Kirúgtak egy katasztrófavédőt - leánykori neve: tűzoltó -, mert nem volt eléggé kormánypárti – írta meg a nol.hu. Az elbocsátott a bírósághoz fordult, a törvényszék szerint pedig jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát. Önkormányzati képviselő-jelölt volt még 2010 októberében, s baloldali nézeteket vallott. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 1,5 milliót ítélt meg neki.

A tűzoltóparancsnok - egy titokban rögzített hangfelvétel szerint - azt közölte vele: "nem mondhatom azt, és nem mondhatják a kollégák sem, hogy a munkád minőségével és mennyiségével probléma lett volna. Morális okok vezettek oda, hogy ezt a döntést meg kellett hozni. (…) Ráadásul most – hogy is mondjam csak – a kormány politikai meggyőződésével nem feltétlenül azonos irányba politizálsz."

Vegyük komolyan: kicsi, nem fontosnak tűnő történet, mégis az. Egy „balos” tűzoltót rúgtak ki. Aki nyilván

AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK!

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó június 2-án megjelent 11. számából:

A Csepeli Hírmondó új számában folytatódik a kvótás népszavazással kapcsolatos kormányzati kampány támogatása (Megállítani Brüsszelt). Közel öt oldal jutott a sportra, ebből három a focira, de nem tellett arra, hogy köszöntsék a csepeli pedagógusokat a hagyományos Pedagógusok Napja alkalmából. Arra sem figyelt oda az önkormányzat vezetése, hogy az ünnepet felhasználva kifejtse véleményét az iskolák totális államosításával kapcsolatban, holott pl. a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, amelynek Csepeli Önkormányzat is tagja, tiltakozott az általános iskolák működtetésének államosítása ellen. Mi lehet az oka a hallgatásnak?

Változatlanul nem jutott hely a csepelieket, a közéletet hónapok óta foglalkoztató témákra. Például:

A kormány sokallja a civil szerzetek befolyását. A magyarországi civilek a valós erejüknél nagyobb befolyásra tesznek szert a magyar társadalomban – mondta szokásos sajtótájékoztatóján a kancelláriaminiszter. Mármint azok, akiket szerinte külföldiek finanszíroznak. Főként a Soros.

Ha eltekintünk a kijelentés vitatható igazságtartalmától, már ami a finanszírozást és annak nevesítését illeti, jó néhány kérdést fölvet ez a kormányfőtől a külügyminiszterig visszhangzó nyilatkozat. A rendszerváltás idején sokan elfogadták Soros György anyagi támogatását, úgy is fogalmazhatunk, hogy az ő anyagi segítsége hozzájárult a civil társadalmat hallgatásra kényszerítő pártállami rendszer lebontásához. Ha most, negyedszázaddal a rendszerváltás után, a helyzet megismétlődését feltételezik, akkor ennek oka akár az is lehetne, hogy a civil társadalom semmibevételének szándéka hasonlóságot mutat a rendszerváltoztatást megelőző állapotokkal. Ami ezért nem elutasító kritikára, sokkal inkább önvizsgálatra késztethetné a jelenlegi, önmagát demokratikusnak hirdető kormányzatot.

Sőt, arra az önkritikus következtetésre is juthatnának, hogy

Lendvai Ildikó publicisztikája

Semmi célozgatás, semmi átvitt értelem. Itt kérem konkrét szemétről lesz szó, hivatalos nevén nemzeti hulladékról, amelyről most már egyetlen Nemzeti Hulladékgazdálkodást Koordináló és Vagyonkezelő Zrt gondoskodik. Illetve a baj éppen az, hogy nem gondoskodik. De legalább szép neve van. Bár a szemét nem annyira a nemzeté, inkább az államé. Miért pont a szemét ne volna az? A központosítás miatt mindenki aggódik, a sajtó meg az önkormányzatok jajveszékelnek, hogy nyáron leállhat a hulladékszállítás, belefúlunk a szemétbe.

A helyes felfogás szerint nem az állami vízfej szokott szerencsétlenkedéséről van szó, hanem - ahogy az egyik újság fogalmazott - „Nagy Nemzeti Hulladékforradalom” zajlik. Az ilyen grandiózus változások persze felkavarják az állóvizet. Nem kellene mindjárt hisztizni. Megmondta Madách Az ember tragédiájában a francia forradalom kapcsán: „Vak, aki Isten szikráját nem érti,/ Ha vérrel és sárral volt is befenve…/ Mert az erő nyomá rá bélyegét.”

A szemétforradalomra szintén az erő nyomja rá bélyegét. Az állam ereje, amelyik mindent centralizál, magához von. Egyrészt hogy

Az első világháború győztes nagyhatalmai, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia - ma van 96 éve - 1920. június 4-én, 16 óra 30 perckor íratták alá a trianoni békeszerződést. A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében a Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, (képünkön cilinderrel a kezében) a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd (fedetlen fővel) rendkívüli követ és államtitkár írta alá. (A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával)

A diktátum aláírása után elkeseredés, tehetetlen düh járta át a magyarságot vallásra, társadalmi állásra és lakóhelyre való tekintet nélkül.

Érthetetlen volt a szigor, és kibeszéletlensége okán ma is az. Trianon szélsőségeket szít és vitákat gerjeszt, a trauma feldolgozásához először is meg kellene érteni, mi vezetett ide?

Trianon 96. évfordulóján a 24.hu igyekezett választ adni arra, hogy

Valljon már egyszer színt valamikor valamiben, a nyilvánosság előtt, Borbély Lénárd. Álljon már egyszer a nagyérdemű elé, lakossági fórumon, vagy közmeghallgatáson, s mondja el mi a véleménye, mivel ért egyet, mivel nem, s miért. Vállalja már el, megválasztásának második évében, a párbeszédet, a nyílt vitát, az emberek személyes meggyőzését. Most például az iskolák totális államosításával kapcsolatban. Illene már megszólalnia az ügyben: egyetért-e Orbánnal, átadja-e a csepeli iskolák működtetését is az állam bácsinak, vagy

Naponta három ember válik hajléktalanná Magyarországon

Tudósításunk első részében a három meghívott szakértő vitaindító gondolatait közöltük, most pedig lássuk, hogyan folytatódott a fórum!

Második rész:

A tanácskozást moderáló Hudák János a következőkben a szakértőknek adott lehetőséget, hogy egymás gondolataira reagáljanak, továbbá feltett két kérdést is:

–  Gyakorlatilag a villamossá alakítás az olimpia kapcsán merül fel. Van-e annak akadálya, (ha esetleg megnyernénk az olimpia rendezési jogát, s 2024-ig valamit lépni kell), akkor a HÉV-vel kezdjünk valamit, vagy egy bizonyos szakaszon az a föld alá kerüljön, s ne legyen útba az atlétikai stadionnak, satöbbi. Egyáltalán, kivitelezhető ez az elkövetkezendő 8 évben, hogy ott már valami olyan változás történjen, ami az észak-déli regionális gyorsvasút irányába visz, s ne egy villamossá alakítás történjen?

Bár a polgári törvénykönyv módosítása lehetővé tenné, nem látszik reálisnak, hogy bárkit perrel kényszerítsenek arra: gondoskodjon a szüleiről. A szociális otthonoknak és a kórházaknak erre végképp nincs emberük.

„Kórházunk ezúton értesíti, hogy

hozzátartozóját két nap múlva mentővel otthonába küldjük.

Kérem, fogadásáról gondoskodni szíveskedjenek. Amennyiben a lakásba való bejutását nem teszik lehetővé, rendőri segítséget kérünk."

Az egykori tévés személyiség pánikrohamot kapott a táviratot olvasván. Első útja

Megoldható-e a HÉV villamossá alakítása? El tud-e szállítani ennyi embert? Nőni fog-e a menetidő? Hogyan hat ez az agglomerációval való kapcsolatra? Lesz-e valaha 5-ös metró? E témákról is szó esett május 25-én délután a Csepeli Munkásotthonban, azon a „Minek nevezzelek?” című lakossági fórumon, melynek házigazdája Hudák János csepeli önkormányzati képviselő volt. (Szándékosan nem írjuk az általa képviselt párt nevét, mert e csaknem két órás fórumon szakmai alapon folyt az eszmecsere.)

A kötött pályás közlekedés világában meghívott szakértők segítették az eligazodást::
Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke

Ekés András közlekedési szakértő, Mobilissimus Kft. (a nemrég elfogadott csepeli integrált városfejlesztési stratégia egyik kidolgozója, s egy közlekedési felmérés készítője)
Csizek Csaba, a Buckai Szövetség Egyesület elnöke (közgazdász, a szigetszentmiklósi civil szervezet képviselője)

Bevezetőben Hudák János emlékeztetett az előzményekre.

Január végén a Fővárosi Közgyűlésben született egy döntés arról, hogy az esetleges olimpia-rendezés kapcsán a csepeli HÉV-et egy villamossá alakítanák át. Ezzel kapcsolatban elég komoly lakossági tiltakozás és szakmai vita alakult ki arról, hogy

Ha én mondom, tessék elhinni! Lényegében ennyit volt hajlandó elárulni a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról, hogy mire alapozza a meglehetősen kemény vádat: Soros György az Orbán-rendszer sírásója. S közben a legtisztességtelenebb fegyverhez nyúl a kormányzat, a titkosszolgálatok jelentették, mondja Lázár, s ez olyan eszköz a lejáratásra, amely ellen nem nyújt védelmet a nemzetközi tekintély sem. Nincs már ennél lejjebb a politikában, hiszen a jelentéseik valóságtartalmáról aligha tudunk meggyőződni, és arra sincsen módunk, hogy azt firtassuk, igazat mond-e egyáltalán a nyilatkozó. Marad az úri becsületszó, ami sem Lázár, sem a kormányzat esetében már korántsem makulátlan.

Annak idején ezt már eljátszották, amikor

A szövetségi kapitány a hét-hét védőt és középpályást, valamint hat támadót jelölt az Európa-bajnokságra utazó válogatott keretébe. (Kattintson a képre a részletes adatokért)

Az A-válogatott 23 fős kerete:

A következő napokban részletesen beszámolunk a csepeli HÉV jövőjével foglalkozó lakossági fórumról, amit Hudák János, a Párbeszéd Magyarországért csepeli önkormányzati képviselője szervezett. Elsőként a képviselő összefoglalóját közöljük. Hudák János ezt írja:

A szakértők és a lakosok is a hosszú távú érdekeket kielégítő gyorsvasúti fejlesztés mellett tették le a voksukat a szerdai lakossági fórumon, melynek témája a csepeli HÉV jövője volt. Ha levetkőzzük a szűklátókörűséget és az agglomerációban élők érdekeit is figyelembe vesszük még egyértelműbben ebbe az irányba billen a mérleg nyelve.

Mivel eddig a csepeli önkormányzat nem vette a fáradtságot, hogy részletes tájékoztatást adjon a csepeli HÉV villamossá alakításának tervéről, úgy gondoltam, önkormányzati képviselőként kötelességem elősegíteni, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben kialakulhasson a társadalmi párbeszéd.

A politikai hitvitát elkerülendő szakmai hozzáértőket kértem fel arra, hogy

Érdekes összehasonlítással állt elő az LMP, az állami földeladások a párt szerint leginkább a nagybirtokok kialakulásához vezetnek. A párt összehasonlította, hogy a mai Magyarország legnagyobb földesurai mennyi föld fölött rendelkeznek, és összehasonlították azzal, hogy a környék utolsó nagy földesurainak mennyi földje volt azon a vidéken. Az eredmény azt mutatja, hogy bizony pár agrárvállalkozó már Habsburg-birodalmi értelemben is rengeteg föld fölött rendelkezik, 

Az LMP a nemesurak és családjaik földbirtokának méretét a "Magyarország földbirtokosai és földbérlői" című 1935-ös kiadványból nézte ki, a mai nagybirtokosok és cégeik által bérelt vagy tulajdonolt földek nagyságát pedig Ángyán József jelentéseiből nézte ki, illetve a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal agrártámogatási adatai alapján számította ki. A grafikonon a piros oszlopok mutatják a környékek mai földesurait, a kékek pedig azt, hogy ki volt a környék legnagyobb birtokosa a múlt század elején.

Várhatóan holnap elkezdődik Csepelen a légi-kémiai szúnyogirtás. A szakemberek a tervek szerint  június 1-jén, szefrdán és 2-án, csütörtökön dolgoznak. Ha kedvezőtlenre fordulna az időjárás, akkor a szúnyogirtás tartalékidőpontja június 3., péntek. A légi irtásokat 18:30-kor kezdik és napnyugtáig végzik.

A felhasznált szer (CORATRIN) méhekre veszélyes, ezért bezárásukról gondoskodni kell. (ittlakunk)

Miként korábban a 21. kerületi Hírhatár bejelentése alapján közöltük, Tüske István, a Csepeli Munkásotthon fotóklubjának vezetője május 4-én elhunyt. 

A kiváló szakembertől, Csepel művészeti életének kiemelkedő személyiségétől  június 3-án, pénteken délelőtt 11 órakor a Wekerlei Munkás Szent József templom altemplomában (Budapest, XIX. Kós Károly tér 16.) a Római Katolikus Egyház szertartása szerint vesznek végső búcsút - közölte az önkormányzat hírportálja.

A Munkásotthon fotóklubja - a 21. kerületi Hírhatárban - így emlékezett egykori vezetőjére:

Kalotaszegi ruhában, gyöngyös pártában hódították meg a kínai közönséget a magyar néptáncosok. Egy sanghaji nemzetközi zenei fesztiválra hívták meg a Csepel Táncegyüttes öt párját. Nézzétek meg a fotókat és a videókat ITT

Csepelen sokan nem értik, hogy a sok tízmillió forint közpénzből fenntartott képviselő-testület munkájáról miért nem kaphatnak tisztességes beszámolót, tudósítást a tízmilliók tucatjait felemésztő önkormányzati elektronikus és nyomtatott médiából, a csepel.hu - ban és a Hírmondóban . A most következő cikk várhatóan magyarázatot ad erre a kérésre (is):

A fideszes vezetés nem szokott részletes tájékoztatást adni a képviselő-testületi ülésekről. A sikertémákon kívül még azt is nehezen teszik meg, hogy az általuk fontosnak tartott témáról/témákról tájékoztassák a csepelieket. A május 5-i testületi ülésről például csak a május 19-én megjelent Csepeli Hírmondó adott néhány információs morzsát: a tárgyalt napirendek ötödéről írtak pár mondatot. Mivel érdekelt néhány téma, beleolvastam a napokban megjelent jegyzőkönyvbe.

Érdekes ülés lehetett – a jegyzőkönyv alapján. A 21 fős testületből 5 fő hiányzott. Éppen csak meg volt a Fidesz többsége. A polgármester ezért a nyilvános napirendek felénél csak saját szavazatával tudta biztosítani előterjesztésének elfogadását.

Ennél meglepőbb volt, hogy a legnagyobb vita a kerületi rendőrkapitányság tavalyi munkájáról szóló beszámolójáról alakult ki, amelyet

Magyarország barátainak mostanában meggyűlik a bajuk a macskákkal. Voltaképpen az is fura, hogy kormányunk miért nem vette észre korábban e nemzetbiztonsági veszélyt, miért nem fordítottak rá akkora titkosszolgálati energiát, mint Sorosra, aki persze szintén alamuszi, és nagyot ugrik.

Londonban például Keith Simpson képviselő – aki nem ám a helyi Kétfarkú Kutya Párt tagja, hanem komoly konzervatív honatya, a hírszerzési bizottság tagja, valóságos helyi Németh Szilárd – macskaügyben rontott a külügyminiszterre. Jaj neki! Komolyan arról faggatta Philip Hammondot, hogy Palmerstont, a minisztérium új macskáját vajon átkutatták-e rendesen poloskák után a titkosszolgálat szakemberei. Mert lehet az Unió alvó ügynöke is. És ezt épp annyira nem szánta viccnek, mint alteregója a rezsicsökkentést.

Hammond válaszában elhangzott, hogy