Magyarországon senkit sem lehetne úgy csuklóztatni, ahogyan ma a kormány a vállalkozókkal és az alkalmazottaikkal teszi.

A miniszterek és államtitkárok gyülekezete nem érné fel ésszel, mit jelent egy a döntés a kereskedelemben dolgozók családjainak? Ha így van, alkalmatlanok, és ez még a jobb verzió. Pedig jó pár éve mantrázzák az érintettek: kiszámíthatatlan politika mellett nincs tisztességesen, jól működő üzlet. Ahogy ezt a vasárnapi boltzáras sztorit elintézték a jobban teljesítők, az nemcsak arra bizonyíték, hogy a kisemberek és a kisebb és nagyobb vállalkozók sorsa sem érdekli őket, hanem arra is, hogy képtelenek lennének egy vállalkozást sikerre vezetni.

Még soha életükben nem írtak egy üzleti tervet, nem alkottak cégstratégiát. Ellenkező esetben az egész országot érintő kérdésekben nem Orbán Viktor egyszemélyi döntése érvényesülne. Pokolba az üzleti tervvel? Minek? Ha csinál is valaki, akkor

Azt hittem hülyéskedik a feleségem, amikor a múlt hónap végén letett elém egy számlát, benne részletesen felsorolta, mennyivel tartozom neki az otthoni munkákért.

A legtöbbet a főzésért és a takarításért kérte, noha szerény óradíjjal számolt, a felét csak annak, amiért a szomszéd takarítónője dolgozik, pedig ő magasan képzett munkaerő. Napi három órával számolva ez 60 ezer forintot kóstált. Naponta két órát töltött a konyhában, a végösszeg 40 ezer forint, de nem szólhattam egy szót sem, nem számolta fel a bevásárlásra fordított időt, benzinpénzt sem kért, pedig

Az egyik legjobb érzés talán az, amikor úgy teszünk jót valakinek, hogy nekünk abból semmilyen hasznunk nem származik. Ezt nevezzük önzetlen segítségnek. Három olyan ember története következik, akik úgy döntöttek, munkájukkal, pénzgyűjtéssel és felajánlásokkal, amikor csak tehetik, ők segítenek. Önzetlenül.

A történet Balázs Bernadett, vagy, ahogy az általa létrehozott Kétkeréken Klubban ismerik, Bringás Betty, Ellenbacher Attila tévészerelő és Lakatos Norbert szobafestőről szól. És, hogy mi köti össze a három embert? Az önzetlen segítség.

Nyitva lesz az összes Aldi, sok Spar, Auchan és Tesco is kinyit, illetve a CBA-k és a Coopok is nyitva lesznek most vasárnap, de sok bolt még kivár a nyitással. Az éjszakai nyitvatartást az önkormányzatok engedélyezhetik majd, de mivel a régi törvény jön vissza, esélyes, hogy újra járhat 10 után a kedvenc boltjába. Az Index hírportál összeszedte, hogy eddig hogy állnak a boltok a boltzár eltörlésével.

Az üzletek közül egyedül az Aldiról lehet tudni, hogy mind a 108 boltjukat kinyitják. A boltok vasárnap reggel és 8 és délután hat között lesznek nyitva mostantól minden vasárnap. 147 Tesco is nyitva lesz vasárnap, alapból reggel hat (néhány helyen öt) és este 10 között (részletes listát itttalál). Az áruházakban kizárólag azok dolgoznak majd, akik önként vállalták a vasárnapi munkát.

Magyarországon 72 évvel ezelőtt, 1944. április 16-án kezdődött a magyar faji törvények alapján zsidónak minősített magyar állampolgárok, a vidéki zsidóság deportálása  a náci Német Birodalom koncentrációs táboraiba, halálgyáraiba. A több mint hét évtizede megtörtént tömeggyilkosságot, a népirtást jelenleg szemérmesen holokausztnak nevezik, hazánkban ma ennek van emléknapja.

Blogunk most Fahidi Éva portréját mutatja be. Néhány részletet láthatunk a magyar-német kooperációval végbe vitt kegyetlenséghez vezető útról, és arról:  egy fiatal magyar lánynak mit kellett kibírni, hogy életben maradjon, túlélő legyen, aki most elénk tárja történetét:

Attiláék egy péntek este éppen a hétvégét tervezgették kisfiúkkal, amikor csengettek.  2 rendőr állt az ajtóban,  és közölték,  hogy lefoglalják a család 2 éve használt Renault-ját, mert lopott. Svájcban lopták el évekkel korábban. A több mint  2 milliós kocsit azóta sem látták. És hiába lobogtatják az eredetiségét bizonyító közokiratot, amit, a kötelező 20 ezer forintos vizsgálat után megkaptak, széttárja a kezét a hivatal. Úgy tűnik, semmit sem ér az eredetiségvizsgálat, amiért évi 5 milliárdot szed be az állam. Moskovics Judit riportja az RTL Klub Házon kívül című műsorában:

Erre a napra még csak "figyelmeztető" sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, április 20-ra már egész napos munkabeszüntetés terveznek, annak ellenére, hogy a kormány mind a mai, mind a tervezett országos sztrájkot is minden erővel igyekszik ellehetetleníteni. Péntek reggel nyolckor   kezdődött és délelőtt 10 óráig tartott az első, kétórásra tervezett pedagógussztrájk, illetve a fekete pólós szimpátiatüntetés. A figyelmeztető sztrájkról készült képriport itt látható

A sztrájkolók arra akarják ráébreszteni a döntéshozókat, hogy semmi sincs rendben a közoktatásban,  a főként

A gyanú árnyéka: Kaphatnánk olcsóbban, de a kormány magának akarja a pénzt

Rezsicsökkentés helyett az Orbán-kormány az új „nemzeti közműhöz” csoportosít át a harmadukra eső nemzetközi olajárak és a változatlan lakossági gázdíjak között keletkező haszonból. Mindez látszólag hátraarcot jelent a rezsiharcban. Most, hogy állami kézbe került a háztartások ellátása, máris emelhető a szolgáltatók árrése.

Aki nem érti, hogyan lehet Magyarországon a politikából meggazdagodni, tanulmányozza Orbán Viktorék történetét. Elég egyszerű. Kezdje a Mester utcai kétszobás bérleménnyel, amelyet 1991-ben a Haris közben (Budapest legelitebb utcájában) egy frissen felújított, 135 négyzetméteres, négyszobás önkormányzati bérlakásra cserélhettek. 1994-ben a luxuslakást 560 ezer forintért megvásárolták az önkormányzattól. 2002-ben az a Kékessy Dezső vette meg ezt tőlük 63 millióért, akit mindenféle diplomáciai múlt nélkül Orbán tett párizsi nagykövetté.

Olcsón venni, drágán eladni, a közösből nagyot markolni, politikai szívességgel vagy közvagyon közbeiktatásával fizetni – a recept régi, de

Április 15-én a  Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ( PDSZ) két órás figyelmeztető sztrájkot hirdet reggel 8 és 10 óra között, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform támogatásával. A tiltakozó pedagógusok nem csak saját céljaikért, hanem az egészségügyben, a közművelődésben és a szociális szférában dolgozókért is kiállnak. A figyelmeztető sztrájkkal szolidaritást vállalók  felhívásukban a következőket írják:

Az MSZP Csepeli Szervezetének taggyűlési felhívása

A csepeli MSZP közölte, hogy a kerület lakói a szocialisták aktivistáit a következő hetekben, hónapokban megtalálhatják minden péntek és szombat délelőtt a Csepeli Piac mellett! Kérik a csepelieket, segítsenek, hogy a társadalmi akarat ismét győzedelmeskedjék a politikai önkény felett!

A felhívásban ezt írják:

Tisztelt csepeli Polgárok, Civil Szervezetek, Demokratikus Pártok!

A vasárnapi boltzár megszüntetéséről szóló kormányzati bejelentés igazolja: győztek az emberek Magyarországon, győzött a társadalmi akarat, a részvételi demokrácia, és győzött a Magyar Szocialista Párt!

Nem maradtak hatástalanok a diáktüntetések sem

A vasárnapi boltzár eltörlése nem az első eset, amikor  meghátrált a fideszes ha­talom.

SCHMITT PÁL A plágiumbotrányba keveredett köztársasági elnök mellett az után is kitartott a miniszterelnök és a kormány, hogy a Hvg.hu kiderítette róla, doktori disszertációja nagy részét forrásmegjelölés nélkül átvette más szerzőktől és saját szellemi termékeként mutatta be. 2012. március végén a Semmelweis Egyetem megfosztotta doktori címétől. Schmitt még ekkor sem akart megválni tisztségétől, mint ahogyan a kormánypárt vezetői is kiálltak mellette, ám néhány nap múlva, április 2-án az államfő bejelentette lemondását: a népharag elsöpörte.

VÁLASZTÁSI REGISZTRÁCIÓ Sokáig úgy tűnt, hogy a Fidesz vészesen komolyan veszi az előzetes választási regisztráció tervét. Azt, hogy csak azok vehessenek részt a választáson, akik előzőleg feliratkoztak. Az ellenzék támadta az elképzelést, az elfogadott törvényjavaslatot Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybíróságra küldte, amely 2012 decemberében megsemmisítette a szabályozást.

A civilek előztek. A politikusoknak dönteniük kell: lépnek-e utánuk. Ez most határátlépés volna, méghozzá „illegális", amely a szokásos parlamenti ellenzékiségből kijjebb vinne, fél lábbal a rendszeren kívülre. Kérdés, szabad-e megtenni, kérdés, van-e szándék rá.

A tiltakozás új minősége jelent meg: a tömeges polgári engedetlenség. Kevésbé látványos, mint a több tízezres tüntetés. Kevésbé hathatós és impozáns, mint amilyennek az országos pedagógussztrájk készül. A polgári elégedetlenség valami más. Az a résztvevőket – akarják vagy sem – magával a rendszerrel állítja szembe. Akár a liget fáit veszik körül, akár az iskola elé állnak ki egy órára engedély nélküli „vadsztrájkot" tartva, ott és akkor kívül vannak a rendszeren. Azt mondják: fütyülök a rossz törvényeitekre. „Nincsen hatalmatok fölöttünk." Ez általában is hadüzenet a status quó­nak, hát még egy olyan rendszernek, amely nem más, mint függőségek és kiszolgáltatottságok építménye. Itt az a szokás, hogy törvényessé és ezzel hitük szerint támadhatatlanná emelik a tisztességtelent. És erre jött most a válasz:

"A csepeli HÉV sorsával kapcsolatban egyébként egy koncepció biztosan létezik. Ez a teljes felszámolásáról szól. Mint elsőként megírtuk, ha Budapest elnyeri a 2024-es olimpiát, Csepelre megszűnne a HÉV-közlekedés, helyette szűkösebb utaskapacitású villamosok járnának." - Ezekkel, a most következő cikkből kiemelt szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Hudák János a csepeli HÉV sorsát is érintő cikket:

Annyira különbözőképp működik a két rendszer, hogy a MÁV nem fogja tudna átvenni a fővárosi HÉV-hálózatot, egy külön céget kell alapítani. Ezzel fél évet csúszik majd az átalakulás. A csepeli járattal lesz a legtöbb gond, és valószínűleg törvényt is módosítani kell majd.

A korábban az önkormányzatok által működtetett szakképző iskolák 2013-ban a Klik alá kerültek, majd 2015-ben átvette őket a Nemzetgazdasági Minisztérium és létrehozta számukra a Klikhez hasonló úgynevezett „szakképzési centrumokat", megyénként egyet vagy kettőt és a fővárosban ötöt. A rendszerbe azonban nem kerültek be az alapítványok által fenntartott szakiskolák. Ezek többnyire olyan szakmákat tanítanak, amelyek az állami rendszerben nem elérhetők. Viszont az állam ezeket is szeretné bekebelezni, arra kényszeríteni, hogy működjenek együtt a szakképzési centrumokkal.

Erre egyebek mellett a fejkvóta korlátozásával próbálják rákényszeríteni az alapítványi szakiskolákat.

A közfelfogás szerint a közoktatásban dolgozó pedagógusnál kiszolgáltatottabb, befenyítettebb alkalmazottja kevés van a magyar államnak (a „nemzet napszámosa” kifejezés a méltatlanul alacsony fizetések mellett éppen erre a státuszra utal). Most mégis azt látjuk, hogy a kormányok különféle szeszélyeit, a megbecsülés hiányát, a mellőzöttséget és a mindig reformnak csúfolt átgondolatlan kapkodást némán tűrő tanárok a sarkukra állnak, hasonló bátorságot mutatva, mint az előző ciklusban a férőhelyek durva visszavágását megakadályozó egyetemi-főiskolai hallgatók.

Ugyanakkor itt vannak az egészségügyi dolgozók a maguk szinte korlátlan zsarolási potenciáljával, és mégis szó nélkül tudomásul veszik, hogy a kormányzat rendre beléjük törli a cipőjét. A nekik tett bérfelzárkóztatási és életpálya-ígéreteket nem teljesíti, az ágazat lerohadását nem lassítja, az ellátás személyi és emberi minimumfeltételeinek biztosítása érdekében nem tesz semmit.

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. kerületi önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó április 7-én megjelent 7. számából:

Változatlanul a sikerpropaganda határozta meg a Csepeli Hírmondó újabb számának szerkesztési elveit.  A képviselő-testületi ülésről újra csak a pozitív ügyek kerülhettek a szűkszavú tájékoztatóba. Sikerként, önkormányzati sikerként kellett eladni a „luxus lakópark” lassan hét éve halott ügyét. A rezsicsökkentés siker sztorija is folytatódott, hiszen „ameddig Fidesz-kormány van, addig marad…”, – állítja Németh Szilárd, „a Fidesz országgyűlési képviselője”.(Csak így, további titulusai nélkül!) Kiderült az is, hogy

Ma van ötvenöt éve annak, hogy 1961. április 12-én Jurij Gagarin végrehajtotta világtörténelmi űrrepülését, amely egyben az emberi űrutazás kezdetét is jelentette. Gagarin a Vosztok-1 űrhajóval  Bajkonurból indult  a világűrbe, és  108 perc múlva visszatért a Földre.

Pojéhali ! (Indulás) – mondta Jurij Gagarin a start pillanatában. Pár perccel később jelentette a repülésirányító  központnak, hogy érzi a megterhelést, a vibrációt, és  mindezt jól viseli. Aztán megváltozik  Gagarin hangja, érezhető az öröm, a lelkesedés. A hajtóművek zaját túlkiabálva fiatal és vidám hangon közli, elsőként az űrből az emberiség történelmében: "látom a Földet"...