Ma van hatvan éve annak, hogy, 1954. július 4-én 3-2-es vereséget szenvedett a svájci labdarúgó-világbajnokság Bernben rendezett döntőjében a toronymagasan esélyes magyar Aranycsapat a Német Szövetségi Köztársaság válogatottjától. A magyar szurkolók sorstragédiaként élték meg a kudarcot, amely sokkolta az egész országot. Az elvesztett döntő hírére robbant ki a Rákosi-rendszer első spontán tüntetése Budapesten.
Mind a mai napig nincs megnyugtató válasz arra a kérdésre, miképpen történhetett meg, hogy a magyar csapat, amely 1950 óta nem szenvedett vereséget nemzetközileg jegyzett mérkőzésen, és a csoportmérkőzések során 8-3-ra legyőzte az NSZK-t, hogyan maradhatott alul a döntőben. Ráadásul úgy, hogy az együttes Puskás és Czibor góljaival a 9. percben már 2-0-ra vezetett, bár aztán a 19. percben az állás 2-2 volt. A győztes gólt a második félidő 39. percében Helmut Rahn szerezte.
Negyven éve vagyok a szakmában, ám most itt állok a legnagyobb bajban. Meg a szerkesztő is. Azt a Valasz.hu-n megjelent mondatot akarom a legjobb újságíró-iskolák tanításainak megfelelően pontosan, hitelesen és szakszerűen idézni, hogy „Orbán úgy leszopta neki (Putyinnak), hogy bazmeg, feláll a farka tőle”.
Hosszú évek óta július 1., a Köztisztviselők Napja és Semmelweis-nap az országban. Csepelen azonban az önkormányzat vezetése mintha elfelejtkezett volna a kerületi önkormányzatban dolgozó köztisztviselőkről, illetve az egészségügyet szolgáló dolgozókról. Az önkormányzat hivatalos szócsövén, a csepel.hu-n, a mai napig, egy sor sem jelent meg a július elsejei kettős ünnepről, arról, hogyan köszöntötték, ha köszöntötték, a kerületi lakosságot szolgáló több száz, tisztességes munkát végző, elismerést érdemlő hivatali és egészségügyi közösséget.
A csepeli hírportál veretes írásban számolt be arról a sikerről, hogy hazánkban élő kínai üzletemberek négymillió forint értékben támogatták a csepeli evezősöket úgy, hogy amerikai márkájú "csúcsminőségű" hajókat vásároltak.
A távoli Skandináviában (mondjuk, Svédországban, de ugyanígy működik a dolog Norvégiában is) az adóhatóság nagyobb úr a királynál és persze a miniszterelnöknél is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az állami adószerv bármikor kutakodhat a király vagy a miniszterelnök pénzügyeiben, de sem a király, sem a miniszterelnök nem szólhat bele, hogy mit csináljon az adóhivatal. Az már csak a ráadás, hogy bármelyik állampolgár az interneten két kattintással ellenőrizheti, hogy mennyit keresett az előző adóévben a kormányfő, és befizette-e utána az adót.
Örömmel olvastam a csepeliek.blog.hu-n az önkormányzat június 26-i képviselő-testületi ülése előkészületeiről szóló írásokat, hiszen a kerületet vezető testület ülésein a lakosságot érintő legfontosabb kérdésekről szoktak dönteni. A baj az, hogy eközben az önkormányzati média (csepel.hu; Csepeli Hírmondó) egyáltalán nem tartja fontosnak az előzetes tájékoztatást, hiszen e fórumokon nincs hasonló tájékoztatás, figyelemfelhívás. Lehet, hogy nem szeretnék, ha sokan részt vennének az üléseken? Nem tudom. Mindenesetre az írások olvasását követően ma megnéztem, hogy végül is mit tárgyalt meg a testület. Ért néhány meglepetés:
TUDJA, HOGY...