Boldogok a közmunkások. Boldogok, mert a kormányfő egy hajnalon arra ébredt, hogy az ország szuverenitásának megvédése, erősítése és saját respektje végett, ő bizony megvédi a keresztény Európát, ha nem akarja is, a migránsoktól, megélhetési bevándorlóktól, az új népvándorlástól, s ezt ő legott ki is plakátoltatta, meg kérdőíveket is kiküldött az ő áldott népének, hogy az bizonyságot tegyen az ő hite mellett.

De nem volt elégedett. Kell még valami, töprengett, és azonmód el is határozta, hogy kerítést építtet a déli határon, 175 kilométeren, 4 méter magasan, 2 méter mélyen, NATO-szögesdróttal a tetején, hogy csinos legyen, és szó se érhesse az elátkozott szövetségesektől. Amúgy meg beszélhet bárki, bármit, nem számít.

Arra a bizonyos Móricka-viccre gondoltam, amikor a közpénzből fenntartott csepel.hu, július 30-án, 12:24-kor megjelentetett, „Világháborús bunkert találtak egy csepeli óvodában” című írást elolvastam. A viccben a tanító néni kérdezi a gyerekeket a háziállatokról. Amikor Mórickára kerül sor, ő elkezdi dicsérni a szomszéd 16 éves csinos, szőke lányát. A tanítónő erre megkérdezi Mórickát, hogy jön ide, a háziállatok helyett a szomszéd lány. Erre Móricka: tanító néni, nekem mindenről a szomszéd lány jut az eszembe.

A csepel.info-tól átvett, „szerkesztőségi” írás szerzője a bazári stílusjegyek alapján, Ábel Attila alpolgármester, a szélsőjobboldali felhangoktól sem mentes csepel.info tulajdonosa és működtetője is olyan, mint Móricka. Bármi történik a kerületben, mindenről ugyanaz jut az eszébe, vagyis a szomszéd lány. Bocsánat, helyesbítek. Nem a szép, szőke szomszéd tinédzser (mert mit szólna a közvélemény), hanem a szocik. Nem azt állítom, hogy a szocik tetszenek neki, csak azt, hogy már egy világháborús bunker megtalálásánál is ők jutnak az eszébe.

Csak annyit kell elérni, hogy annak, aki védekezésre képtelen, semmiképp ne legyenek jogai. Ne tudjon enni, ha éhes, és szomjazzon, ha a hőség gyötri. Semmiképp se kóboroljon. Inkább ne legyen, és akkor nem lesz vele semmi baj. 

Nem szeretnék olyan országban élni, ahol tilos a kóbor állatokon vagy a bajba jutott embereken segíteni...

RAB LÁSZLÓ írása:

Közleménybe adta a Fidesz, hogy érezzem magam megbecsülve, mert nemcsak dolgozhattam az utóbbi évtizedekben, hanem gyerekeket is nevelhettem. A férjem meg örüljön, hogy dolgozhatott és még jó sokáig folytathatja. Hát ezen egy kicsit elgondolkodtam. Legelőször azon, hogy ekkora marhaság közreadásánál vajon remegett-e annak a keze, aki a Fidesz frakció sajtóirodáján megnyomta az enter gombot.

Másodsorban azon, vajon elrontottunk-e valamit, amikor a párommal együtt neveltük a gyerekeinket, ha nekem volt sürgős munkám, ő is megtalálta a pelenka két végét. A lányom is, a fiam is azt mondja, köszönik, nekik ez így volt jó. Mindketten akkor érezzük jól magunkat, ha tőlük és a munkahelyünkről is elismerést kapunk.

Harmadrészt a Fidesz frakció közleménye óta töröm a fejem, ha „a férfiaknak a legnagyobb megbecsülés a munka és az, ha szükség van rájuk”, akkor mit mondjunk a 60-hoz közeli barátainknak, akiket már kirúgtak és évek óta hiába pályáznak hetente tíz állásra. Többségüknek semmi bevétele – őket így becsüli meg a Fidesz. Vagy mivel bátorítsuk azt, akit

A kicsi túlélte a balesetet, de életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. A baleset a XXI. kerületi II. Rákóczi Ferenc úton, a nyílt pályaszakaszon történt.

Hároméves gyereket gázolt el hétfő este a csepeli  HÉV. A kisfiút életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba a mentők - közölte az Országos Mentőszolgálat.

Korábban a BKK a Facebook-oldalán annyit közölt, hogy baleset miatt a  HÉV helyett a teljes vonalon, vagyis Csepel és a Boráros tér között, pótlóbuszok járnak. A HÉV azóta ismét teljes vonalon közlekedik.

Az Országos Rendőr-főkapitányságon elmondták, : a baleset a XXI. kerületi II. Rákóczi Ferenc úton történt. A gyereket a nyílt pályaszakaszon gázolta el a HÉV. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja. (MTI)

AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó július 30-án megjelent 15. számából:

A Csepeli Hírmondó legújabb száma az országos és helyi pozitív hírek mellett, nem ír arról, hogy például:

> egyre több panasz érkezik a Vércse utcai lakóktól: „a választási kampányban 2014-re beígért park és játszótér helyett sitt lerakó és nehézgép parkoló lett a szomszédságukban”.

> Háromezer embert rúgtak ki a vasárnapi zárva tartás miatt.

A Csepeliek Munkásotthona című Facebook közösség írja:

FIGYELEM!!! Az aláírásgyűjtés megkezdődik! Az ívek elérhetőek a Csepeli Munkásotthon információs helyiségében. Kérjük minden kedves látogatónktól, támogatónktól, hogy amennyiben egyetértenek a kezdeményezéssel, aláírásukkal is támogassanak minket! Köszönjük!

Megdöbbentő, mit tálal sikerként az Orbán-kormány

Nem mutatott újdonságot, mégis megdöbbentő hatású ábrát tett közzé az OECD a foglalkoztatottakról szóló friss felmérésében. A kormány által legversenyképesebbnek hirdetett adórendszer a legmagasabb kulccsal adóztatja a minimálbért – az adat 2013-as, de a trend nem változott, nem is fog.

A kormány előszeretettel hangoztatja az alacsony szja-kulcsot, amely jövőre 16-ról 15 százalékra csökken, ám azt nem teszi hozzá, hogy emellett 17 százalékos egyéni járulékot és 1,5 százalékos munkavállalói járulékot is fizetni kell. Így a munkavállalói bérteher 34,5 százalék.

Van ilyen, hogy Gulágkutatók Nemzetközi Szövetsége, és annak elnöke most azt követeli, hogy országszerte épüljenek emlékművek a Gulágra és málenkij robotra hurcoltaknak.

Amúgy is Gulág-emlékév van (sőt meg is hosszabbították).

Csak rámutatnék, hogy pillanatnyilag málenkij robot keretében Magyarországon éppen épül a világ legnagyobb, működő Gulág-emlékműve. 175 kilométeres lesz.

Ugyanott rákellenes barackmag jutányos áron kapható.

Forrás: Facebook

Augusztus 3-án, hétfőn ünnepli 80. születésnapját Török Ferenc olimpiai bajnok öttusázó, szövetségi kapitány, a Fábián László, Martinek János, Mizsér Attila összetételű 1988-as olimpiai bajnok csapat kapitánya, a Magyar Öttusa Szövetség korábbi elnöke.

"Mostanában többször fölteszik nekem a kérdést, hogy hogy vagyok, és ilyenkor mindig azt felelem: reggel megnézem az újságot, és ha a Népszabadság halálozási rovatában nem vagyok benne, elindulok dolgozni. Igen, még ma is dolgozom, bár decemberben volt egy nagy gerincműtétem, ami szerencsére jól sikerült" - nyilatkozott az MTI-nek az ünnepelt.

Török Ferenc a sportolással sem hagyott fel, úszik, kerékpározik, és a műtét után lassan visszatér régi szerelméhez, a teniszhez.

"Még csak oktatóval játszom, aki

A magyar kormány által biztosított sportágfejlesztési támogatásból, 200 millió forintos beruházás keretében bővítették ki a csepeli Kolonics György Vízisport Központot.

Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke az átadó ünnepség alkalmából megtartott  sajtótájékoztatón elmondta: a múlt hétvégén állapodott meg a nemzetközi szövetség elnökével arról, hogy jövőre nemzetközi edzőtáborközpont létesül a csepeli vízitelepen. Hozzátette, hogy a fejlődő ázsiai és afrikai országok versenyzőit és edzőit képzik majd itt, magyar szakemberek bevonásával.

"A program a jövő év elején elindul, vagyis már az olimpia évében lesznek tematikus táborok és komoly edzői szimpóziumok" - fogalmazott az elnök, aki hangsúlyozta, hogy a Kolonics vízitelep öt éve a magyar kajak-kenu központjává vált, a jövőben pedig világszinten is a sportág egyik legfontosabb bázisa lehet. Baráth Etele szerint ez

Augusztus 1-jén, szombaton Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Csepelre érkezik. 9 és 16 óra között 35 féle átfogó vizsgálat egy helyen, egy időben, a Görgey tér 8. szám alatt (a szakrendelő és a piac közötti területen).

A szervezők szeretettel várnak mindenkit!

KARSAI LÁSZLÓ ÍRÁSA:

A magyarországi „zsidótörvények” társadalmi, gazdasági hatásának már jelentős a szakirodalma. Nem sikerült Kovács M. Máriának a numerus claususról (1920. évi XXV. tc.) szóló munkáival áttörést elérni. Bár az első világháború utáni Európa első antiszemita törvényéről van szó, a szakirodalomban és a publicisztikában az 1938. XV. törvényt nevezik változatlanul „elsőnek”. 1920-tól 1942-ig összesen 22 diszkriminatív törvényt szavaztak meg törvényhozóink, ezek végrehajtását pedig miniszteriális és kormányrendeletek százai segítették. A náci Németországgal egyre szorosabb szövetségre lépő Magyarországon nem az volt a meglepő, hogy 1938-tól sorozatban adták ki a jogfosztó törvényeket és rendeleteket, hanem az, hogy ehhez csak jó öt évvel Hitler hatalomra kerülése után kezdtek hozzá. Vannak történészek, akik – mint Schmidt Mária is – minden bizonyíték nélkül azt állítják, hogy a zsidótörvényekkel szemben jelentős politikai ellenállás bontakozott ki, és a magyar törvényhozókra komoly német nyomás nehezedett. Gyurgyák János a Teleki-kormányra (1939–1941) már 1939-től nehezedő német diplomáciai presszióról ír, annak ellenére, hogy 1940 nyara előtt egyetlen német vagy magyar diplomáciai jelentés vagy más forrás sem utal arra, hogy

Nagy erővel fenyegetik, riogatják a csepeli háztulajdonosokat, kertművelőket, hogy 15 ezer forinttól ötötmillió forintig terjedő bírsággal sújthatják őket, ha a parlagfüvet nem vágják le a birtokukról. Ma már a hatósági  légierő, a helikopteres flotta is felszállt, hogy lecsapjanak a légcső- és tüdőmérgező mulasztókra. Jogos a szigor, bár az előzetes, többszöri tudatos figyelmeztetés sokkal többet érne, és eredményesebb is lenne.

A kérdés csupán az, hogy a Borbély Lénárd polgármester vezette csepeli önkormányzat mennyit fog fizetni: 15 ezret vagy ötmillió forintot? A fentiekben ismertetett fenyegetések miatt  a Szent Imre téri Terrorházának vezérkara erre kényszerülhet, ugyanis a Vércse utcában szépen termesztik a parlagfüvet.

Demagógiát kiáltanak, ha valaki az egészségügy helyzetével, az oktatás jövőjével vagy az egyenlőtlenségekkel érvel a Budapestre tervezett olimpia ellen. De nem ez a demagógia, hanem a „nagy közös álom” nevében demagógiát mondani a felelősségtudatra.

Nem történhet meg bármi. Ezzel az összegzéssel kínálta meg közönségét Orbán Viktor a bálványosi szabadegyetemen. Azt mondta, olyan országban akar élni, ahol nem történhet meg bármi. Jó lenne úgy tudni: tényleg ilyen országban töltjük napjainkat.

Akkor biztosak lehetnénk abban, nem próbál olimpiát rendezni egy ország, amelyben a régiós egyenlőtlenségek elviselhetetlenek. Idehaza a közép-magyarországi térség versenyképes a legtöbb uniós régióval, miközben a dél- és kelet-magyarországi területek a közösség legnyomorultabb helyei közé tartoznak. Épp ezért a fő missziónak e differenciák csökkentésének kellene lennie, ám az illetékesek most a különbségek növekedését kódoló ötkarikás ötlettel járják el a közéleti lambadát. E tánc koreográfusai

A meggymagos ember – Demeter Béla – története valamikor a 70-es években járta be a sajtót. Akkor még nem „illett” élelmes embernek lenni, pedig ő az volt. Az egyik konzervgyárban meg akarta vásárolni a kidobott meggymagokat, amit ingyen is odaadtak volna neki, de ő ragaszkodott a „tisztességes üzlethez”. A gyárnak haszontalan magokból fákat nevelt és azokon nagyon sok pénzt keresett. Mondanom sem kell, hogy Demeter Bélát tisztességtelen haszonszerzés miatt bíróság elé állították és lecsukták, ahonnan csak a rendszerváltás után szabadult….

Most itt van a barackmagos ember. Borászatának honlapján azt állítja, hogy 1000 forintos egységáron olyan barackmag kivonatot árusít, amelynek rákos betegeknek ajánlanak hatásos táplálékkiegészítőként. A dolognak csak annyi szépséghibája van, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint az általa „hatásosnak” nevezett hatóanyag toxikus.

A barackmagos ember L. Simon László államtitkár, az ő borászatának honlapján hirdetik a csodaszert. Amikor az RTL Klub híradójának riportere megerősítést várt a hírre, a költő-államtitkár-földbirtokos-szálloda tulajdonos lerázta magáról a kérdést: neki ehhez semmi köze,

Az elmúlt években többször foglalkoztam a csepeli önkormányzat képviselő-testülete fideszes tagjainak magatartásával, azzal, hogy gyakorlatilag meg sem szólalnak az üléseken, s mindent megszavaznak. Gondolom sok csepelit felháborított és felháborít hozzáállásuk, az, hogy felelőtlenül nyomogatják az igen gombokat főnökeik előterjesztéseire. Ez a feladatuk, hallom az ellenvetést. Nem, nem ez a feladatuk. Csepel szolgálatára, a csepeli emberek képviseletére tettek esküt megválasztásuk után, s nem arra, hogy elvtelenül megszavazzák főnökeik minden javaslatát. Márpedig, szerintem, ezt teszik.

Megfizetik őket! Tudom, a képviselő mindig kapott és kap munkájáért tiszteletdíjat. No, de ennyit!? Hogy ne essek az általánosság bűnébe,

A leggyűlöletesebb szó. Felzabálja a jövőt. Csikorgó krétával húzza le a listáról a terveket. Szoknunk kell már nekünk, harmincasoknak is. Pedig arról volt szó, hogy a „majd” a szüleinkkel együtt nyugdíjba vonul. Ehhez képest egyre gyakrabban jön elő.

Én egy európai országban akartam élni. Jelzők nélküli, „csak” európai országban. És úgy nézett ki, hogy össze is jön; bénán, de lelkesen és őszintén indultunk. Aztán öt éve összegyűrtük és sárba dobtuk az egészet, váll fölött, sarkon fordulva. Ma annyi közünk van Európához, hogy befogadtak félmillió magyar gazdasági menekültet, eközben narancsszín mancsok lopják az onnan érkező pénzt, Orbán Viktor pedig időről időre rúg egyet Nyugat felé. Azt hiszi, hogy nekik fáj, de közben minket taszajt keletebbre. És csak abban tudunk bízni, hogy majd egyszer Európa lesz itt is. Tanult, toleráns, elfogadó Európa.

Aztán azt is gondoltuk, hogy az nem jöhet el újra, amikor Magyarország regnáló kormánya és egy náci, méghozzá egy srác bőrszíne miatt annak barátnőjét összeverő náci egy húron pendülnek. De.

A Honvédelmi Minisztérium levélben értesítette a teherautó-tulajdonosokat, hogy ha szükségük lesz rá, akkor a törvény értelmében „bevonultatják” járműveiket – de, gondolom, csak ha nincs aranyerük -, zsoldot pedig nem fizetnek utánuk. A Hadkiegészítő Parancsnokság a törvényre hivatkozva azt írja, most még csak kijelölték a járműveket, de ha kell, igénybe is veszik.

Az egyik fuvarozó felhívta a tárcát, ahol azt mondták neki, hogy a déli határszakaszon létesítendő kerítés építéséhez kellhetnek a teherautói. Az RTL híradójának érdeklődésére furamód nem a megszokott arrogáns kormányzati válasz érkezett. Tudniillik, hogy hazugság az egész, bulvárkacsákkal nem foglalkoznak.

A tárca szerint volt ilyen tájékoztatás, de az „téves”. A kerítésépítésre nem vesznek igénybe civil járműveket, védelmi helyzetben viszont igen, ezért