A kéményseprőcégeket kigolyózták a kormányzópárt szíves közreműködésével, így aztán  győzelmi táncot járhat a rezsikommandó vezére a sameszaival együtt

Máris meghirdette az állami felszámoló a június végén bedőlt, valaha a legnagyobb kéményseprő vállalkozásként számon tartott Magyar Kémény Kft. vagyonát.

Két tucat autót és üzletrészeket hirdetett meg eladásra az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. a Magyar Kémény Kft. vagyonából. A társaság tavaly márciusban kért csődvédelmet, de az egyezségi kísérlet a hitelezőkkel nem járt eredménnyel, ezért idén júniusban felszámolás alá került cég. A hirdetmény szerint két leányvállalatában – a budapesti székhelyű Centrál Kémény Kft.-ben, illetve a kaposvári Kapos Kéményseprő Kft.-ben – lévő százszázalékos üzletrésze 1-1 millió forintért eladó. Ugyancsak lehet licitálni a gépkocsiflottájára, a két tucat jármű azonban

Egyre inkább érdemes figyelemmel kísérni a szomszédos Szigetszentmiklóson küzdő Buckai Szövetség Egyesület munkáját. Összefüggéseiben vizsgálják a térség - benne Csepel - lakosságának problémáit. A közlekedés kiemelt figyelmet kap tőlük is. Ezt bizonyítja a Csizek Csaba elnök következő írása:

Az elmúlt időszakok során és nagyjából az elmúlt évben komoly dilemmát okozott az a kérdés, hogy mi lesz azokkal a járatokkal, amelyek a BKK vonalaiként futnak, de elhagyják a Fővárost! A környező települések azt mondják kellőképpen hozzájárulnak ezekhez a járatokhoz, míg teljesen mást mond a Főváros! Szerintük a BKK Budapest határain kívüli járataival csak veszteséget termel és voltaképpen nem éri meg.

A kötött pályás vonalakról, azaz a HÉV-ekről hamar megtudhattuk, hogy a MÁV keretein belül fognak tovább üzemelni és talán azokra is elhozzák a STADLER RAIL vonatokat, amelyek modern, halk, alacsony padlós és kényelmes utazást biztosítani képesek. Ugyanakkor mi lesz a buszokkal? Vagy mi lesz a Csepeli HÉV-vel?

A Csepeli HÉV-ről már megtudtuk, hogy

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük, ami benne van, arról elmondjuk a véleményünk

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó október 27-én megjelent 21. számából:

A lap 24 oldalának egyharmada a csepeli 56-os ünnepségekkel foglalkozik, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére szervezett programokról tájékoztat. Az írásokat olvasva több dolgot hiányoltunk. Például azt, hogy Nagy Imréről, a forradalom miniszterelnökéről és társairól egy sort sem olvashattunk. Pedig az ünnep előtti napokban koszorúzás is volt Nagy Imre emléktáblájánál az önkormányzati tisztségviselők távollétében, a Nagy Imre Általános Művelődési Központ bejáratánál, ahol többek között a Nagy Imre ÁMK vezetése és diákjai, a Nagy Imre Alapítvány nevében pedig Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája koszorúzott. Csepelen is megkezdődött Nagy Imre „kiretusálása” az ’56-os forradalom és szabadságharcból.

Kerestük azokat a sorokat is, amelyek az igazság jegyében tanúsíthatták volna, hogy Csepelen, ahogy az országban sincs egység, a miniszterelnök „új egységet” bejelentő mondatai ellenére sem. Sőt! A teljes baloldali ellenzék, immár második éve teljesen távol tartotta és tartja magát

Nincs újságíró, akinek praxisában ne fordult volna elő, hogy elméjében károsodott ember kereste meg. Az ilyen kuncsaftokat rendszerint idegen hatalmak – földönkívüliek, CIA, KGB stb. – megfigyelik, zaklatják, megbetegíteni akarják. Parancsukra a házmester „sugarazza” őket és más disznóságokat is művelnek velük.

Ennek a típusnak korszerűbb, mondhatni közösségi változata  szerint repülőgépekről szisztematikusan permetezik halálra az emberiséget a „tudjukkik”.

Vannak továbbá nyugtalan uralkodók – akiket a rejtői alapművel ellentétben nem ápolnak biztonságos intézményekben -, akik eljutottak már a fentebb vázolt kórtünetig. Orbán Viktor például megosztotta már a népével, hogy

Az állami Magyar Villamos Művekhez, vagyis az MVM-csoporthoz kerül a Csepel II. Erőmű. A Világgazdaság értesülése szerint a vevő már meg is állapodott az erőműtársaság tulajdonosával, svájci Alpiq AG-vel, de a szerződést még nem írták alá. A készülődés egy ideje nem volt titok. A közelmúltban Csiba Péter, az MVM elnök-vezérigazgatója azt közölte a Világgazdasággal, hogy cége tárgyal az erőmű megvásárlásáról. A gazdát cserélő társaság egységei korábban is az MVM mérlegkörében, vagyis az MVM létesítményeivel összehangoltan működtek. A gönyűi és a Dunamenti 3. blokk után a csepeli az ország legkorszerűbb gázüzemű erőműve. 2000-ben épült, villamos energia mellett

Amíg ön ma éjjel egy órával többet aludt, elkezdődött a téli időszámítás. Miként 36 év óta mindig, úgy most is - elvileg és hivatalosan  - éjszaka háromkor kellett az óramutatókat egy órával visszaállítani. Sokan ezt már szombat este megtették, így tértek nyugovóra.

Ha az óraigazítást elmulasztotta, akkor még most sincs késő, tegye meg, állítsa át óráit a téli időszámításra, jövő év márciusának utolsó vasárnapjáig ne is nyúljon hozzájuk.

Október 30-án, vasárnap éjjel 3 órakor kell visszaállítani az órákat 2 órára, ekkor veszi kezdetét a téli időszámítás. Az átállás érinti a MÁV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egyes járatait is.

A magyarok 80 százalékának elege van az óraállításból. Ötből négy ember eltörölné. Ráadásul ötből egy rosszul tudja, hogy ősszel vissza vagy előre kell-e állítani.

Bebizonyosodott: nem szeretjük az óraállítást, elegünk van belőle. A magyarok 80 százaléka, ötből négy ember eltörölné az óraátállítást. Ez derült ki a

Hazánk egyik legtehetségesebb, legszorgalmasabb  multimilliárdos mutatványosa, a felcsúti polgármester a Népszabadság felfüggesztését a rendszerváltás lezárásának tekinti. Persze ha megkérdeznék, a sajtószabadság zászlóvivőjének állítaná be szerény személyiségét.

Szívesen lenne ő egy más szellemiségű "Népszabadság" új tulajdonosa. Bölcs érvelésében arra hivatkozott, hogy pár évvel ezelőtt azt se hitte volna, hogy szállodák boldog tulajdonosa lesz. Szerintem, ha kirobbanó tehetsége, és örök megbonthatatlan barátsága a miniszterelnökkel laptulajdonossá varázsolná, az valóban a rendszerváltás végét jelentené.

Innen már mélyebbre süllyedni nem lehetne!  

Hajrá Felcsút, hajrá szemfülesek!

Illés Mátyás (Népszava)

Németh Szilárd – akarata ellenére - jót tett Szabados Ákossal, az erzsébeti polgármesterrel!
A rezsibiztos, az országos nyilvánosság előtt jól megbírálta a XX. kerületi képviselő testületet, mert az ottani Fidesz alpolgármesternek nem engedték, hogy kampányoljon az október 2-i népszavazás mellett. Persze, ez hazugság! Úgy kampányolhatott Erzsébeten a Fideszes alpoli is, ahogy akart. Némethnek valójában nem is azzal lehetett baja, hanem azzal, hogy a felesleges, eszetlen és törvénytelen pénzszórásra az ottani képviselő-testület nem volt hajlandó. Nem akart a kampányban közpénzt áldozni, Németh elvárásai szerint.

Németh Szilárd elkeseredett magányában Csepelt vizionálta a szeme elé.
Mert ott aztán a Fidesz többségű kerületvezetés két kézzel szórta a közpénzt a kampányra. /Azt csak csendesen jegyzem meg, hogy

Miről is kellene szólni nemzeti ünnepeinknek? Miért kellene sokan összegyűlnünk ezeken a napokon? Miért kellene nekünk közemberként ilyenkor másként viselkednünk, mint ahogy a munkaszüneti napokon? Azért, hogy kifejezzük sorsközösségünket elődeinkkel és egymással. Hiszen megélt, újraélt, újraértékelt, megújított hagyományok és közös célok nélkül nincs sorsközösség. Az egymással vitázó, de szükség esetén egymással szolidaritást vállaló, jogaikat gyakorló állampolgárok nélkül, valóságos politikai és kulturális közösségek nélkül nincs nemzet, csak a látszata van: látszat nemzeti egység, hamis együttállás. Baj van, ha nincsenek közös ünnepeink. Ma pedig nincsenek.

Nincsenek, mert mai alaptörvényünk és a hivatalos emlékezetpolitika kitagadja a baloldalt és a szabadelvűséget a nemzetből. De azért sem közösek ezek az ünnepek, mert a magyar társadalom tagjainak nagy része nem érzi biztonságban magát, nem gondolja az államról, hogy az az övé, nem érzi, hogy

Papp Károly altábornagy, országos rendőr-főkapitány, Keresztes Imre főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője és Hajdu János, a Terrorelhárító Központ (TEK) főigazgatója a sajtótájékoztatón

Gépkarabéllyal adott le öt-hat lövést Bőnyben egy idős férfi szerda reggel, és megölt egy 46 éves rendőrt. Az áldozatot hősi halottá nyilvánítottak és alezredessé léptettek elő - jelentették be a Központi Nyomozó Főügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetői győri sajtótájékoztatójukon. A legújabb információk, vélemények ITT olvashatók)

    Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője elmondta, hogy

A lármafa – az ifjabbak kedvéért - az átkosban a helyi tömegtájékoztatás fontos eszköze volt. Oszlopokra szerelt, káposztáshordó méretű hangszórók nyújtottak teljes lefedettséget. Háziasszonyok a csukott konyhaablaknál is hallhatták, mit dobol az elektromos kisbíró.

A „stúdió” a könyvtár egy zárt szobájában volt és kellett jó tíz perc, mire bemelegedtek a bazi csöves erősítők – egy atomtámadást tuti lekéstünk volna vele. Sokat ott lebzselő diákként fedezték fel bennem, hogy negyedévente az eboltásról a kötelező tüdőszűrésről meg más

Kérdéseink a csepeli önkormányzat képviselő-testületének ma esti ülése előtt

A csepeli képviselő-testület csütörtökön 17 órakor nyilvános ülés tart a polgármesteri hivatal földszinti tanácstermében . A Borbély Lénárd polgármester által publikált meghívóban szereplő javasolt napirendek ITT olvashatók.

A fontosabb témákhoz kapcsolódó kérdéseink a következők:

Egy combközépi amputációért többet fizet az OEP, mint a végtag megmentését célzó műtétért.

Még mindig háromszor több amputációt végeznek el Magyarországon, mint az EU-ban, az arány pedig nem változik. Az ok az, hogy ez éri meg a rendszernek. A rekonstrukciós érműtétekért a kórházak nem kapnak annyi támogatást, mint az amputációért.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete hívta fel arra a figyelmet: egy combközépi amputációért többet fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mint a végtag megmentését célzó, az elzáródott verőeret áthidaló műér beültetéséért vagy saját érből elkészített áthidalás elvégzéséért. A 2016. augusztus 1-jén megjelent új HBCS (homogén betegségcsoportok) finanszírozás változása nem vette figyelembe az érsebészeti-angiológiai radiológiai szakmai közösség elmúlt években beadott javaslatait. (VG)

Életének 89. évében, hosszan tartó súlyos betegség után keddre virradó hajnalban elhunyt Bara Margit Kossuth-díjas színésznő, az 1950-1960-as évek egyik legnagyobb magyar filmcsillaga.

Igéző szépség volt Bara Margit, akit a magyar Greta Garbónak is neveztek. A köztudatban mindörökké megmarad gyönyörűnek, hiszen igen hamar derékba törték a pályáját, pedig színpadon és filmen egyaránt ünnepelt, körülrajongott színésznő volt, aki rá is szolgált a csodálatra. Az elsőrangú külső kifinomult intelligenciával párosult, ami lerítt temérdek titkot hordozó arcáról. Ez az arc úri asszony és cselédlány játszására egyaránt alkalmas volt. Személyiségéből mindig gerincesség, egyenesség, tartás sugárzott. És elképesztő nőiesség, ami veszélyesen vonzóvá tette.

Kolozsvár legszebbnek tartott színésznője, aki eredetileg balett táncos akart lenni, már szülővárosában főszerepeket játszott. Addigi életét fájdalmasan odahagyva, úgy, hogy hosszú-hosszú időre teljesen el is kellett szakadnia egykori otthonától, 1955-ben érkezett meg Budapestre. A legenda szerint már utána egy órával

Minden harmadik magyar nem jut megfelelő, tápláló ételhez. A mennyiségi mellett a minőségi éhezés is egyre nagyobb problémát jelent, miközben évente csaknem kétmillió tonna élelmiszer kerül a kukába.

A magyarok fele nem jut rendszeresen minőségi élelmiszerhez, mert nem engedheti meg magának azt, az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy a lakosság harmada nem ehet legalább minden második nap húsfélét vagy halat, kénytelen beérni más, egészségtelen és olcsó étellel. A legrosszabb helyzetben a nyugdíjasok és a nagycsaládosok vannak, előbbiek 41, utóbbiak 46 százaléka nem jut rendszeresen egészséges és tápláló élelemhez.

A helyzetet súlyosbítja, hogy

B. Zsolt azt mondta, hogy akik visszaadják kitüntetéseiket, azok írni-olvasni nem tudó senkiházik, mert csak bizonyos kifejezéseket emelnek ki publicisztikáiból, pedig ha tovább olvasnák az írásait, rájönnének, hogy Ő se nem rasszista, se nem antiszemita.

Olyan ez, mint amikor a focista dühében elrúgja a labdát, és a bíró ezért sárga lapot mutat neki. Mire a focista: Te meg már miért nem ... föl azt a jó édes ...anyádat? Erre a bíró piros lapot mutat neki, kiállítja. A focista értetlenkedve kullog le a pályáról és azt mondja: Széééép. Már kérdezni sem szabad???

B. Zsoltnak esze ágában sincs bármit is visszaadni, sőt direkt örül annak, hogy sok tisztességes ember szemében páriává lett. Ő nem akar egyességre jutni azokkal, akiknek elege lett a kormányzati trükközésekből, akik megpróbálják leleplezni hogy Orbánék össze-vissza hadoválnak keresztényi cselekedetről, meg emberségről, miközben magyar emberek millióit is koldusbotra juttatták.

Ugye látták

A csepeli Fideszesek felháborodási hullámot akarnak gerjeszteni, hogy bizonyítsák nagyvezérüknek:  az, ami itt a népszavazási fiaskót okozta az nem az ő elutasítottságuk következménye. Úgy látszik, hogy a hazugsági kényszer annyira elhatalmasodott rajtuk, hogy legyőzi az illiberális rendszerben kötelező tekintélytiszteletet is, csak azért, hogy megmaradhassanak Csepelen a jól jövedelmező funkcióikba. Mindenki számára látható, hogy frusztráltságuk, és kisebbségi érzésük nem elég az elvárások teljesítéséhez.

A csepeli népnek elege lett belőlük! A főnöki önkény, - ami a hozzáértésük, felkészültségük, és rátermettségük teljes hiányát demonstrálja - oda juttatta őket, hogy már a legnagyobb úrnak, Orbán Viktornak is kénytelenek hazudni. Persze a felcsúti sokkal sunyibb annál, hogy

Miért kell folyton hazudozni? Ezt a kérdést akár naponta feltehetjük a kormányfő, a külügyminiszter, az MNB elnöke, Lázár, Rogán és a többiek megnyilatkozásait hallgatva.

Miért jó a hatalomnak, ha hazugságok hálójával borítja be hazánk lakosságát, felszínre hozva a jellem legocsmányabb vonásait? A válasz egészen egyszerű: az emberek megszokták, hogy így éljenek, vagy keressék a megélhetés nagyon szűkre szabott lehetőségeit. Így aztán Orbán Viktor elferdítheti a pozsonyi csúcson történteket, Szijjártó hazudhat a migránsok megszállta nyugati fővárosokról, Matolcsy válasz nélkül hagyhatja a kínos kérdéseket, Farkas Flórián, a Lázár szerint méltatlanul támadott roma-helytartó szabadon élvezheti tolvajlása gyümölcseit, Rogán tetszése szerint hozhatja helyzetbe magát, szomszédait és üzletfeleit.

Csak legyintünk, tudjuk, a rendőrség

A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet  Dr. Bolla Dezső helytörténész, Csepel díszpolgárának Helytörténeti olvasókönyv című kötetének második részéből, amelyben Csepel második világháborút követő eseményeit dolgozta fel.

Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.

Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 60 évvel ezelőtti napok történéseit: