A csepeliek már tudják, és elmondják, hogy kinek, kiknek bántotta a szemét a fény és a felirat, amit eltávolítottak a főbejáratról
Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője – hirdeti Csepel új zászlója és lobogója, 2012 óta. Sosem értettem egyet a csepeli fideszesek által kreált zászlóval és rajta lévő címerrel, a címer köré írt jelmondattal. Egyet nem értésemnek csak három oka volt: a zászló színe, a címer és a jelmondat. A csepeliek színe ugyanis a kék-piros volt, ágaskodó lovat ábrázoló címernek nincs nyoma Csepel történelmében, van viszont egy 1742-ből való hiteles címer, a jelmondat pedig hazugság. Nem Csepelen volt a magyar ipar bölcsője.
A Weiss Manfréd alapította gyáróriás, amelyre alapozták a fideszesek a „magyar ipar bölcsője” kifejezést, a magyar ipar XX. századi történetének és Csepel fejlődésének egyik meghatározója volt. Fennállásának 124 éve alatt Csepelből, amely 1892-ben még csak egy „álmos falu” volt, község, majd város, végül a főváros közel 80 ezres XXI. kerülete lett. Az alapító és utódai nem csak munkát adtak az itt, illetve a környéken élőknek, de kórházat, sporttelepet, óvodákat, lakásokat építettek. Hogy hol tartana ma Csepel, a gyár nélkül, azt