imre teret járták. Találkoztak katonákkal, felkelőkkel, civilekkel, fegyveresekkel és fegyvertelenekkel. De egyetlen egy „pesti srácot” sem láttak itt. Csak pár éve egyet:

Részletek Horváth Gyula DK-s önkormányzati képviselőnek abból a publicisztikájából, amely a legutóbbi képviselő-testületi ülés hangulatát, az ottani történések körülményeit tükrözi:

Képviselő-testületi ülés volt Csepelen október 18-án. A fideszeseknek az utóbbi időszakban kissé visszafogottabb hangnemét most az újra a hatalomféltésből adódó hisztérikus agresszivitás váltotta fel. Ennek főszereplője, és gerjesztője Borbély Lénárd. Ő az, aki minden napirend előterjesztője, és (naivságát leplezni akaró magabiztossága szerint) minden szakkérdés legjobb ismerője. Bármely szakpolitikai kérdésre csak személyeskedő, vádaskodó, a szakmaiságot nélkülöző, hazug választ képes adni. Hiába kérdezte tisztelettel Takács Mónika MSZP-s képviselő, hogy mi történik a Daru-dombnál megvásárolt „Dagi csárdával”, hogy lehet az oda tervezett vendéglátó-ipari komplexumból fél évtized alatt egy budi, a válasz; „Munkásotthont csődbevivő igazgató szakértelmének (vélt) hiánya” volt.

Az, hogy a kérdés és a válaszadás között semmilyen összefüggés nincs, azt mutatja, hogy a felvetés jogos, a kérdés az előterjesztő véknyát érte, az elkövetett bűn pedig büntetésért kiált! 

A testületi üléseken későbbiekben sem lehetett az előterjesztések tartalmát firtatni, mert

Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat.

Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősítik szakértők azt a jogszabálytervezetet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter.

Ez azt jelenti:

A magyar köznyelvben és közgondolkodásban mára már összekeveredik a mindenszentek ünnepe és a halottak napja, pedig még a múlt század közepén is külön ünnepelték a két jeles napot. 

A római katolikus egyház november elsején ünnepli a mindenszenteket, november másodikán pedig a halottak napját. Mindenszentekkor mindazokra emlékeznek, akik a „szentek közösségének" lettek tagjai: akiket ugyan nem avattak szentté, de megszentelt életet éltek, és bizonyosan a mennybe jutottak. Másnap, november másodikán tartották a halottak napját, amikor a tisztítótűzben szenvedő szeretteikért imádkoztak a családtagok a falu közösségével együtt.

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz' percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk -
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

1899. november 1.

Az atv.hu szúrta ki, hogy Szabó Szabolcs közzétette a Facebookon a CEU-ról szóló szerződés tervezetét. Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője szerint ez az áprilisban keltezett dokumentum az, amely az egyetem működését biztosítaná, ha Orbán Viktor engedné aláírni.

Mint írta, a kormány képviselői a szöveget kilenc tárgyalási fordulón véglegesítették, a szerződés a magyar igények szerint alakult. Szabó Szabolcs úgy tudja, 

Magyarország miniszterelnöke ne engedje, hogy Nagy Imre szobrához hozzányúljanak, ne engedje, hogy a mártír alakját térrendezésre hivatkozva eltávolítsák!

Orbán Viktor híres, 1989. június 16-án elhangzott beszédéből való az idézet:

„Azok a fiatalok, akik ma az európai polgári demokrácia megvalósításáért küzdenek, két okból hajtanak fejet a kommunista Nagy Imre és társai előtt. Mi azokat az államférfiakat tiszteljük bennük, akik azonosultak a magyar társadalom akaratával, akik hogy ezt megtehessék, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával. Ők azok az államférfiak számunkra, akik az akasztófa árnyékában sem vállalták, hogy a társadalmat megtizedelő gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta őket és bizalmát beléjük helyezte. (…) Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József a magyar függetlenségért és szabadságért adták életüket. Azok a magyar fiatalok, akik előtt ezek az eszmék még ma is sérthetetlenek, meghajtják fejüket emléketek előtt.  Nyugodjatok békében!”

"Véreim, proletárok, megalázottak és megszomorítottak,  kevés dolog van, amit meghagytak nekünk, amire valóban büszkék lehetünk." (Részlet Konok Péter történész most következő írásából)

Túl kevés jutott nekünk belőlük, ezekből a maszatos forradalmakból itt, a modern Magyarországon, ha a huszadik századot nézzük, akkor éppen csak kettő, vagy két és fél forradalom, mert hát 1918-ból nőtt ki 1919 is, talán a legfontosabb, de semmiképp nem az utcán kivívott forradalom, mikor a proletár tömegek falragaszokról értesültek, hogy a proletár tömegek átvették a hatalmat, mindenki menjen rendesen dolgozni, kérem, forradalom van, ne legyen semmi felfordulás!

Az index.hu-n közölt rajzon Németh Szilárd őrjöng, egy  csordultig telt kukát fenyeget. Pedig micsoda rezsiharcosnak látszott...!  Élmény volt nézni, amikor még 2012-2013-ban, az akkori karikatúra szerint narancs színű hózentrógeres fürdőgatyában, franciakulccsal a kezében állt a csepeliek elé: reszkessetek, ti sötétben bujkáló kommunisták, a hatalmas nyereséget külföldre vivő, gaz közszolgáltató társasági vezérek, itt van már a rettenhetetlen Németh/Rezsi Szilárd.   

Azóta azonban sok minden megváltozott. Nemcsak maga a Nagy Rezsi Szilárd lett termetben is szilárdabb, de most már nem narancsos hózentrógeres fürdőgatyában, franciakulccsal „állítják” a karikaturisták a csepeliek elé. A honvédelmi államtitkári beosztás khaki színt „követel”, s az államtitkári kézbe már nem franciakulcsot kell rajzolni, hanem kalasnyikovot.

Napjainkban kiemelt  pártalelnöki feladatai között tartják számon a

Nekem nagyon tetszik Lázár János miniszteri biztos javaslata arról, hogy a 2020 után születettek egyáltalán ne dohányozhassanak, amiből ráadásul sugárzik a megértés és a türelem, hisz például nem azt mondja, hogy most azonnal, teszem azt, október 23-tól legyen tilos a dohányzás, mert Dózsa László és Wittner Mária nem ezért küzdöttek 1956‑ban. Kár, hogy a kormány elhatárolódott, ez lenne pedig a helyes út. Lehet, kell a füst, amibe a tervek mennek? De hisz minden megvalósul, legyen elég csak a szuperkórházra utalni. 

Csak arra kell vigyázni, hogy itt ne álljanak meg! Nem is arra gondolok, hogy az alkoholizálást vagy a zsíros ételek evését is be kellene tiltani, bár természetesen nem ártana. De ne lacafacázzunk! A gondolkodást kellene betiltani! És nemcsak úgy, hogy

“Tűrhetetlen, hogy a csepeliek folyamatosan azzal szembesülnek, hogy az ország, a főváros, illetve a kerület fideszes vezetése másodrendű állampolgárként kezeli őket, például a hosszú évek óta halogatott közúti és közlekedési fejlesztések, vagy éppen a szemétszállítás kapcsán”

A 21ora.hu csepeli hírportál emlékeztet arra, hogy a hétvégén álltak ki a szocialisták a bejelentéssel: ha október végig, azaz a hét közepéig nem lép a kormány a fővárosban eluralkodott szemételnemszállítási hullám ügyében, akkor polgári engedetlenségi mozgalom keretében a Kossuth térre, a parlament elé vitetik a hetek óta el nem vitt szelektív szemetet.

Aznap Őrsi Gergely a II. kerületből, Szaniszló Sándor pedig a XVIII. kerületből vitt el nem szállított hulladékot a Kossuth térre, valószínűleg azért:  jelezzék: téved a kormány, ha azt képzeli, hogy

Azért az elég snassz, hogy eddig nem volt nemzeti címerállatunk. A németeknek bezzeg ott van a sas, más országoknak oroszlán, griffmadár, miegyéb. Most viszont végre esély mutatkozik e méltatlan helyzet megváltoztatására. A lehetséges címerállatok versenyében sokáig a turul látszott nyerőnek, hiszen 2012-ben a legmagasabb helyről hangzott el a sűrűn idézett mondat: „a turul a magyarok ősképe, melybe mindenki beleszületik”. Az is, akinek nem sok kedve volt hozzá, mert nem bírta elfelejteni a Horthy korszak fajvédő, zsidóverő Turul Szövetségét.

A turul sanszait tovább növelte, hogy a rá következő évben az egyik online lap közzétette Orbán egy rajongójának felfedezését: a kormányfő homlokán a ráncok kiterjesztett szárnyú turult formáznak.

A versenyt csak azért nem fújták le, mert a