A kéményseprőcégeket kigolyózták a kormányzópárt szíves közreműködésével, így aztán győzelmi táncot járhat a rezsikommandó vezére a sameszaival együtt
Máris meghirdette az állami felszámoló a június végén bedőlt, valaha a legnagyobb kéményseprő vállalkozásként számon tartott Magyar Kémény Kft. vagyonát.
Két tucat autót és üzletrészeket hirdetett meg eladásra az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. a Magyar Kémény Kft. vagyonából. A társaság tavaly márciusban kért csődvédelmet, de az egyezségi kísérlet a hitelezőkkel nem járt eredménnyel, ezért idén júniusban felszámolás alá került cég. A hirdetmény szerint két leányvállalatában – a budapesti székhelyű Centrál Kémény Kft.-ben, illetve a kaposvári Kapos Kéményseprő Kft.-ben – lévő százszázalékos üzletrésze 1-1 millió forintért eladó. Ugyancsak lehet licitálni a gépkocsiflottájára, a két tucat jármű azonban
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó október 27-én megjelent 21. számából:
Hazánk egyik legtehetségesebb, legszorgalmasabb multimilliárdos mutatványosa, a felcsúti polgármester a Népszabadság felfüggesztését a rendszerváltás lezárásának tekinti. Persze ha megkérdeznék, a sajtószabadság zászlóvivőjének állítaná be szerény személyiségét.
Németh Szilárd – akarata ellenére - jót tett Szabados Ákossal, az erzsébeti polgármesterrel!
Miről is kellene szólni nemzeti ünnepeinknek? Miért kellene sokan összegyűlnünk ezeken a napokon? Miért kellene nekünk közemberként ilyenkor másként viselkednünk, mint ahogy a munkaszüneti napokon? Azért, hogy kifejezzük sorsközösségünket elődeinkkel és egymással. Hiszen megélt, újraélt, újraértékelt, megújított hagyományok és közös célok nélkül nincs sorsközösség. Az egymással vitázó, de szükség esetén egymással szolidaritást vállaló, jogaikat gyakorló állampolgárok nélkül, valóságos politikai és kulturális közösségek nélkül nincs nemzet, csak a látszata van: látszat nemzeti egység, hamis együttállás. Baj van, ha nincsenek közös ünnepeink. Ma pedig nincsenek.
Kérdéseink a csepeli önkormányzat képviselő-testületének ma esti ülése előtt
A csepeli Fideszesek felháborodási hullámot akarnak gerjeszteni, hogy bizonyítsák nagyvezérüknek: az, ami itt a népszavazási fiaskót okozta az nem az ő elutasítottságuk következménye. Úgy látszik, hogy a hazugsági kényszer annyira elhatalmasodott rajtuk, hogy legyőzi az illiberális rendszerben kötelező tekintélytiszteletet is, csak azért, hogy megmaradhassanak Csepelen a jól jövedelmező funkcióikba. Mindenki számára látható, hogy frusztráltságuk, és kisebbségi érzésük nem elég az elvárások teljesítéséhez. 