Csepel a fővárosi közművelődés egyik fellegvára lett a rendszerváltást követő években. Tavaly novemberben azonban az Önkormányzat fideszes vezetése megszüntette a Csepeli Művelődési Központot, és a Csepel Galéria Művészeti Házat. A művelődési központhoz tartozó intézményeket szétszórták: a művelődési házak /Királyerdei Művelődési Ház, Radnóti  Miklós Művelődési Ház/ a CSEPP-TV Kft-hez kerültek, a Rákóczi Kert és a Gyermek Ifjúsági és Sport Centrum pedig a CSEVAK Zrt-hez. A Budapesten ismert és elismert Csepel Galéria Művészetek Háza jogutód nélkül megszűnt. Amikor a döntés megszületett, a javaslat előterjesztője, Borbély Lénárd alpolgármester /bár nem ő a téma „gazdája”, viszont mindenhez ért/, az ellenzéki hozzászólásokra, tiltakozásokra válaszolva, a következőket mondta:

Alig egy órával az után, hogy közöltük: kirúgják a BKV-tól a gyorsan népszerűvé vált, tréfás kedvű buszsofőrt, a hír24.hu kedvező fordulatról számolt be:

A hivatalos csepeli fideszes önkormányzati és párt-szócsövek mélyen hallgatnak arról a szülői összefogásról, tiltakozásról, tüntetésről, amelynek a szomszédos Szigetszentmiklóson, a Batthyány Kázmér Gimnáziumnál lehettünk tanúi. (ELŐZMÉNYEK) A rangos gimnáziumba több csepeli fiatal is tanul. A tiltakozó akció a szülők közleménye szerint folytatódik. Idézzük a demonstrálók nyilatkozatát: 

Nem rég örömmel számoltunk be arról, hogy egy BKV-buszon jó hangulatban is lehet utazni. Rövid életű volt az örömünk. Az index.hu ma arról számolt be, hogy elbocsátották a BKV-tól Bócsa Viktor buszvezetőt, miután az ATV riportot készített róla és sajátos vezetési stílusáról. Bócsa nem csak vezette a buszt, hanem menetközben dumaszínház-stílusban szórakoztatta is az utasokat. Indulás előtt a repülőgépeken szokásoshoz hasonló biztonsági bemutatót tartott. A sofőr előadását zenés betétekkel is

A Csepel újság szerkesztőségébe befújta a szél Németh Szilárd  keddi parlamenti felszólalásának szó szerinti hangfelvételét. A fideszes csepeli polgármester-honatyát az ülésvezető Jakab István  majdnem jobbikos képviselőnek titulálta. Lehet, hogy ő már tud valamit..? Németh tíz perces Vörös Csepelezését két perc alatt Harangozó Tamás szocialista képviselő tette helyre. Szó szerint adjuk át olvasóinknak a történteket:

Még, még, még és még! A burzsujnak, pardon, Németh Szilárd XXI. kerületi fideszes polgármesternek, országgyűlséi képviselőnek, fővárosi közgyűlési képviselőnek soha sem elég, ha a Vörös Csepelről van szó. A Csepel újság értesülése szerint Németh Szilárd (képünkön) ezt a műsorszámot adta elő kedden délután két óra körül  a Parlamentben, ahol 2835-ödször is az állambiztonsági múltról, főként a besúgókról vitáztak a honatyák. A híradók minden bizonnyal majd bő terjedelemben traktálják a nézőket a durvábbnál durvább, mutatós sárdobálással.

Csepel fideszes képviselője sem akart lemaradni pocskondiázó párttársai mögött. Bár Csepel érdekében 2010-es megválasztása óta eddig egy árva szót sem szólt a plenáris ülésen, és ettől a hagyományától most sem tért el, Németh Szilárd rázendített a Vörös Csepelre. Indulóként kommunistázott egyet, a folytatásban meg kettőt szocialistázott, aztán bejelentette, hogy a lopott, vagyis Vörös Csepel címmel kiadott rágalom- és hazugsággyűjteménynek megjelenteti a második számát is. Ebben majd a rendszerváltás előtti ügyeket akarja tálalni titkosszolgálati anyagokkal megspékelve. Az első kötet tavaly sok millió forint csepeli közpénzből jelent meg. A Vörös Csepel patrónusa, Némedth Szilárd most sem említette, hogy az új kötet finanszírozásánál lemondana a csepeliek pénzéről. Kell az neki! Még, még, még és még?

A Fidesz honlapján megtalálható 2010-es felvételből kiderül, első munkanapján még Orbán Viktor is úgy gondolta, hogy a szobor jó helyen van ott, ahol van. (Videónkon 2:26-nál) 

Kit érdekel, hogy hol van már a tavalyi hó és tavalyi csepeli kátyú, amikor itt a diadalittas idei hír: 2012-ben Kátyúbajnok lett Csepel, mert útjainkon, a Duna-lejáró utca 26.  előtt mérték az ország legmélyebb "tankcsapdáját". Németh Szilárd fideszes polgármester tavaly még médiakísérettel vonult kátyúszemlére. Az idén már se média, se szemle. Csak a kátyú és Németh Szilárd maradt. A csepelieknek. 

Ami ma Csepelen van, az sokak szerint egyszerűen abszurdum. Amit az alábbiakban olvashatnak az egy abszurd. Egyszerű abszurd a csepeli abszurdumról.

Kedves barátom –  Kern Andráshoz hasonlóan –, „elfogott egy levelet”. Németh Szilárd „levelét.”(Képünkön a levélíró). Elküldte nekem, azzal, hogy olvasása után, nekem se legyen jobb. A levél az önkormányzati választások utáni napokban „készülhetett”, a megválasztott polgármester, valószínűleg választási győzelme mámorában írta. Megdöbbentően őszinte hitvallás ez, akárcsak az őszödi beszéd, bár más természetű. Hitvallás arról, hogyan képzelte el hatalomra kerülése esetén Csepel átalakítását. Eddig nem olvashattuk, mert szigorúan belső használatra készült. Most, hogy véletlenül „befújta a szél”, nincs is más dolgunk, mint a teljes nyilvánosság elé tárni, „bizonyítandó” polgármesterünk bölcsességét, előrelátását, igazi nagyságát. Íme:

Németh Szilárd csepeli polgármester és Tarlós István főpolgármester majd eldönti egymás között, hogy kié az érdem, esetleg a Csevak Zrt vezérigazgatója, Werner Péter is beszállhat a vetélkedésbe. Tény, hogy a Bors című napilap szigorú, ámde pártatlan zsűrije úgy döntött, hogy az országos kátyúbajnokságot Csepel nyerte meg. A 10 ezer forintos fődíj Nagy Dánielnek jár. A Bors olvasója Csepelen, a Duna-lejáró utca 26. szám elôtt találta meg a minden más versenyzőt megszégyenítő  45 centiméteres mélyedést,  ami "egyszerűen döbbenet” – írja a fényképet mellékelő olvasó. Részletek:

Diszkréten holokausztról beszélnek ma és holnap a szívhez szóló szónokok itt Csepelen, aztán a Terror Házánál, meg a Duna-parti rakpartokon. Kedden kipipálják a feladatot. Mi azért elmondjuk olvasóinknak, hogy valójában tömeggyilkosságról, népirtásról van szó. Több mint négyszázezer magyar állampolgárt gyilkoltak meg 1944-ben aljas indokból, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, nagyüzemi módszerekkel. A dal értük, értünk szól...  

A József Attila-szobor alkotójának özvegye ragaszkodik ahhoz, hogy a szobor a régi helyén maradjon. Marton Lászlóné, aki a szerzői jog örököse, az erről szóló nyilatkozatot közjegyzőnél letétbe helyezte. Ha a szobor tulajdonosával a Fővárosi Önkormányzat a szobor helyéről nem fog megegyezni, akkor várhatóan a bíróságnak kell majd dönteni arról, áthelyezhető-e az alkotás? (ATV-Híradó) 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint

az április 15-ei vasúti és autóbusz menetrendváltozás után a korábbiakhoz képest naponta összesen mintegy 410 vonat és 30 autóbusz nem közlekedik majd.  

Bár egyetlen vonalat sem zárnak be, tizenöt mellékvonalon csak formálisan marad meg a vasút: vasárnaptól, illetve a hétfői munkakezdéstől egy-egy reggeli és esti vonat közlekedik majd.

Autóelkobzás, közmunka, elzárás – akár ilyen büntetés is várhat holnaptól azokra az autósokra, akik valamilyen szabálysértést követnek el. A helyszíni bírság alsó határa ötezer forint lesz, a felső az eddigi húszról ötvenezerre emelkedik. Aki nem fizeti meg a pénzbírságot, az szabálysértési elzárással sújtható. Ugyanakkor a szabálytalankodás közérdekű munkával is megváltható lesz. Szabálysértési feljelentés esetén a maximális bírság összege 150 ezer forint, ­általában a helyszíni bírság ­duplája. De mit tegyen az, aki képtelen fizetni? Az új szabályozás szerint közérdekű munkával naponta ötezer forintot válthat ki. Aki erre se hajlandó, azt elzárással sújtják, ha 30 napon belül nem fizeti meg a bírságot. Egy nap a hűvösön szintén ötezret ér. Bevezetik a visszaesés intézményét, vagyis ha valakit hat hónapon belül kétszer már felelősségre vontak, a harmadik cselekménye elzárással végződhet, és elveszik a jogsiját. 

Csepel mai fideszes városvezetése már ellenzéki korában is csak elfekvőnek gúnyolta a Csepeli Kórházat, miután az intézményt több ok miatt összevonták a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórházzal. A nagyon kevés tényszerű tudósításból azért tudhatjuk, hogy a Déli utcai intézményben évek óta százezreket érintő eredményes rehabilitációs gyógyítás folyik. Most arról kaptunk hírt, hogy a volt Csepel Művek közelében lévő kórház egy 2009-es, tehát még a szocialista kormányzás idején kiírt  pályázaton nyert 50 millió forintból egy speciális projekt finanszírozást valósíthat meg, amelynek lényege, hogy

Hatvannyolc éve, 1944 április 16-án kezdődött Magyarországon a zsidóüldözés legborzalmasabb szakasza. A jogaiktól és vagyonuktól addigra már teljesen megfosztott magyar állampolgárokat gettókba zárták, és magyar köztisztviselők, magyar csendőrök közreműködésével vagonokban német náci koncentrációs táborokba szállították elsőként 1944 tavaszán és nyarán a vidéki magyar zsidóságot. A munkaképtelennek nyilvánított gyerekeket, öregeket, betegeket, csecsemőket azonnal gázkamrákban gyilkolták meg, holttestüket krematóriumokban égették el. Az életben maradottakra kényszermunka, náci terror,  kínzás és náci orvosok kisérletezése várt az 1945-ös felszabadulásig. A manapság genocídiumnak (magyarán: népirtásnak, fajirtásnak) , holokausztnak (magyarán: égő áldozatnak) nevezett tömeggyilkosságról, a magyar tragédia áldozatairól országszerte, így Csepelen is megemlékeznek a Holokauszt-emléknap hivatalos rendezvényein.

A csepeli önkormányzat megemlékezése a Nefelejcs utcai zsidó temetőben és a Petőfi téri volt gettónál

Kormányzati megemlékezések A TERROR HÁZÁNÁL

Civil szervezetek demonstrációja: AZ ÉLET MENETE A SZABADSÁG HÍDNÁL

Papcsák takarodj! - zuglóiak tüntettek saját polgármesterük ellen. A kerület lakói nem fogadják el a kommunális adóvá átkeresztelt ingatlanadót és az egyik szakorvosi rendelő bezárását. A zuglóiaknak kommunális adót kell fizetniük ingatlanjaik után. Az adó mértéke egy 35 négyzetméteres lakás esetében évi 12 ezer, egy 100 négyzetméteres esetében évi 25 ezer forint. A tüntetők tiltakoztak a fideszes vezetés Zuglónak ártó más döntései ellen is. Riportfotók itt. Részletes tudósítás: