A CSEPEL ÚJSÁG MINDEN OLVASÓJÁNAK

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN A

FIDESZ ÁLTAL 2010. OKTÓBER 15-ÉN KIVÉGZETT,

MEGSZÜNTETETT, DE A VILÁGHÁLÓN  HARMADNAPRA

FELTÁMADT LAP SZERKESZTŐSÉGE

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor a Szabadság híddal, arccal Csepel felé

Hetven éve, 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei. A szovjet  hadijelentések szerint a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket. Ezt a napot a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték. (CSÚ)

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalják össze a 70 évvel ezelőtti eseményeket:

"Ez egy kis ország. Itt mindenki érdekelve volt valamilyen politikai mozgalomban. Pro és kontra. Itt egyszer az életben mindenkinek kihúzták a politikai nyerőszámát. Itt egyszer az életben mindenki leszámolhatott az ellenségével. Itt a leszámolóval is leszámoltak. Ez egy kis ország. Olyan, mint egy nagy család.

Mi vakon hittünk és látva csalódtunk. Összetörtünk és kiegyenesedtünk. Mi magasra tartottuk a zászlót, amit később kivertek a kezünkből.  

Nincs még egy nemzedék, amelynek tagjai ilyen messzire kerültek egymástól. Felszeletelt bennünket a történelem, mint cukrász a tortát. De az igazak nem vesztették szem elől egymást. Mint ahogy a gazemberek is egymásra találtak...Ránk lehet számítani. Ránk kell számítani. Ránk nem lehet nem számítani! Velünk akkor is számolni kell, ha nem számolnak velünk..." 

HANYAS VAGY? Szilágyi György monológját előadja Kálmán György

Kezdés a Puli sétányi játszótéren, folytatás a kompnál, a  Királymajorban, a József Attila lakótelepi süsü játszótéren. A végállomás a Szent Imre téri játszótér

A bombázás a Papírgyárat és a Gubacsi hidat is sújtotta. Balra a mai Csepel SC stadion látható

Hetvenegy éve, a második világháború befejezése előtt egy évvel, a náci Németország már hatalmas vereségeket szenvedett a szovjet vörös hadseregtől, az angolszász haderőtől vagyis a szövetséges antifasiszta hatalmaktól. A hitleri csapatok azonban március 19-én megszállták hazánkat. A magyar adminisztráció és a katonaság együttműködött a megszállókkal. Ilyen közvetlen előzmények után 1944. áprilisában  kezdődött meg Budapest bombázása. A  fő célpont az ország egyik legnagyobb hadiipari komplexuma, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, valamint a Dunai Repülőgépgyár, továbbá a mai Tököli repülőtér volt. Április 13-án újabb bombázás célpontja lett Csepel és környéke. A légitámadások során több mint ezernégyszázan vesztették életüket és sok családi ház romba dőlt.

A CSEPELIEKET NEM HÍVTÁK, DE NEM IS MENTEK EL

EGY ESEMÉNY, KÉT TUDÓSÍTÁS ÉS MÉG EGY 

A propeller.hu  Németh Szilárdék átadtak egy piaci bódét címmel ezt írja a tegnapi jeles csepeli eseményről:

"Magyar termékeket árusító mintabolt nyílt Csepelen, ez pedig önmagban is nemzetiszínű szalagért, ünnepségért, és szalagot átvágó politikusokért kiált. Pláne, ha az üzlet egy  piacon nyílik... A nemzetiszínű szalagot a "Magyar földről, magyar földből" program keretében elsőként a csepeli piacon megnyílt Agricolae mintaboltjának nyitóünnepségén ők vágták át: Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere, Szoboszlai Zoltán, az Agricolae Kft. képviselője és Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő."

Tudósítónk viszont így számolt be a látottakról:

Kezdés a Puli sétányi játszótéren, folytatás a kompnál, a  Királymajorban, a József Attila lakótelepi süsü játszótéren. A végállomás a Szent Imre téri játszótér.

Szerény szerkesztőségünk szerény számítások szerint több tucat kérdést tett fel Csepel polgármesterének, korábban Németh Szilárdnak és most Borbély Lénárdnak. Feleletet a címzettek helyett mindig a csepeliektől kaptunk, de abban a Szent Imre téri főnököknek nem sok örömük telne...A két vezér azonban eddig egyetlen választ sem küldött, de a mi türelmünk és a reményünk olyan mint az őszi határban sorsára hagyott kukorica - vagyis töretlen. Jelenleg a Csepeli Piac csarnoka és benne egy napok alatt felrántott - kereskedőket, vásárlókat egyaránt dühítő -  faház körül zajlik az élet, és számolatlanul sorjáznak a kérdések

Borka-Szász Tamás, a képviselő-testület DK-s frakciójának vezetője a teljesen hivatalos útját választotta az érdeklődésnek. Levelet írt a polgármesternek, akinek ELVILEG 15 napon belül kell választ adnia. Bízunk benne, hogy Borka-Szász Tamás sikerrel jár. Ezért ismertetjük a ma különösen aktuális kérdéseket. A DK-s képviselő ezt írja Borbély polgármesternek:

Amióta van ez a Quaestor-ügy a kormánymagasságokba érő százötven milliárdos csalással, másképp jár az ember még az utcán is. Nem úgy van az, hogy midőn pihenő közmunkások előtt haladunk el a park mellett, zavartan följebb toljuk homlokunkon a sapkánkat s elfordítjuk a fejünket, mint régen. Ma már meg kell adni a tiszteletet, mert nem tudhatjuk, hogy a park gyepén nem a Wall Street leendő farkasa reggelizik-e az öléből fejhúst kevéske tormával, vagy nem belőle lesz-e csak úgy, hipp-hopp, egyik napról a másikra vezérigazgató, szürke Opellel a feneke alatt.

A szürke Opel fontos. Midőn kiderült, hogy bizonyos Orgován Béla, 38 éves közmunkás az ősmagyar kayaibrahimos, josziptotos tradícióknak megfelelően hirtelen a brókerélet kellős közepébe került, és a keményen dolgozó magyar minisztériumok befektetési papírjait őrző kormánybarát cég vezérigazgatójává lépett elő, a falujában irigykedve mondták, hogy a Béla „Pesten munkát kapott, ráadásul olyat, amihez

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint pedig a teljes visszajárna, ez akár 80.000 forint is lehet. Azt mondják; a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ késik a kifizetésekkel, és megadóztatják azt. A Kúria 2013-as határozata szerint a számlavezetési díjat, a bankkártya díját és a tranzakciós díjat csökkentés nélkül kellene megkapnia a pedagógusoknak, ahogy minden közalkalmazottnak, mivel a közszférában kötelező a bankszámla a bérek kifizetéséhez.

A törvény szerint azért, hogy a fizetésüket megkapják, a pedagógusoknak bankszámlával kell rendelkezniük. Mivel ez kötelező, a törvényben az is benne van, hogy ennek költségeit a munkáltató állja.

Két nappal ezelőtt Otromba ház és buli a Csepeli Piac-csarnokban címmel számoltunk be egy újabb kerületi botrányról. A tudósítás nem maradt hatástalan, sőt, de a városvezetők a fülük botját sem mozdítják.  A piac-csarnoki faházügyben eddig nem adtak tisztességes tájékoztatást, nem álltak szóba a lakossággal…

Kál Károly: Faház-cunami a csepeli piacon! Lesz-e mórahalmi kormányablak-avatós műsor?

Hatodik napja nő, dagad a botrány a faház körül a csepeli piacon. Különböző és sokszínű elméletek, információk keringenek a vásárlókés a kereskedők között. A csepeli önkormányzat vezetői részéről azonban egy fél mondat nem sok, de annyi sem hangzott még el, ami segítené az eligazodást.

A szóbeszéd szerint, ez nem hivatalos információ, egyesek tudni vélik, hogy mégsem lesz WC a faházban. Ha ez igaz, akkor ez egy örvendetes koncepció váltás. Persze az ott lévő WC-kagyló ( fényképen dokumentálva) még mindig a kétkedőket erősíti, hivatalos megnyilatkozás hiányában.

Azt is emlegetik, hogy még  húsvét  előtt komoly átadási ceremónia keretében kívánják megnyitni a boltot. Kiváló időzítés. Az ünnep előtti bevásárlási roham finisében. Erről bevillant az a híradó-részlet, melyen az egyik vidéki kormányhivatal átadási ünnepségét mutatták be. Óvodások zengtek ódát a  kormányhivatalról.

Elképzeltem, hogy ez itt Csepelen niként történhetne meg a piacon:

Vári Györgynek a mai Népszabadságban megjelent cikkét változtatás nélkül közöljük:

A csepeli önkormányzat – az érintettek heves tiltakozása ellenére is – keresztülvitte az óvodák szervezeti összevonásáról szóló döntést. Az ügyet vivő alpolgármester pedagógiai hasznokat remél a döntéstől, viszont az intézkedés nevelési hatásait saját bevallása szerint sem mérték fel igazán.

Január végén a fideszes többségű csepeli képviselő-testület előzetes szándéknyilatkozatot fogadott el arról, hogy az összes kerületi fenntartású ovit „tagóvodaként" egyetlen adminisztratív központ alá sorolják be. (Addig a 24 érintett intézmény közül 11 „bázisóvodaként, 13 pedig tagóvodaként működött.) Az eddig önálló óvodák vezetőinek kinevezése az elképzelés szerint ezzel megszűnik, mind a központ, mind a tagóvodák élére frissen kiírt pályázatok alapján választanak új vezetőket: Horváth Gyula DK-s képviselő szerint éppen ez, a vezetők tömeges lecserélése volna a voltaképpeni cél. Ezt a felvetést a Fidesz visszautasította.

Meg is indultak az ilyen döntések előkészítéséhez szükséges tárgyalások, amelyek során az érintettek nagy többsége világossá tette, határozottan ellenzi az ötletet. A február végi testületi ülésen, a végleges döntést megelőző vita során maga Morovik Attila alpolgármester (Fidesz) összegezte az óvodák alkalmazotti közösségeinek és a szülők képviselőinek véleményeit, amelyekben

Lassan öt éve tart a boszorkányüldözés Csepelen. A helyi hatalom célpontként a Csepeli Munkásotthon Alapítványt nevezte meg. Azt a hazai és nemzetközi hírű intézményt, amely március 14-én ünnepelte fennállásának 95. évfordulóját. Aki pedig, ha nem is  boszorkánynak, de „kommunista fészeknek”, vagy „offshore lovagok” tulajdonának nevezte az intézményt, s hatalomra kerülése óta leállított minden anyagi támogatást az intézménytől,  megtiltotta a kerület önkormányzati intézményeinek a vele való együttműködést és mindent megtett az alapítvány önkormányzati hatalom alá hajtsa érdekében,  az nem volt más mint

Több mint kézezren fáklyákkal vonultak Szeged belvárosán át a megyei kormányhivatalhoz, egy petíciót is küldtek Balog Zoltánnak, az Emberi Erőforrások Miniszterének. A minisztérium azt közölte, hogy szeretnének a diákokkal, pedagógusokkal és a lokálpatrióta szervezetekkel konzultálni az átnevezés előtt. A Magyar Tudományos Akadémia szerint az átnevezéssel kapcsolatban nem lehet az ő ajánlásukra hivatkozni.

Képriport a tüntetésről ITT

További hírek, vélemények a szegediek demonstrációjáról ITT

Van az a vicc a Hófehérkével szobára menő Vidorról. Amikor a többi törpe megkérdezi, hogy milyen volt az együttlét, büszkén meséli: remek, többször is elmentem. És Hófehérke? Ó, hát ő sajnos nem jött el.

Így halad a kormányzati rendcsinálás is Quaestor-ügyben.

Összeült az illetékes parlamenti szakbizottság. Az ellenzék felvetette, hogy meg kellene hallgatni a két legilletékesebbet (mármint Orbán után), azaz Szijjártó Pétert, az állam pénzét a Quaestornál parkoltató minisztérium vezetőjét és Matolcsy Györgyöt, a korlátlan hatalmú, de az álbrókercég kamukötvényeinek álcsődjét átalvó pénzügyi felügyelet elnökét.

Saját weboldalán nyílt levelet tett közzé Szenteczky János, az MSZP csepeli szervezetének elnöke, a szocialista önkormányzati frakció vezetője. Az írást változtatás nélkül közöljük:

Tisztelt Csepeli Hírmondó "A Szerkesztőség"-e!

Itt a csepeliek blogján már többször írtunk róla. A csepeli óvodák egyesítésének kérdését most a 21.kerület.ittlakunk.hu híroldal szegezi olvasóinak. Ott náluk - tőlünk eltérően - szavazni is lehet a nagy felháborodást kiváltó városvezetői döntéssel kapcsolatban. Ezt írják:

A csepeli képviselő-testület még februárban döntött a csepeli óvodák egyesítéséről. A döntés sokaknak nem tetszik, sőt még petíciót is írtak ki ellene. Valóban ennyien lennének az ellenzők? Derüljön ki a válaszaitokból! Szavazzatok!

Kattintás után ITT LEHET VOKSOLNI:  

A Quaestor károsultjai vasárnap komoly tömeget vittek az utcára, s lényegében a kormány ellen tüntettek Debrecenben. Ez meglepő, hisz úgy tűnt: a cívisvárosban ilyesmi nem történhet, ott semmiképpen sem rendül meg az Orbán Viktorba vetett bizalom. De mielőtt az ellenzéki pártok triumfálnának, ki kell őket ábrándítani. Lehet, a debreceni tüntetés nem is azt igazolta, hogy Orbánt leírták az emberek, hanem azt, hogy nagyon is bíznak benne mint jó királyban, aki majd segít.

Nincs nagy jelentősége, de mélyen szimbolikus, hogy egy tüntető ezt a feliratot tartotta: „Orbán úr, nekünk miért nem szólt?” Nem az az érdekes, amit mond, hanem ahogyan mondja. Tisztelettel a magázott kormányfő iránt. Habár lett volna igény a durvább formára is – Orbán, takarodj! –, az indulatok nem szabadultak el.

Az ország ma ugyan a kormányfőt szidja, de jelentős részben tőle várja a segítséget is. Ha ő parancsba tudta adni, hogy a minisztériumok menekítsék ki az értékeiket a süllyedő hajóról, akkor azt is el tudja intézni, hogy

Hajba Ferenc írása:

Nyer-e életet az idővel a csődbe jutott Quaestor és vezére? Mire volt, lesz elég az a néhány szabad nap, hét a felelősségre vonásig, amelyet vélhetőleg azért is kapott, hogy menteni tudja a pénzét vagy pótolni a hiányt, de legfőképpen azért, hogy politikai támogatóinak a nyomait eltüntesse. És elég lesz-e ennyi Tarsoly Csabának ahhoz, hogy befogja a száját?

Ez neki nem megy olyan könnyen. Szangvinikus alkat, ritkán mérlegeli indulatból elejtett szavai hatását. Amikor győri futballcsapatát a helyi autógyár szponzorálni kezdte, s a játékosok kocsikat kaptak, az adományozó metaforikusan, a helyben gyártott motorra is utalva diszkréten ráfestette a karosszéria oldalára, hogy „Győri szívvel”. A járművek átvételekor Tarsoly fennhangon megjegyezte: Győri szívvel, de pesti ésszel!

Nem csoda, hogy a győriek többsége nem zárta a szívébe, még a futballszurkolók sem, hiszen a Quaestor elnöke azt a véleményét is szívesen hangoztatta, hogy győri anya képtelen jó focistát szülni. A Quaestor-birodalom tehát fővárosi ésszel épült fel, s történetének ma még elég foltos, homályos röntgenképén felfedezhetők azok az érhálók, melyeken oda-vissza pumpálták a pénzt. Kisbefektetők, külügyi háttérintézmények, fontos magánszemélyek pénzét.

Ha az egykori kollégiumi szobatárs, Simicska Lajos Orbán Viktornak küldött hadüzenete és első célzott lövései után a börtönnel fenyegetett Tarsoly Csaba is kiteríteni kényszerül a lapjait, abból alighanem politikai földindulás lesz Magyarországon. Orbán már azzal is hatalmas kockázatot vállalt, hogy

Házban-ház !? Balhé a Csepeli Piacon!

A fenti szóösszetétel akár találós kérdés is lehet. Ki tudja, hogy mi ez?  Hát... nem sokan, az biztos. Mert erről senki egy keresetlen szó erejéig sem tájékoztatta a piacon dolgozó (kisember) kereskedőket, őstermelőket, de a vásárlókat meg még úgysem.

Péntek délután egy ismerősöm hívott fel: tudok-e arról valamit, hogy a Csepeli Piac őstermelői csarnokának déli  részén igen szorgalmas munka folyik. Fúrnak, faragnak, a betont verik fel, s a helyhez egyáltalán nem illő, kifejezetten randa építmény felállításán serénykednek az oda kivezényelt munkások. Teszik ezt úgy nekiveselkedve, hogy a mellettük lévő boltok árusítását szinte ellehetetlenítették. Szállt a por, de szálltak a  vásárlók és kereskedők fogai között kipréselt indulatos mondatok is. Egy szó mint, száz: a közönség nem hozsannázott…

A telefonon hallottak arra inspiráltak, hogy saját szememmel győződjek meg a helyzetről. Helyszíni tapasztalataim megdöbbentőek voltak!

A csepeliek közpénzéből megjelentetett, szócsővé lezüllesztett lap miért nem ír arról, hogy

> aláírásgyűjtést indítottak a csepeli szülők, az óvodaegyesítés ellen, a www.peticiok.com internetes oldalon?

> Németh Szilárd első fokon pert vesztett a kazincbarcikai polgármester által ellene indított perben, ezért bocsánatot kell kérnie, és a meaculpázáson túl fizetésre is kötelezték?

> Borbély Lénárd ellen évek óta magánvádas büntetőeljárás van folyamatban?

> a március 12-i képviselőtestületi ülésen Borbély Lénárd leszavazta saját javaslatát, nehogy a képviselők előtt kelljen számot adnia az ittas vezetésével kapcsolatos kérdésekre?

> a Magyar Narancsban több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel

> a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott, a csepeli városvezetők által használt személyautókat érintő „kivételes”  dokumentum helyi és országos visszhangot kiváltott ügyét elhallgatják. Miért?

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétettük és közzétesszük

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó március 26-án megjelent 6. számából: