Ez van, ha vezetőink hamvas ifjúkorukban túl sokat hallották a Vörös Csepelt: „még, még, még és még!” Meg hogy „sohasem elég”.
Nemcsak a fuvarozó cégek és katonai parádék hirdetik így magukat: földön, vízen, levegőben. Kellően széles látókörű kormány földön, vízen, levegőben lop. Persze legálisan teszi. Lehet, hogy így kevesebb benne az öröm, de jóval biztonságosabb. Előbb törvényesítik a lopást, ez nem túl bonyolult, amikor ők írják a törvényt. Igazán bunkóság, tapintatlan modorra vall egyáltalán lopásnak hívni. Mennyivel kifinomultabb így: állami vagyon átadása a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára. A „Ne lopj” helyett azt mégse írhatták annak idején a tízparancsolatba, hogy „ne játszd át a köztulajdont a sajátjaid által uralt, közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok magántulajdonába”. Nem fért volna a kőtáblára.
Vezetőink módszeresen haladnak: előbb a földet lopták, aztán a vizet, végül a levegőt. Ez a tervszerűség az, ami
Csepelnek ennyi jutott: újabb és újabb ígérgetések ugyanattól a politikustól ugyanabban a mikrofonban
Az átkosban a rezsim zavarta a Szabad Európa Rádiót, most meg a Szabad Európa Rádió zavarja a rezsimet. Még úgy is, hogy nem is rádió, hanem csak egy honlap. De az Orbán-rezsimet minden idegesíti, ami nem az övé. Ilyesmiből persze egyre kevesebb van, de a kicsiért is lehajolnak, pláne, hogy jön a választás, semmit nem akarnak a véletlenre bízni.
Ha Halász Jánosnak kéne megmagyaráznia egy óvodásnak mindazt, amiről brummog, hogy mi az a nemváltó műtét, mi az LMBTQI-propaganda, alighanem haladéktalanul komodói varánusszá operáltatná magát inkább, és a sebész még csak nem is pepecselne sokáig.
Mit kívánt Nagy József 15 éve? „Azt még szeretném kívánni, hogy a politikusok, akiknek véleménye fényévnyire van egymástól, most karácsony ünnepén átgondolnák, hogy mégiscsak az együttműködés viheti előre az országot, nem a torzsalkodás, a szeretetlenség.”
Jól kifogtuk! Jól kifogta: Borbély Lénárd polgármester neve, fotója most csak tizenkilencszer szerepelt a csepeliek közpénzéből nyomott évzáró Csepeli Hírmondóban. Ráadásként a címlap képet mi adjuk ajándékba…
Közmunkáért egyéni hála. A tanulmány szerzői szerint ez a Fidesz-hez részint valóban hű, a közmunkáért ténylegesen hálás, részint politikailag irányított, és ezt nem feltétlenül bánó népesség a magyar lakosság több, mint felét teszi ki, már csak azért is, mert az elmúlt harminc évben az elszegényedett városiak közül sokan költöztek vidékre.
Idei utolsó ülését tartja a Csepel önkormányzatának képviselő-testülete ma délután, öt órakor a polgármesteri hivatalban. A közzétett meghívó szerint várhatóan 11 napirendet tárgyal a testület. A július elején jóváhagyott féléves munkatervben még 4 napirendet tervezett a polgármester, szerda délutánig már 11-re módosította eredeti javaslatát.
„A nemzet én vagyok!” – jelentheti ki Orbán Viktor, annak nyomán, ahogy XIV. Lajos francia király az állammal azonosította önmagát. Szó szerint ezt így (még) nem mondta ki a miniszterelnök, de hogy így gondolja és így is cselekszik, arra a gyakorlatban már számos bizonyítékkal szolgált.
Németh Szilárd a Jedlik Ányos Gimnázium romjain és a csepeliek hátán akar felkapaszkodni Orbánhoz a Parlamentbe és a Budai Várba?
Tegnap az országgyűlésben júniusig meghosszabbították a veszélyhelyzetet. A politikusok már 2020 eleje óta, a koronavírus megjelenésekor a demokráciákban példátlan jogosítványokat kaptak az állampolgárok életének szabályozására.
Keverés, kavarás Orbán kötcsei buliján. Ahogy igazságtalan a megkülönböztetés két alföldi város között, ugyanúgy igazságtalan és a többiekkel szembeni mérhetetlen bűn az, amit Csepelen Németh Szilárd tesz a Birkózó Akadémia, a Csepel SC egésze és a Jedlik gimnázium beruházással, és sok más dologban
A magasból minden nagyon szép, de a föld közelében Csepelen (is) zsilipeli a híreket a hatalom. Zárt a rendszer, olykor csak résnyire nyitják meg a kapukat, hogy kizúduljanak az ígéretek. Teljesítésükhöz azonban többnyire nincs határidő...
A pénzromlás mértéke októberben már 6,5 százalékra emelkedett. Szakértők szerint nem zárható ki, hogy a jövő évi magas bérnövekedésből az idei évben látottnál is jóval nagyobb szeletet hasít majd ki az infláció.
Nem mese ez, hanem sajnos maga a valóság: szégyen és gyalázat. Nem a régmúltban, hanem néhány napja jegyezték fel. Igaz, a fájdalmas esemény kiindulópontja, a bestiális gyilkosság 77 évvel ezelőtt, 1944. decemberében történt. A megemlékezést beszennyező jelenkori főszereplő helyett azonban mi szégyenkezünk, amikor a neve mellé odaírják, hogy ő is csepeli…
Völner Pálnak, a hivatali vesztegetéssel meggyanúsított fideszes igazságügyi államtitkárnak szabadságmegváltás címén is jár pénz, ha esetleg még bennragadtak volna szabadnapjai. Bár a helyzetre tekintettel elképzelhető, hogy csak egy kicsit ugyan, de jobban járna, ha természetben vehetné ki a szabadságát, és nem akarná azt megváltani.