Már attól féltünk, hogy minden eddiginél bántóbb kakofónia zúdul ránk a korán meglódult választási kampányban, ám a Fidesz eddig csak a varázslóénekek módszerével él. Késnek a képzettebb zenészek, vagy mi, hogy még mindig nem álltak le a közönséget lassan megbolondító főszólam állandó ismételgetésével. A napi életélményekkel szöges ellentétben álló jobban teljesítő országgal, a nagy átverés rezsicsökkentéssel, vagy a karaktergyilkosság kollektívvá fejlesztett változatával, a hatalomba törekvő bukott maffiabaloldal rémével.
Eme dögunalom hátterében persze azért észre kell venni az országos mellett a helyi osztogatás éledező hagyományos dallamait (most éppen a zuglói Papcsák Ferenc fújta meg a harsonát egy százmilliós lakossági ajándékkal), s azért az élesebb szeműek felfigyelhetnek az előző ciklusból ismerős fogásra, a várhatóan a választások napjáig elhúzódó perek beindulására is.