Tegnap megígértük, ma teljesítjük. Most nem ragadjuk ki a szövegkörnyezetből tegnapi idézetünket, sőt egy fotót is mellékelünk. Így talán igen gyorsan kiderül, hogy kiről és főként miről szól a kép és a képtelen történet. Szabad a gazda? A gazda elszabadult:

Nem focicikket írunk, csak egy kicsit. A múlt héten tartotta tisztújító közgyűlését a labdarúgó-szövetség, egyhangú döntéssel ismét Csányi Sándor lett az elnök, aki által az elmúlt öt évben ugyancsak egyhangúlag fejlődött dinamikusan a magyar futball; ám nem ez az érdekes. Hanem hogy az elnök, miután név szerint megköszönte az előző elnökség két búcsúzó tagjának, Vizi E. Szilveszter agykutatónak és Kovács Árpád állami költségvetési ellenőrnek a munkát, a harmadik távozó tagot, Tarsoly Csabát meg sem említette. Hogyan van ez? Tudomásunk szerint Tarsoly Csaba nem követett el semmilyen bűnt a dinamikusan fejlődő magyar futball ellen; ha csalt vagy lopott volna a magyar futballvilágban, akkor

Hónapok óta, hol finomabban, hol erőteljesebben bírálom Borbély Lénárd polgármesteri munkáját. Pontosabban fogalmazva: nyilatkozatai, írásos előterjesztéseinek tartalma, a testületi üléseken elhangzó megjegyzései váltottak, váltanak ki bennem időnként kisebb vagy nagyobb ellenérzéseket, visszacsatolási ingert. Ilyenkor újból átolvasom azokat a mondatokat, amelyek kiverték nálam a biztosítékot, s néha felteszem magamnak a kérdést: nincsenek ennek az embernek munkatársai, tanácsadói, akik időnként figyelmeztetnék?  Akik legalább annyit mernének mondani, hogy gondold meg, Főnök? Csak hajbókoló Jánosok veszik körül?   

Tanácsadók?

Most csak ízelítőt adunk holnapi posztunkból. Elrettentésül. Azért, hogy lássák, mire képesek egyesek. A részleteket és a szerző nevét majd pénteken közöljük:

Tudjuk, hogy bármely sportági közgyűlés hasonló habitusú emberek fóruma: pénzért, állásért mindenre hajlandók, főképp a bólogatásra. Láttuk nemrég a birkózók tisztújítását, a küldöttek pár százmilliós állami támogatásért képesek voltak a nem elsősorban az éles eszéről elhíresült rezsiügyi kormánybiztost megválasztani elnöknek. Azt az egykori birkózót, akinek a saját bevallása szerint az volt a legnagyobb szakági eredménye, hogy egyetlen porc se tört el a fülében. Ezzel tán még majd a nemzet sportolója is lehet.

Mindezt csak azért hoztuk szóba, mert az lehet, hogy a sport jellemet erősít, de akkor nem szabadna küldöttgyűléseket tartani és elnökségeket működtetni. Így vagy úgy, a futballelnök által mindenesetre igen frappáns üzenetet kapott minden körön kívüli potentát: baj esetén nemcsak hogy senki nem fog megvédeni titeket, de még ki is lesztek törölve a nagy hajóskönyvből, akárha meg se születtetek volna.

A többit majd holnap...

Valami nagy baj van a kormány szennyesével, ha már egy egyszerű kommunikációs államtitkár is megengedheti magának, hogy olyanokat mondjon: Orbán Viktor és Lázár János is rosszul emlékszik arra, mikor is volt kormányülés, mi, mikor és miért történt a Quaestor-ügyben. Márpedig Giró-Szász András ezt merészelte mondani, s hogy kicsit azért ő is sikáljon a szennyesen, azért hozzátette: semmilyen problémát nem lát abban, hogy egy hónap távolságból valaki téved néhány napot, a kormányfő feje sem káptalan.

Nem is volna ezzel semmi gond, ha az időpontok tisztázása nem azt igazolná, hogy az egész ügyben mekkorát hazudott az igazmondó miniszterelnök. De leginkább abban hazudik, amiről nem beszél: mit keresett a külügy - és ki tudja még hány minisztérium - állampapírokban tárolt épp felesleges pénze a Quaestorban. Erre mondja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy

Mint megtudtuk, a tüntetés szervezői ezzel a demonstrációval, a csepeliek összefogásával azt szeretnék bizonyítani,  hogy gyermekeik érdeke, jövője azonos Csepel érdekeivel és jövőjével.

A csepeli óvodás gyermekek szülei 2015. februárjában tudták meg, hogy a csepeli városvezetők az óvodák egyesítésére készülnek.

Az általuk megismert tervek alapján joggal aggódtak az eddigi igen jó színvonalú pedagógiai munka, gyermekeik  fejlődésének megzavarása miatt.

Álláspontjukat , aggodalmaikat, javaslataikat értekezletek, fórumok keretében világosan, határozottan  az önkormányzat vezetői tudomására hozták.

Részt vettek, felszólaltak, érveltek  a képviselő-testület február 26-i ülésén is, ahol ígéretet kaptak a konzultáció folytatására, de ennek ellenére újabb egyeztető fórumra azóta sem került sor...

Érveik leperegtek a kormánypárti képviselőkről, akik a csepeli óvodák egyesítését érvelés és megszólalás nélkül, egyetlen gombnyomásossal elfogadták.

A felháborodott  szülők számára a csepeli óvodák egyesítése ilyen körülmények között elfogadhatatlan. A tiltakozók közül többen hangsúlyozzák:  "A demokratikus fórumok lehetőségeivel mi éltünk, a városvezetők visszaéltek vele, becsaptak bennünket, ígéreteiket nem tartják be. Egyetlen lehetőségünk maradt, a tüntetés, hogy álláspontunkat világosan, félreérthetetlenül a városvezetők tudtára adjuk."

Nem rég közöltük, hogy Szenteczky János, a csepeli MSZP elnöke és önkormányzati képviselője nyílt levelet írt a Csepeli Hírmondó szerkesztőségének, amelyben egy szerkesztőségi cikk vádaskodásait tette szóvá.

Az ügy váratlan fordulatot vett. A levélre nem Máger Judit, a Csepeli Hírmondó szerkesztőségvezetője vagy Vida István, a lap kiadója, hanem Ábel Attila alpolgármester válaszolt. Neki elvileg semmi köze nem lehetne a lapban megjelent írásokhoz, de Ábelt ez nem zavarja, mert így legalább megspórolta, hogy külön írásban vallja be, amit nagyon sokan tudtak eddig is. Azt, hogy a Csepeli Hírmondót nem Máger Judit, de még csak nem is Vida István, hanem személyesen ő, vagyis Ábel Attila, a fideszes alpolgármester irányítja cenzorként A csepeliek közpénzéből fenntartott lapot Fidesz-gyarmatnak tekinti, és  háztájiként kezeli, úgy is bánik vele. Ráadásul a választ nem a Hírmondóban, hanem a saját tulajdonát képező csepel.info blogon tette közé úgy, hogy saját magával készített interjút.

A Hírkomp című webes újság közölte a levélváltást, amelyet most mi is közzéteszünk:

HETVEN ÉVVEL EZELŐTT, EZEN A NAPON, 1945. ÁPRILIS 7-ÉN JELENT MEG A CSEPEL ÚJSÁG ELŐDJÉNEK, A FOGASKERÉKNEK AZ ELSŐ SZÁMA. 

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötő hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz. Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Hetven évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje. 

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó főszerkesztőjének írását, amely a 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

Szép lassan a csepeli óvodák összevonásának kérdése országos üggyé válik Borbély Lénárd fideszes polgármesternek és hű szolgáinak köszönhetően. Már a Népszabadság és az index is cikket közölt a kialakult helyzetről.

Nem csillapodnak  a kedélyek, ami nem is csoda, mert a polgármester konokul kitart az összevonás terve mellett, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a szülők és a pedagógusok tiltakozása ellenére elfogadott javaslat nem sok jót hoz a kerületi intézményrendszernek. 

Az ügy legújabb fordulata, hogy a legutóbbi testületi ülésen ismét megjelentek az összevonást ellenző szülők képviselői, akik több mint 600 aláírást gyűjtöttek most össze és az átszervezésről szóló határozatok visszavonását szerették volna elérni az ülésen.Kompromisszumos javaslatuk lényege az lett volna, hogy akkor kerülhet újra testület elé az összevonás kérdése, ha széleskörű és a véleményeket valóban integráló javaslat készül.

Borbély Lénárd polgármester menekül a csepeliekkel való találkozások elől – vélelmeztem nem régiben egyik írásomban. (Borbély Lénárd hazudik és menekül, csepeliek.blog.hu, 2015. február 26.) Most átnéztem a 2014. december 17-2015. március 24. közötti időszakról szóló havi tájékoztatóit (csepel.hu), érzékelhető-e valamilyen rendszer vezetői munkájában, illetve a vállalkozói és civil szervezetekkel, a lakossággal való kapcsolatának szervezésében.

A Svábbálon - állításával ellentétben - nem mondott „köszöntő beszéd”- et. Hivatalos közlésétől eltérően nem volt ott a február 25-i koszorúzáson. Borbély a polgármesteri beszámolói szerint 33 alkalommal (kb 58 %) küldött maga helyett valakit egy-egy eseményre. Nem vett részt a Duna-part fejlesztésével foglalkozó szakmai tanácskozáson, a rendvédelmi szervek állománygyűlésein, a Diákolimpián, az általa összehívott kerületi Civil Fórumon, az óvodai szülők részére szervezett találkozón csakúgy, mint a Kerületi Érdekegyeztető Tanács ülésén. A sornak itt még nincs vége…

A fenti időszakról (70 munkanapról) szóló ismertetőjében 57 programról számolt be a testületnek, ebből személyesen mindössze 24-en vett részt (~ 42 %). A többségén csak valamelyik alpolgármester vagy más vezető „által képviselve” volt jelen.

Kritikus órák jönnek az utakon, mintha húsvét hétfőn kötelező lenne inni. Nem kötelező, sőt tilos, ha valaki gépkocsit vezet, de  ennek ellenére sokan mégis poharazás után  ülnek az autóba...A rendőrök mellett a biztosítók sem tolerálják, ha ügyfelük ittasan vezet

Zérótolerancia ide, fokozott közúti ellenőrzések oda, sajnos várhatóan idén húsvétkor is rengetegen ülnek majd kapatosan a volán mögé. Tavaly közel száz személyi sérüléses baleset történt a húsvéti hosszú hétvége során, számos esetben az ital okozta a bajt.

Szabó Szabolcs, a kormányváltó baloldali demokratikus pártok csepeli és soroksári jelöltje az április 6-i országgyűlési képviselőválasztáson a 17-es számú evk-ban legyőzte Németh Szilárdot, Csepel eddigi képviselőjét, a kerület jelenlegi polgármesterét.

Az Országos Választási Iroda éjfél utáni közlése szerint, az adatok 98,93 százalékos feldolgozottságánál Szabó Szabolcs a szavazatok 36,41 százalékát kapta meg a csepeli és soroksári választóktól. Németh Szilárd a szavazatok 35,44 százalékát szerezte meg.

A harmadik helyen Léhmann Viktor, a Jobbik jelöltje végzett a voksok 17,82 százalékával.Tenk András, az LMP jelöltje 6,02 százalékkal a negyedik helyen végzett. Thürmer Gyulamunkáspárti jelöltnek a szavazatok 1, 09 százaléka jutott. A többi  14 jelölt az egy százalékot sem érte el a vasárnapi választáson.

A csepeli és soroksári voksolással összefüggő részletes adatok - akár szavazókörönként is - a valasztas.hu portálon, vagy egy kattintással  ITT TEKINTHETŐK MEG 

"-Budapest el fog pusztulni!  - Bocsánat uraim! Mi folyik itt? - A Duna...Párbeszéd-részlet a most következő riportfilmből. " Huszonöt éve így is lehetett láttatni Csepelt a Magyar Televízióban az ÁSZ című műsorban. Az érdeklődők sok ismerős arcot láthatnak, csak 25 évvel fiatalabban.

1990 Csepel Egy idegenvezető, egy karatézó csemcsemőápoló, egy Totókitöltő-program készítője, és mindehhez sramlizene az Ász 1990-es csepeli diákvetélekdőjében. A műsorvezető: Geszti Péter. Rendezte: Vadkerty Tibor

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége április 4-én, a húsvét alkalmából kiemelt ételosztást tartott a Blaha Lujza téren. A rendkívüli megmozdulás során mintegy 1500 adag meleg ebédet és ugyanennyi tartósélelmiszer-csomagot osztottak ki a rászoruló családok között. Az ételek hús-, hal- és tojásmentes alapanyagokból készültek. A téren már 11-től gyülekeztek a rászorulók, a beengedés sorszám alapján működött. A Krisna-hívők a főváros mellett az ország több pontján tartanak még ételosztást ebben az időszakban.(VS.HU)

További fotók a húsvéti ételosztásról ITT LÁTHATÓK

A CSEPEL ÚJSÁG MINDEN OLVASÓJÁNAK

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN A

FIDESZ ÁLTAL 2010. OKTÓBER 15-ÉN KIVÉGZETT,

MEGSZÜNTETETT, DE A VILÁGHÁLÓN  HARMADNAPRA

FELTÁMADT LAP SZERKESZTŐSÉGE

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor a Szabadság híddal, arccal Csepel felé

Hetven éve, 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei. A szovjet  hadijelentések szerint a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket. Ezt a napot a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték. (CSÚ)

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalják össze a 70 évvel ezelőtti eseményeket:

"Ez egy kis ország. Itt mindenki érdekelve volt valamilyen politikai mozgalomban. Pro és kontra. Itt egyszer az életben mindenkinek kihúzták a politikai nyerőszámát. Itt egyszer az életben mindenki leszámolhatott az ellenségével. Itt a leszámolóval is leszámoltak. Ez egy kis ország. Olyan, mint egy nagy család.

Mi vakon hittünk és látva csalódtunk. Összetörtünk és kiegyenesedtünk. Mi magasra tartottuk a zászlót, amit később kivertek a kezünkből.  

Nincs még egy nemzedék, amelynek tagjai ilyen messzire kerültek egymástól. Felszeletelt bennünket a történelem, mint cukrász a tortát. De az igazak nem vesztették szem elől egymást. Mint ahogy a gazemberek is egymásra találtak...Ránk lehet számítani. Ránk kell számítani. Ránk nem lehet nem számítani! Velünk akkor is számolni kell, ha nem számolnak velünk..." 

HANYAS VAGY? Szilágyi György monológját előadja Kálmán György

Kezdés a Puli sétányi játszótéren, folytatás a kompnál, a  Királymajorban, a József Attila lakótelepi süsü játszótéren. A végállomás a Szent Imre téri játszótér

A bombázás a Papírgyárat és a Gubacsi hidat is sújtotta. Balra a mai Csepel SC stadion látható

Hetvenegy éve, a második világháború befejezése előtt egy évvel, a náci Németország már hatalmas vereségeket szenvedett a szovjet vörös hadseregtől, az angolszász haderőtől vagyis a szövetséges antifasiszta hatalmaktól. A hitleri csapatok azonban március 19-én megszállták hazánkat. A magyar adminisztráció és a katonaság együttműködött a megszállókkal. Ilyen közvetlen előzmények után 1944. áprilisában  kezdődött meg Budapest bombázása. A  fő célpont az ország egyik legnagyobb hadiipari komplexuma, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, valamint a Dunai Repülőgépgyár, továbbá a mai Tököli repülőtér volt. Április 13-án újabb bombázás célpontja lett Csepel és környéke. A légitámadások során több mint ezernégyszázan vesztették életüket és sok családi ház romba dőlt.

A CSEPELIEKET NEM HÍVTÁK, DE NEM IS MENTEK EL

EGY ESEMÉNY, KÉT TUDÓSÍTÁS ÉS MÉG EGY 

A propeller.hu  Németh Szilárdék átadtak egy piaci bódét címmel ezt írja a tegnapi jeles csepeli eseményről:

"Magyar termékeket árusító mintabolt nyílt Csepelen, ez pedig önmagban is nemzetiszínű szalagért, ünnepségért, és szalagot átvágó politikusokért kiált. Pláne, ha az üzlet egy  piacon nyílik... A nemzetiszínű szalagot a "Magyar földről, magyar földből" program keretében elsőként a csepeli piacon megnyílt Agricolae mintaboltjának nyitóünnepségén ők vágták át: Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere, Szoboszlai Zoltán, az Agricolae Kft. képviselője és Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő."

Tudósítónk viszont így számolt be a látottakról:

Kezdés a Puli sétányi játszótéren, folytatás a kompnál, a  Királymajorban, a József Attila lakótelepi süsü játszótéren. A végállomás a Szent Imre téri játszótér.