Ma nyolcvanéves Németh Ferenc, az első egyéni olimpiai bajnok magyar öttusázó, egyben a sportág történetében az első, aki egy olimpián két aranyérmet nyert, Csepel díszpolgára

Németh Ferenc 1936. április 4-én Csepelen született. Tizenegy éves korától focizott, úszott és atletizált is. Benedek Ferenc, a Csepeli SC öttusaedzője 1954-ben fedezte fel egy labdarúgó-mérkőzésen, és rábeszélte, hogy induljon egy háromtusa versenyen, ahol a felnőttek között harmadik helyen végzett. Ezután sportágat váltott, lovagolni, lőni és vívni is megtanult. Az öttusa-válogatott tagjai közé 1955-ben került be,

Április 4-én nem a betű színe számít, hanem a történelem. Hetvenegy éve, áprilisban új korszak kezdődött a náci uralom alól felszabadított, romba döntött Magyarországon

A TARLÓS-BORBÉLY-FÉLE LÓVASÚT FUT BE MAJD A SZENT IMRE TÉRRE ÉS A SZABADKIKÖTŐBE IS?

A Fővárosi Közgyűlés hivatalos hírportálja számolt be arról az "örvendetes" hírről, hogy - mint írják - jól haladnak az egyeztetések az agglomerációs közlekedés állam általi visszavételéről, bár a kormány egyelőre csak a remélt összeg felét fizeti ki Budapestnek. Ezt a "boldogító" tényt  Tarlós István jelentette be. Emlékeztetett rá, hogy a feladatot a Főváros eddig az állam helyett látta el, most pedig visszaadja azt, mert 2014-ben csak részben, 2015-ben pedig egyáltalán nem kapott rá állami forrást.

Tarlós István közölte:

Furcsa, hogy épp akkor derül ki leghatározottabban a kormány szociális tehetetlensége, amikor több jogot akarnak adni egy nagy társadalmi csoportnak, de mégis így van. A humánminisztérium családcentrikus ötletfelelősei jó sokáig törhették a fejüket, mire kiagyalták, hogy a mostani duplájára kell emelni a két szülőnek járó táppénzes napok számát, mert nincs az rendben, ha az egyedülálló anyának több jár, mint ahol idilli az együttlét.

A terv legnagyobb előnye persze az, hogy a változtatás akkor is csak 37 millió forintos pluszkiadást jelentene a költségvetésnek, ha ezentúl kétszer annyit maradnának otthon az anyák és pláne az apák, ha belázasodik Pistike. Vidéken még lehet kapni ennyiért családi házat, Pesten nehezen, de milyen jól hangzik!

Ez a szakma teljesen kihalófélben van. Bak Károly egykoron lovaskocsiján hordta a szódavizet, elsősorban Csepelen, ma teherautón fuvaroz. Gyártósora, annak berendezése azonban még mindig korabeli.

A minőség nem változott, ezért tud még ma is több fordulóval "teríteni" Csepelen a tízemeletesek és a családi házak lakóinak körében. A képriport további részletei kattintás után ITT LÁTHATÓK
Fotó: E. Várkonyi Péter (Mixonline)

Életének 91. évében pénteken elhunyt Keres Emil Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Radnóti Színház nyugalmazott igazgatója. Temetéséről később intézkednek. Keres Emilt a Radnóti Színház saját halottjának tekinti – olvasható a közleményben.

A színház honlapján így emlékeznek az 1925-ben született színészről: “búcsúzunk Emil bácsitól, akinek hórihorgas alakja, okos szeme, kedves mosolya kitörölhetetlenül él bennünk tovább”.

Azt írták, Keres Emil utolsó szerepe Schnitzler Anatol és a nők című darabjában az öreg, hűséges inas, Franz volt; a játékában megbújó óvó szeretet, lényeglátó bölcsesség, mely őt magát is jellemezte, nagyon fog nekünk hiányozni.

Keres Emil a Magyar Néphadsereg Színházában kezdte pályáját, majd

Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője, civilben szekszárdi állatorvos, egykori fideszes képviselő így vezeti be a 444.hu megdöbbentő cikkét:

Polt Péter büszke lehet, mert a trafikcsalást kimosdató határozata be fog kerülni a jogi szakkönyvekbe. Igaz, hogy elrettentő példaként...Az indoklás egészen bizarr módon ordít arról, hogy ez az ember mennyire elfogult és mennyire megszegte kötelességét. Úgy tűnük, Magyarországon politikusokat érintő esetben csak akkor működhet valemennyire az igazságszolgáltatás, ha eu-s pénzekről van szó, mert ott azért ellenőrzik a főügyész és a rendőrség "munkáját" 

Ezek után a dokumentum-részletekkel és fontos hivatkozásokkal  alátámasztott cikk a következőket mondja:

Csepelen, az Ív utca egyik 200 négyzetméteres családi házának tetőszerkezete gyulladt ki, majd égett teljes terjedelmében  március 30-án, nem sokkal éjfél előtt. A tűz a szomszédos épületet is veszélyeztette.

A fővárosi rajok nagy erőkkel

Április 2-án és 3-án karbantartás miatt a H7-es HÉV a Boráros tér és Csepel között nem közlekedik, ezen a szakaszon pótlóbusszal utazhattok.

Az autóbusz H7-es jelzéssel a Boráros térnél a 23E járat felszállóhelyéről indul, majd a Soroksári út – Kvassay Jenő út – Weiss Manfréd út – Kossuth Lajos utca – Béla utca – II. Rákóczi Ferenc út útvonalat járja be. Boráros tér felől a pótlóbusz érinti a Völgy utca megállóhelyet is. Csepelen a HÉV állomás mellett, a II. Rákóczi Ferenc úton lehet a pótlóbuszra felszállni a Boráros tér irányába.

A Szigetszentmiklós felé közlekedő 38-as buszcsalád járatainak kora reggeli és késő esti indulásai a csatlakozások biztosítása érdekében pár perccel későbbre tolódnak. (Ittlakunk.hu)

Tárgyalóasztalhoz hívja a kormány képviselőit a Tanítanék Mozgalom, ha nem lesz eredmény, akkor április 15-én újabb – immáron kétórás – polgári engedetlenségi akció következik. Ugyanezen a napon sztrájk, de akár félpályás útlezárás is lehet. Szakszervezetek részvételével akciószövetség alakult.

A Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform április 12-re a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) székházába hívja tárgyalni a kormány „megfelelő felhatalmazással" rendelkező képviselőit – jelentette be a Szalay utcában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma épület előtti tájékoztatón Törley Katalin, a tanármozgalom egyik vezetője.A tárgyalási alap a közoktatási platform 12 pontja lesz. Ha a kormány képviselői nem jönnek el, akkor néhány nap múlva, április 15-én pénteken kétórás polgári engedetlenségi akciót szerveznek az iskolákban. Elmegyünk a falig, addig fokozzuk a nyomást, amíg

Balog Zoltán miniszter (képünkön) A jövőért, gyermekeink oktatásáért című országos igazgatói konferencián árulta el, hogy mire készül a kormány a Klikkel kapcsolatban. Mint mondta, nemsokára a kormány elé terjesztenek egy javaslatot, amely szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyett mintegy hatvan olyan szervezetet hoznának létre, amelyek rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel, így az igazgatók közvetlenül tudnák elérni azokat a szervezeteket, ahol a döntések megszületnek.

Mint ismeretes a Klik az egyik sarkallatos pontja a tanárok tiltakozásának. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára már március 22-én bejelentette az intézmény megszűnését, azt azonban eddig nem lehetett tudni, hogy mit terveznek helyette. Csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a Kormányinfón azt mondta, ebben az ügyben a kormány még semmiről sem döntött.

Életének 89. évében elhunyt Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, aki jelentős szerepet játszott Németország újraegyesítésében.

A német Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa irodájának közleménye szerint szív- és keringési elégtelenség következtében hunyt el péntekre virradó éjjel.

A német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője 1974-től 1992-ig a német kancellár helyettesének posztját is betöltötte.

Az FDP vezetője – aki a müncheni olimpia idején belügyminiszter volt – támogatta a szociáldemokrata (SPD) Willy Brandt kancellár keleti politikáját, amelynek célja az NDK-val való kapcsolat rendezése volt. Kiállt a Brandt lemondása után az SPD élére és a kancellári posztra került Helmut Schmidt mellett, akivel 1982-ig tartotta fent a koalíciót.

Az FPD ekkor kilépett a szövetségből, és a CDU/CSU mellé állva támogatta a bizalmatlansági indítványt Schmidt ellen, aki így elveszítette kormányfői posztját. Genscher a CDU/CSU-val kötött koalíciót, alkancellári posztja mellé a külügyminiszteri tárcát is megszerezve.

A hidegháború alatt a két blokk békés egymás mellett élését hirdető külügyminiszternek nagy szerepe volt a hidegháború lezárásában és a német egyesítés levezénylésében.

Kilencvennégy éves  korában  elhunyt Biszku Béla, volt belügyminiszter, a rendszerváltás előtti időszak  egyik meghatározó politikusa. A halálhírt elsőként az Index közölte.

Biszku Béla Biszku György és Debreczeni Etelka gyermekeként született 1921-ben a Bereg vármegyei Márokon. Így indítja az elhunyt politikus életútjának ismertetését a Wikipédia. A netes lexikon így folytatja: Biszku Béla 1937-ben lakatosinasként kezdett dolgozni a Wertheim Felvonó- és Gépgyárban. 1941–1942-ben a Marx és Méreinél, majd 1945-ig a Magyar Philips Művekben dolgozott. 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe, 1944-ben a Magyar Kommunista Pártba (MKP). 1944–1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezőjeként, 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott.

Keresztes Ildikó és színész társai a baleset után, a mentők érkezése előtt

Karambolozott a Turay Ida Színház társulat tagjainak kisbusza csütörtök délután Békéscsaba határában, a 44-es elkerülőn. A balesetben többen is megsérültek, de Keresztesék ennek ellenére sem mondták le az előadást, színpadra álltak Gyulán. A közönség vastapssal jutalmazta őket. A társulat, mint ismeretes, a Csepeli Munkásotthonban lép fel rendszeresen Darvasi Ilonának, a Munkásotthonnak és a Turay Ida Színház igazgatójának irányításával.

Podolák Sándor nyílt levele a csepeliekhez

Kedd reggel szokásomtól eltérően felsőbb parancsra (Asszony) fél nyolckor elindultam az Auchan felé! Látszik hogy nem vagyok gyakori közlekedő ezen a tájon !

Már az Auchan kútnál beleszaladtam az első dugóba! Úgy voltam vele , hogy a következő lámpa és az elkanyarodó kamionok okozzák , később majd megszűnik . Tévedtem ! Érdekelni kezdett , hogy mi okozhatja ezt a torlódást . El kezdtem számolni a szembe jövő kamionokat , nagy teher autókat . Mivel nem az első pillanattól számolta az Bau Haus körforgalomig 47 nagy teher autót és kamiont számoltam amely a város felé jött , tehát nyugodtam mondhatom , hogy az alatt a 13 perc alatt amig úton voltam ennyi nagy gépkocsi jött be Csepelre! A kifele menő hasonló gépjárműveket a

Nem tudott ellenállni, megadta magát, engedett a kormány nyomásának

Köztestületté alakult a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) – jelentette be a földművelésügyi miniszter a szervezet köztestületté alakuló ülésén  Budapesten.Lám, már az MTI tudósításának első mondata is mily ízes magyar fogalmazást tár elénk.

A pálinkások mostantól olyan rangot viselnek, mint a tekintélyes Magyar Tudományos Akadémia vagy abszurd paródiája, az MMA. Teendőik között szerepel az országos

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál - közölte csütörtökön Nyáry Krisztián, a Magvető Könyvkiadó igazgatója. Kertész Imrét a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti. 

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra.

1955 és 1960 között keletkezett írásai egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba.

A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak

Demonstráció a csepeli Kossuth Lajos középiskolánál. Arccal az iskola bejárata felé, felirat a résztvevők hátán: ELŐTTÜNK A JÖVŐ!!!

Rengeteg fotót láthat a mai tiltakozásokról például ITT és ITT. Csepeli képek ITT és ITT

A szervezők szerint több mint 250 intézmény dolgozói, tanárok, diákok és civilek tiltakoztak szerda reggel az iskolák előtt. Az egy órás munkabeszüntetést múlt hét szerdán jelentette be a Tanítanék Mozgalom, azért, mert bár kértek, nem kaptak választ a kormánytól követeléseikre. A mozgalom szervezői azt akarják, hogy a kormány velük tárgyaljon az oktatás kérdéseiben. Az RTL Klub Híradójának összefoglalója az országos megmozdulásról, benne a csepeli eseményekről: