Rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze ma délután öt órára a XXI. kerület polgármestere. Németh Szilárd nyilván nem tehetett mást, mert a meghívó szerinti egyetlen napirend előterjesztője, Borka-Szász Tamás (Demokratikus Koalíció) kínosan ügyelt a szabályok betartására. A polgármesternek ezért – most még – ÖSSZE KELLETT HÍVNIA a tanácskozást abban a hivatalban, amelyben ma már nem dolgoztak a köztisztviselők. A képviselők a tervezet szerint a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézménnyel kapcsolatos testületi határozatok módosítására vonatkozó javaslatot tárgyalnák meg. A javaslat támogatói a június 28-i törvénysértő, az intézményt felszámoló döntés visszavonását, és az onnan kirúgott, 30-40 éve ott dolgozó, magasan képzett közalkalmazottak további foglalkoztatását szeretnék elérni a csepeli közoktatás színvonalának megőrzése érdekében.
Változtatás nélkül adjuk közre a XXI. kerületi fideszes városvezetés hivatalos szócsővében, a csepel.hu - ban közölt, forrás-megjelölés nélküli információt, amelynek lényege:
"A tíz leggyengébb fideszes körzetből négy borsodi, a két miskolci mellett az ózdi és a tiszaújvárosi választókerületben is nagyjából tíz százalékponttal rosszabb eredményt ért el a párt, mint országosan. A borsodi hídfőállások mellett elsőként néhány külvárosi budapesti körzet eshet el. A XIII. kerületet 2010-ben is nyerni tudták a szocialisták, és emellett nagyon jó eséllyel indulnak majd Újpesten, a csepel-soroksári és a kőbánya-kispesti körzetekben – a Fidesz ezekben a leggyengébb."
Horváth Gyula írja blogbejegyzésében:
A „Revíziós emlékmű” története után kutatva érdekes dokumentumokra bukkantam Dr. Bolla Dezső-Udvarhelyi András szerzőpáros műveiben /Csepeli Séták – I. Szent Imre tér, Budapest 2005, illetve A Kultúrház élete és halála, Csepel újság 2008. III. 5./. A szerzők a város főterét „járják körbe”, s olvasmányosan írják meg a tér nevezetességeinek rövid történetét. Az országszerte ismert, Csepel Díszpolgára címet kapott, helytörténésznek és a Csepel újság volt munkatársának közös munkájában olvasható, hogy 1944. áprilisa és szeptembere között szörnyű bombatámadások érték az akkori nagyközség főterét. Elpusztult a Kisboldogasszony Templom, a Kultúrház, a Polgári Iskola, a Revíziós emlékmű, s több főtéri épület kapott bombatalálatot.
Új rovatunk a következőkben – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Döntsön az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó, július 26-án megjelent 15. számából:
Kétrendbeli erőszakos közösülés miatt körözött férfi lőtte magát fejbe az intézkedő rendőröktől megszerzett szolgálati fegyverrel tegnap. A 40 éves csepeli férfi egy IX. kerületi lakásban bujkált napok óta. A lakás tulajdonosa, egy mozgáskorlátozott nő hívta a rendőröket, mondván: a férfi öngyilkos akart lenni.
Közokirat-hamisítás miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a rendőrség abban a Semmelweis Egyetem (SE) testnevelési karát (TF) és egy sportügyekkel foglalkozó
Egyrészt én, mint fogyasztó, egyáltalán nem örülök annak, hogy azt a dinnyét, amit kilónként 35-40 forintért ad át a paraszt a kereskedőnek, ne vehessem meg – egy erről kormányzati hátszéllel kötött megállapodás miatt – 99 forintnál olcsóbban az üzletekben. Másrészt mókás, hogy az alkuba kényszerített üzletláncokat vizsgálni fogja a gazdasági versenyhivatal, mert egy ilyen megállapodás bizony a versenyjogot sértő kartellmegállapodásnak minősül. Szép lesz, amikor az egyik állami szerv által kikényszerített megegyezés miatt egy másik állami hivatal sok milliós büntetéseket szab ki.