Ki a fészkes fene ellen akar erős hadsereget a térségben? Kit akar megszállni? Mit akar megszállni? Komolyan gondolja a határrevízió leporolását? Netán reguláris migránsokkal fognak majd riogatni?

Aszondja a Sziszi, hogy  legerősebb honvédséget akar a magyaroknak a térségben. Nekem meg az jut az eszembe, hogy a fegyverkezési versenybe csak beledögleni lehet. Ha nincs háború, akkor a költségeibe. Ha van, akkor a kilőtt töltényekbe. De a Sziszi aszondja, hogy rohadtul kell egy erős honvédség. Márpedig a Sziszi rendes ember. Orbán is megaszondta.

Egyébként egy pillanatig sem vitatom, hogy sokaknak a máját finom fegyverolajjal kenegetik az ilyen kijelentések. Különösen akkor ha nem voltak annak idején sorkatonák. Akkor, amikor a magyar honvédség, bakától főkatonáig, gyakorlatilag a Varsói Szerződés

Negatív kampány. Ennek a műfajnak öt alapvető pontja van. 1, gúnyolás, 2, ócsárlás, 3, rágalmazás, 4, vádaskodás, 5,karaktergyilkosság! - kezdi cikkét Horváth Gyula. Így folytatja: Ezt jól megtanulta Ábel Attila alpolgármeser (képünkön). Alkalmazza is, mert ebből remél választási sikereket építeni. Nem is lehet mondani, hogy eredménytelenül. Legutóbb éppen Hudák Jánossal tudta „megértetni”, hogy jobb neki, ha felhagy a politizálással, mert kiforgatásokkal, félremagyarázásokkal, sugalmazásokkal, fél információkkal, vádaskodásokkal, szétzilálja nem csak a politikai karrierjét, hanem gazdasági, a családi életét is.

Most azt írja az általa tulajdonolt csepel.info-n, hogy „Tiltakozik a DK a csepeli Popieluszkó utca felújítása miatt” Ezt, az általam jegyzet facebook bejegyzésre írta Ábel. Az írásom így kezdődik: „Felújítják a Popieluszkó utcát Csepelen. Hurrá! Nagyon jó lenne, ha egymás után javítanák az utcáinkat, mert Csepelen gépkocsival közlekedni a reggeli és esti órákban szinte lehetetlen.” 

A negatív kampány műfaja nem teszi lehetővé, hogy a leírt mondatok igazságát elemezze az olvasó. Azt követeli, hogy Ábel Attila interpretációját fogadja el. Ehhez pedig, - mint az iménti idézetekből is egyértelműen látszik - a mondat tartalmát homlokegyenest megváltoztatja, az

Mi van a holding kezében? Nagyon megváltozott, más lett az élet a Csepel Művek főbejárata mögött

Gyakran halljuk a nevét, keveset tudunk róla. Itt van például a legutóbbi hír: Döntöttek  a részvényesek a Csepel Holding Nyrt. (nyílt részvénytársaság) közgyűlésén a társaság tőkeemeléséről. Így most már semmi akadálya annak, hogy a szingapúri R. Kalaichelvan nagyrészvényes újabb 280 millió forinttal finanszírozza a tőzsdei céget. A társaság alaptőkéje így 407 millió forintra emelkedik. A szingapúri cég tulajdoni aránya  a jelenlegi 21,35 százalékról csaknem 33 százalékra emelkedik." A most következő írás felvázolja, hogy mi az a Csepel Holding Nyrt, és miként jött létre, kik a tulajdonosai, az utóbbi években milyen eredményt értek el?

A legendás Csepel Művek romjaiból megmaradt cég vagyonkezelő holdingként működik. Leányvállalati struktúrája 1999-ben alakult ki. A 2003-ban történt stratégiaváltást követően fő tevékenységi köre a magasabb hozzáadott értékű gépek, valamint a megrendelésre gyártott speciális gépek, gépsorok gyártása. A termékportfólió kiegészül a

Kereszténydemokrata kormányunk olyannyira emberi, hogy azt tervezi, az alaptörvényben tiltaná be a hajléktalanságot, mondván, nálunk ilyen nincs is.

Ennyire aljas, gerinctelen, képmutató, álszenteskedő hazugságot ilyen nyíltan az emberek szemébe vágni már minősíthetetlen tett.

Senki nem akar hajléktalan lenni, a sors teszi azzá, elég egy válás, munkanélküliség, betegség, és ha nincs megtakarítása, barátai, akik segítik, bizony hamar utcára kerülhet bárki. És visszailleszkedni is nehéz, mert milliónyi probléma adódik abból, ha valaki hajléktalan.

Egy ilyen nagy horderejű ügyet embertelenül megoldani, ahogy a kormány tervezi, felháborító, az pedig különösen, hogy az egyházak nem emelik fel hangjukat ez ellen.

Dr. Szabó Szabolcsnak, Csepel országgyűlési képviselőjének azonnali kérdésére Cseresnyés Péter innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár  válaszolt a Parlament plenáris ülésén

 Szabó Szabolcs: Tisztelt Államtitkár Úr! A választókerületemhez tartozik Csepel, ahol 75 ezer ember él, és az egyik legfontosabb, sőt a legfontosabb közösségi közlekedési kapcsolatunk a belváros felé a csepeli HÉV, amely ráadásul nemcsak a csepeli lakosokat, hanem a Csepeltől délre, az agglomerációs gyűrűben élő lakosokat is kiszolgálja. A felszálló utasok száma körülbelül 50 ezer fő naponta. Tehát ez egy tényleg nagy forgalmú közlekedési eszköz.

Sajnos azonban nagyon elavult, a pályához utoljára 1996 és 2000 között nyúltak hozzá, a szerelvények nagyobb része 40 évet meghaladó korú, egy másik része 50 évesnél is idősebb, múzeumba való példány. Ennek a következménye volt összességében az, hogy másfél héttel ezelőtt olyan számban estek már ki a szerelvények kerékabroncs-repedés miatt a forgalomból, hogy nagymértékben ritkítani kellett a járatokat, és sok esetben a hat kocsis szerelvények helyett csak háromkocsis szerelvények jártak.

Magam is megtapasztalhattam, hogy

Ma még kórlap, hamarosan adu lehet ön ellen is

Szeretne olyan országban élni, ahol a rendőrség (a belügyminiszter, a kormány) bármikor betekinthet az ön legszemélyesebb orvosi adataiba, ön viszont semmit sem tudhat a hatalombirtokosok – mondjuk – drogfogyasztási szokásairól és kórelőzményeiről? Akár szeretne, akár nem, két hét múlva a magyar egészségügyben megvalósul a teljes információs aszimmetria: miközben az egész EU-ban minden az adatvédelemről, a megismerés és a felejtés jogáról szól, Magyarország ezerrel elindul az ellenkező irányba.

A büntetőeljárási törvény módosítása azzal jár majd, hogy az állam előtt nem lesznek többé orvosi titkaink. Aki emlékszik még, hogyan szivárogtak ki a holdudvar különféle leszámolásai

Németh Szilárd és Borbély Lénárd. Van okuk a szégyenkezésre! A handabandázás, a szócséplés ellenére nincs Weiss Manfréd Terv. Pedig ránk férne! Várjuk, hátha  lesz egyszer vagy előkerül valamikor valamilyen rejtekhelyről. Talán majd jövőre a polgármester választási programjában. Most ugyanis egyértelmű: az egész botrányos ügy csak Németh Szilárd pártalelnöknek és helyi hűbéreseinek  silány, kidolgozatlan terméke

Alábbi történetem Németh Szilárdról, az elhíresült rezsiharcosról, a Fiatal Demokraták Szövetsége, röviden a Fidesz (ma már sokak szerint a Fiatal Idősek Demokrácia Ellenes Szövetsége, rövidítve szintén Fidesz), pártalelnökéről, Orbán honvédelmi miniszterhelyetteséről, a „Szaladj Ide, Szaladj Ide-oda” (SZISZI) ügyek parlamenti államtitkáráról, a nagy kombinátorról, Kötcse és a Csepeli Hírmondó főzőmesteréről és nagy blöffjéről szól.

Németh úr, honvédelmi államtitkári kinevezése előtt, amikor még a képviselő-választás megnyeréséről, vagy egyik ellenfeléről, Bangóné Borbély Ildikóról álmodott, a Csepel- Soroksár választókerületben zajlott második vesztes képviselői csatájában melegítette fel, valószínűleg alvezérei javaslatára, régi, végső csapásnak szánt stratégiai fegyverét, a Weiss Manfréd Tervet. A terv azonban már eredeti „megszületésekor”, a 2012-es parlamenti polgármesteri beszámolója felolvasásakor is blöff volt. Akkor, felszólalásában, ezt mondta:

18 milliárdot öltek bele a miniszterelnök által gründolt fociakadémiába, amelynek a csapatában akadémista összesen 27 percet játszott  az elmúlt idényben. A magyar foci többek között ezért nem lesz, hanem csak volt. Másra, például lábak védelmére kellene a pénz, de nagyon...

Két kamasz fiúval élni egy háztartásban nem egyszerű dolog így, futballvébé idején. Nincs más téma, csak az előző este lejátszott meccsek vagy az előttünk álló mérkőzések, taktikai felállások, sztárok és hiányzók, gólok és óriási bakik. Valahol megkapó ez a lelkesültség a világ legnépszerűbb játéka iránt, és ők még művelik is, szemben a falábú apjukkal. 

De legalább ennyire elgondolkodtató, mennyire nem téma számukra az, ami a magyar fociban megy. Lesajnáló ajakbiggyesztés, 15 évesen eljutottak oda, ahová én csak 20-as éveim közepén az irapuatói 0-6 után, hogy nincs remény, a foci a

Nem hall, nem lát, nem beszél: ez a hármas  a csepeli tájékoztatás jelképe

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) június 14-én megjelent 18. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket

Nem fértek bele a lapba a csepeliek mindennapi életével, gondjaival kapcsolatos cikkek: az egyre nagyobb méreteket öltő egészségügyi problémák; a növekvő közlekedési feszültségek; a környezetszennyeződés kérdései; a szociális feszültségek; a csepeli  közélet aktuális eseményei; a hónapok óta megválaszolatlan kérdések, pl. a csepeli HÉV sorsának alakulása, a Gubacsi-híd  felújítása, a Duna csepeli szakaszánál történt olajszennyezés, a Daru domb 300 milliós fejlesztésével kapcsolatos tisztázatlan ügyek. Nehogy a csepeliek még rá is kérdezzenek, vagy véleményük is legyen a témában, netán még kritikát fogalmazzanak meg, esetleg javaslatot tegyenek az önkormányzati vezetésnek. Isten ments! Még válaszolni is kellene. Sőt! Még talán változást is akarnának életükben, iskolájukban, munkahelyükön, a kerületben, a társadalomban.

Egy sort sem írt a CSH a május 31-i képviselő-testületi ülés napirendjeiről. Talán azért, mert akkor meg kellett volna írni, hogy Németh Szilárd

Aki nem tudná, annak szeretném nyomatékosan is a tudtára adni: ebben az országban még soha nem volt olyan jó nyugdíjasnak lenni, mint ezekben, az években. A Nemzeti Együttműködés Rendszere kifejezetten szívügyének tekinti, hogy az idős emberek napról napra, évről évre jobban éljenek. Még baloldali beállítottságú, tekintélyes közgazdász barátom is arról győzködött a minap, hogy a nyugdíjam reálértéke csak úgy szárnyalt az elmúlt években.

Innen nézve persze kicsit szomorúbb a helyzet. Legalábbis akkor, amikor elmegyek a piacra bevásárolni. Furcsa ellentmondással kell szembesülnöm: noha a gazdasági prognózisok alig jeleztek inflációt, meg bizonyos élelmiszerek áfája is jelentősen csökkent, ám amikor a zöldség, a gyümölcs, a felvágott, meg a hús a kosaramba kerül, rendesen ki kell nyitnom bugyellárist, ha

Németh Szilárd új minőségében is a régi! Bayer Zsolt magáról elnevezett műsorában vendégeskedett az újdonsült honvédelmi államtitkár és együtt mondták a tutit a vállalkozószellemű hallgatóságnak. Szisziről – ahogy a régi Bayer a haverság jegyében szólította beszélgetőpartnerét – kiderült, hogy szakácsnak pont olyan remek, mint államférfinak.

Bayer a lecsó kategóriában érzi leginkább otthon magát, így nem tudjuk, miért mással próbálkozik? De komolyra fordítva a beszámolót, A feltehetően előre megbeszéltek értelmében szondázásra bedobta a köztudatba, hogy mit szólna a magyarság, ha újra bevezetnék a sorkatonai szolgálatot.  “Én sem tartozom azok közé, akik túl nagy nosztalgiával gondolnak vissza arra az egy évre. Azok közé viszont tartozom, akik azt mondják, hogy még az egy év is sok, de én hat hónapra elvinnék minden fiatalembert katonának. Nem többre, hat hónapra” - mondta Bayer.

Németh szerint két okból kell hihetetlenül nagy pénzt áldoznunk a magyar honvédségre, ami a

A „Soros-hálózat” veszélyt jelent a magyar igazságszolgáltatásra – hangoztatta egy sajtótájékoztatón Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz frakcióvezető-helyettese Szombathelyen.  „Ez aggasztó és elfogadhatatlan, mert mindez fenyegeti az igazságszolgáltatás, a bíróságok és a bírák függetlenségét és a nemzetbiztonságot” – hangsúlyozta.

A „hanyatló Nyugat” képviselői érdekes módon éppen az aggódó Hende pártjától féltik a harmadik hatalmi ág függetlenségét. Hazánk narancsszínű kormánya tudniillik

Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét és mártírtársait – Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót – a forradalom leverése után koncepciós perben halálra ítélték. 1958. június 16-án hajnalban kivégezték, később pedig titokban eltemették őket a rákoskeresztúri Új köztemetőben. Újratemetésükre (képünkön) – az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józseffel, Nagy Imre titkárságvezetőjével és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézával, a Nagy Imre-kormány államminiszterével együtt – 1989. június 16-án került sor. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án – azon a napon, amikor Kádár János, az MSZMP főtitkára meghalt – a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket posztumusz bűncselekmény hiányában felmentette. A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak szimbolikus eseménye volt.

Nagy Imre, Magyarország kommunista miniszterelnöke hatvan évvel ezelőtti meggyilkolása a magyar történelem egyik legnagyobb szégyene. A napi politikai taktika és hatalmi praktika sámlijáról nézve magyarázható, de onnan felegyenesedve már teljesen értelmetlen, elfogadhatatlan barbár tett. A politikai moralitás – van ilyen – megcsúfolása.

Akkor is az, ha

Részlet BT nyílt   leveléből, amelyet BL-nek címezett:

„Valószínűleg a keresztény jólélek vezérelte Önöket, akkor is amikor (ezt megelőzően) éveken keresztül mérhetetlen gyűlölettel és aljas módon próbáltak lejáratni, hazugságokat állítva és terjesztve rólam.”

Bárány Tibor sok éven át a Csepel újság munkatársa és végül 2006-tól 2010-ig, a lap megszüntetéséig az utolsó főszerkesztője volt. Borbély Lénárd 2014-től kezdve Csepel polgármestere, korábban, 2010-től 2014-ig a kerület alpolgármestere, a Csepel újság megszüntetője Németh Szilárddal és Ábel Attilával, valaminta kerületvezetők mamelukjaival együtt. Nemrég Borbély Lénárd Bárány Tibort születésnapja alkalmából levélben köszöntötte. A polgármester levelére Bárány Tibor így válaszolt a Facebookon:

Tisztelt Uram! Ön polgármesterként levélben kívánt nekem boldog születésnapot.

Egy ilyen levelet nem illik válasz nélkül hagyni.

Ki kapja (marja) a repi lazacos szendvicset?

Most, hogy sorra hullanak a jobboldali lapok a baráti tűzben, felidézek nyilvánosan is egy történetet, amellyel nem egyszer szórakoztattam az elmúlt években a barátaimat.

Mitől megy nekik olyan jól, ha olyanok, amilyenek. Mi a magyar pravdákok nagy titka?

Nem sokkal jártunk a Fidesz hatalomra jutása után, de még nem írták újra a protokoll listákat, így tévedésből még meghívtak egy nagy állami cég sajtófogadására. (Nyugi, a hibát hamar korrigálták. Régóta sehova se, de nem is mennék. Ezeknek nem eszem még potyát sem.)

Rendkívüli, zárt ülésen választott a csepeli képviselő-testület Helyi Választási Bizottságot (HVB), június 12-én, délután öt órától. Az ülést 25 órával előbb hívta össze Borbély Lénárd polgármester, gondolom az ügy sürgősségére való tekintettel. (csepel.hu)

Első olvasatra nem értettem, miért kellett zárt ülésen dönteni a bizottság létrehozásáról, de, mondom magamban, biztos találtak valami mondvacsinált okot, ami miatt titkosan kellett tárgyalni a javaslatról.

Kerestem a hivatalos honlapon az ülésről szóló tájékoztatót, nem találtam. Miért nem hozták, legalább utólag, nyilvánosságra az előterjesztés lényegét? Szerintem a csepeli választópolgárokra tartozik az is, hogy kik lettek a bizottság tagjai. Végül, a csepel.hu-n, eldugva, az

Dr. Bajkai István ügyvéd, a Fidesz országgyűlési képviselője. Arra kéri a kormányt, csináljon már valamit alkotmányos szinten a hajléktalanokkal. Ja, mert ez pattant ki a fejéből az új parlament leggazdagabb-toplistás képviselőjének, aki korábban ügyvédként Orbán Viktor, Orbán Ráhel és Tiborcz István jogi ügyeit intézte

Előhúzta a Fidesz a hajléktalankártyát, előre kódolható módon azonnal ugrott is rá mindenki. Pontosan tudták, hogy így lesz, az utcán élőket még könnyebb gyűlölni, mint a migránsokat, hiszen őket nem egyszer, még 2015-ben, hanem napi szinten kerülgetjük a Keleti környékén. Is. Mert ne legyünk álszentek. A legtöbb városlakót zavarják a földön, ócska matracokon vagy kartonpapíron fekvő emberek, a szag, vagy gondoljunk csak arra, ahogy a villamoson

Felkiáltójelek lettek a kihűlt kémények és üzennek: "A Csepel Művek valamikori nagyságát  akkor lehetne ápolni, ha azokat az intézményeit, szellemi alkotásait, erényeit, amit évszázados fennállása alatt létrehozott megőriznék, fejlesztenék. Ennek, most éppen az ellenkezőjéből adnak példát azok, akik megszervezték ezt a találkozót." (Részlet H.GY. írásából)

Korábban hírt adtunk arról a találkozóról, amelyet az önkormányzat vezetői szerveztek az egykori Csepel Művek dolgozóinak. Sokan voltak a rendezvényen. Nem kevesen voltak azok sem, akik nem mentek el a találkozóra. Az okok különbözőek. Horváth Gyula a saját szempontjait így foglalta össze publicisztikájában:

Találkoztam egyik kollégámmal az Auchan-ban. Rég nem láttuk egymást, nagyon megörültünk. Péter kisvártatva megkérdezte tőlem, hogy miért nem mentem el a Csepel Művek volt dolgozói számára rendezett találkozóra? Vártunk! –mondta.

Elgondolkodtam a kérdésen és fájdalmasan hiányoznak a régi ismerősök. Bizonyára vidáman emlékeztem volna velük a műhelyekben, öltözőkben, szerzett élményekről, vidámságokról, ugratásokról, a munkában elért sikerekről, szomorúan a bajokról, tragédiákról. A kirándulások, somlyói táborok páratlan és vissza nem térő felszabadult hangulatáról. Mert nem csak fiatalok voltunk akkor, hanem szabadok is! Nem éreztük a diktatúra szorítását, csupán azt, hogy enged bennünket a munkában kiteljesedni, a tanulásban fejlődni, az életben lakással, óvodával, orvosi rendelővel, nappali- és éjszakai otthonokkal regenerálódni.

Az emberek etetése Orbán politikájának lényeges eleme, hatalma fenntartásának eszköze, az állami pénzek oligarcháinak történő átszivattyúzásának az elleplezése. El kell ismerni, magas színvonalon történik.  A közmédia, a helyi kormányközeli lapok sulykolják az embereknek, hogy elhiggyék, amit Orbán mond.

Néhány példa. A dohánybizniszt még Lázár János indította el, amikor fénykorát élte a kormányban. Előadta, hogy az emberek egészségét meg kell védeni a dohányzástól. Persze a lényeg nem ez volt, hanem a dohánykereskedelem átjátszása az oligarcháinak, tavaly 3,5 milliárd volt a haszon. A dohányboltok a csókosok kezébe kerültek. A szerencsejátékbizniszt azzal indokolták,hogy sok családfő eljátssza keresetét, a család meg éhezik.

Aztán a kaszinók Vajna, Garancsi, Seszták érdekeltségi körében bukkantak fel. A legfelsőbb fokú etetés a választások előtt történt. 2014-ben a rezsicsökkentés, 2018-ban a migránsozás, sorosozás. Ami a