Nagy kő esett le a szívemről. Sokáig minden elérhető hírforráson azt kutattam, mi lehet Németh "Rezsicsökkentő" Szilárddal, miért hallgat a mi jót tevőnk, pedig már jócskán benne járunk az új esztendőben. Nem értettem, hogyan múlhatnak a napjaink anélkül, hogy a Fidesz, kizárólag jó hírekre specializálódott embere hallgat. Csak nem síel, vagy a Kanári-szigeteken napozik?

Nem, a múlt hét végén  megszólalt, és elmondta, hogy a kormánytól január elsején megkaptuk az első ajándékot: az autópályák fizetőssé tétele tulajdonképpen szerves része a rezsicsökkentésnek.

Az Európai Bizottság bólintott, ezért az egyik sürgősségi fogamzásgátlót az EU minden tagországában ki kell venni a receptköteles készítmények köréből.

Az abortuszok száma csökkenthető így, hiszen egyszerűbb és gyorsabb lesz tablettához jutni. Számottevően nőhet tehát a nem kívánt terhesség elkerülésének esélye. A hivatal azzal érvel, hogy a kutatási adatok szerint a tabletta alkalmazása orvosi rendelvény nélkül is biztonságos. A készítmény a tagországok többségében eddig sem volt vényköteles. Az egyik kivétel: hazánk.

A magyar nőorvosok zöme és az e tekintetben ultrakonzervatívnak nevezhető kormány feltehetőleg most azt gondolja, hogy tini lányok ezrei fékevesztett szabadosságukban megrohamozzák a patikákat, hogy nyakra-főre szedhessék a tablettát. A sürgősségi pirula egyszer – baj nélkül – már nálunk is kikerült a receptköteles kategóriából, de azt a döntést az „elmútnyócév” alatt hozta a gyógyszerészeti intézet, s a vezetőjének persze mennie kellett 2010 után. Az új igazgató azonnal visszavonta a döntést, szenvedjenek csak a nők a sokkal kockázatosabb és megalázóbb abortusszal, ha felelőtlenül szexelni mertek. (Vagy épp megerőszakolták őket.)

Az Orbán-kormány  félhivatalos lapjára, a Magyar Nemzetre, pontosabban annak online változatára hivatkozva a csepeli fideszes városvezetés szócsöve a csepel.hu  és az Ábel Attila alpolgármesterhez köthető csepel.info kritikátlanul, szolgai módon  közli, hogy MÁR NEM OLYAN NAGY GOND A REZSI. 

Képmutató, hazug és álságos a cím, mert a tények mást mutatnak. Az információ szerzői a pénzbehajtási adatokat citálnak,  és - a csepeli fidesz vezérekkel együtt - attól önti el őket a boldogság, hogy tavaly, 2014-ben "csak" 380 ezer esetben indult végrehajtási eljárás rezsiköltségekkel való tartozás miatt, nem úgy mint 2013-ban, amikor a rezsi-végrehajtó 409 ezerszer jelentkezett. Ugye, hogy a "csak" 380 ezer ember zaklatása mennyivel nagyobb siker, öröm, diadal...?!

Borbély Lénárd csepel polgármesternek és helyettesének, Ábel Attilának javasoljuk, hogy - ha még emlékszenek ilyen fórumra - egyszer KÖZMEGHALLGATÁSON találkozzanak csepeliekkel. Kérdezzék meg tőlük, hogy mekkora gond manapság nekik a rezsi. Aztán  el ne fussanak a városvezetők! A csepeliek válaszát is hallgassák meg...

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere hallgat. Hetek óta nem mer megszólalni az M0-ás körgyűrű és a bekötő utak fizetőssé tétele, vagy például a közgyógyellátás támogatására szánt, a költségvetésben rögzített állami milliárdok csökkentése ügyében. Köti a pártfegyelem. (Párttársai például Újpesten, Győrben, Kaposváron és még több helyen már érzik az útdíjas veszélyt) A csepeli kötelékek, jogos igények semmivé lettek a szemében? Igaz, ő még friss polgármester. Úgy gondolhatja, neki még bizonyítania kell, a csepeliek helyett leginkább Orbán Viktornak, a Nemzeti Együttműködési Rendszere, a NER Kedves Vezetőjének. Németh Szilárd árnyékában nincs könnyű dolga a bizonyítással. Miért?

-  Apú-ú-ú! Azt mondják, hogy nagy a lecsúszás veszélye. Azér’ mer’ tél van?

-  Nem fiam, ez egész évben, sőt már öt éve fennáll.

-  Akkor mér’ nem szórják fel az útjainkat?

- Most a porhintés megy!

                                                                                   Kalocsai Imre

Amióta a kormányfő tágra nyílt szemekkel a világ arcába merte mondani, hogy ő soha nem beszélt fülkeforradalomról, amióta a fél kabinet megesküdött, hogy tapodtat sem hátrál az internetadóból, majd a kormányfő ártatlan orcával közölte az ő népével, hogy teljesen félre lett értve, hiszen szó sem volt-lesz ilyesmiről, azóta nem lepődünk meg semmin. Annyira megszoktuk a cikkcakkos beszédet, hogy meg sem akadunk azon, hogy miközben a péntek reggeli Népszabadságban az útfelelős Fónagy János államtitkár világgá kürtöli, nem lesz érdemi puhulás az útdíj-rendszerben, a kormányfő azt mondja a rádióban: még puhulhat a rendszer.

Nyolcvankilenc éves korában vasárnap este elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás labdarúgója.

Meghalt Buzánszky Jenő, az Arancsapat tagja. A hírt a volt futballista fia közölte a sajtóval. Az egykori hátvéd az esztergomi kórházban este 8 órakor hunyt el.

Az előzetes várakozások szerinti egymillió embernél másfélszer több, mellettük pedig a világ hatvan vezető politikusa, állam- és kormányfők is elmentek arra a békefelvonulásra, amelyet Franciaország fővárosában tartottak a szatirikus he

Komoly repülősó-fogyasztást regisztrálnak a birkózószövetségben elaléltak megsegítésére mostanában. Tudniillik a méltán népszerű macsó, rezsibiztosként is a női szívek megdobogtatója, Németh Szilárd felfedezte magában az elnöki ambíciókat. Fejébe vette – persze csakis a széles tömegek felkérésére, mi másért? -, hogy neki kell váltania dr. Hegedűs Csabát a birkózószövetség élén. Hiába kerestük, nem találtuk nyomát a szőnyegen elért eredményeinek, de végtére egy politikusnak semmihez sem kell értenie, kivált nem a rendre kiszemelt sportállásokban – és e követelménynek mindig meg is felelnek.

Az ATV-ben Németh elmesélte ( a videón 8:05-től),  hogy 100. olimpiai aranyunk tulajdonosa, Hegedűs a példaképe, miatta választotta ezt a sportágat, amit aztán már kamaszként abba is hagyott, de 34 éven át alvó ügynökként szeretett. Füle meg azért nem karfiol, mert különösen puha, így nem sérült meg a hobbihempergésben. És mi sem természetesebb, mint, hogy valaki példaképe székére tör orvul, sunyi mondatokban gyalázva őt. De a lényeg: a birkózóknak akkor lesz pénzük, csarnokuk, jövőjük, ha őt választják – és ígér, ígér, ígér... Egyenes, és aljas beszéd.

Azt hiszem, Németh Szilárdnak nem csupán a füle, de még nem is csak az orra puha.

Veress Jenő

Népszava

Várady Zsolt háttérbe vonulásával máris markáns arcot vesztett az őszi-téli tüntetéshullám nyomán születő, a kormányt és az ellenzéket egyaránt bíráló MostMi közösség. A szerveződés másik ötletgazdája, Takács Bori viszont biztos abban: nem kell félteni őket.

– A netadóellenes megmozdulás szervezőjeként ismert Gulyás Balázs külön tüntetést szervezett februárra. Várady Zsolt háttérbe vonult. A baloldali pártokat magukra haragították. Máris itt a leépülés?

Az Orbán–Simicska-háború egyik legfontosabb hadszíntere  a média, ahol a gazdasági hatalomért csatázó felek már nemcsak üzengetnek, hanem csapásokat is mérnek egymásra. A tavaly nyáron bevezetett reklámadóval a kormány nemcsak az RTL-t büntette meg ötmilliárd forintra, hanem több százmillió forintot kivett a Hír TV-t, a Magyar Nemzetet és a közterületi reklámfelületeket birtokló Simicska Lajos zsebéből, amire az első zsigeri válasz az volt, hogy a Hír TV pénz szűkére hivatkozva lemondta a Fidesz hagyományos tusnádfürdői fesztiváljának közvetítését. Csak hogy tudják, milyen, ha nincs mögöttük az a média, amely ellenzéki időben is szolgálta őket. Ez volt az a pillanat, amikor megszületett a politikai akarat az állami hírtévé, valójában az ellen-Hír TV létrehozására, amely március 15-én már indul is az M1-en.

Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában szombat délután elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke - tudta meg a családtól az MTI.

Hankiss Elemér 1928-ban született Debrecenben, édesapja, Hankiss János irodalomtörténész volt.

Hankiss Elemér egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol-francia szakán végezte 1950-ben. Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádjával tíz hónapot töltött vizsgálati fogságban, végül bizonyítékok hiányában felmentették.

Hankiss Elemér az 1960-as években dolgozott az Európa Kiadónál, majd a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. 1975-től csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének értékszociológiai és módszertani osztályát irányította, 1996 és 1998 között pedig az intézet igazgatója volt. Tanított az ELTE-n, a szegedi József Attila Tudományegyetemen és a Közép-európai Egyetemen, vendégprofesszor volt több külföldi egyetemen.

Kutatási területe az 1960-as években elsősorban az irodalomelmélet, az 1970-es évek eleje óta a szociológia, főként értékszociológia, majd az 1980-as években a politikai szociológia. Írásai több tudományterületen is új utakat nyitottak.

Takács Józsefre és Papp Lászlóra, a 2009-es csepeli kettős gyilkosság áldozataira emlékeztek szűk körben az elhunytak családtagjai, barátai, tisztelői január 7-én délután 2 órakor a Csepeli Temetőben.

A hat évvel ezelőtt, tragikus körülmények között elhunytak emlékére Sárkány István l Kosztolányi Dezső egyik versét mondta el,  majd a megjelentek a két sírnál elhelyezték az emlékezés virágait. A csepeli önkormányzat vezetői szintén január 7-én, a reggeli órákban  vitték el koszorúikat a sírokhoz. (A 21. kerületi Hírhatár információja és fotója)

A demonstráció ma déután hat órakor kezdődik a Parlamentnél, a Kossuth téren. A szervezők írják a programról és a célokról:

Beiratkozás január 13-tól 15-ig. A tanítás január 19-én kezdődik

Január végén ismét Zábó Jimmy pályatársai idézik fel a tragikus sorsú művész emlékét, dalait:

Csepel lakosságának száma tíz év alatt csaknem hatezer fővel csökkent. 2001-ben még 80.982 lakost regisztráltak a népszámláláskor, 2011-ben már csak 75.055 főt. Hiányzik tehát 5.927 csepeli – ez derül ki az Otthontérkép legújabb térképéről (melyek megállapításait a KSH hivatalos, 2001-es, illetve 2011-es népszámlálási eredményeit összegző kiadványainak adataiból kalkulálták).

A legújabb, a népesség változását bemutató (Otthon)térkép – amely azt mutatja, hogy elfogyott 260 ezer magyar – kiválóan alkalmas arra, hogy könnyen átlátható vizuális eszközökkel és interaktív módon mutassa be azt, amit eddig csak adathalmazokban, vagy egy-egy statikus térképen láthattunk, vagyis hogy a megyéinkben, kistérségeinkben, és a településeinken pontosan hogyan alakult a népesség változása a legutóbbi két népszámlálás között.