"Mindenki részvételére számítunk!" - Értesülésünk szerint ezt írja Borbély Lénárd, csepeli polgármester abban a meghívóban, amelyben csepeli szülőket invitál egy pénteki fórumra. A Királyerdei Művelődési Házba péntek délután öt órára meghirdetett találkozón a csepeli óvodák egyesítéséről, pontosabban az az "óvodahálózat átalakításával" kapcsolatos kérdésekről lesz szó.
Olvasóink jól tudják, hogy kérdésből eddig sem volt hiány, válaszokból, és különösen elfogadható válaszokból annál inkább. Éppen ezért furcsa, hogy a polgármester által már hónapokkal ezelőtt megígért fórumról nyilvánosan eddig egy szó sem esett, a meghívást a meghívottak névre szólóan kapták és kapják meg. Márpedig a rengeteg ellenkezést , ellenérzést kiváltott óvodaegyesítés nagyon sok csepeli szülőt, nagyszülőt érdekelne. Péntekig még két nap van. Talán nincs késő egy nyilvános meghívó közlésére...
Forrás: Facebook
Már szavak sincsenek. A Fidesz uniós otthona, az Európai Néppárt frakcióelnöksége budapesti ülésén mélán nyugtázta, hogy a magyar kormányfő letett arról, amit soha nem akart: nem vezeti be a halálbüntetést, amelyről néhány hétig úgy gondolta, hogy napirenden tartásával spanolhatja "az emberek" idegeit. A halálbüntetés ügyét lezárták. Nincs konfliktus. A szóbeszéd, mint a tavaszi füst tovaszállt. Legfeljebb a háttérben morognak némelyek, de szó sincs már éles bírálatról, számon kérésről. Főleg nem tetemrehívásról. Legkevésbé kizárásról. Mindenki ellazulhat. Különben is a magyar gazdaság sikere jelképértékű. Michael Gahler képviselőre amúgy mély benyomást tesz, hogy „Viktor nem kerüli ki a vitákat", és a bevándorlásról „legitim vita” folyik Magyarországon, ahol amúgy is sok a menekült.
Hudák Jánosnak, a csepeli önkormányzat képviselőjének, a Párbeszéd Magyarország politikusának tudósítása az óvodavezetői pályázók bemutatkozásáról:
A napokban Navracsics Tibor az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Rólad szól” programjának záróeseményén könnyedén kijelentette, hogy „nem vesztesége az országnak, ha valaki külföldre költözik, mert nem kellene egymást kizáró kategóriákként kezelni a külföldi munkavállalást, és a magyarországi kapcsolatok megtartását”.
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó június 4-én megjelent 11. számából:
Egy Tarlós István nevű egykori mérnök, aki már több évtizede eltartott (értsd: a dolgozók adójából él), megkérdőjelezte az egyik alapvető, alkotmányos munkavállalói jogot, amikor a TV2 Mokka című magazinjában azt mondta, hogy a közlekedési alkalmazottak vagy nem sztrájkolnak, vagy pedig lemondhatnak a béremelésről.
Apú-ú-ú! Mi az a parajelenség?
Miután Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarországnak (pro- és kontra is csak ő Magyarország!) nem áll szándékában bevezetni a halálbüntetést, magára is hagyhatjuk a kormányfőt, hogy a továbbiakban már államférfiúi magányában tartsa napirenden a kérdést. Hanem a 85 éves Helmut Kohl tiszteletére szervezett konferencián a frászt hozta ránk: "modern kori népvándorlás zajlik, ami Európa civilizációs arculatát alakíthatja át, márpedig, ha ez bekövetkezik, az visszacsinálhatatlan, egy multikulturális Európából nincs visszaút se a keresztény Európához, se a nemzeti kultúrák világába."
Pontosan kilencvenöt esztendeje: 1920. június 4-én a Versailles melletti Kis-Trianon-palotában Benárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter (a magyar kormány megbízottaiként) aláírták a Magyarország és a Szövetséges és Társult Hatalmak (a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Japán, Kína, valamint több kisebb állam, így Görögország, Portugália, Panama, Nicaragua, továbbá a szomszédos államok: Románia, Cseh-Szlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) között megkötött békeszerződést, amely trianoni szerződés néven vonult be a históriába, és vált a huszadik századi magyar történelem talán legvégzetesebb eseményévé.