Borbély és Németh árvízi kézfogója is kimaradt a Csepeli Hírmondó új számából, de szerintünk illett volna bemutatni azt is, hogy miként élték meg az árvíz miatt  kiköltöztetettek a költöztetéssel járó helyzetet

    A legutóbbi lapszám óta eltelt időszakot leginkább az árvíz elleni küzdelem jellemezte, országosan, és Csepelen is, bár a lakosság nagy részét nem érintette. A helyi közösség média is ezt igyekezett feldolgozni, azonban a politika lassan eluralkodott a rendszeren. Ezt adta vissza a lap legfrissebb száma is. Hiányzott viszont a csepeli emberek életére gyakorolt konkrét hatások bemutatása, a kisebb-nagyobb botrányos események őszinte bemutatása, az esetenként szükséges háttér feldolgozása vagy például a most megjelent írásokkal kapcsolatos ellenzéki vélemények ismertetése. 

    Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Kossuth Lajos utca megújítása kapcsán olvasható volt, hogy sokakat foglalkoztat a közbiztonság kérdése, miközben a lap évek óta elhallgatja a csepelieket időnként sokkoló, a közbiztonságot, a biztonságos közlekedést megkérdőjelező eseményeket (rablások, betörések, komoly közúti balesetek stb), valamint az ezekben szerepet játszó társadalmi, szociális és egyészségügyi helyzetünk feszültségeit. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

A Rogán Antal-féle propagandaművek módszert váltott, stílust nem.

Most ha valaki közintézményt bírál, akár tényekkel, akár adatokkal, az az ott dolgozókat akarja lejáratni, nem pedig az intézmény gazdái­nak akarja felhívni a figyelmét egy problémára.

Ezzel azt akarják sugallni:

Öt nap múlva, október 1-től jön az új orvosi ügyeleti rendszer, de még ma sem tudjuk, ezért az egyik kérdésünk: hány csepeli felnőtt- és gyermekháziorvos vállalta a mentőszolgálat által működtetett ügyeleti rendszerben való részvételt, illetve a jelenlegi létszámmal a csepelieknek biztosított-e a rendszer jó színvonalú működtetése? Októbertől módosul-e, illetve miként változik a csepeli háziorvosok és szakorvosok rendelési ideje?

A július 18-i, három perces rendkívüli ülést leszámítva, több mint két hónapos nyári szünet után ma délelőtt 9 órától tartja utolsó ülését, a polgármesteri hivatalban, az önkormányzat öt éve megválasztott képviselő-testülete. A meghívóban 16 napirend megtárgyalására tesz javaslatot a polgármester.

Tegnap délben még nem szerepelt a napirendek között az idei költségvetési rendelet módosítása. Ez évek óta minden szeptemberi képviselő-testületi ülés állandó napirendje, amelynek éppen az új testület október 2-i alakuló ülése miatt lenne jelentősége.

Miért nincs napirenden? Nem készült el az előterjesztés? Netán Borbély úr félt, hogy a búcsúzó ellenzéki többségű testület ismét elutasítja, vagy esetleg vannak kényes részei, amelyekről  nem kívánt magyarázkodni? Esetleg úgy gondolta, hogy majd az új összetételű testület, a Borbély csapat, mindent megszavaz, amit

Orbánnak először kell alkalmazkodnia valakihez a politikában. Egy okos ember mondta, talán Churchill, hogy ha egy ország politikai vezetése elindul lefelé a lejtőn, még az isten se állíthatja meg, hogy ne guruljon le az aljáig.

„Itt egy döbbenetes gravitációs erő megjelenésének vagyunk tanúi” – mondta a Tisza Párt feltörésével kapcsolatban Hann Endre, a Medián ügyvezetője. Mit szólnak hozzá?

Tizennégy éve tarol a Fidesz minden téren, és ennek meg is van az eredménye, és most úgy tűnik, a Tisza Párt megérintette Orbánt, sőt Budapesten már meg is előzte. Vajon milyen reakciókat várhatunk a kormányzó pártoktól? Miért mondom, hogy pártok, hiszen a KDNP 2002-ben indult utoljára önálló pártként, azóta a Fidesszel együtt tud csak bekerülni a Parlamentbe. Szóval a Fidesznek kell reagálnia arra, hogy Magyar Péter kezd túlnőni rajta.

Láthatóan meg vannak zavarodva, és

Orbán hűbéresei szerint a megszorítás náluk ismeretlen fogalom. A valóságot nézve azonban van min gondolkodni, Csepelen is. Nem biztos, hogy a jelszavak, lózungok, a népszerűséget hajszoló programok, rendezvények, a kerület társadalmi, szociális feszültségeinek lekezelése, a változást akaró erők ellehetetlenítése, az együttműködés elutasítása már elegendő lesz. Az orbáni megszorítások érintik a gazdaságot, az egészségügyet, a kultúrát, a fővárosi és vidéki fejlesztési programokat, az önkormányzatokat.

Miközben az emberek többsége a dunai árvízzel volt elfoglalva, az Orbán-kormány elismerve az ország gazdasági válsághelyzetét, 130 pontos megszorító csomagról döntött. 

https://nepszava.hu/3250902_kormanyhatarozat-130-pont-megszoritas-orban-viktor?fbclid=IwY2xjawFalHVleHRuA2FlbQIxMQABHbf4TuaqHvPmgEg5LAIvxvEQZ5JYow03npnu65kuVva1iHxevKV108DqOw_aem_Dkm6jfSZThTG0pi2mY9NvA  Az 1291/2024. (IX.19.) Korm. határozat a Magyar Közlönyben jelent meg.

A megszorítások

Egyetlen gigaberuházás is leképezi az őrületet, a tavaly 250 milliárdból épült atlétika stadioné Csepel közvetlen szomszédságában: nyolc nap után lehúzta a rolót, majd újabb százmilliárdos költséggel visszabontották a töredékére, és azóta üresen áll, még a nyamvadt országos bajnokságot sem ott rendezték. Jelenleg úgy 350 milliárd aránylik tehát a néhány százezres klímaszereléshez. Erre van pénz, arra minek?

„Ezennel megnyitom a 2024-es budapesti olimpiai játékokat!” – álmodta Orbán Viktor. 2013-ban járunk, amikor kitörölhetetlenül megfogalmazódott benne, hogy egyszer ki akarja ezt mondani. 

Most biztos nem. Helyette egy kicsivel fajsúlyosabb politikus, a francia kolléga nyitotta meg a játékokat. És nem Budapesten, hanem Párizsban. Pedig ennek az olimpiának Orbán szerint Budapesten lett volna a helye.

A láz- és rémálmot

A Pest Vármegyei Kormányhivatal  elszállíttatta a csepeli illegális hulladékot. Csak a Duna a felelős? Borbély Lénárd javaslatára tavaly a helyi közterület-felügyelet szervezeti átalakításával együtt létrejött, a mezőőr szolgálat. Az új szervezet a hangzatos Városrendészeti Igazgatóság nevet kapta és 48 fővel(!) lett létrehozva, amelyből 7 fő a jóváhagyott mezőőri létszám, míg a közterületfelügyelők létszáma 17 főben lett meghatározva. A jelzés ellenére a hétvégén csak az árvíz vitte el a Duna-parti szemetet. Az illetékes urak, úrhölgyek addig mit csináltak?

Óriási illegális hulladéklerakó a csepeli ártéri erdőnél – adta hírül a DK által készített és fb oldalukon is közölt, közel 3 perces videófelvétel. Mint kiderült, a DK-sok már hosszabb ideje jelezték a hulladéklerakót az illetékeseknek, azonban nem történt intézkedés, ami elfogadhatatlan.

    A felvétel szerint sok tonna hulladék, sitt, szemét volt a területen, amit valószínű, hogy hónapok alatt raktak le. A gondunk éppen ez. Lehet, jogosan felelőssé tenni azokat, akik az ártéri erdőből szeméttelepet csináltak, szennyezik a környezetet, de az önkormányzati felelősség is megállapítható, legalábbis a hulladék ilyen mértékű felhalmozódásában, a környezetre gyakorolt hatásának lebecsülésében. Ráadásul a polgármester a terület bejárása után azt írta, hogy

Ha a „Ragyás”, vagyis a csillagtelepi Radnóti Művelődési Ház, a képen látható épület átépítést megelőző elődje beszélni tudna, akkor a sok szép emlék mellett  valószínűleg  több hajmeresztő történetet is elmondhatna az öt évtizeddel ezelőtti időkből. A „Ragyás” helyett időnként – mint most – a krónikások vagy a történetek szereplői szólalnak meg.

Horváth Gyula Rendőr kaland címmel elevenített fel egy több mint ötven éves történetet. Ezt írta:

Talán 1970-ben lehetett Hungária koncertre szereztünk jegyet a Ragyásba (Radnóti Miklós Művelődési Ház) A koncert a várt fergeteges hangulatot hozta. Hazafelé, kissé felpörgetett állapotban jöttünk gyalog, a II. Rákóczi Ferenc utca töltés melletti lakásunk felé. Négyen voltunk: három fiú, és egy lány. Az utunk a Tanácsház téren keresztül vezetett, és a rendőrség érintésével jutottunk a II. Rákóczi Ferenc útra.

Nevetgéltünk, ugrálgattunk, ahogy egy tinédzser társaságban szokás. A rendőrség előtt egy Povjeda álldogál, és a bejárat előtt vagy hat rendőr beszélgetett. Mikor elhaladtunk mellettük bizonyára valamelyik megjegyzést tett a jókedvünket illetően. „Tuces”, a baráti kőr egyik tagja odaszólt nekem: mintha valamit mondtak volna a zsernyákok.

Akkoriban én még elhittem a rádióból, szónoklatokból újságokból áradó szólamokat, hogy a

Javasolnám a képmutató, a vizet prédikáló és bort ivó lebukottak számára az Ereszcsatorna-díj megalapítását.

Az ereszcsatorna formájú, szépen megtervezett érem arany-, ezüst- és bronzfokozata kerülne évente odaítélésre az arra leginkább érdemeseknek.

A polgári tagozat aranyérmét négy év megkéséssel kaphatná meg Szájer József.  Az egyházi tagozat díjainak kiosztásánál bajban lennék, mert

Szenzáció? Összefogás? Nem! Ez csak kézfogás. Az árvíz még Borbély Lénárdot és Németh Szilárdot is összehozta – legalább egy kézfogás erejéig. A polgármester - ellentétben elődjével – nem tette a fotót a kirakatba, vagyis a közösségi (fb) oldalára. A látványpolitizálás közben a helyi hírekből is fájdalmasan kiszorultak azok, akik az érdemi munkát végzik a csepeli árvízkárok elhárításában, mérséklésében.

A két politikus hétfőtől intenzíven foglalkozik közösségi oldalán a témával. A különbség, hogy Németh a megosztott képeken többször is megjelentette a polgármesterrel történt kézfogását, míg Borbély és kommunikációs csapata  egyetlen ilyen képet sem közölt.

A kézfogást tanúsító képek másik érdekessége a polgármester meglepődést mutató komor arca,  amely a két úr közötti feszültségek további, valószínűleg hosszú távon való fennmaradását is jelzi. 

    Mindez azonban nem a legfontosabb téma az árvíz eddigi csepeli tapasztatainak bemutatásában. Nagyobb gondnak tartjuk, hogy

Az akkumulátorgyárak és az akkumulátor-bontók országa lettünk. És mintha ugyanaz a történelmi léptékű kudarc is várna ránk, mint anno, csak most nem vasnak és acélnak hívják a terméket és más az egypárt és vezetőjének neve is. A módszer viszont azonos. Tévútra vinni a magyar gazdaságot.

Most nem fogok az EU-s pénzek hiányáról értekezni, azzal együtt, hogy önmagában már ez, a hiány és az annak okán felvett kínai milliárdok is tragédiát jelentenek majd a következő nemzedéknek, amelyik nyögi ennek terheit.

Most arról beszélek, amit az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége közölt: drámaian csökken az eladott autók száma, ezen belül az elektromos meghajtásúaké 44%-kal esett vissza augusztusra az egy évvel korábbiakhoz képest. Az előrejelzés szerint ez a helyzet még tovább fog romlani, mert

Csepelen a nagyvállalatok (CSM, Papírgyár, Posztógyár, Áfor, Növényolaj, stb) bezárásával a munkatársi kapcsolatok is megszűntek! A munkahelyeken egymást ismerő, egymás munkájára, tudására, ügyességére ráépülő, egymással munkatársi kapcsolatban lévő dolgozók évszázados egymásrautaltsága elillant! Az egymáshoz való igen szoros jövedelmi, munkaszervezési és érzelmi kapcsolatok megszűntek. Az új társadalom önzésre épülő követelményei lerombolták a szolidaritás belső érzetét is.

A kaláka olyan munkaforma volt, ahol emberek kisebb- nagyobb csoportja összeállt, hogy segítsenek valamelyik társuknak, az előtte álló (nagy, egy személy által megoldhatatlan, megfizethetetlen) feladat megoldásában.

A kaláka, ma már szinte teljesen megszűnt! A kifejezés ismeretlen a ma ifjúsága közében. Ennek nem az az oka, hogy az emberek gazdagabbak vagy hozzáértőbbek lennének, hanem az, hogy az emberi kapcsolataik teljesen átszerveződtek. A rendszerváltással ránk köszönő új világ teljességgel átalakította, szétzilálta az emberi kapcsolatokat is.

Helyreigazítjuk Lázár Jánost: Simonka György (képünk baloldalán) nem „bukott bűnöző” – ahogy a miniszter lekeverte minap Simonka György vádjait. Simonka egyelőre vádlott, azaz a jogerős ítéletig ártatlannak vélelmezendő, amit természetesen dr. Lázár János is jól tud, és amit korábban érdekes mód valahogy a Fidesz is rettentő tiszteletben tartott.

Így a Simonka körüli zavaros ügyekben már 2014-ben indult adóhatósági, majd 2016-ban ügyészi nyomozás, ennek ellenére a párt simán indította 2018-as tavaszi választáson. Simonka mentelmi jogát 2018 októberében kérte ki az ügyészség, 2019-ban vádat is emelt a képviselővel szemben, azonban még 2020-ból is fennmaradt fotó, amin Simonka a legnagyobb barátságban egyeztet a Karmelitában Orbán Viktorral és akkor még valahogy szó sem volt ott bűnözőzésről.

Simonkát  csak azóta minősíti „bukott bűnözőnek” a párt, hogy elkezdett nyilatkozni a kormánykritikus sajtónak. És ami még nagyobb bűn:

A kakukkfióka a képen Ábel Attila, aki nem lett képviselő, de belőle akár még alpolgármestert is csinálhat Borbély Lénárd és frakciója. Lehet, hogy ezért szerepel a fotón?

Megalakult, a választásokon győztes Borbély Lénárd csapatából Borbély Lénárd frakciója, alias, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület frakciója – közölte Borbély Lénárd az fb oldalán. Gratulálunk a Borbély-frakciónak. Nem késtek el, bár hivatalosan csak az alkuló ülésen  kell bejelenteni az alakulást, illetve a frakció vezetőjének, tagjainak névsorát, az új képviselő-testületnek. A személyi döntéseket azonban elhallgatta a polgármester. Miért? Lehet, hogy  még nem döntötte el ki legyen a frakcióvezető?

    A kép és a szöveg között azonban némi eltérést vettünk észre:

Kisebb gyógyító csoda történt Orbán Viktor kormányfő vezényletével

Maga miniszterelnök urunk, rácáfolva a közhiedelemre, majdhogynem a mennybe menesztette a magyar egészségügyet. Ezt tette utána a szaktárca bevédett államtitkára is, ezt tette a többi, vérszemet kapó tótumfaktum és kormánypárti Dömdödöm.

Másnap illett ráerősíteni erre még valamilyen konkrétummal is. Na, ekkor jöttek a derék 

A Gubacsi hídon alul, felül a rozsda az úr. Ez ma a valóság, minden más csak ígéret!

A kerület jövőjére nézve nem éppen bíztató bejelentést tett Lázár János építési és közlekedési miniszter.  Lázár úr azt találta mondani, hogy

„A budapesti HÉV-eket csak akkor újítják fel, ha megérkeznek az uniós pénzek. Lázár János bejelentette: a kormány az Európai Beruházási Bankhoz fordul 1 milliárd eurós hitelkérelemmel (ami 30 évre szólna), ehhez a kormány is ad 1 milliárd eurót. A 800 milliárd forintból megépítendő 500 kilométernyi új vasút munkálatait 2025-ben kezdik. Ebből a pénzből például még a villamosvonalakat is felújítják, a Gubacsi hidat is újjáépítik.”

    Hogy mikor érkeznek meg az uniós pénzek, arra

A jelek szerint már jóval szeptember 10. előtt vagyis a pályázat kiírása és a lakossági fórum előtt eldőlt, hogy egy Kossuth utcai bérlemény felszabadul. A kérdés csak az, miért ilyen rövid határidővel történt meg a hasznosítási versenykiírás, miközben a felhívás szerint a jelenlegi bérlő a versenytárgyalás ideje alatt még a helyiségekben tartózkodik?

A Kossuth Lajos u. várható felújításával összefüggően hirdetett meg versenytárgyalási felhívást a kerület polgármestere, szeptember 10-én, az Ü1 üzletház (Kossuth Lajos u. 85.) egyik bérbe vehető bérleményére.

https://csepel.hu/uploads/55cb68c3524c4638af34d21ce55faa04/Versenyt%C3%A1rgyal%C3%A1si%20felh%C3%ADv%C3%A1s(1)1726014157.pdf 

    Érdekessége a kiírásnak, hogy a versenytárgyalási ajánlatot szeptember 11-szeptember 24. között lehet benyújtani, s a beérkező ajánlatokat szeptember 27-én már fel is bontják. A meghirdetett bérlemény területe 238 m2, s minimális éves bérleti díja ~4,8 millió forint. A bérleményben végezhető tevékenység: „banki (hitelintézeti) és pénzügyi szolgáltatás. 

    Ezek szerint

Már akkor tudtuk, hogy mi a cél, amikor Orbán Menczer Tamást választotta kommunikációs vezetőjének. Tudtuk, mert volt már némi előképünk a külügyben tevékenykedő úrról. Hogy is szokták mondani: idejekorán kiderült, hogy nem ő a legélesebb kés a fiókban.

Ezt nyilván látta, érzékelte a legfőbb hadúr is, tehát a választását tudatosnak kell tekintenünk. Mondhatnánk, hogy Németh Szilárd Fidesz-béli  felbukkanása óta semmin nem csodálkozunk, de most úgy jártunk, mint az egyszeri paraszt a csavarokat bemutató repülőgépen: ezen már csak meglepődtünk.

Meglepődtünk, mert itt a hozzáadott érték inkább az értéktelenség, a nyelvi, és tartalmi szegénység. Ami azt jelenti, hogy Orbán nagyon is tudatosan szállítja lejjebb a színvonalat. Mondanám, hogy viszi közelebb a hétköznapi nyelvezethez, de inkább úgy fogalmazok: a kocsmanyelvet tette etalonná

Menczer fő feladata mostanság

A Duna a vízválasztó, a  keresetek alakulásában is elválasztja Csepelt a budai  oldaltól. A különbségek   vaskosan tetten érhetők: „…Budán, a második kerületben 1,077 millió forint a bruttó átlagkereset, míg Csepelen csak 683 ezer.” Persze, tudjuk, hogy valószínűleg sok ezer csepeli örülne egy közel 700 ezres havi keresetnek, a nyugdíjasokról nem is beszélve...

Interaktív térkép jelent meg arról, hogy hol, mennyit kerestek Magyarországon 2024 első félévében.  A szórás elég nagy: 389.000 -1,08 millió között alakult a magyar járásokban élők havi átlagkeresete. A térkép szerint legtöbbet Budapesten, a második és a tizenkettedik kerületben, míg a legkevesebbet, a cigándi és a gönci járásban, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye két járásában élők keresnek. 

    A különbségek azonban