
Nyoma sincs már. Lebontották, luxus létesítményt építettek a helyén. Az egykori nyaralók nem is álmodozhatnak arról, hogy betegyék a lábukat oda. A Balatonpart egyik legszebb üdülője, a Csepel SZOT-üdülő (képünkön), Siófok széplaki részén állt. Mellette közvetlenül a Csepel Vas- és Fémművek gyermeküdülője volt. A fiúk és a lányok a Csepel üdülőbe jártak ebédelni, vacsorázni, a reggelit és az uzsonnát az ősparki pavilonban kapták meg. (Ma már, a sokszoros átalakítás után, az 1990-es évek közepe óta ez is wellness szálló.). 1945 után a rendszerváltásig sok ezer család, sok ezer gyerek nyaralt itt, amíg lehetett. (A 12 CSM-es vállalat és intézmény különféle üdülőiről most nem beszélünk.)
A Képes újság riportere, S. Boda András 1980 nyarán így számolt be Csepel üdülős tapasztalatairól:
— János! Lángost is hozzál! Szirénaként szól az asszonyi hang valamelyik emeleti erkélyről, s lent az úton a fürdőnadrágos, strandpapucsos férfi egy sörösüvegekkel rakott szatyorral visszaint.
— Persze, hogy hozok.
- Siófok, nyár. Csepel SZOT-üdülő.
— Napi négyszeri étkezést biztosítunk a gyári beutaltaknak, a szobák kettő- plusz egyágyasak.
Szibele Ágostonné, a hatalmas üdülő egyik vezetője összegezi a lényeget. Pedig hát nem a lényeget, csak lángost meg a sört kérdeztem. Aztán magyarázza azt is: