Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén...című versével

szerkesztőségünk a Csepel újság, valamint a csepeliek.blog.hu minden olvasójának 2022-re jó egészséget, sikerekben gazdag, boldog és békés új évet kíván

Nem kívánok senkinek se 
különösebben nagy dolgot. 
Mindenki, amennyire tud, 
legyen boldog. 
Érje el, ki mit szeretne, 
s ha elérte, többre vágyjon, 
s megint többre. Tiszta szívből 
ezt kívánom. 
Szaporodjon ez az ország 
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’, 
s ki honnan jött, soha soha 
ne feledje. 
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,

Tél fut az éjen át, nyílik a jégvirág,
Új bölcsőben sírdogál egy élet
Apja emeli föl, ebből a gyerekből
Fegyverkovács lesz, ha addig élek

Így is lett, bizony, de szólt egy szép napon
Ne csináljunk soha többé fegyvert
Nem lesz háború, könnyes, szomorú
Boldognak látok majd minden embert

Kis harangot önt, vándorruhát ölt
A haranggal a világot bejárja
Halkan zeng a dal, mit

"Komoly sport a tájékozódási futás. Először tájékozódni kell, hogy milyen a politikai helyzet, aztán futás!"

Hofi Géza hatása a mai napig eleven, bár a hetvenes–nyolcvanas évekre esett pályafutásának legfontosabb korszaka Óriási dolog ez, ha belegondolunk, mennyit változott a világ azóta – vagy épp ez a lényeg, hogy alapjában milyen keveset?

Idén lehetett volna 84 éves. Sajnos már 17 éve nincs közöttünk Hofi Géza, ám mondatait a fiatalok is idézik, olykor nem tudva, kitől származnak, mert szállóigévé váltak. Szubjektív szemlénk következik a legfrappánsabb Hofi-idézetek közül. Mert nem emlékezhetünk rá méltóbban, mint nevetéssel.

1. A lét határozza meg a tudatot. Ha megissza a lét, a tudat elmegy.

2. Mennyit futok százon? Öt métert.

3. Egészséges életmód, mi? Világos, biókám. Én amondó vagyok, hogy legyen inkább az orrom borvirágos, mint a fogam vízköves!

4.

Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen… meg beteg.”

5. Kitűnő orvosok kezébe kerültem, na de rajtam is múlott azért… Amit fölírtak igen-igen nagy gondossággal, azt nem vettem be. De háromszor naponta! Reggel, délben, este. Aztán persze hogy

Hamarosan véget ér 2021. Aki teheti, számvetést készít, és búcsút int a távozó évnek. Mi köszönjük olvasóink egyre nagyobb érdeklődését, és a szilveszterestéhez, a szilveszteréjszakához meghitt, vidám társaságot, jó szórakozást kívánunk Horváth Jenő  és Rákosi János dalával, amit a feledhetetlen emlékű Máté Péter adott elő:

Még néhány perc és éjfélt üt az óra

Én tudtam azt, hogy nem tart örökké semmi,
nekünk is egyszer búcsúzni kell.
Előre készültem rá, hogy ne fájjon úgy,
hogy majd könnyű szívvel menjek el.

Még néhány perc és éjfélt üt az óra,
elfáradtam, lassan hazamegyek.

Szabó Szabolcs nem veri a mellét, tetteivel, hanem jólesően nyugtázza, ha erőfeszítései következtében sokaknak könnyíteni tud a terhein. Németh Szilárdnak párttársai és haverjai tollasodnak csupán és egy tapodtat se tesz írnokok, fotósok, és kamerás emberek hada nélkül. Míg Németh sajtósai azt hirdetik, hogyan főz rákot maguknak otthon, addig Szabó doktor százaknak főzet babgulyást egy csepeli HÉV-töltés melletti udvarban.

Az egypárti alaptörvény úgy változtatta meg a választókerületi határokat, hogy Csepel két egyéni országgyűlési választókerületéből egyet kreált.

Nem találta elégségesnek ezt az összevonást (ami még érthető is lehetett volna) de hozzácsapta Soroksárt is (ami érthetetlen). Így a „vörös Csepel” politikai súlya, az amúgy is leértékelt parlamentben sokkal jobban devalválódott.

A nyilvánvalóan a Fidesz felé lejtő új választókerületi rendszerrel sem tudták azonban elérni, hogy

Üzenet Kásler Mikósnak, a főnökének és tettestársaiknak: "Eltelt tizenkét év - egy kiérlelt oktatásreformnyi idő. Mi meg ott tartunk, hogy aki jó helyre születik, az boldogul az iskolában, akit pedig szegénységbe szülnek, azt meglehet, írástudatlanul köpi majd ki magából a rendszer pár évvel később...." 

A karácsony előtti éjszakán pottyant be a magyar pedagógusok postaládájába az immár hagyományos miniszteri e-mail. Izgalomra nem volt ok, a tárcavezető főnöke már hetekkel korábban megmondta, hogy jövőre tíz százalék lesz a béremelés, tőle sztrájkolhatnak, fejre állhatnak vagy az ellenzékre is szavazhatnak akár. A levéltől tehát nem várt senki semmit - mondandót is legfeljebb a gyógyíthatatlan idealisták.

Mégse menjünk el szó nélkül Kásler Miklós sorai mellett, mert van itt valami, amiről a professzor természetesen nem emlékezik meg: hogy a most következő félévben fognak érettségizni azok a diákok, akik a Fidesz végtelen országlásának kezdetén indultak el - a miniszteri levéllel szólva - a "tudás rögös útján". Hoffmann Rózsa rajtuk gyakorolta a szigor pedagógiáját; nekik kezdtek képességfejlesztő Nemzeti Alaptantervet írni, amelyből a végére valahogy mégis Takaró Mihály-féle nemzeti hőbörgés lett; alóluk államosították az oktatást; fölülük törölték el a

Rozsda marja...Az elmúlt években nem vették figyelembe a kerület közlekedésfejlesztési igényeit. Csak ígérik, de elmaradt a Gubacsi-híd felújítása, a csepeli  gerincút újabb szakaszának és a kétszintű Corvin-csomópontnak a megépítése, belátható ideig nem lesz albertfalvai-hid és szigeti gerincút sem, nincs lehetőség kereszteződés nélküli felhajtásra az M0-ra...

Lakáspiaci szempontból egyes felmérések szerint Csepel a három legnépszerűtlenebb kerület között található. Ezt a Duna Hause ingatlanpiaci elemzése állapította meg.

https://www.penzcentrum.hu/otthon/20211203/ide-nem-akar-senki-koltozni-budapesten-ezek-a-keruletek-a-legnepszerutlenebbek-1119924

Az elemzés Soroksárt, Csepelt és Budafok-Tétényt sorolja az érdeklődési ranglista végére. A budapesti lakáskeresők mindössze 2,6 százaléka nézett szét a csepeli ingatlanok körében, ezzel gyakorlatilag a 22. helyen vagyunk, míg a 23. helyen az 1,6 százaléknyi érdeklődőt „vonzó” Soroksár végzett. A Duna Hause szakértője szerint a lakáskeresők fontos szempontjai között szerepelt „a közlekedés és a munkahelyek léte és elérhetősége.” 

Szerintünk érdemes lenne a kerületvezetőknek elgondolkodni azon, hogy

„Az egész pont olyan szívet melengető, mint a II. világháború idején a voronyezsi front magyar katonáinak mosolygós karácsonyi üdvözlete. És pont annyi köze van a valóság iszonyatához. Ahhoz, ahogy a karácsonyi hétvégén is több mint négyszáz családnál csörrent meg a telefon, és közölte velük egy hang, hogy a szerettük nincs többé. És a családra rázuhant a valóság, hogy anyjuk, apjuk, testvérük teljesen egyedül, fuldokolva, egy járványosztályon töltötte élete utolsó napjait...”” Orbán tudja, hogy a mára lerothasztott magyar egészségügy csak a halálozásban van a világelsők között. A maholnap negyvenezer halott és az újabb járványhullám után tavaszra bajosan lesz belőle győztes hadvezér....”

Még a járvány elején Orbán úgy döntött, hogy a sajtó a lábát sem teheti be a járványosztályokra. Majd a kormány megmutatja a népnek, amit meg akar mutatni.

Ennek szellemében tettek most közzé a kormány.hu-n egy gyönyörűre komponált karácsonyi imázsvideót az intenzív osztályokról. Ahol a dolgozók szerint 

Csepel közlekedési gondjainak enyhítője is lehetne az egykori Csepel Művek kriminális állapotban lévő úthálózata, ha felújítva bekapcsolnák a kerület vérkeringésébe. Egyelőre a kátyúk az urak. A kerület mai fideszes vezetői sok más történelemhamisító kitalációjukhoz hasonlóan táblákon hirdetik, hogy Csepel a magyar ipar bölcsője. (Szó szerint  így:„Csepel ‑ Árpád földje, a magyar ipar bölcsője.”) Miskolc, Diósgyőr, Buda, Eger, Kőbánya, sok-sok történelmi ténnyel együtt le van fütyülve…Sebaj, az erőlködő lódítást akár helyi honfiúi büszkeségnek is tekinthetnénk, ha legalább a kitalálói komolyan vennék. A „bölcsőt” azonban nem óvják, hanem elhanyagolják, gőgösen szemet hunynak a gyártelep pusztulása, züllése felett.

Blogunkon és a csepeli vagyok  közösségi oldalon is megjelentek írások a volt Csepel Művek területén uralkodó állapotokkal, a gyárt területén lévő utak felújításával, a kerületi közlekedési rendszerbe való bekapcsolásával kapcsolatban.

https://csepeliek.blog.hu/2021/10/09/egyszer_volt_a_csepel_muvek_es_a_magyar_ipar_mezogazdasag_leepulese

A gyárterületen dolgozó kis-, közép- és nagyvállalatok évtizedek óta – az iparűzési, építményadók befizetése és egyéb, esetenkénti támogatások, akciók révén –, jelentős mértékben hozzájárulnak a kerület fejlődéséhez és 

Az ellenzék csendes, újra csendes – írhatná Petőfi, ha végigkísérhette volna az előválasztás eseményeit és az azt követő két hónap eseménytelenségét. Sok akkori szavazó számára érthetetlen, hogy az ősz elején beindult aktivitás, a két forduló előtt és alatt tapasztalható kampányhangulat után miért tűntek el újra a hangszigetelt füstös szobákba az összefogás prominensei. A csalódás már szinte tapintható, és ne legyenek illúzióink: az ünnepek alatt a közélettől amúgy is elfordult állampolgárokkal januárban majd nem lesz könnyű elhitetni, hogy itt bizony lázas készülődést folyt.

A magyarázat közismert, most a hatok vagy hetek „visszavonultak” alkotói szabadságra programot szülni. No meg alkukat kötni: itt az ideje, hogy az előválasztási mosolygós adok-kapokban elszenvedett karcolásokat a közös listán kiharcolt előkelő helyekkel kompenzálják.

De még az előbbi sem lehetne kifogás. A közös program ugyan fontos, de a hétköznapi ellenzéki nem annak alapos tanulmányozása után fogja felülvizsgálni elköteleződését, és esetleges egyetértése híján a kormánypárti oldalhoz csatlakozni. Persze szükség van egy

Csepeliek sorban állása ingyen krumpliért. - Tisztes munkát és megélhetést ígérnek 2010 óta 4-5 évente a választásoknál a  fideszes kerületvezetők.  Fideszes a kormány, fideszes a helyi vezérkar. A haverok kistafírozása, a napjainkban látható óriási pénzszórás közben mi akadályozta meg őket ígérvényük beváltásában? Ha ezt évről évre megtennék, akkor az idén (és az elmúlt 11 évben) kevesebb karácsonyi csomagot kellett volna  kiosztani, és a krumpliért kényszerűen, szégyenkezve sorban állók sorának hosszát is csökkenteni lehetne. 

Az év vége – főleg a karácsony előtti 1-2 hónap – a krumpliosztás, a jótékonykodás időszaka a csepeli önkormányzatnál, illetve Borbély Lénárd polgármesternél. Élen járt krumpliosztogatásban, cipős doboz akcióban, ételt osztott egy segélyszervezetnél, feldíszített karácsonyfát vitt egy nehéz sorsú kisgyerekes családnak, tartós élelmiszercsomagokat osztott csepeli családoknak. Dicséretes. Csakhogy mi van a hétköznapokon, az esztendő 11 hónapjában? Hogyan segíti az önkormányzat a csepeliek megélhetését, mit tesz a szegények, a hátrányos helyzetben élők mindennapi gondjainak enyhítése érdekében? Mennyit költ/költött idén az önkormányzat a rászoruló csepeli családok megsegítésére?

Az idei költségvetési rendeletben az ellátottak pénzbeli juttatásaira összesen 90,1 millió forintot terveztek. Ez az összeg töredéke, mindössze 14,8 %-a a 2010. évben ugyanerre a célra fordított 608,9 millió forintnak! A fideszes vezetés 11 év alatt ~ 510 milliót vont ki a rászoruló csepeliek ellátási juttatásaiból. Mi lett ezzel a fél milliárddal?  

A kérdés azért is jogos, mert a

A Völner-történetet nem feledve – vajon ő hagyta jóvá Áder megfigyelését? – egy pillanatra foglalkozzunk az orbánista testőrségek belharcaival. Egyelőre még csak annyi valószínű, hogy az orbáni pretoriánus testőrség; az úgynevezett TEK megfigyelte a köztársasági elnök testőreit, akik egy külön kis hadseregbe vannak szervezve. Van ilyen, még jó, hogy nem keverednek tűzharcba egymással.

És miután Kövérnek és Matolcsynak is szerveződött külön fegyveres osztaga, biztos, ami biztos alapon, a lehallgatóknak akadhat dolga elég. Bár mondjuk még az járt jobban, aki testőrein keresztül Ádert kényszerült hallgatni, mert azért egész nap Kövér vagy Matolcsy szövegeken csüngeni elég erős munkahelyi megterhelést jelent.

Felvetődik persze a kérdés, hogy miért kell Ádert terroristákra kifejlesztett kémszoftverrel figyelni?

A hatalom eldugná a látványt és el is dugta a Blaháról a Népligetbe. Ételosztásra várók kanyargó sora még a látvány radikális elrejtése előtt a Blaha Lujza tértől a Rókus kórházig és tovább... A téli napforduló a rövid nappallal, a ködös, borús idő rátelepedik az emberekre. De nem csupán emiatt van olyan érzésünk, hogy végképp a sötétség jellemzi Magyarországot. A karácsonyi fények szépek, de ezektől még semmi nem változik a szürke hétköznapokon. Itt már hosszú ideje nem palackba zárva, hanem dalokban üzenünk. Aki hallja, adja át!

Mostanában egyre többször jut eszembe egy régi dal. Nem vált nagy slágerré, hiszen A Rádió – az egyetlen, az állami – nem játszotta gyakran. 1973-ban jelent meg, a szövegét – ki más – Bródy János írta és – természetesen – Szörényi Levente énekelte. Az Illés-szám refrénje ez volt: „Ha te járnál ott, ahol én jártam / Ha te látnád azt, amit én láttam / Ha te állnál ott, ahol én álltam / Nem lennél már ártatlan”. Erősen áthallásos szöveg. Hát még ha hozzávesszük az első versszakát is: „Én már látom, a sok mesét elhitted / Mégis úgy kérlek, hogy egyszer majd hallgass meg / Mikor útnak indulsz, minden még oly szép / Hidd el, másként érzel, hogyha már véget ér”.

Ez a Dal az ártatlanságról. Ez a dal, amiről már akkor, a hetvenes években úgy gondoltuk, hogy rólunk szól, nekünk szól. Ha A Rádió zenei műsoraiba nem szerkesztették be, akkor azt mondtuk, persze, világos, hiszen értik, mi van a sorok között. Ha pedig néha-néha mégis megszólalt, akkor azt eseménynek tartottuk. Hohó, hát mégsem vették észre.

Azt mondja Bródy János – a Szép Szóban olvasható interjúban –, hogy „a hatvanas–hetvenes években, a letiltásokkal együtt is, sokkal nagyobb jelentősége volt a dalokba sűrített üzeneteknek”. Márpedig ez üzenet volt, erőteljes vélemény egy országról, amelyben éltünk. És ma, bemutatása után több mint negyven évvel is, mennyire aktuális. Mintha megállt volna az idő. Vagy inkább, mintha visszatértünk volna oda, ahonnan jöttünk.

Már sokfelé jártunk és

Ünnep és ünnep között hatalmas a különbség attól függően, hogy milyen élethelyzetben üljük éppen. És éppen azért, mert az ünnep kiemelt esemény, a hozzá kapcsolódó érzelmek is extrán erősek, mély nyomot hagynak. Az én év végi ünnepeim hatalmas átalakuláson mentek keresztül nyolc év alatt. Elmondom, honnan hova jutottam. Doffek Gábor írása.

2012-ben ezekben a hetekben egy majdnem üres lakásban ültem.

Akkor kilenc hónapja kerültem ide, fizikailag már külön éltem, a válás jogilag még nem történt meg, mert egyikünknek sem maradt ereje azokat a papírokat megírni, az egészet hivatalosan lezárni, befejezni. Mindketten, amennyire tudtunk, az új élethelyzetünket próbáltuk kínok keserves kínjával megszokni, ami esetemben azt jelentette, hogy másik lakcímen éltem, mint az akkor majdnem nyolcéves lányom. A válásomról elmeséltem, hogy életem egyik legnagyobb traumája volt, gyerekközpontú apukaként pedig alig túlélhető szörnyűségként tartom számon az

Emlékszel, öcsém a kővé száradt, ki tudja miből készült szaloncukorra, ezüstpapírba csomagolva? Majdnem beléjük tört egészséges gyermeki fogunk, de egyéb híján ez is mennyei mannának tűnt akkor, különösen a rózsaszín, amiről máig nem tudom, puncsos, málnás vagy rózsavizes lehetett-e.

Vajon át tudunk-e vinni valamit a gyermekkor várakozásából mostanra, amikor felnőttként irányítjuk az ünnep hangulatát, határozzuk meg ütemét? Sejthetik-e saját gyerekeink a harminc-negyven-ötven évvel korábbi párás reggeleket, amikor szánkóval húztak fel a nagyanyánkhoz, aki krumplit sütött a Salgó sparheltben, hogy melegítse addig is a kezünk, amíg a kastélydombig elérünk?

Ó azok a szánkók! Tán nagyapánk hegesztett össze hulladék vasakat, s gyártotta rá aztán különböző deszkákból az ülőkét, hajlított fát, hogy a derekunknak is legyen támaszték. De mennyivel jobb móka volt a háttámla nélküli szánkó, amire hárman, négyen is fel lehetett férni egyszerre, és gurgulázva nevetni azon, aki a nagy sebességben lepottyant a puha hóba hátulról.

Emlékszel, öcsém, mikor megkaptuk az első,

„Gyere, szórni ma csillagokat a sötétbe, /A fény mi legyünk, ameddig itt a helyünk! /Tudom, nehéz most. Keserű ez az év, baja túlcsordul, /De ne add fel! Egyszer ennek is vége, a sors fordul.”

A Dés László-Geszti Péter szerzőpáros különleges karácsonyi dala. A CSILLAGSZÓRÁS és a hozzá készült klip a megrázóan nehéz, veszteségekkel teli 2021-es év végén szándékozik lelki közösséget teremteni a szeretet ünnepének időszakában, amikor rengetegen lesznek távol szeretteiktől.

Mikor elfolyik végül a szemfesték, 
Mikor elfogy a szó is a szentestén, 
És a Mennyből az angyal a Skype-on szól,
Egyedül Anya integet, látod, a távolból,

És nagy a csend. Sose volt ilyen csendes az éj. A szemedben látom,
Odabent havazik, pedig kint van tél. Fagy ül a fákon.
A kalács kisül újra, de görbül a szád,
Nem ül itt, akivel meg is oszthatnád.

Ezért, hogy mégis megidézd,
Gyere, gyújtsd meg a fényt, azokért, akik nincsenek itt,
 Kiket álmainkban megölelünk!
Gyere, gyújtsd meg a fényt, hogy az éjbe felírd nevüket,
Azokét, akiket mi szeretünk!

Ady Endre: Karácsony – Harang csendül...című versével

minden csepelinek békés, boldog karácsonyt és meghitt, szép ünnepet kívánunk! 

I.

Harang csendül, 
Ének zendül, 
Messze zsong a hálaének 
Az én kedves kis falumban 
Karácsonykor 
Magába száll minden lélek.

Minden ember 
Szeretettel 
Borul földre imádkozni, 
Az én kedves kis falumban 
A Messiás 
Boldogságot szokott hozni.

A templomba 
Hosszú sorba' 
Indulnak el ifjak, vének, 
Az én kedves kis falumban 
Hálát adnak 
A magasság Istenének.

Hogy elhiszed-e, vagy sem ezt az álmot, ezt az igéző ősi regét? Mindegy. Csak az a fontos, hogy megértsd az ácsszekercék üzenetét, s hogy a földön és odafönt, elménk friss emberi égtájain is megőrizzük a fényt, a szeretet melegét...

A kiemelt beruházások rendszerével, illetve újabban a rozsdaövezeti akcióterület kijelöléssel az Orbán-kormánynál úgy ütik le az önkormányzati ellenvéleményeket, mint egy kellemetlenül zizegő legyet a légycsapóval. Csepel vezetőinek még ellenvéleménye sincs...

Az önkormányzatok pro forma még működnek. Belül azonban üregessé vált a rendszer. Az Orbán-kormány jó ideje játszódik a gondolattal, hogy felszámolja az egészet és a helyén NER kompatibilis végrehajtó hivatalokat állít fel. A jelentős politikai kockázat azonban (eddig) visszatartotta az egyetlen nagy csapásra épülő átalakítástól. Inkább egy skandináv krimi kimért, rideg világát idézően folytatásos intézkedéssorozataként csonkítják a hazai demokrácia egyik alapintézményét.

A települések választott testületeitől egymás után vették el az iskoláikat, a kórházaikat, szűkítették a

Most – ritka, de azért nem példátlan kivételként – a bíróság kimondta, hogy a polgároknak van igazuk a kormánnyal szemben: „az állam nem hagyhatja magukra a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő embereket és az őket gondozókat”. Az orbáni többség szeret rendszerváltásként gondolni 2010-re; nos, ha így van, akkor az új rendszer, a NER korszakának egyik legfontosabb – igaz, még nem jogerős – bírósági ítélete született meg.

Mindig visszás, ha a magyar állam a saját polgárainak egy jelentős csoportjával pereskedik – hiszen mindig felveti azt a kérdést, hogy lehet-e az államhatalomnak a saját polgáraiétól elkülönülő érdeke. Magyarországon a jelek szerint lehet: nálunk az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a kormánnyal szemben alkotmányos alapjogokat is csak bírósági úton lehet érvényesíteni.

Az pedig már a szóban forgó kormányról meg az általa gründolt alkotmányhelyettesítő betűkupacról árul el nagyon sokat, hogy ezekben a perekben igen gyakran az állampolgár marad alul, miközben az alaptörvény elvben garantálná az alapjogok sérthetetlenségét.

Nem az Orbán-kormány milliárdjaiból, hanem a sportoló fiatalok, a szüleik és a szurkolók odaadó, önkéntes munkájával készültek a csepeli birkózók a centenáriumi ünnepséggel egybekötött új edzőtermük megnyitójára a Táncsics utcai Burattino iskolában. A Hollandi úti több milliárdos birkózó monstrumban  nincsen számukra hely?

A Csepeli Birkózó Club nemrég közölte, hogy ünnepséget tartottak a Magyar Birkózók Szövetsége megalakulásának 100. évfordulója alkalmából.

Miután Németh Szilárd nem engedte, hogy edzhessenek a birkózók céljára milliárdokért létrehozott Kis-Duna parti birkózó csarnokban, az ünnepségre a Táncsics Mihály utcai Burattino Iskola tornacsarnokában került sor, amelyet a klub végleges helyének jelölt ki az önkormányzat. 

„...úgy tudtuk, hogy a szövetség vezetése a legmagasabb szinten képviselteti magát az eseményen:” Németh Szilárd azonban nem jelent meg, pedig „...gyakran látjuk facebook posztjain a klub melegítőjében, főzni, kirándulni, biztos a szívéhez nőtt a ruhadarab.” - írják.

Talán azért nem jelent meg a birkózó szövetség elnöke, mert