Miért fut a csepeli vezetés az események után? Miért nem intézkednek önálló hatáskörben? Miért nem vesznek át más kerületektől, településektől jó kezdeményezéseket és intézkedéseket? - teszi fel a kérdést a Csepeli Vagyok nevű Facebook-közösségnél megjelent elemző írásában Kál Károly (képünkön) , Csepel egyik közismert, közélet iránt érdeklődő lakosa. Gondolatait így összegezte:

Ezekre nem lehet egy szóval, vagy egy mondattal válaszolni. A probléma ennél sokkal összetettebb!

Borbély Lénárd polgármester és csapata 2019. októberében döntetlenre hozta ki a helyhatósági választást. Ezen az arányon egy hónapon belül, különböző hatalomtechnikai eszközökkel javítottak 10-8-ra. Minden rendben, meg van a többség! Nem kell alkudozni! Nincs erre idő! Nem ismerős ez egy kicsit?

2020. február végéig működött a verkli. Előterjesztés, szavazás és lehet hazamenni! Vita nincs! Kész, passz! Ezeket a döntéseket minden esetben a többség akarataként, tehát autentikus döntésként lehetett aposztrofálni. Ellenzék fasorba se!

Ugyanakkor márciusban nagyot fordult a világ:

HETVENÖT ÉVVEL EZELŐTT, EZEN A NAPON, 1945. ÁPRILIS 7-ÉN JELENT MEG A CSEPEL ÚJSÁG ELŐDJÉNEK, A FOGASKERÉKNEK AZ ELSŐ SZÁMA. 

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötő hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz. Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Hetvenöt  évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje. 

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó főszerkesztőjének írását, amely a 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

A válságban százezrek veszítik el a munkájukat. A magyar kormánytól pedig csak egy feltartott középső ujjra számíthatnak. Ezt kapják a nyugdíjasok is. Az Orbán által a „magyar történelem legnagyobb gazdaságélénkítő programja”-ként beharangozott csomag  felháborító. Először állítsuk meg a vírust, őrizzük meg a munkahelyeket (erről már nagyrészt lekéstünk) és biztosítsuk a munkájukat vesztett emberek megélhetését. A 13. havinak titulát egy heti nyugdíjat pedig nevezzük nevén, mert az nem más mint alamizsna...

A szomszédaim két hete munkanélküliek. Egy 50-es házaspárról van szó, egyikük dohánybolti eladó volt, másikuk egy drogériában dolgozott. Nem régen kezdtek új munkahelyükön, így munkáltatójuk indoklás nélkül, azonnali hatállyal mondott fel nekik. Álláskeresési járadékra nem jogosultak. Az egyetlen lehetséges jövedelemforrásuk a szociális segély, melynek összege 22800 Ft. Igen, huszonkettőezer-nyolcszáz. Az igénylés után 60 nap alatt folyósítják az összeget, mind a 45600 Ft-ot, amiből meg kell élniük egy hónapig. Ebből kellene kifizetni a számlákat, a lakbért, ebből kéne vezetni a háztartást és élelmiszert vásárolni. Nincs sok esélyük munkát találni, ugyanis jelenleg tömegével bocsátják el a dolgozókat Budapesten (mindenhol az országban).

Egy fotó a sok közül: Polgármesteri szemle a Csepeli piacon - Forrás: Borbély Lénárd csepeli polgármester Facebook oldala

Rendkívüli helyzet címmel foglalta össze újabb gondolatait a koronavírussal kapcsolatos, figyelemre méltó gondolatit Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője. Saját közösségi oldalán a következőket írta:

A koronavírus-járvány magyarországi megindulása elején biztató szavakkal erősítettem a kerületi vezetést, elsősorban a polgármestert azért, hogy a megnövekedett feladatait, és kötelezettségeit elláthassa. Tudatában vagyok ugyanis annak, hogy a megnövekedett hatáskör, egy becsületes ember számára egyben a megnövekedett felelősséget és az ebből egyértelműen következő lelki, és jogi terheket is jelenti. És ez nem kis teher!

Véleményem azóta sem változott! Hiszek abban, hogy ebben a koronavírus-járványban nem az a fontos, hogy a polgármester milyen pártállású, hanem az a fontos, hogy tudjon érdemi intézkedéseket tenni azért, hogy Csepel lakossága a lehető legkisebb veszteségekkel jöjjön ki a járvány okozta válságból. Így vizsgálva az eseményeket még azt sem tartom szarvashibának, hogy a piac nyitva tartását szabályozta. Azt sem, hogy rosszul tette! Az pedig kimondottan imponált, amikor kiderült, hogy rossz döntést hozott, képes volt a korrekcióra.

A rendkívüli jogrendből adódó változások nem csak nagyobb hatalmat, hanem az egyszemélyi döntésről való elszámolás, egyedül viselendő felelősségét is a polgármesterre ruházta! Úgy tűnik, hogy sem ő, sem legszűkebb stábja nem érzi igazán, ezeknek súlyát!

A látszat szerint,

A főváros 14 ellenzéki kerületének vezetői már szombaton közös nyilatkozatban tiltakoztak az adóelvonás ellen és arra figyelmeztették a kormányt, hogy a döntés vesztese a lakosság lesz, hiszen nem marad pénzük a szociális támogatásokra, a védekezésre, a hajléktalanok ellátására

Sorra hozza az önkormányzatok bevételeit csökkentő, a polgármesterek döntési jogköreit csorbító intézkedéseit a kormány, miközben nemcsak az idősek szociális ellátásának megszervezésében, hanem a védekezésben is fontos feladatokat rótt, vagy hagyott a településekre. Szombaton jelentette be a kancelláriaminiszter, hogy a létrehozandó járványvédelmi és gazdaságvédelmi alapba az önkormányzatoknak be kell fizetni a náluk befolyó gépjárműadónak azt a 40 százalékos részét is, ami eddig a legtöbb településen a helyi gazdálkodás szinte egyetlen mozgásterét biztosította, majd vasárnap jött az orbáni bejelentés az ingyenes közterületi parkolás elrendeléséről az egész országban. Előbbi összesen 34 milliárd forintos bevételkiesést jelent a településeknek, utóbbit még összeadni is lehetetlen, de a tiltakozó polgármesteri megszólalásokból az derül ki, nemcsak a főváros belvárosi kerületei esnek el jelentős bevételtől, ha bárki ingyen használhatja a parkolóikat, hanem a vidéki nagyvárosok és üdülőhelyek is. 

Az önkormányzatok ellehetetlenítésére a múlt héten történt egy harmadik próbálkozás is, de a kedd éjszaka egy salátatörvénybe bújtatva parlament elé vitt ötletet, hogy a polgármesterek döntéseit ötnapos határidővel a megyei védelmi bizottságok előzetesen engedélyezzék, szerda délután kénytelen volt kivenni a csomagból a kabinet, pártállástól függetlenül olyan elemi erővel tiltakozott ellene minden polgármester.

A gépjárműadó 40 százalékának elvonása egyelőre

"A mai napon is folytattuk a maszkok kézbesítését. Akik Csepelen és Soroksáron kérnek maszkot (sebész vagy textil maszkot), az a Facebook oldalam tetején rögzített elérhetőségeken jelezhetik! Vigyázzunk egymásra!"

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár  országgyűlési képviselője a két kerület lakosainak védelmére, koronavírus terjedésének megakadályozására maszkok készítését és szétosztását támogatja saját pénzéből is. Kezdeményezését többen támogatják, a maszkok kiszállítása a címzetteknek megkezdődött, a hét elejétől prdig "felpörög majd". A képviselő a saját közösségi oldalán az akcióról a következőket írta:

"Folyamatosan érkeznek a beszállítóktól a maszkok a csepeli és a soroksári képviselői irodába. Igényüket a következő elérhetőségeken adhatják le:

- Csepeli lakosok a kepviseloiiroda.csepel@gmail.com e-mail címen, vagy a 06202863668-as hétfőtől péntekig 9-16:30 hívható telefonszámon
- Soroksári lakosok a kepviseloiiroda.soroksar@gmail.com e-mail címen, vagy a 06309775878-as telefonszámon (Soroksáron Ritter Ottó felajánlása jóvoltából fertőtlenítő hatású kendőket is tudunk biztosítani)

A várúr vonulása a Budai Várban, a karmelita kolostor  folyosóján

Orvosokat, nővéreket, egészségügyieket lebecsülő hősi hungarikum született a koronavírus elleni hazai harcban, sehol máshol nem látott, nem tapasztalt, el sem gondolt értékrend, ami nyilván az esetlegesen visszatérő hétköznapok során is mintát, és követendő példát jelent majd fegyelmezett életünkben. A kormányfő Facebook-on közzétett videójában a nevekkel díszített rangsor élén kormányzati vezetők szerepelnek, aztán egy altábornagy, egy vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter, egy virológus professzor, majd maga Orbán, zsebre vágott  kézzel.

Az összeállítás kissé hiányosnak tűnhet, és az is, nem véletlen, hogy később a miniszterelnök kiegészítette azzal, hogy a védekezés hőseit listába szedve a papok az elsők, őket követik az államvezetők, a rendőrök, a katasztrófavédelmi dolgozók és végül az orvosok.

Az orbáni értékrend alapján az orvos, a nővér nálunk az ötödik helyen van, és a magyar közvélemény ezt eltűri.

Ahhoz, hogy érvényes dolgokat állíthassunk a járvánnyal kapcsolatban, érdemes lenne tudnunk, hogy mit nem tudunk, sokszor ez a legnehezebb. Nekem például fogalmam sincs, hogy érdemes-e maszkban mennem vásárolni, ha nem vagyok beteg. Az orvosi kamara szerint igen, a pécsi egyetem virológusa szerint nem, az egyik legjobb barátom szerint sem, össze is veszhetnék vele ezen, hogy ő a hülye, de igazából nem tudom.

Nem tudom azt sem, hogy igazunk van-e, ha együtt mozogva a #maradjotthon mozgalommal karanténba zárnánk mindenkit; mert nem tudom, hogy veszélyesebb-e a vírus a magánynál, vagy az erőszakot szülő összezártságnál. Nem tudom, hogy jól döntünk-e, amikor a lakásukba parancsoljuk idős szüleinket, nagyszüleinket; nekik az a néhány hónap, amíg nem élhetik a megszokott életüket, sokkal többet jelent, mint azoknak, akiknek még évtizetei vannak hátra.

Fogalmam sincs, jól döntött-e a világ, amikor leállt. Nem tudom, talán biztosan senki sem tudja, hogy a teljes izoláció, a kijárási tilalmak jobb megoldást jelentenek-e a járvány elleni harcban, mint ha csak a emberek veszélyeztetett részét szigeteltük volna el. Nem tudjuk, hogy

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor a Szabadság híddal, arccal Csepel felé

Hetvenöt éve ezen a napon, vagyis 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei a szovjet hadijelentések szerint. Azon a 75 évvel ezelőtti tavaszon a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket is hazánkból, véget vetett a nyilas rémuralomnak. Április 4-ét a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték, róla szólt az ének. A viták azóta is  zajlanak a folytatásról...(CSÚ)

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalták össze a 75 évvel ezelőtti eseményeket:

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azt követően, hogy a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A sztálingrádi csata után a kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át, az 1943. januári doni áttörés során a kétszázezres 2. magyar hadsereg néhány nap alatt vereséget szenvedett. A magyar

Eszi? Nem eszi? Nem kap mást? Amit a kormányunk a járványügyi köztájékoztatással művel, az nem egyszerűen botrányos, hanem konzekvensen hibás, pedig a magyar állam (azaz te meg én: az adófizető) GDP-arányosan nagyjából az európai átlag háromszorosát költi erre a területre.

Tényleg kínos már, hogy nekünk kell úgy tennünk, mintha adattudósok lennénk – ennél már csak az kínosabb, ha az egész kommunikációs igyekezet arra irányul, hogy  elhitessék, jól csinálják, amit csinálnak. 

Tény, hogy a sajtó hetek óta sürgette a területi és életkori bontású járványadatok közreadását, ugyanakkor senki sem kérte a valóban érzékeny betegadatok, az egy-egy konkrét személy beazonosítását lehetővé tevő információk közzétételét.

Amit a sajtó és a média kért, arra azért van szükség, hogy a lakosságnak visszajelzése legyen  a valós kockázatokról.

A címlap fotónkon is látható, a csütörtöki hivatalos, kormányzati tájékoztatásból közölt megyei bontású járványtérkép erre a célra nem használható, hiszen

Kezdje el gyakorolni a szót: „elnézést”. A  pálfordulásokért,  a fertőzöttek eltitkolt adataiért, a határidő nélküli felhatalmazásért vagy a hirtelen vásárolt lélegeztetőgépekért, amiket nem most kellene „portyázni”, ha alapból ott sorakoznak a kórházakban. Szóval lenne miért elnézést, bocsánatot kérni...

Egy biztos pont van ezekben a napokban,  a kormány lakájmédiájának morális és szakmai laposkúszása. Nincs az a vírus, globális válság, ami ezeket a tévéket és lapokat annyira kizökkentené, hogy elkezdjenek akár nyomokban sajtónak látszani. Ki tudja, pontosan mekkora kormányzati reklámköltéssel sároz ellenzékieket, civileket, európai politikusokat, elemző lapokat most is a zsebből etetett média.

De hát miért is ne tömnék pénzzel ilyenkor is saját propagandájukat, köztük azt a lapot, ami tegnap  is tette a dolgát. Értem ezalatt, hogy anyázta, gúnyolta, savazta Budapest  főpolgármesterét. Mert tényleg skandalum, amit  Karácsony Gergely művelt: felvett egy vírustól védő maszkot és felült több BKV-járatra, hogy

Nincs béke a Csepeli piacon az új vásárlási szabályok miatt. A kereskedők és a vásárlók is változást szeretnének

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint sok konfliktust szült szombaton, hogy 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak. Úgy véli, ezt a korlátozást csak a szombati napokra (tehát a hét többi napjára nem) érdemes lenne átgondolni vagy feloldani.

A legutóbbi, kijárási korlátozást tartalmazó kormányrendelet alapján bevásárlási idősávokat vezettek be, 9 és 12 óra között csak 65 év felettiek vásárolhatnak az üzletekben. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról kérdezte a Klubrádió Vámos Györgyöt, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát.

Elmondta: igyekeztek ők is összegezni a tapasztalatokat. Nyilván döntő az egészségügyi helyzet, és a kereskedők nem kifogásolják azt az elvet, hogy az idősebbek kapjanak egy biztonságos idősávot. De hogy ez miként legyen a hétvégén, arról már megoszlanak a vélemények, és együtt gondolkodásra kérik a kormányt. Ugyanis sok-sok család hozzászokott ahhoz, hogy

Dr. Siklósi Ferenc (1947-2020)

Hétfő óta ismerjük a szívszorító tényt, amely szerint  elhunyt dr. Siklósi Ferenc orvos, Csepel díszpolgára. Siklósi doktort Csepel önkormányzata saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. - A gyászhírt  Borbély Lénárd polgármester a saját közösségi oldalán közölte.

A doktor úr nagyon régóta volt ismert alakja Csepel közéletének. 1974-2011 között háziorvosként szolgálta a csepelieket. Betegei nagyon szerették, elismerték munkáját.

Siklósi Ferenc a mindennapos gyógyítás mellett 1978-tól 1996-ig a Csepel SC kosárlabda szakosztályának sportorvosa, sikereinek részese, a Csepel SC örökös tagja volt. (Képünkön az 1989-es bajnokcsapattal)

Körzeti, majd háziorvosként nemcsak kezeléssel, hanem jó szóval, igaz emberséggel is segítette a betegek gyógyulását. Tevékenysége, szakmai tudása, humánuma példa volt és marad a fiatal orvosok és valamennyi csepeli számára.

Siklósi doktorról, Csepel szeretett, megbecsült, közkedvelt közéleti személyiségéről Horváth Gyula így emlékezett meg a világhálón:

Lesújtó hír! Feri elment!

Kevesebben lettünk mindannyian, akik számára embersége, viselkedése, kompromisszumkészsége

Röpködnek a maszkok (szó szerint, mivel nagyrészt külföldről érkeznek) és az erről szóló beszámolók a kormányzati propagandában. Tegnap például Szijjártó Péter külügyminiszter festette rózsaszínűre a közhangulatot, amikor arról beszélt, hogy miközben a világ minden országa Kína ajtaján dörömböl a védekezéshez szükséges felszerelésekért, mi ezen a héten 20 repülőt várunk, amivel 10 millió maszk, 2,5 millió gyorsteszt, bő 2000 lélegeztetőgép és minden egyéb érkezik. Ja, és a múlt héten is jött hét repülő, csak vasárnap majdnem 3,3 millió egészségügyi maszkot hoztak, itthon pedig – az operatív törzs tájékoztatása szerint – napi 33 ezret tudunk csinálni.

Vagyis a hét végére óvatos számítás szerint is majdnem 14 millió ilyen felszerelésünk lesz. Már látni, ahogy rövidesen az orvosi szobákban, rendelőkben, kórházi raktárakban helyet kell keresni a fölös maszkoknak. Mindenki felvesz kettőt-hármat, mert nem tudják hova tenni, az ápolók pedig

Benne még bízhatunk...

Jegyezzük meg a  dátumot: 2020. március 30. – mint amikor végleg befejeződött a rendszerváltással kivívott szabadság és demokrácia korszaka és az ország visszahanyatlott a diktatúrába.

Ami történt: Hétfőn megszavazta  az Országgyűlés kétharmados, Fidesz-KDNP-s kormánypárti többsége az úgynevezett felhatalmazási törvényt, amellyel az Orbán-kormány a koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva, annak megszűnéséig vagyis meghatározatlan ideig - gyakorlatilag a parlament kiiktatásával - rendeletekkel irányíthatja az országot. A rémhírterjesztést egytől öt évig terjedő börtönnel büntethetik. A törvényt nemcsak az ellenzék, hanem több nemzetközi szervezet is bírálta, mivel nincs konkrét határideje a különleges felhatalmazásnak, az addig tart, amíg a kormány meg nem állapítja a végét.

Természetesen minden normális ember tudja, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldást követel – nem működhet úgy tovább a világ, mint békeidőben. És valóban, a gyors operatív döntésekre képes kormányoknak nagyobb mozgásteret kell adni.

Idáig világos. Csakhogy, aki itt élt ebben az országban, és figyelte, mi történik, az tudja, hogy itt évek óta lehet az úgynevezett migráncsveszélyre hivatkozva vészhelyzetnek nevezett állapotot fenntartani, miközben menekült már nyomokban sem nagyon található Magyarországon...

Láthattuk azt a törekvést, miképpen próbál minden féket és ellensúlyt ellehetetleníteni az Orbán-kurzus. Ahol nincs senkinek önálló döntési jogköre és pozíciót nagyjából csak hajbókoló mamelukok kaphatnak. És élhetünk a gyanúperrel, ha egyszer túlleszünk mindezen, akkor bizony a felhatalmazási törvény továbbra is olyan virulens maradhat, mint a menekültekre hivatkozó válsághelyzet.

Egy közkeletű  legenda szerint az

Önkéntes karanténomban azon gondolkodom, tudok-e ajánlásokat adni a túlélésre. Hiszen én is túlélő vagyok, egy olyan korból, amikor ártatlanok gyilkolása parancs volt, nemhogy bűn lett volna, és én is a halálraítéltek közé tartoztam. Próbálok összeszedni néhány tényezőt.

Sors bona, nihil aliud, vagyis jó szerencse kell, semmi más. Nos, aki ezt a mondatot megfogalmazta, saját maga a példa rá, hogy tényleg jó szerencse kell: nehogy a vadkan agyara elérjen. Vagy nem kell vadkanra vadászni.

De mi van, amikor a vadkan – most éppen a korona-vírus – utánad rohan? El kell bújni előle (karantén), bár abszolút védelem, abszolút megtartó búvóhely nincsen. De ha legalább létrehozható partikuláris védelem, próbáljuk megalkotni!

Fontos, hogy tartsuk meg a jó kedélyünket! Ami nagyon nehéz feladat, egyrészt, mert

Sajnos túl sokáig lesz főszereplő Csepelen is: így néz ki a koronavírus az elktronmikroszkóp alatt. A CSH címlapjának első mondata „KÖZÖSEN CSEPELÉRT”. Egyetértünk! Mi a koronavírus-járvány előtti időszakban is így gondoltuk. Szemben az önkormányzat vezetőivel, a Csepeli Hírmondó főnökeivel, akik az elmúlt évtizedben – szerintünk – , nem sokat tettek a csepeliek összefogása, együttgondolkodása és cselekvése érdekében. Rengeteg kérdésre nem válaszoltak. Talán majd most megváltoznak?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  március 27-én megjelent 6. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Koronavírus, Borbély levél, Borbély az egészségügyi intézményben, kerületi intézkedések, változások az ügyfélfogadási rendben, a szakrendelőben, a közétkeztetésben (Borbély tájékoztatásában), a piacon, látogatási tilalom, elmaradó programok, március 15., kitüntetések és a már megszokott témák: iskolai hírek, sport, némi kultúra – ennyi a lap legújabb száma. 

A címlap első mondata „KÖZÖSEN CSEPELÉRT”. Egyetértünk, korábban, a koronavírus-járvány előtti időszakban is így gondoltuk. Szemben az önkormányzat vezetésével, a Csepeli Hírmondó szerkesztésével, amelyek az elmúlt évtizedben – szerintünk – , nem sokat tettek a csepeliek összefogása, együtt gondolkodása és cselekvése érdekében. Számos példát tudnánk felhozni, a legutóbbi azonban önmagáért beszél: Borbély Lénárd polgármester, élve a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendelet adta lehetőséggel, azonnal leállította a képviselő-testület munkáját, ráadásul ezt csak a képviselő-testület frakcióvezetőinek jelentette be. Eddig is csak gond volt a testülettel, most még több lenne. Most már törvényesen is negligálhatta a testület. No meg a nyilvánosság is zavarta, zavarja. Még kérdezősködnének a zemberek. Hogy miért, meg minek? 

Külön keretes írásban hívja fel a szerkesztőség az olvasók figyelmét az

Jóllehet a járványról szóló hírek már januárban megjelentek, nyilvánvaló, hogy a magyar kormány nem tett meg minden tőle telhetőt a felkészüléshez. Ráadásul úgy látszik, Orbánt bosszantotta, hogy a koronavírus mind jobban háttérbe szorít minden más általuk kreált „közéleti” témát, és félő, hogy kútba esik az újabb, a cigányság, a bíróságok, az ügyvédek ellen előkészített uszító kampánya.

A propaganda áthangszerelésével volt elfoglalva, mintsem, hogy a járványra való felkészülésen gondolkodjon, s főleg tegyen ez ügyben bármit is. Hazudni, maszatolni tehát azért kell, hogy mindez minél kevesebb ember számára váljon nyilvánvalóvá, hogy ne derüljön ki: nincs elég egészségügyi felszerelés, teszt, lélegeztetőgép.

És a törvénysértéshez segítőtársa is akadt. A járványügyi adatokkal kapcsolatos, napokon át tartó ködösítés nyomán az újságírók végre

Rendkívüli időkben sok gesztus jelentősége felértékelődik. Csepelen mozgalom indult maszkok és kesztyűk ingyenes szétosztására. Köszönet a kezdeményezőknek és követőiknek. A kerületi házak kerítéseire ismeretlenek és ismerősök  minden ellenszolgáltatás nélkül védőeszköz-csomagokat helyeztek el

Magyar Péter, a 444.hu munkatársa írja:

Rendkívüli időkben sok gesztus jelentősége felértékelődik. Csepelen a maszkok és kesztyűk osztásának és eladásának esetében vált ez a közhelyesnek tűnő tétel átélhetővé.

Péntek délben új szabályt vezettek be a csepeli piacon, többek között ez olvasható a piac Facebook oldalán:

ARRA KÉRÜNK MINDEN VÁSÁRLÓT, HOGY SZÁJMASZKOT ÉS KESZTYŰT EGYIDEJŰLEG HASZNÁLJON A PIACRA TÖRTÉNŐ BELÉPÉSKOR, ILLETVE LEGYEN MINDENKINÉL ÉLETKORT IGAZOLÓ SZEMÉLYES OKMÁNY!

Az életkor igazolása azért szükséges, hogy a 65 évnél idősebbek számára fenntartott délelőtti sávban más ne léphessen be, a szájmaszk és kesztyű viselését pedig Borbély Lénárd polgármester rendelte el. 

Bár a kormány és az országos tisztifőorvos a hét elején arra szólította fel a lakosságot, hogy csak betegek viseljenek maszkot, és egészségesek ne, a Magyar Orvosi Kamara kezdettől nem értett egyet ezzel. Mostanra az EMMI is visszavonta a maszk hordásától a lakosságot eltanácsoló Facebook-posztját.  A maszkokról szóló

Kásler Miklós és Müller Cecília. Két fontos szereplője napjainknak. Úgy látszik, mintha a magyar egészségügy problémái, már nem csak mennyiségi hiányosságokban jelennek meg, hanem minőségi /rendszer szintű/ akadályt jeleznek. Ezt pedig leginkább válságban lehet megérezni 

A védőfelszerelések hazánkba szállításával kapcsolatos íráshoz azt a megjegyzést tették, hogy a „koronavírus járványt nem Orbán Viktor csinálta!” A megjegyzés jogos! Valóban nem Orbán Viktor, és a mostani magyar kormány (NER) az oka a koronavírus járványnak. De ezt nem is állította senki! - Így kezdi újabb írását Horváth Gyula, majd folytatja:

Ellenzéki politikusként úgy gondolom, hogy egyéni példák nyomán, rendszer szintű kérdéseket érdemes elemezni. Ma természetesen azt, hogy az egészségügyi rendszerünk van-e olyan állapotban, hogy egy világméretű kihívásnak, a hazánkra eső terheit sikerrel fel tudja vállalni? Rendszerről beszélek, ahol az egészségügy nem csupán az orvosra, nővérre, szakdolgozókra, hanem az ő világszínvonalú munkavégzésüket megteremteni akaró, működő hálózatra, hátországra” is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy képes-e a társdalom – és milyen gyorsasággal, és hatékonysággal – átállni a válság üzemmódra? A megnyilvánulásaimból bizonyára kitetszik, hogy erős kételyeim vannak ez ügyben!

Úgy látszik, mintha a magyar egészségügy problémái, már nem csak mennyiségi hiányosságokban jelennek meg, hanem minőségi /rendszer szintű/ akadályt jeleznek. Ezt pedig leginkább válságban lehet megérezni. És még most is igaz, hogy