"Én  a nemzet érdekében szeretném kezdeményezni Németh Szilárd klónozását...Szigetország Mennyország, ezért kérem engedjék meg, hogy az országos eredmények sokadik kommentálása helyett Csepelre kalauzoljam önöket, a kerületbe, ami ezután már nem csak a kiváló kerékpár-márkáról, a hangulatos Kis-Duna partról, a Csepel Művekről, vagy a Művek mellett kapható óriási palacsintáról lesz híres, hanem arról is, hogy Németh Szilárd felzabálási kísérletének hála itt sikerült a Fidesznek az elmúlt évtizedek leggyengébb eredményét elérnie az önkormányzati választáson. Kösz Szilárd!"

A fenti sorokat Selmeczi Jánostól, a csepeli gyökereit vállaló Klubrádiós újságírótól idéztük. A továbbiakban többek között ezt írja:

"Csepelen a Fidesz kilépett a saját polgármesteréből; egy évtizedes barátság megszakadásán nem szívesen lovagol az ember, a történet röviden annyi, hogy a Duna-part újabb batár épületekkel való beépítése, és a kerületi vagyon magánosítása kapcsán a régi és az új kerületvezető annyira összeveszett, hogy Németh Szilárd kizáratta korábbi bajtársát a Fideszből, ezzel pedig sikerült elérnie, hogy Borbély Lénárd  kis híján 9 ezerrel több szavazatot kapott, mint öt évvel ezelőtt, 67 százalékos győzelmével pedig majdnem Észak-Koreát csinált a szigetországból.

Kösz Szilárd!

Azért az önkormányzati a kedvenc választásom, mert

Brüsszel elfoglalása elmaradt, sőt visszatámadott és akkora számlát nyújtott be ide, hogy menten beszakad a tőle Nagyalföld meg a forint. Tizennégy év után eljött az a pont, amikor a sokféle, politikai folyamatábra brutálisan leegyszerűsödik néhány közhelyre. Például: a karaván halad, kutya ugat. Most éppen azt, hogy majd mi úgy visszavágunk, hogy az jobban fog fájni Brüsszelnek! Persze, kis vitéz.

Az már csak úgy van, hogy a leégett mikrovállalkozó szívatja a hitelező nagybankot. Huxittal fenyegetőzni meg finoman szólva sem opció, az ország külkereskedelmének 85 százaléka az EU-ból jön, a huxit – csak hogy Németh Szilárd is értse - annyi mint a hús, a paprika és a zsírmentes pörkölt.

Brüsszel immáron hideg nyugalommal nézné végig, hogy a Felcsúti Öngyilkos Elitalakulat nemzeti méltósággal kútba ugrik.

Ahogy a

Borbély Lénárd legfontosabb munkatársa a fényképész! Nem a gazdasággal, a tervekkel a városépítéssel és a szociális helyzettel foglalkozó szakember, hanem a propagandista! Az, aki elkapja a pillanatot amikor a vezér épp ásóval, kapával a kezében, Boss öltözékben, formára szabott ingekben, fát ültet, felül a kaszálógépre, vagy beszáll a markolóba.

A főpolgármester választása körül lezajlott újraszámolási őrület miatt ma már csak kevesen gondolják azt, hogy egy választási eredmény a nép valós érdekeinek és véleményének az objektív megjelenést tartalmazza. Azt érzik, a különböző (pénzügyi, politikai) hatalmasságok, a tudomány bevonásával képesek manipulálni az eredményeket. Egy választási győzelem nem a végzett munkán, vagy a programok sajátosságán múlik, hanem azon a pénzen, amivel a hatás elérhető.

Nem csak a fővárosban vannak problémák a jog alkalmazásával és az esélyegyenlőség kérdésével, hanem Csepelen is. Itt, teljes győzelmet aratott a Borbély féle hatalmi formáció! A megválasztott képviselők egy része gyakorlatlan és tájékozatlan a helyi politikában. Bizonyára azért, hogy

„Ultrasúlyos, nyomasztó, őrjöngő kavalkádot álmodtak meg...gyerekek visítottak, hogy békét akarnak, nem háborút, a felnőttek közben idegesen ordítoztak, egy katona meg rosszul érezte magát. Ez az orbánista esztétika 2024-ben...”

A fenti sorokat egy tudósítást értékelve olvashattuk. Konkrétabban fogalmazva: ez a helyzet akkor, amikor egy morálisan teljesen elzüllött, romlott alak, már túl a felnőtt populáció jó részének agyfosztásán, a kiskorúak totális megrontására és megmérgezésére tör.

Nem volt kérdés, hogy eljut idáig, mármint a gyerekek háborús pszichózisra való felhasználásáig, hiszen erre már tett erre kísérletet 2015, tehát a nagy menekülthullám után, amikor nemcsak az iskolai lőterek kiépítését nyomta, de olyan címoldalak is megjelentek, amelyeken kiskamaszok pózoltak puskával, természetesen a muszlimok ellen, a haza védelmében.

Előtte és utána a politikai pedofília szelídebb példáival tündökölt, 2018-ban például, amikor

Borbélynak jobban ment az átvágás. Az országos média több fóruma az önkormányzati választás csepeli eredményeivel, elsősorban a Borbély-Németh párharc kimenetelével, Németh Szilárd súlyos vereségével foglalkozott.

A fontosabb publikációk címei  jól jelzik a központi sajtó  nem éppen Némethnek hízelgő véleményeket: „Pedig az elmúlt öt évben 37 milliárd forint kormányzati támogatást harcoltam ki – Németh Szilárd reagált…” (hvg.hu); „Németh Szilárd Orbánt belekeverve magyarázza, hogy miért kaphatott …” (444.hu); „Németh Szilárd nehezen nyugszik bele a csepeli vereségbe.” (Magyar Hang)

    A csepeli közösségi médiában már inkább Borbély Lénárd győzelme, az ellenzéki vereség okainak rövid, pár mondatos taglalása kapott nagyobb teret, amelyekből csak Ábel Attila alpolgármester saját hírblogján közzétett cikk, változatlanul gyűlölködő hangneme lóg ki. Ráadásul Ábel úr, szokásához híven már, adva a jól értesültet, találgatott is. A listáról bejutott két fideszes képviselő várható lecserélését vizionálja.

    Az ellenzék polgármesterjelöltje közösségi oldalán hangsúlyozta: „…A csepeliek döntését tiszteletben tartjuk…Köszönjük mindenkinek a támogatást a kampányban, a szavazófülkében, és a sok támogató üzenetet is.” 

    A hét második fele leginkább a fővárosi főpolgármesteri választás érvénytelen szavazatainak újra számlálásáról szólt, amit

Az 1956-ot követő koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés az 1989-es rendszerváltó időszak hatalmas, meghatározó jelentőségű fejezete, szimbolikus eseménye volt.

Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét és mártírtársait – Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót – a forradalom leverése után koncepciós perben halálra ítélték. 1958. június 16-án hajnalban kivégezték, később pedig titokban eltemették őket a rákoskeresztúri Új köztemetőben. Újratemetésükre (képünkön)   1989. június 16-án került sor az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józseffel, Nagy Imre titkárságvezetőjével és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézával, a Nagy Imre-kormány államminiszterével együtt. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án – azon a napon, amikor Kádár János, az MSZMP főtitkára meghalt – a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket - posztumusz, 31 évvel kivégzésük után - bűncselekmény hiányában felmentette. A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak hatalmas, meghatározó jelentőségű fejezete, szimbolikus eseménye volt.

Nagy Imre, Magyarország kommunista miniszterelnöke hatvanhat évvel ezelőtti meggyilkolása a magyar történelem egyik legnagyobb szégyene. A politikai moralitás – van ilyen – megcsúfolása. A napi politikai taktika és hatalmi praktika sámlijáról nézve magyarázható, de onnan felegyenesedve már teljesen értelmetlen, elfogadhatatlan barbár tett. 

Akkor is az, ha

Az épület még áll az egykori Áruház (a mai Görgey) téren, mert több min 50 éve jó munkát végeztek a tervezők és az építők. A régi Centrum Csepel Áruházra azonban belülről már rá sem lehet ismerni. A most következő fotók jó néhány ismerős arccal felvillantják, hogy milyen volt a vásárlás, milyen volt az élet a kirakatok mögött.

A képeket 43 évvel ezelőtt

Szijjártó Péternek mennie kell. És ez a legkevesebb, de egy magára valamit adó, valódi szuverén országban most egy mindenre kiterjedő nemzetbiztonsági vizsgálatnak kellene kideríteni, hogy is lehet az, hogy a külügyér ténykedése alatt Magyarország szuverenitása gyakorlatilag lenullázódott, Budapest az orosz titkosszolgálat előre tolt helyőrsége lett, a névleg magyar külpolitika pedig gyakorlatilag a hódító orosz birodalmi érdekek képviseletét jelenti az unióban és a NATO-ban.

Nem ritkán az euroatlanti integrációban érdekelt magyar nemzeti érdekekkel szemben. Nem túlzás: utoljára a Varsói Szövetség idején volt ilyen szoros az orosz gyeplő Magyarországon - Kádárék mentségére legyen mondva, hogy akkor egy cirka 200 ezres megszálló hadsereg állomásozott itt.

Nos, a vörös hadsereg 1990-ben távozott díszlépésben, viszont a jelek szerint az orosz titkosszolgálat az Orbánék által nyitva hagyott hátsó ajtón visszaszivárgott, és mára mélyen beépült a magyar kormányzatba. A magyar kormánypropagandát gyakorlatilag évek óta

Tényleg joga van ennek az  embernek másokat  lefasisztázni, akinek a haverjai folyamatosan listáznak és bélyegeznek meg egész társadalmi csoportokat?

Deutsch Tamás váratlanul felriadt, hogy hol, az nem kérdés, hát nyilván ott, ahol elszunnyadt, és közölte, hogy amit Magyar Péter csinál, az náci tempó. Mármint az ATV munkatársainak vallási listázása, ami persze akkor sem tűrhető, ha egyáltalán nem titok, hogy a dolgozók jó része tagja a Hit Gyülekezetének, ez saját tapasztalatom is, egy időben dolgoztam ott.

Ám ez mindegy. Magyar Péternek ehhez semmi köze, arról nem is beszélve, hogy csak azt a képet erősíti magáról, hogy indulatkezelési problémai vannak, így kiszolgáltatja magát az ATV metsző iróniájának: a csatorna közleményben reméli, hogy MP egyszer csak kipiheni a kampány fáradalmait, és újra alkalmas lesz emberi fogyasztásra. Jegyezzük meg ezt pillanatot, mert máskor és másban az ATV jogos ironikus fölénye tartósan átadja a helyét egy sunyi szolga cselédtempójának.

Azt a felvetést, hogy egy csak félig is szavatartó médium megteheti-e, hogy

Összesen mintegy 350 ezer négyzetméternyi irodaterületről szól az a felülről szervezett, államkapitalista jellegű, három lépésből álló ingatlanmutyi-sorozat, amelynek keretében 580-600 milliárd forint landolhat Tiborcz Istvánnál és más NER-közeli üzletembereknél - írta meg a Válasz Online.

Időben először a Dürer Park irodaházainak felvásárlásáról döntött az Orbán-kormány a nyilvánosság kizárásával. A téma ezen részéről korábban már lapunk is beszámolt a 24.hu nyomán. A Városliget mellett felhúzott hatalmas épületeket a tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég állományával töltik fel. Az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) még 2022-ben kötött előzetes megállapodást a Dürer Befektetési Kft.-vel.

Az egyezséget a kormány egyik nem nyilvános határozatára alapozták, amelyben eldöntötték, hogy 110 milliárd forintos keretet biztosítanak a

Csepelen, a fővárosban és sok más helyen még több lett a kérdés mint június 9. előtt volt, de túl vagyunk a választáson.  A Nap továbbra is Keleten kel és a Föld forog tovább. A hársfa édes illatot áraszt és az infláció sem állt meg.

Lehet örülni, bizakodni és szomorkodni is, mindenre találunk okot. Tény, a diktatúra letéteményese, a Fidesz meggyengült, pozíciót vesztett, de megroggyanásáról egyelőre szó sincs.

Mondhatjuk azt, hihetetlen, hogy a magyar választók  negyvenegynéhány százaléka még mindig egy autokrácia fenntartásához adja a voksát, lepusztuló egészségügy, oktatás, infláció és a szabadrablás birodalmában.

De mondhatjuk azt is, a féktelen háborús propaganda, az alávaló mocskolódás, a mindenhova betolakodó putyinista hang – “csak” ennyi honfitársunknál működik. A többiek – innen nézve a többség – immunis maradt rá.

Remek, hogy

Nincs igaza teljesen Gulyás Gergelynek (képünkön), hogy humorrovat kellene a Kormányinfóra, mivel a Kormányinfó eleve a Hofi Géza és a demokrácia halálával keletkezett űrt tölti ki a magyar lelkekben, ahol Gulyás Gergely meg kábé a szegény ember Bődöcs Tiborja. (Amúgy a miniszterről lehet még asszociálni Safranekre a Macskafogóból. Szinte látja az ember, ahogy időnként az álmos Orbán körmét reszelgetve hallgatja Gulyás nyeldeklős magyarázkodását, majd: „Jöjjön közelebb Safranek. Még közelebb”.)

"Az őszinte, összetett üzeneteinkkel nem tudtuk felvenni a versenyt Borbélyék csepeli közpénzből finanszírozott hazugságaival szemben. Az elvek és a hosszú távú tervek álltak szemben 14 év látványberuházásaival és osztogatásaival."

A vasárnapi választáson a csepeliek döntöttek arról, hogy milyen irányba menjen tovább a kerület. Orbán két jelöltje közül az egyiket megelőztük, a másik fölényes győzelmet aratott.

Az általunk vázolt vízió az egészséges, biztonságos, szabad és fejlődő Csepelről szólt. Ez a vízió most a csepeliek kisebbségének nyerte csak el a tetszését. Ennek bizonyára számos oka van:

Karsai Dániel minősithetetlennek tartja a kormányfő szavait. A gyógyíthatatlanul  beteg Karsai Dániel a betegágyából szólalt meg, megerősítve Bedő Dávid (Momentum) szavait, aki Orbán Viktornak átadta az ALS-szindrómában szenvedő alkotmányjogász meghívását, hogy elbeszélgethessenek az életvégi döntésekhez való jogról.

Országházon kívüli hullámokat vetett a kormányfő parlamenti válasza, amelyben szokatlan módon megvetendőnek minősítette Bedő Dávid képviselőt, amikor az átadta az Orbán Viktornak szóló meghívást.

A kormányfő azt mondta: „Megvetem azokat az embereket, akik mások szenvedését politikai célokra használják fel”.

Karsai  Dániel Facebook-posztjában  Orbán Viktor igazi arca címmel fejtette ki véleményét, amelyben minősíthetetlennek ítélte meg a kormányfő mondandóját.

„A következő mondatomban minden szót szándékosan használok:

A kampány alatt beszélgetéseim során visszatérő kérdés volt a miért hagytátok?  A korábbi dialógusoknál is előbb utóbb oda jutottunk, hogy szintén felmerült a kérdés: miért hagyjátok? Arra gondolnak ilyenkor a kétségbeesett emberek, hogy a képviselő-testület tagjai azért vannak, hogy figyeljék, ellenőrizzék a vezetőket. A képviselőknek tehát időben le kéne fogni a vezető lopásra kinyújtott kezét, be kéne fogni hazugságra nyíló száját.

A kétségbeesett kérdés, hogy „miért hagyjátok” azt takarja, hogy miért nem gátolja meg a testület az első emberét abban, hogy mandátumát, lehetőségeit és hatalmát ne a nép átverésére fordítsa, és a maga hasznára játssza ki. (Csepelen az év első 6 hónapjában két rendes testületi ülés volt) 

Ez azoknál az embereknél szokott felvetődni, akik a jogállamiságot és a jog uralmát a demokrácia egyik alappillérének és biztosítékának is képzelik. Azt gondolják, hogy a

A vasárnapi önkormányzati választáson az éjfél környéki adatok szerint Csepelen Borbély Lénárd eddigi polgármester kapta a legtöbb szavazatot (67,4 százalék), ezért a következő ötéves ciklusban ismét ő töltheti be ezt a tisztséget a Közösen Csepelért Polgári Egyesület – Borbély Lénárd Csapata nevű szervezet vezetőjeként.

A második helyen dr. Dukán András Ferenc végzett a leadott szavazatok 19,2 százalékával. Harmadik lett a Fidesz -KDNP jelöltjelént Dudás András, ő a voksokból 10,24 százalékot kapott. További eredmények: Győrfi Krisztina (Független Kerekasztal) 1,97 %, Kerékgyártó Nóra (Nép Pártján) 0,76 % és Kál Károly (Szolidaritás) 0,43 %

A 12 egyéni választókerületben a képviselői helyek mindegyikét szintén a Közösen Csepelért jelöltjei nyerték el a szavazatok összeszámolása után.

A kompenzációs listán két fideszes, két ellenzéki összefogásos (DK-MSZP-Párbeszéd, Zöldek) és egy MKKP-s képviselő-jelölt szerzett mandátumot.

A szavazáson a cseplei választásra jogosultak 61,34 százaléka vett részt

A képviselő-testület tagjai a következők:

Dukán András Ferenc: „Csepelnek változásra van szüksége, olyan vezetésre, amelyik egy 21. századi, emberközpontú, élhető Csepelért dolgozik. Én erre a munkára jelentkezem polgármesterjelöltként.”

Az elmúlt 14 év fideszes városvezetésnek csak az számított, hogy ki kap többet a közpénzből. A nagy beruházások nem valósultak meg, ellenben azok, amelyekből a haveri vállalkozások részesedhettek igen.

Milyen kerületre vágynak a csepeliek?

Olyanra, amelyben

Ahogy a szólás tartja, az egyik kutya, a másik eb, magyarán: egyik sem különb a Deákné vásznánál.

Németh és Borbély csak habitusban és alkatban különbözik egymástól. Mindketten megszerették a hatalmat, a velejáró gazdasági, személyes előnyöket, s már nem tudnak élni nélküle, ezért mindent megtesznek megtartása érdekében. A csepeli politikai vircsaftot is ők hozták létre, ők a felelősök eldurvulásáért, melynek legnagyobb vesztese a csepeli lakosság.

Az elvek nem érdeklik sem Némethet, sem Borbélyt. Nézeteiket, felfogásukat, választási ígéreteiket szükség szerint változtatták/változtatják meg. Egyedül Orbánhoz való hűségükben nem változtak. Az elmúlt 14 évben együtt és külön-külön is mindent elkövettek

Csúszós  pálya: A csepeli polgármestert felkaroló Szentkirályi Alexandra, a visszalépésével leszerepelt budapesti  főpolgármester-jelölt tegnap már elcsúszott, bevallotta, hogy átverte a saját híveit.  Borbély Lénárd még adós néhány hasonló vallomással. Lehet, hogy nem kell már sokáig várni…

    Napok óta szöveggel, képpel sorolja Borbély Lénárd fb oldalán az elmúlt években elért „világraszóló” sikereit. A 2019-es, nem teljesített választási ígéreteiről viszont mélyen hallgat. Pedig akkori, 26 pontot tartalmazó ígéretcsomagjából a lényegesek azóta, sőt több közöttük 10 vagy 14 éve sem valósultak meg. Lásd blogunk ezzel kapcsolatos írását: https://csepeliek.blog.hu/2024/05/08/mi_lett_borbely_lenard_ot_evvel_ezelotti_26_igeretevel_elso_resz_romlik_a_helyzet_elmergesedik_a_hat,

amelyet további hat követett, amelyekben részletesebben értékeltük az egyes ígéreteket. Borbély e heti „beszámolói” rövidek, több közülük félrevezető, vagy, finoman szólva, nem igaz. Néhány példa:

Ma már lehetetlen, a Borbély-Ábel duó erre egyszerűen képtelen, de 14 éve még természetes volt, hogy az akkori önkormányzati lap, a Csepel újság szerkesztősége 14 oldalon mutatta be a választásokkal kapcsolatos technikai tudnivalókat, a szavazás helyével, módjával összefüggő információkat, a választásokon induló pártok, a polgármesterjelöltek programjait, az egyéni választókörökben induló képviselőjelöltek névsorát, valamennyi jelölt programját, a helyi pártok kompenzációs listáját.

Csepelen a Nagy Sértődés Napja volt május 29. Akkor jelentette be ugyanis a Csepeli Hírmondó, hogy a továbbiakban nem tesz közzé a június 9-i választásokkal kapcsolatos politikai tartalmat. Ez ellentmond az önkormányzat tájékoztatási kötelezettségének.

Lehet ezt másként is!

Utánanéztem a Csepel Újság 2010. október elsejei lapszámának, vajon az akkori szocialista vezetés által kiadott lap miként készítette fel a csepelieket a két nappal későbbi választásokra. Az eredmény:

Egy pillanatig sem kétséges, hogy a csepelieket lekezelő kezdeményezés mögött Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila főpropagandista alpolgármester bújik meg.

Mivel a 32 ezer példányban nyomtatott Csepeli Hírmondó nem jelentkezett be a választási küzdelemről tájékoztató helyi lapok sorába, ezért nem jelenhetett meg a kerületi választási eseményekről semmilyen, a közigazgatási témákon túli tájékoztatás.

Ne gondolja senki, hogy a csepeli közpénzmilliókból megjelenő lap szerkesztősége ezt